Új Kelet, 1995. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-07 / 6. szám

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI HÍRLAP II. évfolyam, 6. szám Ára: 12.50 Ft 1995. január 7., szombat SZÁNTÓFÖLDI KORKÉP A tervezett őszi mélyszántást eddig az e célra kijelölt földek mintegy 85 százalé­kán, az előző év azonos időszakához vi­szonyítva 15-20 százalékkal nagyobb te­rületen, végezték el a gazdálkodók. Eb­ben az időpontban utoljára 1989-ben volt hasonló módon előrehaladott ez a munka. A szaktárca legfrissebb, a megyei föld­művelésügyi hivatalok tapasztalatai alap­ján összeállított jelentése emellett megál­lapítja azt is, hogy az őszi kalászosok azon része, amelyet optimális időben vetettek el, kedvezően fejlődik, míg a novemberi vetések — elsősorban a csapadékhiány miatt — gyengén fejlettek. A termesztéstecnhonlógia javulásának, to­vábbá a gazdálkodóknak adott támogatások­nak köszönhetően emelkedett a fémzárolt, illetve a biztos származási helyű vetőmagok felhasználása a termelőknél. Mindent össze­vetve 1994. őszén már zömében jó minőségű kenyérgabona-fajtákat vetettek. Gondot jelent, hogy decemberben is folytatódott a száraz időjárás, a lehullott csapadék mennyisége 1-60 milliméter között volt, s az ország legnagyobb részén elmaradt a sokéves átlagtól. A talaj felső — 50 centiméteres — termőrétegének nedvességtartalma különösen a Duna vo­nalától keletre fekvő területeken alacsony, mindössze 45-70 százalékos. További problémát jelent a szakemberek szerint, hogy rendkívüli módon elszaporodtak a szántóföldeken a pockok. Egyes gabona­táblákban olyan nagymértékű a rágcsálók kártétele, hogy esetleg még a vetéseket is kell szántani. A központi védekezési felhívás ellené­re a gazdálkodók jelentős része a mezei pockok ellen vagy nem. vagy csak alig vé­dekezett. E helyzet kialakulásában közre­játszott sok helyütt a pillanatnyi likviditá­si gond, a védekezéshez szükséges szerek időleges hiánya, valamint az, hogy sok helyen abban reménykedtek, hogy egy csapadékos tél véget vet a kártételnek. Így dolgoztunk az elmúlt évben SOK FELADAT - KEVÉS PÉNZ A mentőknél is elkészült a megyei összesítő statisztika. Buga Józseffel, a megyei mentőszervezet vezető men­tőtisztjével böngésztük a friss, szá­mítógépes adatokat. Eszerint megyénk­ben az elmúlt évben 69 mentőgép­kocsi futott 426 fő személyi állo­mánnyal. Harmincezer-hatszáz azonnal elvég­zendő feladat volt. fF.z azt jelenti, hogy lás orvos utasítására mentőgépkocsival elvégzett egyéb — nem mentés jellegű — feladat volt. v Kilencszázhuszonöt esetben a meg­adott helyszínen nem találtak beteget. Szomorú, hogy ez majdnem száz szá­zalékban rosszindulatú vaklármának bi­zonyult! Az elmúlt évben végzett fejlesztések közül a vezető mentőtiszt kiemelte a . r:< sa*** itt mindig nagy a 1'urgaloni a mentőállomásról a hívástól számítva egy percen belül el kell indulni a gép­kocsinak, vagy ugyanennyi időn belül rádión továbbítani a feladatot valamely úton lévő mentőnek.) Az életmentő fel­adatok elvégzése érdekében felhasznált kilométer: 1115 000. Megyénk mentősei 149 300 feladatot végeztek el, ebből tipikus mentés 9 300 eset volt, 3 200 szülőnőt szállítottak, a helyszínen 8 300 beteget láttak el, ugyanennyit szállítottak haza azonnal ambuláns ellátás után. A többi kivonu­nyírlugosi mentőállomás létrehozását. Ez a létesítmény teljes egészében önkor­mányzati pénzből épült, az önkormány­zat finanszírozza a működését, valamint a személyzet tizenkét órás szolgálatának költségeit. Hat Toyota esetkocsit cserél­tek Mercedesre, rohamkocsi szintű fel­szereléssel. Az eszközöket és a műszer­parkot az anyagi lehetőségek függvé­nyében fejlesztették. Sajnos, a támogatás mértéke az elmúlt évben nem