Új Kelet, 1995. február (2. évfolyam, 27-50. szám)
1995-02-14 / 38. szám
4 1995. február 14., kedd KÜLFÖLD-BELFÖLD UJ KELET Az a hír manapság Az információrobbanás időszakát éljük. Az emberi civilizáció egészét meghatározza az információk tárolásának és közlésének hihetetlen mértékű növekedése, illetve fel- gyorsulása. Gondoljunk csak bele: a távíró és a telefon következtében váltak a csaták és hadjáratok világháborúvá. Ma pedig már a távközlési műholdak segítségével a világ bármely pontja pillanatok alatt elérhető. A számítógépek évtizedenkénti új nemzedékének bevezetésével pedig ott tartunk, hogy könyvtárnyi anyag tárolható egy íróasztalon elférő lemezeken. De maradjunk csak a hétköznapoknál: az átlagember ül a tévé előtt... (Statisztikai értelemben véve az átlagembert, jól tudjuk ugyanis, minden ember egyszeri és megismételhetetlen, amint ezt sokkal találóbban fejezi ki a népi szóhasználat: egyszeri ember. Az egyszeri ember elindult a vásárba... Az egyszeri ember bement a korcsmába megtudni az új híreket...) Szóval az ember ül a tévé előtt, és a kaliforniai özönvíztől a japán földrengésekig — a háborúkról nem is beszélve — minden napi esemény lepereg a szeme előtt fél óra alatt, történjen a földteke bármely felén. Már teljes háborút megértünk szinkronban, azaz óráról órára követve az eseményeket (ld. Öböl-háború). Mindez — számomra — túl kényelmes, és hosszadalmas. A rádióban — mondjuk — tíz percet sem igényel mindaz az információ, ami a tévében fél órát tölt ki. Igaz, ennek ára van: erőteljesebben kell koncentrálni, mivel csak a fülünkre vagyunk utalva. Az ismeretszerzésben a rádió tehát aktívabb szerepre ösztönzi a befogadót. Ám számomra a napi ismeretek szerzésének „igazi”, egyénre szabott műfaja: az újság. Az ember akkor veszi kézbe, ha kedve, ideje van hozzá, előre-hátra lapozhat. Egy pillantásra átfog egy egész oldalt, felfogja a címeket, alcímeket, amelyik cikk érdekli, belepillanat, s ha fontos számára, elolvassa, akár többször is. Vagyis az újság esetében én magam, az olvasó „szerkesztem meg” információimat. (E felismerés és szükséglet szülte a teletexet, ami gyorsabb, frissebb az újságnál, ám elmélyültségben nem versenyezhet vele.) Manapság sajnos az hír, hogy ez a lap megszűnt, annak a helyzete megingott, s közöttük bizony nagy hagyományú újságok is akadnak. Úgy tűnik, tehát az írott sajtó háttérbe szorul az eletkromos médiával szemben, de épp a fentiek miatt nélkülözhetetlen — és talán méginkább az lesz. Amikor percről percre bombázzák agyamat reklámokkal, manipulációs szándékú álinformációkkal, hogy nekem hogyan kell vélekednem bizonyos dolgokról, melyik fogpaszta felel meg nekem legjobban, milyen is az én szépségideálom stb. stb, akkor igazán fontos az általam, az egyszeri ember által —„szerkesztett" ismeretszerzés a világról. A KDNP természetes szövetséges — Semmilyen polgári szövetség nincs, polgárinak álcázott liberális szövetséget hoztak létre, amelynek Orbán Viktor a vezetője — fejtette ki Torgyán József, az FKGP elnöke hétfőn délelőtt, a Képviselői Irodaházban megtartott rendkívüli sajtótájékoztatón. A pártelnök szerint a következő választásokra létrejön a KDNP- FKGP-szövetség. A sajtótájékoztató összehívását az indokolta, hogy nyilvánosságra került: Für Lajos, az MDF elnöke és Orbán Viktor, a Fidesz elnöke Kárpátaljára utazik. Torgyán