Új Kelet, 1995. január (2. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-04 / 3. szám
SPORT ÚJ KELET 1995. január 4., szerda Körzeti éllovasok Komoré kivágja a rezei?! A kisvárdai körzeti első osztályban az őszi elsőséget Komoró szerezte meg. A szakemberek szerint az egyik legerősebb körzet a kisvárdai, s ebben élen állni a tavaszi szezon előtt igencsak figyelemre méltó eredmény. A komorói legénység sikeres menetelését a helyi sportkör elnökével, Boros Istvánnal elemeztük. — Mindenképpen egy bravúros sorozatot tudhat maga mögött a gárda. Ón személy szerint ezt várta a csapattól? — Nem titkolt vágyunk a bajnokság megnyerése. Ehhez minél több meccset kell hozni a srácoknak, hiszen ha a tabellára pillantva azt látják, hogy előttük nem áll senki, csak mögöttük olvashatóak a ve- télytársak nevei, akkor a soron következő összecsapáson nem remegnek meg a lábak. — Viszont ennek sok esetben van egy visszaütője is, nevezetesen az, hogy nem az esélytelenek nyugalmával vehetik fel a versenyt a többiekkel. — Igen, és ez jó párszor be is bizonyosodott. Néhány meccsen nyomasztotta a társaságot az esélyesség terhe, és olykorolykor felvették a futballisták azt a bizonyos nagy mellényt is. — Például? — Említhetném a Mezőladányban lejátszott találkozónkat, ahol kettő-nullás vezetésünk tudatában leálltak a komorói legények, és végül három-kettőre elpáholták őket a ladányiak. Vagy felhozhatom az ősz mérkőzésének titulált Gyulaháza elleni rangadónkat, amikor is kettő-egy arányban alulmaradtunk legnagyobb riválisunkkal szemben. A gyulaháziak pillanatnyilag másodikok, és érzésem szerint kettőnk közt fog eldőlni a bajnoki cím sorsa. Mellettük szól, hogy az egymással vívott derbire náluk kerül sor. Én azonban tartom olyan jónak a komorói focistákat, hogy nem mennek ki feltartott kezekkel a pályára.s megmutatják, hogy ki a legény a gáton, magyarul, győzelmet várok tőlük. Nem akarom elkiabálni, de valami azt sugallja, ez a garnitúra kivágja a rezet és bajnok lesz. — Ennek megvalósulásáért mit tesznek, és mire alapozza optimizmusát? — Az idény rajtja előtt még a nyáron meghatározó játékosokkal gazdagodtunk. Tuzsérról megkaparintottuk Sohajdát, Kosztyut és Széplakit. Ok egyébként helyi lakosok, egyedül Széplaki benki illetőségű. Hozzánk szerződött még á megyei I. osztályban tanyázó Záhonyból Márton, akire csak kétszer tíz percig számíthattunk. tudniillik, egy edzőmeccsen megsérült és kidőlt a sorból. Tavaszra viszont teljes értékű harcos lesz, és tapasztalata hasznára fog válni a csapatnak. Góljaira nagy szükség van. Vele kiegészülve szinte verhetetlen együttes lép majd a játékterekre. Riválisainknak nagyon fel kell majd kötni a fehérneműjüket, ha meg akarnak előzni bennünket. Szeretnénk még egy sepregetőt és kapust igazolni, mert jelenlegi hálóőrünk felett már eljárt az idő. —A gárda pénzügyi helyzetét illetően is ilyen bizakodó? — A helyi önkormányzat ebben az esztendőben 200 ezer forinttal támogatta a kollektívát. Szponzoraink közt mondhatjuk még a komorói diszkontot, a Baraka Bt.-t, a termelőszövetkezetet és Thuróczi Csaba vállalkozót. Sajnos, nélkülük nem léteznénk, s áldozatvállalásukért örök hálával tartozók. Az idegenbeli összecsapásainkon otthon érezhetjük magunkat, olyan sokan kísérik el kedvenceiket a falu futballimádói a kisvárdai Volántól bérelt autóbuszokon. Ez évben korszerű, minden igényt kielégítő öltözőt épütettünk, mely a megyében bármelyikkel szemben megállja a helyét. A focipályán talajegyengetést tervezünk, mivel nem egyenletes a felszíne. —Felsorolná azokat, akik kiemelkedő produkciókat nyújtottak az ősszel? —A futballisták közül senkit nem akarok kiemelni, hogy ne legyen sértődés abból, ha valakit kihagyok a felsorolásból. Sohajda Géza vezetőedző neve mellett azonban nem mehetünk el szó nélkül. Nagyszerű szakmai munkát végez a kezei alá kerülő emberekkel, ennek ékes bizonyítékai az eddigi eredmények, melyeket elért ezzel a csapattal. A gólkirályunk Sohajda lett, aki az együttes