Új Kelet, 1995. január (2. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-11 / 9. szám
1995. január 11., szerda III KÜLFÖLD ÚJ KELET A posztkommunizmus káros az egészségre Moszkvai tűzszünet! felhívás Folytatódik az ágyúzás Magyarországon a legaktívabb — 15— 49 év közötti — férfinemzedék tagjait manapság nagyobb eséllyel éri utol a végzet, mint Zimbabwe hasonló korú népességét — ilyen és egyéb, hasonlóan drámai megállapításokkal tarkítja a kelet-európai lakosság életesélyeiről festett tragikus képét a The Economist. A neves brit gazdaságpolitikai hetilap legújabb számában közölt felmérés egyenes összefüggést igyekszik kimutatni a térség egyes államainak gazdasági kilátásai és halálozási mutatói között. Az idézett adatok szerint Lengyelországban és Kelet-Németországban, ahol a gazdaság immár látványos növekedésnek indult, a halálozási ráta ezzel szinte párhuzamos zuhanást mutat. A halál a gazdasági bizonytalanságtól szenvedő országokban a leggyakoribb vendég; azokban a térségekben, amelyek már maguk mögött tudhatják a nehezét, az élet vonzóbbnak találta- tik — írja a The Economist. Az idézett szakértők az életesélyek romlásának komoly tényezőjeként említik a munkanélküliséget. Adataik szerint például Csehország, ahol a lakosságnak mindössze 5 százaléka kénytelen állás után kutatni, a térség legkedvezőbb halálozási statisztikáit mutathatja fel. Tudományos vizsgálatok igazolják, hogy a munkanélküliség lelki hatásaival tartósan terhelt polgárok nyugaton is nagyobb valószínűHuszonnégy dühös ember Több amerikai tévéállomás és bulvárlap sok pénzt fizetne, ha tudná, merre van az a titkos találkahely, ahol helyi idő szerint szerdán reggel egy bírósági autóbusz várja a Simpson-ügy huszonnégy dühös emberét. Tizenkét esküdtre lesz ugyan csak szükség az évtized legnagyobb figyelemmel kísért dupla gyílkossági perében, de lto bíró biztosra megy. Mert mi van, ha egy esküdt megbetegszik, a másikról kiderül, hogy rádiót hallgat, a harmadikról, hogy becsempészett égy televíziót, a negyedikről, hogy újságot olvas... Ez ugyanis mától kezdve mind szigorúan tilos az esküdteknek, akiknek ítéletét nem zavarhatja meg semmilyen külső vélemény, még a saját mamájuké sem. Fél évre elég ruhát hozhattak magukkal, s még legközelebbi hozzátartozóiknak sem árulhatják el, hogy hol laknak a tárgyalás idején. S hogy mit kapnak ezért? Alapfizetést a séggel lelik idő előtt halálukat — áll a brit folyóirat elemzésében. A The Economist a korai halálozás esélynövelő jelenségei között említi a társadalmi szintű egyenlőtlenséget is. Minél mélyebb szakadék tátong az egyes rétegek társadalmi helyzete között, annál rosszabb az adott ország általános egészségügyi helyzete, még a gazdag térségekben is — állapítja meg a hetilap összefoglalója, amely ismét Csehországot — és Szlovákiát — emeli ki olyan kelet-európai éllovasokként, amelyekre a legkevésbé jellemző a súlyos mértékű társadalmi egyenlőtlenség. A The Economist megállapítása szerint a viszonylag kedvező cseh és szlovák helyzet kialakulásában nem kis szerepet játszott az az okos döntés, amelynek alapján mindkét állam jelentősen növelte közegészség- ügyi kiadásait és ezen belül az orvosok és ápolónők bérét is. E lépés nyomán — amelyet a térség egyetlen más országa sem követett a fordulat óta eltelt csaknem hat év alatt — az orvosokra kevéssé hat a csak szűk körű, pénzes pácienscsoport ellátására szakosodó, méregdrága magánklinikák kísértése, és nem kényszerülnek tömegesen elhagyni a gyógyító pályát sem — írja a brit lap. amelynek megállapítása szerint „lehet, hogy a kommunizmus káros az egészségre, de a posztkommunizmus, úgy tűnik, még károsabb”. (MTI) munkahelyükön, a bíróságtól teljes ellátását, fizetségképp pedig kevesebb, mint napi 10 dollárt. S ha a pernek vége, minden bizonnyal némi világhírt. Így éltek Bizáncban A British Museum történetében először bizánci művészeti és életmódkiállítás nyílt Londonban, melyen az 1700 évig prosperáló Bizánc műkincsei, köznapi használati tárgyai, pénzérméi láthatók április 23-ig. Le Monde-születésnap Különösebb dáridó nélkül ünnepli fennállásának ötvenedik évfordulóját a párizsi Le Monde, a nyugati világ egyik legszínvonalasabb újságja, mely elsősorban a nemzetközi helyzetet elemző cikkeivel