József az FKGP elnökségének és képviselőcsoportjának véleményét tolmácsolva elmondta: álláspontjuk szerint azok a pártok, amelyek az ukrán-magyar alapszerződés aláírásakor elárulták a határon túli magyar érdekeket, ne utazzanak sehová, míg a nyilvánosság előtt bocsánatot nem kémek. Az FKGP elnöke szerint ugyanis sem Für Lajosnak, sem Orbán Viktornak nincs joga ahhoz, hogy a kárpátaljai magyarsághoz látogassanak, és ezzel az ott élő magyarok helyzetét súlyosbítsák. A kisgazda politikus a továbbiakban emlékeztetett arra, hogy az MDF feladta a magyarság érdekeit Kárpátalján, Orbán Viktor pedig, amikor a parlamentben szóba került a trianoni katasztrófa, frakciójával együtt kivonult a plenáris ülésről. Az újabb alapszerződések megkötése előtt ezzel az utazással „azt a látszatot keltik, mintha minden rendben lenne”. Torgyán József a sajtótájékoztatón szóvá tette az MTI és a médiumok híradásait, amelyek az 50 évvel ezelőtti eseményeket felszabadulásnak nevezték. — Ez az ország akkor szabadult fél, amikor az utolsó szovjet katona elhagyta Magyarországot. — Szerintünk 50 évvel ezelőtt a szovjet csapatok megszállták Magyarországot és nem felszabadították — mondta a Kisgazdapárt elnöke. Torgyán József a továbbiakban azt nehezményezte, hogy a hétvégi ozorai nagygyűléséről a média nem adott hírt, a médiavezetők diszkriminatív módon kezelik az FKGP-t. Torgyán József a továbbiakban a párt belügyeibe való durva beavatkozásnak nevezte Szabó Ivánnak, az MDF ügyvezető elnökének azt a nyilatkozatát, miszerint az egységes ellenzéki fellépésnek legnagyobb akadálya nem a Kisgazdapárt, hanem annak elnöke. A pártelnök megdöbbentőnek nevezte, hogy “Szabó Iván ennyire nem tiszteli a parlamenti demokrácia szabályait.” Még hozzátette: „az FKGP közel száz éve járja következetesen és töretlenül ugyanazt az utat, miközben szabó- ivánok jönnek-mennek.” Kérdésre válaszolva Torgyán József elmondta: Giczy Györggyel, a KDNP elnökével és Füzessy Tiborral, a KDNP ügyvezető elnökével folytatott megbeszélései során Giczy György kijelentette: a KDNP az FKGP-t természetes szövetségesének tekinti. A Kisgazdapárt elnöke szerint a következő választáson az FKGP-KDNP szövetség lesz a jelenlegi koalíció alternatívája. Hangsúlyozta még: az MDF-en és a Fideszen belül nem dőlt még el a hatalmi harc, s mindkét párt tagságának, sőt vezetésének egy része is az FKGP oldalán áll. — Az MDF agonizál, haláltusáját vívja és az ugyancsak agonizáló Fidesszel próbál erőt felmutatni. Az SZDSZ pedig a jobboldalra előre küldött liberális kistestvérével készítteti elő magának a helyet arra az esetre, ha kilép a koalícióból — mondta Torgyán József. A rendkívüli sajtótájékoztatón Torgyán József bejelentette: március 14-én délután ünnepélyes keretek között fogja átadni az Országgyűlés elnökének a köztársasági elnök nép általi megválasztásáról szóló népszavazási kezdeményezés eredményét. A megyék rangsora Valóban romlik a közbiztonság? A rendszerváltás óta eltelt időszakot illető, egyik legsúlyosabb kritika: a jogállamisággal beköltözött hazánkba a bűnözés is. A brutális gyilkosságokról, rablásokról szóló hírek naponta sokkolják a lakosságot, amely úgy érzi: már otthonában, a négy fal között sem lehet biztonságban. Valóban ilyen súlyos a közbiztonság helyzete Magyarországon? Erről beszélgettünk dr. Túrós András