Új Kelet, 1995. január (2. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-05 / 4. szám
10 ■II 1995. január 5., csütörtök _ *1111 SPORT ÚJ KELET Remek hely Demecser Cserpák Zsolti legszebb éve Még a nyáron, a Bereg Kupa nemzetközi rádióstájfutó verseny előtt nyilatkozta Venczel Miklós, a Nyíregyházi Városi Rádióklub elnöke utánpótláskorú versenyzőjéről: — Cserpák Zsolt óriási tehetség, szép jövő áll előtte. Nem véletlen, hogy tavaly és az idén is első lett az „újonc” fiúknál. Zsolti mintha csak bizonyítani akarná szakvezetője előrelátó szavait, ősszel a serdülőknél is első lett mind RH, mind pedig URH kategóriában. Természetes, hogy ezek után Paskuj Mátyás szövetségi kapitány meghívta őt a válogatottba. A Honvéd Bottyán SE sportolójaként pedig tájfutásban a bajnoki küzdelmek alapján az ötödik helyen végzett az 1994-es rangsorban. A tizenöt éves fiatalember — aki a Széchenyi István Szakközépiskola elsőéves tanulója — így vall magáról: — A mai napig Demecserben lakok, ott is születtem. Három és fél évvel ezelőtt kezdtem el sportolni. A helyi általános iskola testnevelőjeként dolgozó Zarnóczay Klára rádióstájfutó világbajnoknő irányításával kezdtem el atletizálni. Az atlétikáról aztán egy novemberi hétvége után — amikor rajthoz álltam a Szabolcs és a Glóbusz kupán — átváltottam tájfutásra, ami nagyon megtetszett a korábbi monoton futások után. A telet már úgy dolgoztam, alapoztam át, hogy tavasztól tájfutó leszek. Mindig is szerettem a természetet, és ezért örültem, hogy sikerült találni egy olyan versenyzési formát, ahol a feladatokat szép tájakon kell végrehajtani, és a sportág kiválasztásánál az sem volt mellékes, hogy itt gondolkozni is kell, nem elég az. ha valaki jól bír futni. A rádióstájfutással szintén testnevelőm tanácsára tavaly kezdtem el foglalkozni. Szerencsém volt, mert elég hamar sikerült elsajátítanom a rádiós alapokat, a tájfutói múltam pedig nagy segítséget jelentett a térkép használatakor. A szüleim nem szóltak bele, még véletlenül sem akartak befolyásolni abban, hogy mit sportolok, de annak, sportszeretők révén nagyon örültek, hogy rendszeresen járok edzésekre, és eredményeket érek el. Ok maguk versenyszerűen nem sportoltak, de például édesanyám a gimnáziumban több sportágat is kipróbált a súlylökéstől a női fociig. — Demecsert nagyon szeretem, ott nőttem fel. Hiába jobbak a lehetőségek a megyeszékhelyen, eszünk ágában sincs beköltözni, vagy hogy kollégista legyek. Pedig a mindennapi bejárás miatt korán kell kelni, délután sem jut sok mindenre idő. Osztálytársaim év elején furcsán néztek rám, de most már azt hiszem, ismerik a tájfutást és rádióstájfutást is, hiszen ezekről a sportágakról korábban csak az újságokban olvastak. Az iskola és az edzések a hétköznapokat teljesen elfoglalja. A hétvégeken pedig tavasztól őszig jobbára versenyzek. Ha mégis maradt egy szabad szombat-vasárnap azt a nagyszülőknél töltöm Gáva- vencsellőn. Szabadidőmben legszívesebben zenét hallgatok. — 1995-ben tájfutásban szeretnék aranyjelvényes lenni, dobogós helyen végezni az országos bajnokságon. Rádióstájfutásban mindenki azt várja tőlem, hogy jól szerepeljek a nálam idősebbek között, ezért nem tartom valószínűnek, hogy serdülő kategóriában rajthoz álljak az országos bajnokságon. Nekem is egyértelmű, hogy ki akarok kerülni az ifi csapattal az Európa-bajnok- ságra, és ott jól helytállni. Persze ehhez rengeteget kell fejlődnöm fizikailag, és a jövőben jobban kell koncentrálnom is. Az általános