tett szert óriási tekintélyre. A visszafogottság oka: a Le Monde komoly anyagi nehézségekkel küzd, mert mint mindenütt, a hirdetők a nagyobb példányszámú bulvársajtót részesítik előnyben. írsífporkák Az orosz kormány kedden hajnalban kétnapos tűzszüneti felhívást intézett a csecsenföldi fegyveresekhez. Ebben felszólították a fegyveres csoportokat, hogy a moszkvai idő szerint kedden reggel 8 órától csütörtök reggel 8 óráig tartó tűzszünetet kihasználva szüntessék be a harci cselekményeket, hagyják el állásaikat és harci eszközeiket, illetve tegyék le a fegyvert, és engedjék szabadon a fegyveres összecsapások során ejtett foglyokat. Kedden hajnalban egyelőre nem volt ismert Groznij válasza a javaslatra. A tűzszünet elfogadásának fejében az orosz kormány garantálta a fegyvert le- adóknak a szabad elvonulást lakóhelyükre, és jelezte, hogy továbbra is vonatkozik rájuk a duma által tavaly december 13- án hirdetett amnesztia. Az orosz kormány kifejezte reményét, hogy a csecsenföldi fegyveres csoportok józan belátást tanúsítanak, és a béke helyreállítása érdekében elfogadják a javaslatot. Jelezte egyben, hogy a tűzszünetre vonatkozó utasítást eljuttatták az Orosz erők parancsnokainak. A felhívást megelőzően Viktor Cserno- mirgyin kormányfő Szergej Kovaíjowal, Jelcin elnök Nazranyban tartózkodó emberi jogi megbízottjával folytatott telefonbeszélgetésén már jelezte a tűzszünet lehetőségét. A kétnapos fegyvemyugvás szükségességét a Groznij ostromának kezdete óta a város utcáin heverő halottak összegyűjtésének, illetve a sebesültek kimenekítésének szükségességével indokolták. Az orosz kormány sajtószolgálata a tűzszüneti javaslatot kommentálva megállapította: a Jelcin elnök által kezdeményezett indítvány az utolsó lehetőség Dudajev és környezete, illetve a fegyveresek számára. A sajtószolgálat a kabinet jószándékát bizonyító újabb lépésnek minősítette azt, amelynek célja, hogy józan belátásra bírja „Dudajev elnök bűnös rendszerének” fegyveres védőit. A sajtószolgálat megállapítása szerint hétfő estére világossá vált a csecsen erők „teljes és végleges” veresége, függetlenül a helyenként tapasztalható ellenállástól. — Oroszország vezetése a felhívással az ország lakosságának kívánságát figyelembe véve tett újabb kísérletet a csecsen kérdés békés rendezésére — állapította meg végezetül a sajtószolgálat közleménye. * * * Az orosz tüzérség a kedden reggel életbe lépett tűzszünet ellenére folytatta a csecsen főváros központjának ágyúzását — jelentette a helyszínről az AFP tudósítója, aki a groznij i elnöki palotában tartózkodik. Jelentése szerint a kétórás tűzszünetet követően a palota környékén félpercenként csapódtak be lövedékek és a térségben géppuskaropogás is hallatszott. A csecsen erők vezérkari főnöke, Aszian Moshadov ámításnak nevezte az orosz tűzszüneti ajánlatot. Az elnöki palotában az AFP-nek nyilatkozva azzal vádolta az orosz katonai vezetőket, hogy nem tartják tiszteletben azt a tűzszünetet, amelyet a csecsen és orosz hadvezetés kötött tegnap este. Szergej Kovaljov, az orosz elnök emberi jogi megbízottja szerint az oroszok által meghirdetett tűzszünet nem egyéb a csecseneknek adott újabb ultimátumnál. Hangoztatta, hogy az orosz kormány tűzszüneti felhívása megdöbbentette, mert az arra szólította fel a csecsen harcosokat, hogy tegyék le a fegyvert. Ez a nyilatkozat teljesen más szövegezésű, mint az a megállapodás, amelyet ő a csecsen hatóságokkal elért. Ez még a halottak és a sebesültek begyűjtését célozta a tűzszünet idejére. Az orosz dokumentumban viszont már szó sincs a fegyvernyugvás eredeti céljáról. (MTI) Utcai harcok Groznijban >■: m '?