Új Kelet, 1995. február (2. évfolyam, 27-50. szám)
1995-02-02 / 28. szám
UJ KELET ■■■ 1995. február 2., csütörtök 3 A tárogató művésze Egyre több alkalommal lehet hallani a rádióban, a televízióban is egy- egy történelmi esemény kapcsán megszólalni a tárogató hangját. Talán kevesen tudják, ennek a jellegzetes kuruc kori hangszernek a meg- szólaltatója a nyíregyházi történelem—ének szakos'tanár. Nagy Csaba. Arról beszélgettünk a tanár úrral, hogyan ismerkedett meg e hangszerrel, milyen körülmények motiválták abban, hogy a tárogató fontos része lett életének. — Nyíregyházán, főiskolás koromban, Danes Lajos szerettette meg velem a népi dallamokat, tőle kaptam az első impulzusokat. A második hatás akkor ért, amikor egy kótaji juhász dallamvilágát dolgoztam fel, s ezt követően, tudományos kutatásokat végezve jutottam el oda, hogy megtudjam, mire is képes ez a hangszer. A kuruc kort pedig a történelem tanszéken Hársfalvi Péter tanár úr kedveltette meg velem. Ezek az alapok adták azt, hogy végül is a tárogatónál kötöttem ki. —Mennyire ismert ez a hangszer? — Nehéz erre válaszolni, hiszen magam is a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán szereztem klarinéttanári diplomát. Persze volt időszak, amikor tanították, és a klasszikus hangszerek rangjára emelkedett, például barokk műveket szólaltattak megrajta. Ám Wagner- operákban is gyakran hallható a tárogató. Egy azonban bizonyos. Jelenleg nem tanítják Magyarországon ezt a hangszert. Pedig lenne érdeklődés iránta, hiszen a világ több tájáról is jelezték, hogy szívesen megtanulnának játszani rajta. — Milyen jövője lehet így a tárogatónak? — Jövőre, 1996-ban lesz kerek százéves évfordulója annak, hogy a tárogatót felújították. Addig ugyanis töröksípszerű hangszer volt, s az ír származású, budapesti hangszergyáros, Schunda Vencel József munkája nyomán nemcsak nagyobb, öblösebb lett, hanem klarinétfúvókával és billentyűvel is gazdagodott. így három hangszernek: az oboának, a klarinétnak és a fagottnak a hangszíneit egyesíti. Ennek kapcsán egy tárogatós világtalálkozót tervezünk, amelyre elsősorban történelmi vidékekről: Erdélyből, a Felvidékről és Kárpát- aljáról várunk vendégeket. Ám már jeleztek részvételi szándékot Nyu- gat-Európából, Amerikából és Ausztráliából is. — Ezek szerint tudnak egymásról... — Igen. Magyarországon a kuruc kori hagyományokat őrző Vay Ádám Múzeumban működő Rákóczi Tárogató Egyesület fogja össze a hangszer szerelmeseit. Elsősorban történelmi eseményeken, nemzeti ünnepeinken vagy a határokon túl szervezett programokon lépünk fel. így az utóbbi időben Krasznahorkán és Késmárkon. —Milyen más szereplési lehetőségük van még? — Nem szerepelni akarunk igazándiból, hanem az iskolákba szeretnénk eljutni, hogy megismertessük magát a hangszert. Bár újabban a rádióban és a televízióban is többször hallani, talán sokan nem is tudják, hogy a tárogatót hallják. Ezért kívánunk rendhagyó zeneórák keretében minél több iskolába, intézménybe eljutni. — Önnek eddig két CD-je jelent meg... •— Igen, a Hungaroton kiadásában. Az első anyagát a Rákóczi fejedelmi udvar zenéjéből, míg a másodikét az élő népzenei anyagokból állítottam össze. — Hol szólal meg legközelebb a tárogató? — Hamburgban, a Magyar Napokon egy tudományos konferenica keretében ismertetik a hangszert. Ezután Berlinben, majd az amerikai