iskolában kitűnő tanuló voltam, de most is csak egy-két négyes lesz, a többi ötös. Év végére remélem, hogy sikerül javítanom — mondta búcsúzás közben az idei négyszeres magyar bajnok. (száraz) Kosárlabda Lovagiadon volt a „felhőlovag"? Az ünnepek idején a magyar sportéletben általában alig van esemény. Nem így volt ez megyénk élgárdáinál, szinte mindenütt történt valami, kivétel talán a kisvárdai női kézilabdaegyüttes. Kosárlabdában Borosnyai Balázs döntése borzolta fel a kedélyeket. Mint már megírtuk a Nyíregyházi TK Isobau kosárlabdázó kiiratkozott a főiskoláról, és visszamegy korábbi együtteséhez Zalaegerszegbe. Az NB I B-s kosaras csapat vezetőit és játékosait megkérdeztük, mi a véleményük Balázs döntéséről. Arról érdeklődtünk, hogy érzik, lovagiatlan volt-e a „felhőlovag” döntése. — A vezetőség hogy látja? Borosnyai cserbenhagyta az együttest? — kérdezzük Hadobás Lászlót, aki a kedd esti megbeszélésen is részt vett. — Igen, így értékeljük. Egész más lett volna a helyzet, ha bejelenti, el akar menni, de a rájátszásig kitart. Tudtam arról, hogy Hegedűs Ferenc többször kifogásolta az edzésmunkáját, illetve azt, hogy fegyelmezetlen. A konkrét esetről is hallottam, de ezt biztosan rendezni lehetett volna. Valami más oka lehet annak, hogy elment. — Hogy értékeled, tehettek volna valamit, hogy ne így alakuljon a sorsa? —- Nagyon kis részben a vezetőség is hibás, nem kellett volna elhinni, hogy minden rendben van főiskolai tanulmányai körül. Akkor talán hamarabb érzékeljük a problémát. Ez bizony nem jó előjel a rájátszás előtt. Nagy veszteség a csapatnak. Radvánszki József, a szakosztály vezetőség tagja meglepetten nyilatkozott. — Kedden nem voltam Nyíregyházán, így az újságból értesültem a fejleményekről. Korábban arról sem tudtam, hogy ilyen komoly konfliktus volt az edző és Balázs között. Azt is hozzátenném, Balázs egyáltalán nem beszélt ezekről a dolgokról, miután már döntött arról, hogy abbahagyja a főiskolát, a záróvacsorán hosszabb ideig társalogtam vele, egy szót sem szólt ezekről a problémáiról. Azt sem értem, miért nem tudott várni egy kicsit. Zalaegerszegen nem léphet pályára, itt még két hónapig egyre jobb csapatok ellen bizonyíthatott volna. Az edzések után különmunkát is végezhetett volna. Az egyéni teljesítménye nagyon változó, bravúrokra is képes, degyenge teljesítményre is. Nem vettem észre, hogy mellőzte volna az edző, az irányító poszt és a három magas ember posztja adott volt, a fennmaradó ötödik helyen vagy a bátyja, Szabolcs, vagy ő játszott. Úgy gondolom, nem tehetünk többet azért, hogy itt maradjon nálunk. A csapat tagjaival legtöbbet Makrai László technikai vezető találkozik, így őt is megkérdeztük. — Nem értem Balázs döntését. Ő azt mondja, nem érdeklődtünk a tanulmányi munkájáról, de ez nem is így volt. Többször megkérdeztük, elmondta, hogy vannak kisebb-nagyobb gondjai, s ezt tanáraitól is megtudtuk, de ő megnyugtatott minket, hogy le fogja zárni a félévet. Aztán december 16-án jelentkezett a tanulmányi osztályon, hogy önként kijelentkezik az iskolából. Ezzel a döntésével két évig más felsőfokú intézményből is kizárta magát. Nekünk erről a döntésről semmit sem szólt. Másnap, december 17-én bezárt a főiskola, a történtekről csak hétfőn tudtunk érdeklődni a tanulmányi osztályon. Úgy érzem, mi nem tehettünk többet érte. Az edzővel lezajlott konfliktusáról én is tudtam, de az megoldható lett volna. Ha tovább játszik Nyíregyházán, két-három hónap alatt elég jól