vezérőrnagygyal, az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) közbiztonsági főigazgatójával. — A helyzet elég ellentmondásos — állítja a rendőrtábornok. '— A bűnügyi és a közbiztonsági statisztikák szerint ugyanis nem rosszabbodott a közbiztonság, sőt, tényleges javulás tapasztalható. Példaként említem, hogy az ismertté vált bűncselekmények száma közel 3 százalékkal csökkent, és 1990 óta először 400 ezer alá esett. Mégis, amikor azt vizsgáljuk, hogy milyen a lakosság biztonságérzete, azt kell mondanunk, szinte semmit sem javult, vagyis a statisztikai adatok és a lakosság tényleges biztonságérzete között óriási a szakadék. Ezt a hatóságok aligha képesek áthidalni. — Mi erre a magyarázat? Új bűnözési forma: a félelemkeltés — Szerintem alapjában három tényezőre vezethető vissza ez a jelenség. Első helyen említem azt, hogy 1994-ben nőtt Magyarországon a félelemkeltő bűnözés, ami nálunk igen rendhagyónak számít. A második helyre sorolom azt, amit szaknyelven keleti bűnözési formának nevezünk, és hazánkban ma már szintén jelen van, kísérőjelensége az utcai lövöldözés. Harmadikként említem, de egyáltalán nem jelentéktelen az a tény, hogy a rendőrség a múlt évben nem kapta meg azt az erkölcsi és anyagi támogatást a társadalomtól, ami megillette volna, és amire a hatékonyabb munka szempontjából is szüksége lett volna. — Ön szerint mivel magyarázható a társadalom értékítélete? — Kicsit sarkítva a dolgot, azt kell mondanom, hogy a képviselői és az önkormányzati választások fontosabbak voltak a társadalom számára, mint az ország közbiztonsága. Bizonyára az idén rádöbben a politikai vezetés, a kormány, hogy változtatni kell ezen a szemléleten és gyakorlaton. A belügyminiszter úr be is jelentette, hogy rövidesen a kormány elé kerül az ország közbiztonsága, a rendőrség helyzete.-—Miként minősíti a megyék, a főváros közbiztonságát? — Nem könnyű rangsort felállítani a megyék között, mivel óriási versenyfutás alakult ki. A főkapitányságok arra törekszenek, hogy bizonyítsanak. Ilyen szempontból a statisztika nem eléggé megbízhatóan tükrözi a valós helyzetet. Ä lakosság biztonságát, a közbiztonságot tekintve azt mondhatjuk, hogy Budapesten szám szerint csökkentek az ismertté vált bűncselekmények. Számuk 129 ezer volt, ami az összes ismertté vált bűneset egyharmada. Kedvezőtlen viszont, hogy a közterületeken elkövetett bűncselekmények száma nőtt. Ebben erősen közrejátszik az a tény, hogy 46 százalékkal több volt az autólopás, mint az előző évben. A lakosság biztonságérzetét ez természetesen kedvezőtlenül befolyásolja, és emiatt — itthon csakúgy, mint Euró- pa-szerte- — keményen bírálják a rendőrséget. Szintén kedvezőtlen fővárosi jelenség, hogy elszaporodtak a zsebtolvajlások, amik miatt sok kritikát kapunk. Komárom és Somogy megyében is romlott a lakosság biztonságérzete, amit befolyásol a bűnesetek növekvő száma: az előbbi megyében kerek 10 százalékkal, az utóbbiban 5 százalékkal több volt a bűneset. Az ország másik részén, Borsod, Hajdú és Szabolcs megyében ezzel szemben a bűncselekmények száma csökkent. Borsod megyében 14,1 százalékkal, Hajdú megyében 5,6 százalékkal, valamint 18,4 százalékkal Szabolcs megyében. — Minek köszönhető a javulás? — Nagyon valószínű az, hogy az említett megyékben a rendőrség aktív és erőteljes megelőző tevékenységet folytatott. Itt az orosz, ukrán bűnözői