Clevelandben is bemutatják. A jövőt illetően optimista vagyok. Remélem, elfoglalja méltó helyét, és népszerűvé válik. Már csak azért is, mivel a tárogató mögött jelentős zenei irodalom áll, és ha a zenész, a közönség együtt érez arra rá, hogy milyen élményt nyújt ez az igazi magyar hangszer, akkor talán majd gyakrabban szól. Budaházi István Nagy Csaba Fotó: Csonka Róbert Luxuskenyér Panyola néni a szomszédból bizonytalan léptekkel, mondhatni csoszogva közeledett felém. Bár sietős volt az utam, mégis bevártam az idős asszonyt, nehogy az a vád érjen, mint a múltkor is, hogy soha nem érek rá. —Rohanok, Panyola néni—vágtattam el a minap is mellette. — Csak tudnám, miért kell mindig annyira rohanni, se a jószágnak nem kell adni, se a kapálásról nem maradtok le—mormogott magában. Előre mosolygott, mikor odaért, nem akart hinni a szemének. —No, mi az? Most nem hajt a tatár? — Gondoltam, segítek hazavinni a szatyrát. Könnyebb úgy menni a csúszós úton. — Nem nehéz ez a táska, gyerekem, ugyan miből is vásárolnám tele, talán a kevéske nyugdíjamból? Ahogy elnéztem a krumpli árát a boltban, ha egész hónapban minden nap krumplit ennék, akkor is kevés lenne a nyugdíjam. Nem engedem belemerülni a panaszkodásba, így témát váltok: — Mi újság a nagyvilágban, Panyola néni? — kérdeztem tőle, hisz tájékozottabb az MTl-nél, tőle szoktam megérdeklődni a legfrissebb híreket. Ó aztán széles körű információval szolgál úgy a nagyvilág, mint az utca történéseiről. —Még mindig öldöklik egymást a háborúban, fiam, a Szabóék meg a másodikról válnak. Úgy vélem, ma reménytelen eset a néni, így átnyergelek egy másik lóra: — Mi volt ma a tévében, Panyola néni? — Mi lett volna, ül az a sok okos ember a Parlamentben, és egymással vitatkoznak, velünk meg a kutya sem törődik. Látom, amit látok, némelyike csak a karrier miatt került be a nagy házba, de azt nem vették észre, hogy az igazi karriert mégsem ők futották be! — Hát kicsoda. Panyola néni? — kérdezem, mert már igen-igen sietnék hazafelé. —A kenyér, édes fiam, a kenyér! __?? —Néhány év alatt képes volt létszükségleti cikkből luxuscikké előlépni. S. E. Zsarolásig szeretet — életveszélyes fenyegetés „A cigányok természetes emberek" Nyugat-Európából tért haza, felrúgva nyugalmat, kényelmet, s felejtve, hogy huszonnégy éve akarata ellenére távoznia kellett az országból. Bocs Attila hazajött, hogy segítsen. Óriási összegeket költ a cigányság taníttatására, felemelésére. Hála, köszönet, elismerés nélkül. Célja, hogy cigány értelmiséget neveljen, de tevékenységét eddig nem segítették, inkább gátolták. Közöny és ellenszenv kíséri közvetlen környezetét, munkáját, — A magyarságnak vége, ha nem oldja meg a cigányság prob- lémáját — mondja Bocs Attila. Él Magyarországon egymillió lumpen cigány, de sokan elfelejtik, hogy kétmillió lumpen magyar is, akik szinte semmiben sem különböznek a cigányoktól. Előbb munkanélkülivé, majd alkoholistává váltak, lecsúsztak a társadalmi ranglétrán, s képtelenek felülemelkedni sorsukon. Aranyosapátiban, ahol élek, jól látom, hogy a cigarettafüstben, a hideg, fűtetlen lakásban a korgó gyomorral küszködő emberek nem tudnak mit kezdeni magukkal. A cigányság passzív, de azt gondolják, hogy majd valaki segít rajtuk. — Hogyan próbál változtatni helyzetükön? — Közvetlen segítségként ruhákat osztok szét, amelyeket Ausztriából