változott, és valószínűleg ebben az évben sem lesz több. II II A NAGYKÖVET ÜZLETI TARGYALASAI Mint már közöltük, a PR1MOM Ala­pítvány meghívására megyénkbe láto­gatott Delgerdalain Jambajantsan, Mongólia magyarországi nagykövete. A háromnapos látogatás ideje alatt a zásfejlesztés és az ál képzések lehetőségé vei, technikájával i megismerkedett. Ta lálkozott a megye é Nyíregyháza váró vezetőivel. Felkeresi többek között a/ Észak-Magyarország i Regionális Atképz Központot, a PR1 MOM Vállalkozói In kubátorház és Innovn ciós Központot is. Vi déki útja során ellátó gatott Nagykállóba, ' közvetlenül isméiké dett a Kállkontex Ru haipari Szövetkezei tel, és kölcsönös üzleti lehetőségekről is tárgyall ( rban Lajos elnökkel. Fodor János polgármester szintén együttműködési kapcsolatokat ajánlott fel, amit a nagykövet örömmel vett. Nagykállói tartózkodása során si­került szót váltanunk vele. — Milyen céllal érkezett megyénkbe? — Elsődleges célom az volt, hogy a mongol-magyar gazdasági és kereskedel­mi kapcsolatokat a korábbi hagyományok­nak megfelelően felelevenítsük. Másrészt pedig személy csen is meg akartam győződni az itteni kereskedelmi és gaz­dasági lehetőségekről. — Azt hiszem, hogy Nagykállóhan már konkrét szóbeli megállpodások is szület­tek. — Itt-tartózkodásom alatt esett szó először konkrét dolgokról. A Kállkontex kész fogadni a mi szakembereinket, aminek részünkről semmi akadálya nincs. Ezenkívül bőr alapanyagokat is tudunk biztosítani, mivel Mongóliában bőven van ebből a nyersanyagból. A to­vábbiakban a szak­embereknek kell a részleteket megbe­szélni. —- Járt már me­gyénkben? Milyen a paszta latokkal tá­vozik? — Átutazóban többször is jártam itt. Az első benyomása­im jók, az érdeklődés kölcsönös. Ugyanak­kor az elmúlt évben megalakult a két ország Kormánykö­zi, Gazdasági és Műszaki Tudomá­ny i Egy üiimuködési Bizottsága, mely­nek ebben az évben lesz az első ülése. Ebbe szeretnénk bekapcsolni a Vál­lalkozásélénkítő Alapítványt, elősegít­ve ezzel az együttműködést, ami — saj­nos — az utóbbi években egy kicsit le­lassult. Megtartották első ülésüket a kisebb­ségi önkormányzatok képviselői Mátészalkán. Mint ismeretes, a város azon kevés települések közé tartozik, ahol két kisebbség is alakíthatott ön- kormányzatot. így pénteken délelőtt a lémet é rigány kisebbsége* kép­viselői választottak elnököt illetve el­nökhelyettest. A német kisebbségi önkormányzat képviselőinek elnöké­vé — egyhangúlag — Konczili Ven­delt választották, elnökhelyettes Csű­rös Andor lett. A cigány kisebbségnél is teljes volt az egyetértés: itt is egy­hangúlag választották még elnöknek Farkas Sándort, helyettesének pedig Farkas Katalint. A BÖRTÖNNEK CSAK A NEVE VÁLTOZIK Március 1-jén lép életbe az az igazság- ügy-minis/teri rendelet, amely a büntetés- végrehajt. intézetek kijelölését szabá­lyozza. A .s/abály értelmében az előzetes lelát lóztatásban lévőket — amennyibben a végrehajtást bv intézetben rendelik el — az eljáró ügyészség, illetve bíróság székhelye szerinti büntetés-végre­hajtási intézetben kell elhelyezni. Az előzetesen letartóztatottakat a nem jogerős ítélet meghozatala után a bíróság engedé­lyével az ítéletben megállapított végrehaj­tási fokozatnak megfelelő büntetés-végre­hajtási intézetben lehet elhelyezni. Az Új Kelet egy korábbi száma bemutatta a Nyír­egyházi Büntetés-végrehajtási Intézet fel­adatait, mindennapjait. — Milyen változásokat okoz az új ren­delet az intézet életében? — Gyakorlatilag alapvető funkciónk nem, csak nevünk a változik meg, Sza- bolcs-Szatmár-Bereg Megyei Büntetés­végrehajtási Intézet lesz a „börtön” titu­lusa — tudtuk meg Pásztor András alez­redestől, az intézet parancsnokától. — Egyébként a hetvenes évekig ez volt