kereshetett volna, és azt is bizonyíthatta volna, hogy mire képes. Ha bejutunk a legjobb tizenkettőbe, új együttesénél is más pozíciókból tárgyalhat. Most nagyon el vagyok szomorodva, hisz mi a biztosíték arra, hogy nem teszi meg ezt más is? A játékosok közül először Kozma Tamás csapatkapitányt faggattuk: —Nehéz erről beszélni. Azt tudtuk, hogy a tanulással vannak gondjai Balázsnak, de hogy ennyire komolyak, azt nem. Nem tudom, mi váltotta ki a döntését. Biztos több dolog is. Nehéz helyzetbe kerültünk, csökkentek az esélyeink. Akik itt vannak most, azoknak kell megoldani az előttünk álló feladatokat. Jankovics Zsoltot is megkérdeztük, ő is úgy látja-e, hogy cserbenhagyta Balázs a TK-t? — O főiskolás volt, nem jött össze ez neki, így megint a Zalaegerszeg játékosa lett. Ha jól tudom, ott sikerült neki egy jó szerződést megkötnie, élt az előtte álló lehetőséggel, nincs szó arról, hogy cserbenhagyta a TK-t. Hutás László, a csapat egyik nyíregyházi játékosa meglepetten nyilatkozott. —- Szerintem senki nem gondolta, hogy ennyire komoly a helyzet Balázsnál. Azt azért tudtuk, hogy iskolai problémái vannak, ha a rájátszás után megy el, más lenne a helyzet. Megkerestük Sipos Lászlót a ZTE kosarasainak technikai vezetőjét, ő mit tud mondani. — Egy biztos, ha egy játékos valahol nem érzi jól*magát, akkor onnan jobb, ha elmegy. Nem vagyunk a röghöz kötöttség időszakában. A szerződése körül még minden képlékeny, semmi sem végleges. Legalábbis én nem tudok végleges döntésről. Talán Farkas Sándor utánpótlás-vezető tudna többet, de ő ezdőtáborban van. Hogy egy fél évig nem játszhat, azt edzéseken pótolhatja. Egyébként ő nagyon tehetséges, de az még nem biztos, hogy máris helye lenne a csapatban. R. Z. Erről jut eszembe Azt modják a legjobb házasságban, vagy családban is van tányércsörgés. Nincs is baj addig, míg nem lesz belőle tányértörés vagy netán tányérdobálás. Miről jutott ez eszembe ? A sportról, ne lepődjenek meg, a csapatsportok tagjai sokszor hasonlatosak egy családhoz, vagy netán házassághoz. A játékosok órákon keresztül együtt dolgoznak, sokszor napokat családjuktól távol töltenek, a közös cél érdekében. Bizony gyakran támadhatnak konfliktusok a játékosok, vagy a játékos és edző, netán a játékos és vezető között. Szinte természetes, hogy vannak ilyenek, s akár csak egy családban senki nem beszél szívesen róluk a nyilvánosság előtt. Meg aztán ezek amilyen gyorsan kialakulnak, úgy is halványulnak el. Az is természetes, hogy aki egy-egy mérkőzésről tudósít, s előtte az edzéseken figyeli a csapatot, előbh-utóbb tudomást szerez a konfliktusokról. Ha ezekre a problémákra rákérdezünk, a csapatoknál senki sem beszél szívesen róla, vagy ha beszél is, hozzáteszi ezt ne írd meg. Ezt a kérés legtöbbször teljesíthető is, hisz a csipp-csupp ügyek felnagyítása csak nehezíti a megoldást. Ráadásul a külső szemlélő sok mindent másképp láthat, nem tudhatja egy-egy összezörrenés mennyire komoly, vagy ezt még simán megoldhatja-e a közösség maga. Legtöbbször nem is ismeri az előzményeket, s a belső viszonyokkal sincs teljesen tisztában. így sokszor magam is könnyen hajtok arra, csak ártana, ha egy kis ügyet felfújnánk. így volt ez a Nyíregyházi TK Isobau kosarasainak esetében is. Már régen lehetett látni, a csapategység körül nincs minden rendben,a vezetőedzőnek is az átlagosnál több játékossal volt konfliktusa az edzéseken, a játékosok visszaszóltak, vagy nem igazán figyeltek az utasítására. A közösség is kisebb