Új Kelet, 1995. február (2. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-27 / 49. szám

UJ KELET ______________ ME ZŐGAZDASAG 1995. február 27., hétfő ,Az almát dicsérni kell, és nem feme Bálint gazda Szabolcsban A napokban Nyíregyházán járt Bálint György (76 éves), a televízió Ablak című műsorának népszerű, jó kedélyű Bálint gazdája, az SZDSZ ország- gyűlési képviselője. A neves szakembertől igyekeztünk választ kapni mind­arra, ami a szabolcsi embereket érdekli, foglalkoztatja. O Hogyan lett Bálint Györgyből Bálint gazda? — Tizenhárom éve dolgozom a tévé Ablak című műsorában. Amikor először bementem a stúdióba, meg­álltam az ajtóban, és tisztességgel be­mutatkoztam. Elmondtam, hogy a jövőben én fogok a kertészetről be­szélni. Akkor egy fiatal kolléganő fel­kiáltott, és rám mutatott: „Jé, akkor maga a Bálint gazda! ” Mindenkinek megtetszett, így rajtam maradt a név. O Mielőtt a televízión keresztül be­lopta volna magát az emberek szívé­be mivel foglalkozott? — Mindig a mezőgazdasággal fog­lalkoztam. Gazdacsaládból szárma­zom, végzettségem szerint kertész- és agrármérnök vagyok. Tizenöt éven keresztül állami gazdaságokban dol­goztam, de voltam megyei főkertész is. Tizenhárom éven át főszerkesztő­ként irányítottam a Kertészet és Sző­lészet című lapot. QMit tanácsol a szabolcsi termesz­tőknek, mihez kezdjenek? Közülük jó páran a támfalas uborkatermesztésre esküsznek. Mi erről a véleménye? Sza­bolcsban nagyon sok a munkanélküli, akik boldogulásukat a mezőgazdaság­ban keresnék. — Szükségszerűnek tartom, hogy az emberek a földben keresik a bol­dogulást. A magyar termőföld sokkal több ember ellátására képes, mint azt gondolják. Egyáltalán nem vagyok abban biztos, hogy az agrárprogram­ban szereplő 3-400 ezer ember tud csak a mezőgazdaságból megélni. Szerintem sokkal több. Örülök annak, hogy az uborkatermesztés elterjed, mert lehetőséget biztosít a kisegítő munkaerő hasznosítására. Persze, en­nek az előfeltétele a minőség és az értékesítési lehetőség. Vagyis, hogy a termelés, feldolgozás és kereske­delem közelebb kerüljön egymáshoz. Országgyűlési képviselőként is ezt szorgalmazom. ü Egyénivállalkozó-párti, vagy a szövetkezeti formát részesíti előny­ben? — Egyik pártján sem állok. Meg­győződésem, hogy Magyarország sokszínű mezőgazdaságra hivatott ország, ahol egymás mellett, egymás támogatásával tudnak érvényesülni a szövetkezeti gazdaságok, a családi és törpebirtokok, melyek esetleg ubor­kát termelnek töredék munkaidejük­ben. OLassan itt a tavasz, el kell dönte­ni, hogy az ember mit ültessen a föld­be. Mit tanácsol a szabolcsi gazdák­nak? — Ezt már korábban el kellett dön­teni, hiszen most már a palántaneve­lésnél tartanak. Azt kell termelni, amit biztonságosan lehet értékesíte­ni. Meg kell őrizni azt a rugalmassá­got, hogy bármikor változtatni lehes­sen. Ha most az uborka látszik jó pi­acúnak, akkor azt kell termeszteni. Aztán, ha a vöröskáposzta vagy a zöldspárga lesz az, akkor váltani kell. Szakirodalomból valamennyire isme­rem az agrárpiacot, és nekem meg­győződésem, hogy az almát dicsérni kell, és nem temetni! Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében almát kell termeszteni, mert az a termelési ta­pasztalat, ami itt felhalmozódott, ha­talmas társadalmi érték, amit kár vol­na veszni hagyni. Ha én fiatal lennék, almát termesztenék, mert az az érzé­sem, hogy 4-5 év múlva almahiány lesz az országban. A jó minőségű alma most is vevőre talál. Léalmát csak akkor kell termelni, és olyan faj­tákból, amit értékesíteni lehet. Nem tudom eleget mondani, hogy búzát, kukoricát, cukorrépát, lucernát, nap­raforgót nem érdemes egy-kéthektá- ros területen termelni, mert a nagy­üzemi gépek adta előnyöket ilyen kis területen nem lehet kihasználni. Nyil­vánvaló, hogy csak valamiféle társu­lásban, szövetkezetben vagy egyéb gazdasági formációban éri meg. Ugyanakkor egyre több olyan növény van, amelyek családi művelésbe kí­vánkoznak, mint például a fóliás zöld­ség és dinnye, a szabadföldi bogyós és csonthéjas gyümölcsök, vagy a ser­tés- és baromfitenyésztés, a szarvas­marha-hizlalás. Meg kell keresnünk azokat a terményeket, amelyekből jobb minőségűt tudunk előállítani, mint a nyugat-európai országokban. Nekünk a piachoz való alkalmazko­dás tudományát kell elsajátítanunk. A szabolcsi termelőknek végre fel kel­lene adniuk azt, hogy közepes törzsű gyümölcsösben jonatánt termessze­nek. Intenzív gyümölcsösültetvé­nyeken azokat a fajtákat kell termesz­teni, amelyeket a piac igényel. Ma a világ piaca nem a piros, hanem a zöld almára vevő. Nem véletlen az, hogy a televízió valamennyi fog­pasztareklámjában zöld almába harap bele a fogorvos vagy a kisfiú. A sza­bolcsi körülmények egyébként zöld- alma-termesztésre jobbak, mint bár­hol az országban, hiszen ennek hosszabb a tenyészideje az átlagos­nál. O Ön tagja a kormánykoalíciónak. Tud-e arra hatni, hogy a mezőgazda­ság a jövőben nagyobb figyelmet és mindenekelőtt nagyobb segítséget kapjon? Lesz-e támogatás például ahhoz, hogy a szabolcsi gazdák ké­pesek legyenek termékszerkezet-vál­tásra? — A háromszáznyolcvanhat tagú parlamentben én is csak egy szava­zattal bírok. És egy szavazatom van a huszonhét tagú mezőgazdasági bi­zottságban is. Ezt a szavazatot én mindig a kertészet, a gyümölcster­mesztés érdekében fogom felhasznál­ni. Az eredményekre azonban várni kell. Amikor vállaltam a képviselő­séget, azt hittem, hogy hamarabb és többre jutok a szakmai kérdésekben. De azért előkészületben vannak azok a fontos törvények, amelyek négy éven át fiókban hevertek. Már tárgyal­ják a környezetvédelmi törvényt, és két hét múlva kerül a plénum elé a vízgazdálkodási is. Előkészületben van az erdőtörvény, elintéztük azt, hogy az előzetes tervekkel szemben az év első felében kerüljön tárgyalás­ra a közraktározásról és a jelzáloghi­teiről szóló tervezet. Ezeknek éppen a mezőgazdasági termelésben van nagy szerepük. Az emberek ugyanis rendre kifogásolják, hogy nem tudnak megfelelő körülmények között hitel­hez jutni. A jelzálogtörvény ezt meg fogja könnyíteni, és lehetővé teszi, hogy az emberek jelzálogkölcsönöket vegyenek fel, amit tőkeként és for­góeszközként is hasznosíthatnak. Ha ezt a két törvényt márciusban elfogad­ja a parlament, akkor a hatását már aratáskor érezni lehet majd. Szintén előkészületben van a takarmányozás­ról, az állategészségügyről, a növény- védelemről, vadgazdálkodásról és az erdőgazdálkodásról szóló törvény. Ha például az erdőtörvény a kárpótlások idején létezett volna, akkor nem for­dulhatna elő, hogy jogtalan előnyö­ket élveznek azok, akik kárpótlási jeggyel erdőket tudtak vásárolni. És természetesen első dolguk volt, hogy a tőkeként