Új Kelet, 1995. január (2. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-09 / 7. szám
l'l 1 l#P| EV KI A ^ A "TI A 1 j Ifi KELET MAGAZIN 1 1995. január 9., hétfő 5 Huszonöt éves a Vásárhelyi szakközépiskola Világbankos oktatás A Vásárhelyi Pál Építőipari és Vízügyi Szakközépiskola Nyíregyháza egyik legnépszerűbb oktatási intézménye. Ebben az évben fennállásának 25 éves évfordulóját ünnepli, amit január első felében Gál Balázs amatőr festő kiállításával nyitnak meg, ő egyébként az iskola növendéke volt, ma is aktívan kötődik egykori alma máteréhez. Dr. Farkas Károly igazgatóval az iskola jelenlegi helyzetéről beszélgettünk. — Ebben a tanévben 400 tanuló jár hozzánk — kezdi beszélgetésünket az igazgató, aki földrajzot és biológiát is tanít. — Iskolánk részese a világbanki programnak, ennek keretében új oktatási struktúra szerint oktatunk, ami azt jelenti, hogy a tanulók 16 éves korukig általános képzést kapnak. Tavaly kanadai és nyugat-európai tapasztalatcserén tájékozódtunk. Szakmacsoportként egyébként 3000 dolláros támogatást kaptunk. — Iskolánkban két éve vezettük be az intenzívebb nyelvoktatást, ami azt jelenti, hogy heti 4 órában oktatjuk az orosz, angol és német nyelvet. Azt tapasztaltuk, hogy a legkisebb az orosz iránti érdeklődés. Nemrégiben Ausztriában Pinkafeld város vízügyi szakközép- iskolájában jártam, és azt tapasztaltam, hogy Nyugaton népszerűbb az orosz, egyre több iskolában oktatják. —A tanulók a sportban is szép eredményeket érnek el... — Igen, és talán nem hangzik szerénytelenségnek, ha azt mondom, hogy iskolánknak ez az egyik fő vonzereje. Ha egy tanulót megkérdez, miért jelentkezett hozzánk, akkor azon túl, hogy szeret rajzolni, a sport is nagy szerepet játszik ebben. Büszkék vagyunk a fiú kosárlabda- és a lány röplabdacsapatra. A nehezedő anyagi körülmények ellenére minden évben szervezünk sítúrát a Tátrába, nyáron sátortábort. Úgy érzem, mi nemcsak követelünk, adunk is. — Ón szerint melyik a legnehezebb tantárgy az iskolában? — A statika, amit régebben szilárdságtannak neveztek, talán ez okozza a legtöbb gondot a tanulóknak... — Ma sokan panaszkodnak túlterheltségre... — Nálunk is hat-hét óra van egy nap, és bizony nehézséget okoz az is, hogy több tárgyat csoportbontásban tanítunk, a magyar nyelvtan oktatásához bevezettük a kommunikációt, iskolánkban ezt a tárgyat kedvelik a tanulók. — Beszéljünk egy kicsit a továbbtanulásról! — Végzős diákjaink nagy része a Budapesti Műszaki Egyetemen, Pécsett vagy Baján tanul tovább, de nagy számban jelentkeznek a tanárképző magyar, tanítói esetleg testnevelés szakára is. Ezek a tanulók a diploma megszerzése után általában nem jönnek vissza Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megyébe, másutt próbálnak boldogulni, elsősorban a nagyobb fizetés reményében. Van olyan diákunk is, akit felvesznek főiskolára, de ott nem találja meg a számítását, így visszajön az iskolába az ötödik évfolyamra, ahol technikusokat képezünk. Itt már csak szakmai tárgyakat oktatunk, építéstant, építésszervezést, vízügyet, földméréstant, vízgazdálkodást, mechanikát, statikát. — A végzősöknek milyenek az elhelyezkedési lehetőségeik? — A régi nagy vállalatok, a SZAÉV, Kemév, Épszer átalakulásával, megszűnésével nehezebb a helyzetük, talán egy szakmunkás könnyebben el tud helyezkedni, hiszen az első két évfolyamon az általános képzéshez nem társul szakmai gyakorlat, igaz, ami gyerekeink inkább beruházások szervezésére, irányítására készülnek fel tanulmányaik során, nem elsősorban a fal vakolása a feladatuk. Természetesen állandó kapcsolatot tartunk fenn kft.