a hi­vatalos megnevezésünk. Továbbra is fő feladatunk az előzetes letartóztatottak „el­helyezése” lesz. A jogszabály adta lehe­tőség alapján továbbra is lesznek nálunk elítéltek — öt év büntetés alattiak —, akiket foglalkoztatunk. Az intézet karban­tartását végzik, és a sátoraljaújhelyi Áb­ránd Kft. fehérnemű-fióküzemében dol­goznak. Kisvárdai t 222 22 VENDÉG A NEW YORK-I MAGYAR SZÍNHÁZ A New York-i Magyar Színház is részt vesz a Határon Túli Magyar Színházak VII. Fesztiválján, amelyet május 27. és június 4. között rendeznek meg Kisvárdán. Nyakó Béla. a rendező Kisvárdű Vár­színház és Művészetek Házának igazga­tója az MTI tudósítójának elmondta: az amerikai nagyvárosban működő magyar társulat művészei először lépnek fel a fesz­tiválon. A tengerentúlról még egy társulat érkezik a szabolcsi városba, a Torontói Magyar Színházé; a kanadaiak két éve. 1993-ban mutatkoztak be a seregszemlén. A környező országokból — Kis-Jugosz­láviából, Romániából, Szlovákiából és Ukrajnából — további tizenkét színház ér­kezésére számítanak a fesztivál szervezői. A nemrég alakult Szabadkai Kosztolányi Dezső Színház már jelezte is részvételét, A nők a társadalombiztosítási törvény alapján 55, illetve 56, a férfiak 60 éves koruktól jogosultak öregségi nyugdíjra. A munkáltató az 55. életévét betöltő nőt aka­rata ellenére nem küldheti nyugdíjba. A nyugdíjkorhatár elérése mellett a nyug­díj-jogosultság feltétele minimum 20 éves munkaviszony. Aki ez utóbbi időhatárt nem érte el, az csak résznyugdíjra jogo­sult — mondta az MTI munkatársának pénteken Szeremi Lászlóné, a Nyugdíj- biztosítási Önkormányzat alelnöke. A nyugdíj kiszámításánál az 1988. ja­nuár 1-jétől a nyugdíjba vonulás napjá­ig elért keresetet veszik alapul. A kere­setet évenként nettósítják, majd az inf­láció hatásának ellensúlyozására felszo­rozzák. Az átlagkereset kiszámításához az 1988. január 1-jétől a nyugdíjba vo­nulás napjáig terjedő felszorzott nettó keresetet osztják az adott időpontban munkában töltött napok számával. A nyugdíj összegének megállapításá­ugyancsak fellép az újvidéki teátrum. Erdélyből a gyergyószentmiklósi, a ko­lozsvári, a maros vásárhelyi, a nagyvára­di, a sepsiszentgyörgyi, a szatmárnémeti és a temesvári, Felvidékről a kassai és a komáromi, Kárpátaljáról pedig a bereg­szászi művészek várhatók. A rendezők — az amerikai földrészen működő társulatok kivételével —január­ban felkeresik a fesztiválra jelentkező te­átrumokat, megtekintik a seregszemlére szánt darabokat. A tapasztaltak után állít­ják majd össze — előre láthatólag február első hetében — az idei bemutatók végle­ges programját. Az viszont máris biztos: a fesztiváldíjas előadást a budapesti színházkedvelők is megtekinthetik, a győztes társulat június 7-én fellép a fővárosban. hoz a 20 ezer forintig terjedő keresetet 100 százalékig; az azon felüli összege­ket 20-22 ezer forintig 90 százalékig; 22-30 ezer forintig 80 százalékig; SO­TO ezer forintig 70 százalékig, majd 10 ezer forintonként 80 ezer forintig továb­bi 10 százalékig számítják be a nyug­díjba. A nyugdíj végleges összegének megállapítása az így kapott összeg és a szolgálati idő függvényében alakul. Aki 20 év szolgálati idő után megy nyugdíj­ba, az az előbbi számítás alapján meg­kapott összeg 53 százalékára jogosult. Minden további szolgálatban töltött év után egy százalékkal nő a nyugdíj össze­ge. Harminckét évi szolgálat után az át­lagkereset 70 százaléka a nyugdíj, majd minden munkában töltött év után további 0,5 százalékkal emelkedik. Szeremi Lászlóné felhívta a figyelmet arra, hogy az évenként esedékes nyug­díjemelés csak a nyugdíj megállapítását követő évre jár. A MAI SZÁMBAN ÚJ KELET FALINAPTÁR NYUGDÍJ-TUDNIVALÓK

Next

/
Oldalképek
Tartalom