küldtek. Taníttatásukra egy koncepciót dolgoztam ki. valamennyi életkorra vonatkozóan. A tervezet lényege, hogy a manuális tevékenységre, az énekhangra, a mozgásra, a kreativitásra, a A környezetbarát kertészeti termelés volt a témája annak a szabadegyetemi foglalkozásnak, amit a TIT mezőgazdasági szakosztálya tartott január 26-án, csütörtökön a konferenciatermében Nyíregyházán. Az előadó dr. Szőke Lajos, a Megyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás főmérnöke volt, akit arról kérdeztünk, hogy mi volt a célja a rendezvénynek. — Az ilyen rendezvényekkel azt szeretnénk elérni, hogy a mezőgazdaság résztudományairól — ez esetben a környezetbarát kertészeti termelésről — részletesebb információkat adjunk a hallgatóknak. A mostani közönség elsősorban a nyíregyházi Kertbarát Klub tagjaiból tevődött össze, de voltak ismeretlen arcok is, az előadásra bárki bejöhetett. Az előadásom elsősorban arra irányult, hogy a kertészeti termelők szemléletét a jelenleginél környezetkímélőbb, ugyanakkor hatékonyabb és gazdaságosabb termelés felé fordítsam. Bolygónkon a szárazföldek tíz százalékán folyik mezőgazdasági termelés, ennek egyharmad részén intenzívebb formában. Ez az egyharmad rész termeli a világ összes mezőgazdasági produktumának a 75 százalékát. Európában az új termesztési eljárások kikisérletezésével az utóbbi harminc évben megháromszorozódott a mezőgazdasági termelés, és ebben döntő szerepük volt a kemikáliáknak. Az előrejelzések szerint 2050-re a jelenlegi öt és fél milliárdról 11 milli- árdra nő Földünk lakóinak száma, testkultúrára, a lelki attitűdre épít. Szeretném, ha a cigányság újra megtanulná azt, amit hosszú évek alatt elfelejtett. A kosárfonást, a seprűkötést, a vályogvetést, emellett az írást, olvasást, számolást. Néhány fiatalt beírattam a gimnázium esti tagozatára. Hamarosan rá kellett jönnöm, hogy még olvasni is csak akadozva tudnak, ezért esténként külön foglalkozom velük. Klubfoglalkozásokat tartunk, amelyen olyan jól érzik magukat, hogy még szombaton is igényelnék a találkozást. A cigányság egy ősi faj, amely kultúrával, hagyományokkal rendelkezik. Ezt az értéket kellene megőrizni és továbbvinni (továbbfejleszteni). — Miből fedezi a költségeket? — Részben a saját pénzemből, részben elnyert pályázatokból. Fontos és szociálisan érzékeny embereket próbálok a célnak megnyerni. Az UNESCO ALPHA 1995-ben Aranyosapátiban rendezi kongresszusát az én előterjesztésem alapján. — Eszébe jutott már, hogy abbahagyja a jótékonykodást? S a segítéseién akkorra a mezőgazdasági termelést legalábbis meg kellene háromszorozni ahhoz, hogy a növekvő élelmezési igényeket ki lehessen elégíteni. Ebben továbbra is fontos szerepet tölthetnek be a kemikáliák. A világ számos országában — így hazánkban is — szakemberek serege munkálkodik azon, hogy kidolgozzanak egy új kemizálási stratégiát. Meghatározták a főbb irányvonalakat, és felállítottak egy hármas követelmény- rendszert. Az első követelménycsoport a növényvédő szerekre vonatkozik. A szemek szelektívnek kell lennie, csak a célzott szervezetet támadhatja meg. Fontos, hogy minél gyorsabban, káros anyagok fennmaradása nélkül le- bomoljon, a lehető legkisebb mértékben szennyezze a talajt. Nem szabad, hogy bekerüljön a táplálékláncba, valamint a lehető legkisebb legyen a hatóanyag-felhasználása. A korszerű szerek a