Új Kelet, 1995. február (2. évfolyam, 27-50. szám)
1995-02-03 / 29. szám
ÚJ KELET 1995. február 3., péntek Lakásépítés a KSH tükrében Megyénkben több az új lakás Cigánykultúra Magyar Cigányok Kulturális Szövetsége. Gondolom, többek előtt ismert a megnevezés. Hogy pontosan mit is takar a név, arról Farkas Kálmánt, a szövetség megyei elnökét kérdeztük. — Szövetségünk elsődleges célja a cigánykultúra felkarolása volt. Egy népet tisztelni és becsülni igazán csak akkor lehet, ha ismerjük a kultúráját, mely jelen esetben igen gazdag. A vers, ének, zene és tánc ettől a néptől szinte elválaszthatatlan. —Milyen eredményeket értek el ez idáig a szövetség tagjai? — Nagyon büszkék vagyunk arra, hogy mi rendeztük meg először az országban a cigány Ki mit tud?-ot. Később fesztiválokat, gálákat is szerveztünk, és elsők vagyunk a kétnyelvű — magyar-cigány — vers- és prózamondó verseny létrehozásában is. —Ki finanszírozza a rendezvényeket, miből tartja fenn magát a szövetség? — Nem panaszként mondom, de gazdaságilag elég rosszul állunk. Bár az önkormányzattól sok segítséget kapunk, a gálákra, rendezvényekre szinte úgy kell összekoldulni a pénzt a vállalatoktól, szponzoroktól. Én azonban mégis azt mondom, hogy soha ne tudjunk rosszabb négy évet magunk mögött, mint ez utóbbiak voltak. Sikli Füstölgő dohányosok Szabolcs-Szatmár-Bereg megye nemcsak az almájáról híres, hanem dohánytermesztéséről is. Több községben, faluban e? a megélhetés egyik fő forrása. Gesz- teréden ahány ház, annyi dohánypajta volt, és van szinte ma is. Dohányos volt a lakosság apraja-nagyja, és az bizony jól jövedelmezett — meséli a 81 éves Ugari Józsi bácsi. — Mióta tetszik ezt a munkát végezni? — Már beleszülettem 1914-ben. A szüleim is ezt csinálták, és én is ezt folytattam tovább. Egészen pontosan 1930-tól a tavalyi évig csináltam ezt a kicsit koszos, de jól fizető munkát. Mindez a család megélhetése miatt volt szükséges. — Milyen volt régen a dohánytermesztés? — A //orf/ty-korszakban dohánykertészként dolgoztunk az uraknak, földbirtokosoknak. Függetlenek, szabadok voltunk, csak éppen a termés értékének 46 százalékát kaptuk meg. Ezután a Rákosi- korszak következett. Ekkor földhöz jutott a parasztság, és valóra vált az álma. Megkezdődött a magángazdálkodás. Országosan fellépett az erőszakos téeszszer- vezés 1960-ban, de szerencsére ez nálunk nem jött létre, hanem csak egy alacsonyabb típusú szakcsoport, ahol ismét mindenki egyéni gazdálkodását folytathatta tovább, és ekkor nagyon megfizették a dohányt. A tsz 1978-ban jött létre háztáji földeken. Sokaknak ez a mai napig is biztosítva van. — A szomszéd községben, Bökönyben volt a Dohány Kísérleti Tangazdaság, ahol a fajták kísérletezését végezték. Hogyan? — Az országban négy helyen volt ilyen intézmény. Mi körülbelül 240 féle magból próbáltuk a legmegfelelőbbet kiválasztani. A dohánypalántákat fajtánként egy- egy négyzetméter területű földbe ültettük. Ettől a naptól mértük a növény magasságát, levelének nagyságát, hosszát, egészen a növekedés befejeztéig! így a legjobb minőségű és a legjobb hozamú fajtákat ki tudtuk választani! És ezeket termelték a környékbeliek. .—Milyennek tetszik ítélni ma a dohány- termesztést? — Régen nagyon megérte termelni, mert a dohánynak és a pénznek is értéke volt. Egy hold árából egy Lada személy- gépkocsit tudtunk venni. Akkor meg lehetett gazdagodni. Többet ültettünk, több volt a haszon. — Ma meg... — töri meg a csendet Erzsiké néni, a felesége —, fordult a kocka. Ma nyolc hold egyenlő egy autó árával. Ha a Nyidofer ilyen feltételeket biztosít, mint most, akkor megnézhetik magukat. — Tessék elmondani a felháborodás okát! — A családom mesélte, hogy másképp működik a dohány beváltása. Ahová eddig tartoztunk, Nagykállóba, azt megszüntették. A területi felelősnél kell vitelre feliratkozni és ponyvát kérni a csomózáshoz. A munka elkészülte után ismét meg kell keresni, bejelenteni neki, hogy elvigyék Nyíregyházára. Itt nem is lenne baj! De a minősítésnél, mázsálásnál ott sem vagyunk. Úgy minősítenek, ahogy