*■'*'* t ' ■ i Vádemelés volt keletnémet vezeték ellen Vita « NSZK bírái illetékességéről A berlini ügyészség hétfőn vádat emelt a volt keletnémet állampárt Politikai Bizottságának azon tagjai ellen, akiket a berlini fal miatt még nem állítottak bíróság elé. A berlini falnál és a belnémet határnál elkövetett bűncselekményekkel összefüggésben közösségben elkövetett emberöléssel, valamint emberölési kísérlettel vádolják Egon Krenzet, Kurt Hagert. Harry Tischt, Erich Mückenbergert, Horst Dohlust, Günter Schabowskit és Günter Kleibert. Az 1600 oldalas vádiratban az ügyészség azt rója a vádlottak terhére, hogy nem léptek fel a falnál elkövetett gyilkosságok ellen, s bár döntéshozók voltak, minden további nélkül elfogadták, hogy a határőrök lőfegyver használatával akadályozzák meg az ország polgárainak Nyugatra szökését. A berlini ügyészség 1992 májusában a volt szocialista német állam Nemzetvédelmi Bizottságának hat egykori tagja ellen emelt vádat a berlini falnál elkövetett gyilkosságokkal kapcsolatban. Megromlott egészségi állapota miatt hamarosan megszüntették az eljárást Willi Stoph volt miniszterelnök ellen, és 1993 januárjában szabadon engedték a súlyosan rákbeteg Erich Honeckert, aki néhány hónap múlva elhunyt. Erich Mielke ellen végül egy másik per miatt csak tavaly ősszel folytatták az eljárást, amelyet azonban hamarosan be is szüntettek a vádlott betegsége miatt. Végül három vádlott ellen 1994 júliusában jogerős ítéletet hirdettek. Heinz Kessler volt nemzetvédelmi minisztert hét és fél, helyettesét Fritz Streletzet öt és fél évi, valamint Hans Albrechtét, az állampárt suhli megyei első titkárát öt év és egy hónapi szabadságvesztésre ítélték. Az elítéltek alkotmányossági panasza alapján az alkotmánybíróság októberben ideiglenesen felfüggesztette az ítéletek végrehajtását. A panaszban Kesslerék azt kifogásolták, hogy az ellenük folytatott eljárás ellentmond a német igazságszolgáltatásban is alapszabálynak számító azon elvnek, hogy a törvényeket nem szabad visszamenőleges hatállyal érvényesíteni. Az alkotmánybíróság végső döntést még nem hozott az ügyben. Egon Krenz, aki Honecker leváltása után az állampárt és az államtanács első számú vezetője lett, az ügyészség hétfői bejelentése után adott nyilatkozatában kétségbe vonta az igazságügyi szervek illetékességét. — A Német Demokratikus Köztársaságban folytatott politikai tevékenységemért sem a nemzeti, sem a nemzetközi jog alapján nem vonhatnak felelősségre az NSZK igazságügyi szervei — közölte Krenz. A mostani vádemeléssel kapcsolatban kiszivárgott információk alapján az elmúlt napokban politikusok és sajtószervek is mesterkéltnek minősítették a berlini ügyészség vádját. González kutyaszorítóban Felipe González és a spanyol szocialisták számára nem a legjobban kezdődik ez az év. Miután 1994 a korrupciós botrányok kirobbanásának éve volt, 1995 is ugyanígy folytatódik. A spanyolok „szuper” vizsgálóbírója, Baltazar Garzon ugyanis elővette az ETA terroristák ellen szerveződött speciális kommandók finanszírozásának az ügyét. Felipe González élete egyik legnehezebb televíziós interjújában hétfőn este kényszerült válaszolni a témával kapcsolatos kérdésekre. A baszk szeparatista terrorszervezet, az ETA elleni harc részeként a 80-as évek elején szerveződött kommandó, a Grupos Antiterroristas de Liberación finanszírozása egy titkos alapból történt. Amikor kiderült, hogy két magas rangú tiszt a pénz egy részét magáncélokra használta fel, nyomozás kezdődött, mely a két tiszt elítéléséhez vezetett. Bár 100 évet kaptak, de a spanyol igazságszolgáltatás gyakorlata nyomán már most szabadlábon vannak. Nemrég megjelent a szocialista kormányt erősen támadó El Mundóban egy nyilatkozatuk, miszerint a spanyol kormány a titkos alapból 200 milliót fizetett volna nekik. Felipe González tévéinterjújában kereken tagadta, hogy bármi köze is lenne az antiterrorista kommandók szervezéséhez. Cáfolta, hogy a két antiterrorista tiszt pénz kapott volna, és bejelentette, hogy rágalmazási pert indítanak az újságíró ellen. A 11 évvel ezelőtti tárgyalás részleteit a közvélemény azóta már elfelejtette, de most újra előkerültek a tisztázatlan ügyek, és kiderült, hogy politikai felelősséget azóta sem vállalt senki. A Grupos Antiterroristas de Liberación speciális kommandói, néhány éves működésük alatt 28 merényletet követtek el, 26 halálos áldozattal, melyek közül 9-nek még csak köze sem volt az ETA-hoz. Az akciók következtében az ETA tömegbázisa a baszk fiatalok közt azóta is növekszik, a demokratikus állam lejáratja magát. (Ma már az sem biztos, hogy a kormány képviselői nem tárgyaltak, vagy tárgyalnak-e mégis titokban a terroristákkal.) Ráadásul az ETA elérte a célját: harcot akart és folyik a harc, s ráadásul a belügyminisztérium is alapjaiban inog — állapítja meg az üggyel kapcsolatban az El País vezércikke. Xantus Judit, Madrid