felhasználójukkal szemben is magas követelményeket támasztanak. A felhasználónak ismernie kell a kezelt kultúra károsítóit, a használt szer kártételi küszöbértékét és hatás- spektrumát. A hatékony vegyszerezés érdekében elengedhetetlen, hogy a gazda rendszeresen figyelje a növényvédelem pillanatnyi helyzetét, és az alapján tudjon dönteni a leginkább hatásos és gazdaságos eljárás mellett. A modem növényvédelemben jelentős szerepet kell vállalnia az államnak is. Fontos feladata kell legyen a tanfolyamok, az oktatás szervezése, a ben nem tételeznek fel hátsó szándékot a cigányok? — A cigányok természetes emberek. Ha felkínálnak valamit számukra, azt elfogadják, s nem kérdezik meg, hogy mit miért kapnak. Nem okosak, de rafináltak, ezt ők maguk is vallják. Vannak köztük, akik a zsarolásig szeretettel vesznek körül. Bármilyen problémájuk van, követelőén csillogó szemmel toppannak be, s nekem segítenem kell. Mások viszont az életemre törnek, például az aranyosapáti kisebbségi önkormányzat tagjai. — Hogyan ítéli meg a falu az Ón tevékenységét? — Nem azért jöttem haza, hogy megszedjem magam, erre nincs szükségem. Úgy érzem, hogy sokat tettem a faluért. A gyerekeknek játszóteret építettem fából, természetes anyagokból. Létrehoztam egy öttantermes iskolát öt zongorával a gyerekek zenei nevelésére. Az óvodás gyerekeknek zenei előképzőt szerveztem, továbbá egy speciális napközit is cigány gyereknek, ahol a zene, a ritmus- és hallásfejlesztés kerül előtérbe a tanulás mellett, hisz a tánc, a mozgás, a zene a cigányság életeleme. A tizenhat év felettieknek — a Munkaügyi Központtal társulva és az Észak-magyarországi Regionális Munkaerőfejlesztő és Átképző Központtal együtt — szakmai átképző tanfolyamot indítottunk. A tanfolyam ideje alatt a fiatalok munkanélküli segélyben részesülnek, remélem ezzel is esélyt adok kiemelkedésükre. Kozma Ibolya kutatások támogatása és olyan jogszabályok alkotása, melyek a korszerű, gazdaságos és kömyzetkímélő növény- védelem térhódítását segítik elő. Az állami ellenőrzésnek is jelentős szerepet kell betöltenie. —Hogyan érhetjük el, hogy teret hódítson ez a gazdálkodási módszer? — Erre nincs biztos recept, nincs előre tervezhető program. Éppen azért kell hozzá a gazda alapos szakismerete, hogy mindig az éppen aktuális körülményekhez tudjon igazodni. Ha környezetkímélő növényvédelmet akarunk megvalósítani, akkor nem gazdálkodhatunk az elmúlt rendszerben megszokott ütemterv szerint, hiszen nem biztos, hogy mindegyik előre meghatározott permetezési fázist feltétlenül be kell tartanunk. Ezért elengedhetetlen, hogy a gazda szakmai továbbképzéseken vegyen részt és hogy kihasználja a szaktanácsadók biztosította lehetőségeket. Újfehértón már három éve termesztünk almát ezzel a módszerrel. Sikerült csökkenteni a védekezési számot és a toxieitási indexet amellett, hogy a költségek csökkentek, a termés pedig legalább olyan jó volt, mint a kemikáliák pazarló használata esetén. Az okszerű védekezés sikerességét tovább javítaná az előrejelzési rendszer megszervezése és mindenki számára hozzáférhetővé tétele. A közeljövőben egyre több kemikáliát alkalmaznak majd a mezőgazdaságban, éppen ezért környezetünk sorsa múlhat azon, hogy miként használjuk fel ezeket. Vasas László Vizsgáznak a cigányok Aranyosapátiban Pazarlás helyett célszerű felhasználás Korszerű kemizálási!