-kkel, egyéni vállalkozókkal is. Hajdú Gabriella Beszélgetés dr. Fekete Zoltánnal, a Közigazgatási Hivatal vezetőjével Ellenőrzés és segítés Az elmúlt év végén érkezett a hír: megszűnnek a Köztársasági Megbízotti Hivatalok. Volt, aki úgv vélte, nem is baj, ha a megyéknek nagyobb szerep jut az által, hogy egy-egv régió megyékre bomlik, de sokan aggódtak azért, hogy ez a munka az önkormányzatokra hárul, s fele olyan jól nem lesz ellátva. Egy biztos, Közigazgatási Hivatal néven, ha kicsit másként, de tovább működik a gépezet, melynek élén megyénkben dr. Fekete Zoltán hivatalvezető áll. Interjúnkban arról faggattam, milyen az új felállás? — Ez egy régi-új hivatal, ami azt jelenti, hogy a tevékenységét az önkormányzati törvény módosulása következtében már 1994. december 12-én megkezdte, illetve mint a Köztársasági Megbízotti Hivatal jogutódja, folytatta. A folyamatosság mellett azonban tartalmi változás is történt. Fő feladatunk maradt, hogy az önkormányzatok — a települési illetve a megyei önkormányzat — törvényességi ellenőrzését látjuk el, ami kiegészül a tavaly megválasztott kisebbségi önkormányzatok ellenőrzésével. Maga a tevékenység ugyanakkor tartalmilag is más alapokra helyeződött át. — Tehát bizonyos dolgok megmaradtak, másrészt változások is történtek. Melyek ezek? — Minden önkormányzat testületi ülését követően továbbra is köteles felterjeszteni — tizenöt napon belül — az ülésről készült jegyzőkönyvet valamint a testület által hozott döntéseket, határozatokat, rendeleteket törvényességi ellenőrzés céljából a Közigazgatási Hivatalhoz. Ezeket a dokumentumokat megvizsgáljuk, s elsősorban arra terjed ki a figyelmünk, hogy mennyire vannak azok a jogszabályokkal összhangban. Ma már olyan kérdéseket is megvizsgálhatunk, amiket eddig nem. Például vizsgáljuk a munkáltatói döntéseket, hogy az eljárási szabályokat betartották-e, s ha esetleg olyan döntés született, hogy a munka- vállaló javára a törvényben megengedettnél kedvezőbbeket állapított meg a képviselő-testület—mondjuk több fizetést szavazott meg —, mi törvényességi jelzést bocsáthatunk ki. Előfordulhat olyan eset is, hogy a képviselő-testület olyan döntést hoz, ami helyrehozhatatlan kárt okozna vagy az alapellátást lényegesen veszélyeztetné. Ebben az esetben a hivatalvezetőnek jogában áll. hogy soron kívül kérje a bíróságtól a határozat végrehajtásának felfüggesztését. Amíg ott nem tárgyalják meg az ügyet, addig nem is hajtható végre a határozat, s ezzel elkerülhető az a korábbi anomália, hogy a végrehajtás után konstatálta az Alkotmánybíróság: igen, itt gondok vannak, de most már nem lehet semmit csinálni, a végrehajtás megtörtént. — Tudnak-e szakmai segítséget adni az önkormányzatoknak? —Újnak számít a feladat, a segítségnyújtás, amely egyben a megelőzést is szolgálja. Erre törekedni is fogunk, hiszen nem attól volt jó eddig sem egy hivatal, hogy sok volt a törvényességi észrevétel. Vannak viszont olyan törvénysértések, melyeket mulasztással lehet elkövetni. Például elfelejtik megállapítani a polgármester bérét, amit az alakuló ülésen meg kellett volna tenni. Olyan területekről van itt szó, ahol az ilyen elbizonytalanodás nem megengedett. Ez a tevékenységünk egyébként folyamatos, vagyis napjainkban érkeznek be azok a jegyzőkönyvek, amiket a már leköszönt képviselő-testületek terjesztettek elénk. Ha