figyelembe nem vett fa­anyag értékét hasznosították. Vétke­sen elmaradt törvényeket kell bepó­tolnunk. Biztos vagyok abban, hogy 1995 ezen a téren átütő eredményt fog hozni. O A mezőgazdaság szempontjából kié volt az elfogadhatóbb program, a Békésié vagy a Bokrosé? — Bokros úré. ígéretes az új pénz­ügyminiszter programja, és remélem, sikerül végrehajtani is. O nem törek­szik kizárólag a „nadrágszíj-összehú- zásra”, hanem igyekszik elősegíteni a mezőgazdaságban felszínre nem jutó energiák érvényesülését. Q Mikor fog ez látszani? — A közvélemény azt fogja látni, hogy a kormány agrárprogramjának a körvonalai ez év végére kialakul­tak. Jövőre jelentős fellendülés lesz a mezőgazdaságban. Az én megítélé­sem szerint a nemzetgazdaság húzó­ágazatává válik. O Úgy legyen! Amit Ön mond, az általában szent a gazdáknak. Volt-e az elmúlt tizenhárom éves televíziós szereplése alatt szakmai bakija? — Szakmai kérdésekben nem iga­zán hibáztam. Inkább azt lehet mon­dani, hogy a dolgok az évek során változnak. Korábban például én is azon a véleményen voltam, hogy Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megyében nem­csak almát kellene termeszteni, ha­nem más gyümölcsöket is. Ma már tudom, hogy csak olyan kiváló minő­ségű almát kell termeszteni Szabolcs­ban, amely keleten és nyugaton jól értékesíthető. Egyébként természete­sen a keretemben én is követek el apróbb bakikat, amelyek jó része fi­gyelmetlenségből ered. Szenvedélye­sen keresem például az új növénye­ket. Amikor bekerült a forgalomba a gumós kömény nevű zöldségféle, és először elvetettem, tavasszal mag­szárba ment anélkül, hogy gumót ho­zott volna. Csodálkoztam is rajta, hogy ez miként fordulhatott elő. Gon­dosan utánanéztem, és kiderült, hogy csak akkor hoz gumót, ha későn ve­tik... O Hogyan telnek az egyszerű hét­köznapok? — Munkával. Balatonfüreden, a kiskertemben — amit nagyon gondo­san ápolok — általában csak hétvé­gén tudok lenni. Jó néhányszor meg­győződtem arról, hogy én ezt nem hanyagolhatom el. Egyszer például a rádióban beszéltem arról, hogy egy jó gazda rossz időjárási körülmények között is meg tudja védeni szőlőjét a lisztharmattól. Másnap az akkori föld­művelésügyi miniszter elküldte a ker­tembe a megyei növényvédő állomás a főmérnökét, hogy megvan-e perme­tezve a szőlőm, vagy csak a számat jártatom. Mondanom sem kell, hogy meg volt permetezve... ü Köszönöm a beszélgetést. Száraz Attila Vissza a mezőgazdasághoz (folytatás az 1. oldalról) Március végén megalakítjuk a Megyei Gazdaköri Szövetséget. Ez beszerzéssel, értékesítéssel, szolgál­tatással áll majd tagjaink rendelke­zésére. Tovább folytatjuk az ezüst- kalászos gazdaképzőt. Akiket a mezőgazdasági támogatások formái érdekelnek, most ezirányú kérdése­ikre is választ kaphatnak. A busz közben visszaérkezett Va­jára. Itt Balogh Gyula végigkalau­zolta a megjelenteket a feldolgozó- üzemben. ahol kérdésekre válaszol­va elmondta: — Olyan beruházások előtt áll a Vajai Zöldés Gyümölcs Kft., ame­lyek eredményeként újabb százhúsz embernek lesz munkalehetősége. A szeptikus (csíramentes) feldolgozó­sor beépítésére kerül sor az idén. Ezekkel a gépekkel sűrítményeket lehet előállítani. Paradicsom-, ba­rack-, körtepürék mellett nagy tétel­ben tervezünk zöldségfélék, és azok között is elsősorban a sárgarépa fel­dolgozását, mert ezeknek a