akarnak. Majd kiküldik az eredményt, és ezután lehet csak bemenni a pénzünkért. Ha így folytatják, akkor meg fogja gondolni az ember, hogy köt-e velük szerződést a következő évre! Ha az illetékesek olvassák e beszélgetést, remélem, elgondolkoznak, hogyan tudnának a jövőben kedvezőbb lehetőségeket biztosítani az ügyfeleik részére. így megtarthatják tősgyökeres termelőiket, s talán újabbakat is megnyerhetnek. Boró Orsolya Megszűnt a gázpalack utáni rohangálás Tisztaberekén. A napokban az utolsó lakásba is bevezették a vezetékes gázt. Képünkön Szabó Gyuláné konyhájában, a régi tűzhely mellett a legmodernebb gázkészüléken főzi a vasárnapi ebédet Pénzes László felvétele Ugyanannyit, 21 ezer új lakást építettek az országban az elmúlt évben, mint a megelőző esztendőben — tette közzé a Központi Statisztikai Hivatal. Megállapításra került továbbá, hogy 1990 óta évente egyötödével csökkent a lakásépítés. Ehhez képest jelentős változásként értékelendő, hgoy az elmúlt évben sem épült kevesebb lakás, mint egy esztendővel korábban. A magánerős építkezések nem haladták meg az 1993. évit, ám az ön- kormányzatok, állami gazdálkodó szervezetek által megvalósult lakások száma, ha csekély mértékben is, de nőtt. A megyék felénél emelkedést mutatnak a számok, amely meghaladja a 10 százalékot. Általában a dunántúli megyékben volt nagyobb az építési kedv, készült több lakás, míg az Alföldön ez egyedül csak Szabolcs- Szatmár-Bereg megyére mondható el. A használatba vett lakások száma Budapesten 18 százalékkal csökkent az előző esztendőhöz képest, Pest megyében viszont 14 százalékkal növekedett. A legnagyobb arányú csökkenés — 21 százalékos — Borsod- Abaúj-Zemplén megyében volt tapasztalható. A különféle okokból megszüntetett lakások száma az elmúlt évben 5067 volt, 12.5 százalékkal több, mint 1993- ban. Budapesten 791, a városokban 2323, a községekben 1953 lakás szűnt meg. A statisztikai adatok tanúsága szerint tavaly összesen 1543 üdülőt, nyaralót építettek az országban, ez 6,7 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A KSH megyei igazgatóságának adatai szerint megyénkben 1985-től 1993-ig tendenciózusan csökkent az évenkénti lakásépítések száma (4384f > Balázsolás Amennyire kedvelt, felkapott név lett napjainkban a Balázs, egykoron hasonlóan kedves népszokásnak számított maga a balázsolás is, amely elsősorban a magyar nyelv- terület nyugati felében volt ismeretes. Szent Balázs a gyermekek védőszentje, aki nemcsak tanította, de meg is védte őket a betegségektől, elsősorban a torokbajtól. A régiek emellett nyájaik védőszentjeként is tisztelték őt, aki kínhalált szenvedett: hóhérai vasfésűvel „fésülték” halálra. A balázsoló iskolás gyerekek február 3-án (Balázs napján) csoportosan házról házra jártak, verses mon- dókákkal iskolába járásra buzdították az iskolába nem járó gyerekeket. A verbuváláskor a katonai toborzás mintájára különféle rangokat viseltek, így például: vitéz, generális, káplár, zászlótartó, strázsames- ter, közlegény, rekruta. A balázsolás értelmét azonban az adta meg, hogy gyűjtöttek, amint arra sokszor a résztvevők elnevezése is utal: Tarisznyás, Nyársas, Kosaras, Szalonnás, Tojásos, s őket az adományok számára szolgáló megfelelő alkalmatosságokkal szerelték fel. A köszöntés célja nemcsak a diákok verbuválása volt tehát, hanem az adománygyűjtés a gyakran soványpénzű kántortanítónak. A kapott adomány fejében a balázsoló gyerekek kérték Szent Balázst, hogy a torokgyulladás (difteritisz) ne szedje áldozatait a kicsinyek közül. Vallásos szertartás is kapcsolódik a Balázs-naphoz, a balázsoláshoz. A katolikus egyházban azt a szertartást jelenti, amelynek során a pap két keresztbe tett égő gyertyát tart a hívő álla alá, s kéri Istent, hogy Szent Balázs közbenjárására óvja meg minden torokbajtól. (l- gy.) V_________________________/ ről 1184-re!). Az 1994. évi előzetes adatok már némi fejlődést mutatnak: 1468 lakást építettek, 468 lakás szűnt meg és 57 üdülő épült megyénkben. A lakásépítés, ha a holtpontról kimozdulva pozitív