itt törvénysértés történt, mi a jogutód testületet kérjük meg, hogy korrigálja a hibát. — Az Önök hatásköre most mennyiben változott? Kisebb vagy nagyobb? — Én úgy fogalmaznám inkább, hogy más lett. Terjedelme szélesebb, hiszen ha a polgármester nem hívja össze a képviselő- testületet, akkor a hivatalvezető ezt megteheti, bár nem ő fogja vezetni. Ez akkor lényeges, ha, mondjuk, fegyelmi eljárást kezdeményeznek a polgármester ellen, és ő nem hívja össze a testületi ülést. Ez azt jelenti, hogy akkor nem lehet őt felelősségre vonni. Ilyenkor jön elő kisegítő megoldásként a Közigazgatási Hivatal szerepe. Eddig ez nem volt meg. tek. A közvélemény inkább arra kíváncsi, hogy ellenőrzi-e valaki, mire költi a költségvetési pénzt a testület. — A gazdálkodási körben hozott törvénysértő döntések esetében továbbra sincs beavatkozási lehetőségünk, hiszen az Állami Számvevőszék a gazdája a költség- vetési tervek ellenőrzésének. Azonban már megkeresett minket a számvevőszék országos elnöke, tehát a kapcsolatfelvétel megtörtént, s ez annyit tesz, hogy mi nem súgunk, hanem, a korábbi gyakorlat szerint értesítjük a hatáskörrel rendelkező szervet, hogy a szükséges intézkedéseket tegye meg. Ez minden más hatáskörbe tartozó törvény- sértés észlelésekor így működik. — A megyei közgyűlés elnökének egyik nyilatkozatában szó volt arról, hogy a hatósági ügyintézésre vonatkozóan is örökölt feladatot megyénk. Milyen tevékenységi köröket takar ez? — Két fő terület van, melyből az egyik az „első fokon eljárás”. Ebben az esetben nálunk kezdődik a hatósági ügyintézés, mint például az örökbe fogadás, a kisajátítás vagy a szociális intézmények létesítésének engedélyezése, ha azt nem az önkormányzat teszi. A feladat nagyobb részét jelenti azonban a másodfokú ügyintézés, ami nem más, mint hogy az önkormányzat hivatalai első fokon eljárnak egy hatósági ügyben, és a jogorvoslati lehetőség nem valamely más dekoncentrált szervhez nyílik meg — ilyen a közlekedési felügyelet, a tisztiorvosi szolgálat —, akkor általános szervként a Köz- igazgatási Hivatal jár el. Lehet ezt maradékelvnek is nevezni, a lényeg, hogy döntő többségben mi járunk el másodfokon. Újabb kiegészítő feladatról kell szólnom, hiszen most már nemcsak hatósági ügyekben járhatunk el másodfokon, hanem felettes szervként működik a hivatal a jegyzők vonatkozásában. Tehát felügyeleti intézkedések megtételére jogosult, s információt kérhet bármilyen tudomására jutott ügyben, s persze joga van ellenőrzést végezni. Nem felettes szervvé váltunk ezzel, hanem azt nézzük, hogy a feladat ellátásánál vannak- e működési zavarok vagy sem. Mindez teljes körű, tehát éppúgy vonatkozik az építési vagy az adóigazgatásra, bár vannak olyan területek is, ahol a korábbi gyakorlat érvényesül. így teljes mértékű a felügyeleti jogosítványunk az állami népesség-nyilvántartás területén. — Korábban Önökhöz tartozott például a menekültügy és egyéb megbízatások. Ezek sora leapadt vagy kiegészült pluszmegbízatásokkal? — A megyében, bár változó a számuk, körülbelül huszonöt szerv van, mely a saját tevékenységi területén szintén foglalkozik hatósági ügyintézéssel. Tételes felsorolásuk kissé hosszúra sikeredne, így inkább abból indulnék ki, hogy például egy diszkó építésének engedélyezésénél hány szerv vesz részt a döntésben? A tűzoltóság, a környezetvédelmi felügyelőség, és sokan mások a saját területüket tartják természetesen a legfontosabbnak. Őket is megilleti, hogy betekintést