termé­keknek nagy a kereslete, főként Ja­pánban. A saját lehetőségeinket ki­használva megélhetünk tehát itthon a megződazdaságból, hiszen most már nem a feldolgozással lesz prob­léma, hanem a termelés elmaradásá­val. A termelési kedv meglétéhez viszont az is kell, hogy ne siránkoz­zunk, egymásra mutogassunk, hanem szervezetten, ha kell, a gazdakörö­kön keresztül termeljünk, értékesí­tünk. Ismerem az ország helyzetét, és azt is tudom, hogy a mezőgaz­daság helyreállítását még mindig késlelteti a tulajdonviszonyok rende­zetlensége, a hitel hiánya, a kolhoz típusú szövetkezeti szemlélet. Ezek megváltoztatása késik, mert a kor­mány nem váltotta be ígéretét, túl­politizálja a gazdasági életet, és kö­zel egyéves működése alatt a mező- gazdasági problémákból nem oldott meg semmit. Amiben viszont válto­zatlanul bízni lehet, az a magyar ember munkaszeretete, és ez végül a megoldás kulcskérdése lesz. Aradi Balogh Attila Piacképes fajtákat kell telepíteni. Már nem a jonatán a sláger a világ­piacon, hanem a zöldalma... Túltermelés várhaté Hoványi Ferenc a megyegyűlés mezőgazdasági bizottságának el­nöke. Vajon a kisgazdapárti szak­ember-politikus miként látja me­gyénk helyzetét? — Az első mezőgazdasági bizott­sági ülésünkön a legfontosabb he­lyen szerepelt az, hogy 1995-ben a tulajdonviszonyokat rendbe kell ten­ni. Énélkül sem a szövetkezeteknél, sem a magántermelőknél nem indul­hat el egy pozitív folyamat. Amíg a tulajdonviszonyokat nem rendeztük, bizonytalanság lesz, például a hitel- felvételeknél, pályázatoknál. A me­gye térségfejlesztésében szintén nagy hangsúlyt kell hogy kapjon a mezőgazdaság. Bizottságunk külö­nösen oda fog figyelni az ezzel kap­csolatos beruházásokra. Fontos len­ne, hogy bizonyos alapítványi pén­zek oda kerüljenek, ahová azokat szánták, azaz ne folyjanak el. —Szabol csőt régen „almaország- ként” tartották számon. Mi lesz most? — A gyümölcsön különösen raj­ta tartjuk a szemünket. Éppen ezért kibővítettük a hétfős bizottságunkat. Tanácskozási joggal felkértük az összes megyei intézményvezetőt, hogy segítsék a munkánkat. Fontos, hogy ne csak különböző elméletek alapján alakítsuk ki a véleményün­ket, hanem gyakorlati szakemberek is segítsenek nekünk. Ismerjük meg a gondjukat-bajukat, mert csak ak­kor tudunk hasznukra lenni. — Megyénkben mindig dolgos emberek laktak, sohasem volt gond, hogy ne termeltek volna a gazdák. Vajon az idén el tudják-e adni a gyü­mölcsöt, a zöldséget? — Nehezen indul az agrárkama­ra a kvótarendszer ügyében. Nagyon félek attól, hogy a sertéstenyésztés éppen emiatt összeomolhat. Leg­alábbis én Nyírturán és a környező falvak gazdáival beszélgetve, így látom. Boldog-boldogtalan búgatja a kocáját, így rendkívül nagy mennyiségű sertés lesz. Ennek el­lenére azért itt is van elmozdulás, hiszen megjelentek a hollandok. Az almának biztos lesz piaca, bár vé­leményem szerint a megyében egy- harmadára esett vissza a termőterü­let. Jónak tartom az új támogatási rendszert, hiszen a gazdák nemcsak hitelhez, hanem vissza nem téríten­dő állami támogatáshoz is jutnak. — Lát arra lehetőséget, hogy a FÁK országai végre megindítsák a konzervfelvásárlást? — A FÁK tagállamai mihelyt fizetőképesek lesznek, megindul a kereskedelem, az alma- és konzerv - export. Ukrajnában azonban látok egy kis gondot... sz-a

Next

/
Oldalképek
Tartalom