irányú fejlődést tanúsít is, a valós igényekhez képest még mindig nagyon alacsony szinten mozog. A megyében 1993-ban felépült 1184 lakásból Nyíregyházán 301, a városokban összesen 275, a községekben pedig 608 épült. Az elmúlt évben a megyeszékhelyen 637, a városokban összesen 277, míg a községekben összesen 554, a megyében tehát 1468 új lakás épült. Az összehasonlításból érdekességként említésre méltó, hogy míg 1993-ban a valamely gazdálkodó szervezet által épített lakásszám csak 21 volt, ez a szám 226-ra növekedett 1994-ben. Az építőiparban valami tehát elkezdődött. A hosszúra nyúlt őszt Katalin sem kopogtatta meg csizmájával. A Mikulás mogorva fagyráncai is csak reggelente barázdálták a földet. A köd viszont naponta rátelepedett a tájra, eltakarva a házakat, az embereket. „El- taknyosodott az idő!” — mondaná Fekete István Matula bácsija. Ám nemcsak az idő lett cseppfolyós, hanem az orrunk is, tucatszámra fogyasztva a zsebkendőket és a patikaszereket. S aztán vártuk, vártuk a karácsonyt, a fehéret. O is megérkezett, de hódunnája kiszakadt valahol a Dunántúlon, s felénk már szinte nem is jutott belőle. A január hamar, keményen mutatkozott be. Szigorú tekintetére megkocsonyásodtak a vizek, s röggé rándultak össze a sárkupacok. A havat nem ígérte, hanem hozta. Beborítva vele a világot. A vijjogó szél büszkén hirdette dicsőségét, s eltorlaszolta az utakat, a járdákat. Az emberek fázva húzódtak be a házaikba, a melegre. „A kutya nem eszi meg a telet” — gondolták szomorúan a tél tartósságára számítva. Január is így gondolta, mert büszkén zúzA két év lakásadatai megyénk városaiban (1993/1994 években): Nyíregyháza: 301/637; Baktalórántháza: -/8; Csenger: 16/12; Fehérgyarmat: 12/11; Ibrány: —/12; Kisvárda: 22/40; Mária- pócs: -/9; Mátészalka: 36/28; Nagyhalász; —/5; Nagykálló 26/39; Nyírbátor: 36/26; Tiszalök: 23/14; Tisza- vasvári: 23/24; Újfehértó: 51/30; Vásárosnamény: 34/16; Záhony; 3/11 lakás épült. Megjegyzés: Baktalórántháza, Ibrány, Máriapócs, Nagyhalász hiányos adattal szerepel, 1993-ban még nem kaptak városi rangot. Önmagában az a tény. hogy nőtt a lakásépítő vállalkozások száma, s az előzőtől kedvezőbb támogatottságot kapnak a lakásépítők, -vásárlók, remélhetően azt eredményezi az elkövetkezőkben, hogy mind többen költözhetnek majd új otthonukba. (lefier) marázta a kerítésdrótokat, és rajzolt jégvirágokat az ablakokra. A varjak elkeseredetten keringtek a falvak, a városok felett, hiszen a vetéseket vastag hópaplan takarta el kíváncsi tekintetük elől. A cinkék is kétségbeesetten indultak el valami ennivaló után nézve a dermesztő hidegben. Aztán történt valami. A szilaj szél már nem duhajkodott, s déltájban megcsordultak az ereszek. Csak reggelenként tudta jeges birodalmának egységét visszaállítani a tél. Ám azt sem sokáig. Meleg lehelletével mintha csak a tavasz köszöntött volna be. Össze- roskadtak a hóemberek, s már csak foltjaiban mutatkoztak itt-ott a tél jelképei. Még a fák is gondolkodóba estek. „Mi ez, már itt lenne a tavasz?!”— töprengték. Ám ők nagyon óvatosak e tekintetben. Alaposan megfontolják, hogy mikor is küldik világra a rügycsemetéket. Mi pedig már azt sem tudjuk változó világunkban, hogy mi ez. Téli tavasz vagy tavaszelő?! Egy azonban bizonyos. A nagykabát még marad, és meglessük a medvét is, hogy mit hoz majd a február. Közművek Zajlón Zajta százharminc családjából kilenvenhárom élvezheti a vezetékes gáz előnyeit. A térség önkormányzatainak összefogása nyomán Zajta, Tisztaberek, Méhtelek, Garbolc, Kis- és Nagyhódos lakásaiban, közintézményeiben vezetékes gázzal főznek és fűtenek. A-Gáz-Globál Kft. kivitelezése után az üzemeltető Tigáz szakemberei folyamatosan kötötték be a lakásokat. A gázvezeték fektetésével egy időben a telefonkábeleket is elhelyezték a földben. Az előzetes 31 igénylő száma időközben 55-re emelkedett. Hamarosan modem crossbarra cserélik a kézi kapcsolású központot, és akkor a határszéli kis falu még egy lépéssel közelebb kerül a nagyvilághoz. Pénzes László A kétarcú január Budaházi István