nyerjenek, tájékozódjanak, de képzeljük csak el, hogy van egy háromfős polgármesteri hivatal, és ez a huszonhárom szerv felváltva jár oda ellenőrizni. Mi sül ki abból? Ezek koordinálása a mi feladatunk, ami persze semmiképpen sem terjed ki arra, hogy megmondjuk, mit csináljanak. Mi csak abban segítünk, hogy egységesen, kialakult gyakorlat szerint tudja mindenki ellátni a munkáját. Ez azonban nem elég, így régi-új feladatunkat teljesítjük azzal, hogy megszervezzük a köztisztviselők képzését és továbbképzését is. — Mikor indul be ez a munka? — Januártól már biztosítjuk a megyében dolgozó mintegy háromezer köztisztviselő képzését, közigazgatási alapismeretre való felkészítését, vizsgáztatását. A legújabb információk szerint a közeljövőben esedékes közigazgatási szakvizsgákra való felkészítés is a mi feladatunk lesz. Ez nem kevesebb, mint kéthavonként háromszáz-három- százötven ember felkészítése az alkotmánytól a tételes jogszabályok megismeréséig terjedő ismeretekre. Ugyanazt kell tehát tudni egy földhivatali ügyintézőnek valamelyik városi földhivatalnál, mint a köz- igazgatási hivatalnál nem jogi képzettségű munkakörben dolgozónak. —Ezek után, ha azt állítom, hogy a munkájuk sokoldalú, talán enyhe kifejezést is használtam. Hogyan lehet mindezen területet kézben tartani, és mekkora apparátus kell hozzá? — A garanciákat erre egyrészt abban látom, hogy most készül az új szervezeti és működési szabályzatunk, amit a belügyminiszter úr január 3 l-ével fog jóváhagyni, és ennek mellékleteként minden munkatársunk személyre szóló munkaköri leírást kap. Másrészt pedig megpróbáljuk visszaállítani a területreferensi rendszert, mellyel a kapcsolattartásunk folyamatosságát kívánjuk elérni az önkormányzatokkal. A törvényességi ellenőrzés korábbi gyakorlata ugyanis az utólagos nyomkövetés volt, ami lehetővé tette, hogy ha valaki úgy akarta, hogy ne tudjunk valamiről, akkor sok esetben előfordult a száznapos csúszás is a jegyzőkönyvek felterjesztésében. Mivel szankciója nem volt, tehették, de mi most már elébe megyünk a dolgoknak, és a helyszínen fogunk érdeklődni, kiderítjük, mi az oka a késésnek. Ebben segít, hogy a hivatalvezető feladatkörében az érintettek részére szakmai értekezletet tarthat. Ez persze nem olyan lesz, mint a színházi előadás, amire az megy, aki akar, hanem kötelező jellegű, s kiderül belőle, hogy az adott helyzetben mit lehet tenni. — Konkrétan hány szakember kell a maradéktalanfeladatteljesítéshez? — Nálunk a munkát leginkább azzal lehet mérni, hogy van 228 településünk, van egy megyei önkormányzat, és előreláthatólag lesz hatvanegy kisebbségi önkormányzat. Létezik azonban olyan megye is az országban, ahol csak negyvennégy önkormányzat működik. Az alapfunkciókat ott is el kell látni, tehát nehéz ezt összehasonlítani. A mi létszámunk egyelőre negyvennégy fő lesz a tervek szerint, amibe beletartoznak azok a kollégák is, akik a gazdasági feladatok ellátására lettek kinevezve. Emellett újabb garanciát jelent, hogy valamennyi érdekvédelmi intézményünk munkatársa diplomás ember, és olyan végzettséggel rendelkezik, ami a feladatköre, munkaköre ellátásához szükséges. Ezen túlmenően több kollégának megvan a jogi szakvizsgája, s majdnem mindenki volt már bíróságnál perbeli képviseletet ellátni, tehát felkészült arra, hogy az ügyeinket bíróság előtt is megvédje. Jómagam összességében a létszámmal elégedett vagyok, és szakmai szempontból is felkészültnek talá-, lom a dolgozókat. A nehézséget abban