részekre szakadt. A vezetők azonban mindig egységesek voltak: kár tenne erről bármit is mondani, egyébként is megoldhatók ezek a gondok. Ügy látszik, még sem így volt, nem oldódtak meg a konfliktusok, s most Borosnyai Balázs ismert döntésével robbant a bomba. Nem csak a kosárlabdára igaz amit most leírtam - lányomnak mondom, hogy vejem is értse -, máskor is, máshol is tapasztalom, hogy a sportvezetők igyekeznek a problémákat kisebbíteni, mintha azzal megoldhatók lemének a gondok. No de térjünk vissza a kosárlabdára, sokféle vélemény kialakulhat Borosnyai Balázs döntéséről, akinek kicsit is dobog a szíve a csapatért, általában azt mondja cser- benhagyás, s kérdi mi lesz most velük. Azért, azt se felejtsük el megkérdezni, hogy ez a tehetséges kosárlabdás miért döntött így? Hogyan lehetett volna elkerülni a végkifejletet? Most már nincs mit tenni, el kell fogadni a történteket, s bízni abban a baj újra összehozza a közösséget. Kár, hogy ez már csak Borosnyai Balázs nélkül lehetséges. Révay Zoltán Óévbúcsúztató túra Egynapos óévbúcsúztató túrát szervezett a Tűlevél Alapítvány a két ünnep között Háromhuta térségében. Az alapítvány történetének első ilyen megmozdulásán, a nyílt találkozón negyvenen vettek részt. Érkezett érdeklődő Nyíregyházán, Záhonyon és Demecseren kívül Miskolcról, Encsről, Forróról és Egerből. A rendezvény a háromhutai polgármester köszöntő szavai után vette kezdetét. A kellemes, zúzmarás időben, a fagyott, de délre már kicsit „felengedett” csúszóssá vált hegyi utakon mindenki teljesítette a körülbelül 25 kilométeres távot. A résztvevők megbizonyosodtak róla — amit egyébként ők már megszállott túrázók lévén tudtak — a Zemplénihegység nemcsak tavasszal, nyáron és ősszel, hanem télen is gyönyörű. A szép tiszta időben csodálatos kilátás nyílt a Solyom-bércről, Pengőkőről, a Regéci várból, de maradandó élményt jelentett az Eszkála, Szpalanyica, Lajos-forrás felkeresése is. A legfiatalabb résztvevő a kilencéves miskolci Bitnyik Bettina volt. Mi mással búcsúzhattak volna a résztvevők, miközben dideregve itták célba- érkezésük után a jól megérdemelt három deci forralt borukat: „Jövőre veled, ugyanitt.” (-az) A sportminiszter Pelé tervei Edson Arantes do Nascimento, Brazília újdonsült sportminisztere bejelentette, kapcsolatai révén igyekszik segíteni abban, hogy Rio de Janeiro rendezhesse meg a 2004-es nyári olimpiai játékokat, és Brazília a 2006-os labdarúgó-világbajnokságot. Hogy nem a levegőbe beszélt, arra garanciát jelenthet, hogy a miniszter nem más, mint Pelé, a futball élő legendája, aki már új minőségében nyilatkozott.- Úgy érzem magam, mint az 1958-as világbajnokságon, amikor 17 évesen bemutatkoztam a brazil válogatottban - mondta hivatali esküje letétele után közvetlenül a „Fekete Gyöngyszem”. - Kicsit izgulok, hiszen miniszterként még semmi tapasztalatom, de itt szerencsére olyan sztárok vesznek körül, mint egykor a pályán Didi vagy Garrincha. Pelé kijelentette, hogy országának nagyon fontos lenne egy labdarúgó-világbajnokság megrendezése, amelyre eddig csak egyszer, 1950-ben volt példa. Fernando Henrique Cardoso, aki ez év január 1-jétől Brazília köztársasági elnöke, azt mondta, hogy érzése szerint Pelé személyében a legalkalmasabb embert sikerült megtalálnia a sportügyek vitelére. Ezt azzal támasztotta alá, hogy Pelé népszerűsége óriási, ezért is sokat segíthet. Az AP tudósítója az iránt is érdeklődött, hogy az 54 éves sportember végez-e majd politikai munkát. - Nem