hullámmal kellett az első „lépcsőben” megküzdeni. A tények bizonyítják, hogy az ott szolgáló kollégáink eredményesen dolgoztak. —A bűncselekmények számát és súlyosságát tekintve, országosan milyen sorrend alakult ki? Járőr nélkül a közterületeken? — Mint említettem, Budapest a legveszélyeztetettebb, ezután Pest megye következik, amelyet Bács követ. A sorrend változhat, hiszen az 1995 év igen kritikusnak ígérkezik, mivel hiányoznak azok az eszközök, feltételek, amikre a nagyszámú bűnözés megfékezéséhez szükség lenne. A rendelkezésünkre bocsátott pénz egyelőre csak arra elegendő, hogy 1994-hez viszonyítva ne rosszabbodjon a helyzetünk. Kérdés, hogy milyen közbiztonságot akar a magyar társadalom? Nyilvánvalóan jobbat, mint a mostani. Jómagam borúlátóbb vagyok, mint egyes rendőri vezetők. A köztereken és az utcákon kevesebb rendőr lesz, mint 1994-ben volt. Ennek egyetlen oka van, a létszámhiány, ami az esztendő végére elérheti a 3000 főt is. Ezért nagy a valószínűsége annak, hogy a közterületeken alig lesz, vagy teljesen megszűnik a megelőző járőr- szolgálat. Tehát az az egyetlen lehetőségünk maradt, hogy az eseményekre a lehető leggyorsabban reagáljunk. Ezt állítottuk magunk elé legfontosabb feladatként 1995-ben. — Számíthatnak-e a következő időszakban is az önkormányzatok támogatására? — Az önkormányzatok támogatására mindig is építettünk. A rendőrség vezetői örömmel nyugtázzák az együttműködési szándékot, és előmozdítják az effajta együttműködést. Magam is támogatom az ilyen kezdeményezéseket, de azért látni kell, hogy a rendőrségi munkát nem lehet az önkormányzatok erejére építeni! Magyarországon állami rendőrség van, és azt az állami költségvetésből kell finanszírozni. Az önkormányzatoknak ma csupán arra futja az erejükből, hogy gesztusértékű segítséget adjanak. Ezt örömmel elfogadjuk, de nem oldja meg az alapvető gondjainkat. Sajnos, lehetőségeink kimerülőben vannak, s ebben az évben nem lesznek új rendőrőrsök, kapitányságok szemben a múlt évvel, amikor egy kapitányságot és 33 rendőrőrsöt hozhattunk létre. Éppen ezért várjuk a kormány kedvező döntését, hiszen a tét az ország közbiztonsága, amiért csak akkor tehetünk többet, ha ehhez több támogatást kapunk. Maris János Kevesebb rendőr lesz a közterületeken... Ólmozott rágógumik Nagy mennyiségben kerültek és kerülnek mind a mai napig forgalomba az ukrán kiskereskedőknél, piaci üzéreknél ismeretlen eredetű rágógumik. Sok gyermek mérgezési tünetekkel került kórházba országszerte. Végül az Országos Tisztiorvosi Szolgálat vizsgálat alá vette az eddig ellenőrizetlenül forgalmazott termékeket. Rágógumikban egészségre erősen káros vegyianyagokat, nehézfémeket, így például nyersgumi- származékokat és ólomoxidot is találtak. Megtiltották a következő rágógumimárkák árusítását: TURBO, ANNA, GARF1ELDO, OTO’MOTO, TIPI TIP, TRANSFORMER, MINTI, TOPI GUM, LOVE IS, MOTOR SCHOW, DELI DOLU, DINOZAUR. SURF, DANY BUBLE GUM, CHAMPION OF STADIUM, SA- MER és SANAFER. Mérgező anyagokat találtak, s ezért szintén betiltották a cseh importból származó SPEARMINT rágógumi forgalmazását is. A tapasztalat viszont azt mutatja, hogy sok kereskedő a tilalom ellenére is árusítja ezen termékek némelyikét. Sőt, az ólmozott csemegéből biztosan juta magyarországi bolhapiacokra is. Ajánlott tehát az ukrán árusoktól nem vásárolni a nevezett termékekből.