látjuk, hogy az új önkormányzati törvényt nem ismerik eléggé azok, akiknek végre kell hajtani, s megpróbálják ezért a régi törvényt alkalmazni, ami előbb-utóbb működési zavarokat fog okozni. — Itt tépnek Ónok... — Mi csak azt tudjuk elmondani, hogy valami jó-e vagy sem. Hogy hogyan kell csinálni, abba nem szólunk bele. Nem tanácsadó szerv vagyunk, csak szakmai kérdésekben adunk jogi felvilágosítást, dé döntési alternatívát nem. — Ezek szerint a megyei önkormányzattól is független hivatal az Ónoké? — Olyan közigazgatási iroda vagyunk, amely a kormány megbízásából látja el ezt a feladatot. Kollegiális viszonyban vagyunk az önkormányzati testület tagjaival, de elkülönülnek a feladataink és hatásköreink. Például egy törvényi rendelkezés folytán pillanatnyilag én az árvízvédelmi bizottsági elnöki teendőket is ellátom. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a vízügyi igazgatóság alám van rendelve, hanem azt, hogy ha egy katasztrófahelyzetben összeül egy bizottság, ott valakinek vezetni kell, és könnyebb egy olyan személynek a vezetési kompetenciáját megfogalmazni, akinek hivatalból napi kapcsolata van az összes polgármesterrel. Egy kitelepítés elvégzésénél, mondjunk. nekem könnyebb a kapcsolatot felvenni — mert tudom, hogy ki a polgármester, ki a jegyző —, mint annak a bizottságnak, aki a térképpel kezdi, hogy hol van az adott kistelepülés. — Ón, mint a Köztársasági Megbízotti Hivatal megyénkben vezetője, évekig a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter által vezetett tárcaközi bizottságban képviselte régiónkat. Ez megszűnt. Szen- ved-e csorbát ezáltal az itteni területfejlesztési program? — Ezt a tevékenységünket az önkormányzati törvény egyértelműen megyei feladattá tette. Megyei fejlesztési tanácsok jöttek létre, a feladat tehát megmaradt, de más szerv látja el. Nem elvették tőlünk, hanem a helyére került a dolog, mert az érdekfeltáró és -érvényesítő munka az önkormányzat feladata, és nem a miénk. így nekem nem kell politizálnom, a felelősségem a miniszter felé él, hogy a hatáskörömbe tartozó feladatokat úgy lássam el, ahogyan kell. Bízom abban, hogy eredményeinkkel a megye lakossága is nyerni fog. H. T.-Azt hiszem, ezek elég szélsőséges escKerékpárutat építenek Vaján (Fotó: Zefi) Vízkereszt Vízkereszt a hónap hatodik napja, a katolikus liturgia január 2-8. közé eső vasárnapon tartja. A karácsonyi ünnepkör zárónapja, a keleti egyház liturgikus évkezdete, egyben a változó hosszúságú farsang kezdőnapja is. Valamikor évkezdő nap volt, és az egyház eredetileg ekkor ülte Jézus születésnapját. Január hatodikára esik a háromkirályok ünnepe és Krisztus Jordán vizében való megkeresztelése. Országszerte szokás volt a víz- és házszentelés. A megszentelt vízzel még aznap behintették az állatokat, meglocsolták az istálló sarkait, az ólakat, az udvart, hogy megelőzzék a bajt, a betegségeket. Házszenteléskor a pap megszentelte, megfüstölte a házat, utána az ajtóra felírták a G.M.B. betűket, a háromkirályok nevének kezdőbetűit, és az esedékes évszámot. így vélték elkerülni a villámcsapást, a rontást, és általános védelmet biztosítottak maguknak. A legtöbb faluban a gyerekek háromkirályt jártak. Díszes süvegben, oldalukon karddal, egyik kezükben a napkeleti csillaggal házról házra jártak köszönteni, adományokat gyűjteni. Manapság vízkeresztkor szokás még egyszer utoljára meggyújtani a gyertyákat a karácsonyfán, szétosztani a megmaradt édességeket, és végül lebontani áfát.