adminisztrátor vagyok, ezért nem fogok bürokratikus intézkedéseket hozni. Azért vállaltam el a feladatot, hogy hozzájáruljak egy jobb Brazília felépítéséhez - nyilatkozta Pelé. Lépésről lépésre A hét végén, szombaton, a sakk szerelmesei újra asztalhoz ülhetnek. Ugyanis Nyíregyházán rendezi meg a Nyíregyházi VMK SC az IN MEMORI Schnell Sakk Emlékversenyt. A január 7-én kilenc órai kezdettel induló viadalt az elhunyt sakkozók emlékére szervezik a rendezők. Az emlékverseny a nyíregyházi művelődési központban (Szabadság tér 9. sz.) lesz lebonyolítva. A viadalon mindenki indulhat, aki szereti ezt a sportágat. Jelentkezni a helyszínen lehet majd fél kilenctől. Az első három helyezettnek a rendezők értékes tárgyjutalmakat ajánlottak fel, valamint lesznek különdíjak is, mint például A legidősebb induló vagy A legjobb női versenyző. Turistaház Újhután — Egyre kevesebb pénzük van az emÚj gazdája van a korábbi DEKO-üdü- lőnek Újhután. A Debreceni Konzervgyár nemrégiben kényszerűségből megvált a régi parasztházból átépített létesítménytől, és egy zempléni vállalkozónak adta el közel tízmillió forintért. A házat ősztől a harminc év körülißnfos Csaba és felesége bérli a vállalkozótól. Az üzemeltetésbe besegítenek a rokon is. Bakos Csaba a következőket mondta el terveikről: — Szeptember elején vettük át az üdülőt. Tekintettel arra, hogy a környéken lakunk, tudjuk, milyen érdeklődésre számíthatunk. Nagyon sok túrázó fordul meg erre, sokakat vonz évszaktól függetlenül a Zempléni-hegység és annak központja. A friss, mindig tiszta levegő, melyet szakemberek légúti megbetegedések gyógyítására ajánlanak. Újhutáról el lehet jutni egynapos túrával például Regécre, Sárospatakra, Kőkapura. — Igyekszünk sokat dolgozni azért, hogy jól beinduljunk. A tél eddig nem volt kegyes hozzánk, sokkal többen jönnének erre, ha lenne egy kis hó, de így sem panaszkodhatunk. December közepétől telt házzal üzemelünk. Sajnos, nagyon sok túrázónak az utolsó napokban már nem is tudtunk szállást adni. bereknek szórakozásra, hobbijukra. Megfizethetök-e az Önök árai? — Negyvenkét személyt tudunk elhelyezni, 4-5-6 és egy kilencágyas szobában. Egyelőre 450 forintos turistaárral dolgozunk. Bár, aki igényli, annak a részére - emelt áron - kétágyas szobát is tudunk biztosítani. Áremelést egyelőre nem tervezünk, talán csak annyit, amennyit az energia-áremelések miatt feltétlenül szükséges. Terveink között szerepel, hogy még az idén a szomszéd házban kialakítunk egy szolid árakkal dolgozó éttermet, és a kempingezők számára egy nagy udvart. A turistaházban egész nap büfé működik, ahol egyelőre meleg szendvicsekkel, üdítőitalokkal várjuk az idelátogatókat. — Tavaszra, nyárra mennyire van már lekötve a ház kapacitása? — Tavaszra van még helyünk, nyárra az előzetes érdeklődések alapján telt házban reménykedünk. Egyelőre technikai okokból nincs telefonunk - a rádiótelefon ezen a környéken nem minden esetben működik - ezért a Tolcsva 136-os telefonszámon tudunk felvilágosítást adni. (ati) Felhívás A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Labdarúgó Szövetség Játékvezetői Bizottsága alapfokú játékvezetői tanfolyamot indít 1995. január 7-én kilenc órakor. A tanfolyamon való részvétel ingyenes, és még a helyszínen is lehet jelentkezni. A tanfolyam helye: Nyíregyháza, Mártírok tere 9. szám, Vili. emeleti tárgyalóterem. A tanfolyamon részt vett és eredményes elméleti vizsgát tett hallgatók a tavaszi szezonban játékvezetői működésre jogot kapnak.