trénerének a fia. Van egy labdarúgónk, Bacsó, aki többre képes. Szeretnénk, ha a bajnokság második felében ezt be is bizonyítaná. —Régebben a komorói focistákkal sok gondja volt a játékvezetőknek. Most hogy áll ez a dolog? — Valóban, korábban rengeteg incidenst okoztak a komorói fiúk, elképesztően fegyelmezetleneknek számítottak. A vezetőknek köszönhetően mára ez a tendencia megszűnt. Egyébként a fülükbe „rágtuk”, hogy változtatniuk kell magatartásukon. Ezt meg is értették, és megfogadták intelmeinket. Az egyik legsportszerűbb tizenegy vagyunk, az ősszel még kiállított játékosunk sem volt, és a bírók sem nehezteltek ránk annyira. —Az utánpótlásvonalon mi a helyzet? — Az ifisták is elsők lettek, ráadásul veretlenül, mindössze két döntetlenjük volt. Közülük többen kipróbálhatták már képességeiket felnőttek között is. Az egyik legnagyobb ígéret Pecze, aki tavasszal balhátvédként számításba jöhet a „nagyoknál”. Tóth Mihály Kik legyenek 1994 legjobb sportolói Sxabolcs-Szatmór-Beregben? Ha szavaz, Ön is részese lehet a döntésnek. A kitöltött szavazólapot január 10-ig kell beküldeni a Megyei Sporthivatal címére: 4401 Nyíregyháza, Pf. 136. Szavazólap 1994 legjobb sportolói, csapatai és edzője Női sportoló:------------------------------------------------------Fé rfi sportoló:____________________________________ Utánpótlás korú női sportoló:______________________ Utánpótlás korú férfi sportoló:____________________ Női csapat:---------------------------------------------------------Fé rficsapat:_____________________________________ Ed ző:____________________________________________ A beküldő neve, címe:____________________________ Ur ban, a milliomos A magyar nemzeti tizenegy elmúlt évi produkcióját csak a közszájon forgó szóviccel lehet értékelni, miszerint: gyenge kezdés után fokozatosan estek vissza. A csúcs a mexikói vajaskenyértúrán elszenvedett súlyos (5-1) vereség volt, amelyre kis túlzással több vezető utazott ki, mint játékos. Ráadásul még a beígért pénznek is nyoma veszett, megrövidítettek bennünket a csalafintaságukról híres házigazdák. A nagy sivárságból talán csak Urbán Flórián tankszerű, megalkuvást nem tűrő játéka emelkedett ki. A huszonhat éves középpályással az országos teremlabdarúgóbajnokság forgatagában találkoztunk. — Nem tévedek nagyot, ha azt állítom, Urbán Flórián szívesen gondol majd vissza az 1994-es esztendőre? — Igen, nagyon jó évet zártam. Jó szerencsém visszanyúlik ’93 novemberére, akkor szerződtetett a belga Mechelen csapata. Idén ősszel különösen ment a foci, hét gólt szereztem, stabil kezdőemberré léptem elő. Úgy érzem, a magyar válogatottban sem okoztam csalódást, még úgy sem, hogy korábban, amikor Glázer Róbert behívott, sokan megkérdőjelezték, mit keresek én egyáltalán ott. — Szilveszter éjszakán teszel valamilyen fogadalmat? — Nem szoktam fogadkozni, mindig a következő napra, mérkőzésre koncentrálok. Ugyanúgy fogok élni, mint ez idáig, persze megpróbálok majd még jobban futballozni. —Szóba került esetleges hazajöveteled, a Ferencvárost emlegették, mint jövendőbeli kenyéradódat. — Mikor a válogatott Svédországban szerepelt Eb-selejtezőmeccsen, Havasi Mihály szakosztálymenedzser és Novák Dezső vezetőedző kérdezgetett, többek között arról, meddig szól a szerződésem, milyen elképzeléseim vannak. Bevallom, kislányom beteg, feleségemnek állandóan mellette kell lennie, így egyedül élek odakint. Megpróbáltam a Mechelen vezetőinek felvetni, mi lenne, ha fél évig kölcsönadnának, amíg a gyerek felgyógyul. Erről hallani sem akartak, egymillió Új évben új Nyírlugoson mélyreható változásokat hozott az új esztendő. A szálak természetesen visszanyúlnak az óév utolsó napjaira. A karácsonyi ünnepnapokat követően sportközgyűlést tartottak a településen, amelyen benyújtotta lemondását a sportkör elnöke, Hovánszki György. A leköszönő funkcionárius polgármesterként töltötte be a tisztséget, távozása összefüggésbe hozható az önkormányzat csökkenő lehetőségeivel, ami elsősorban anyagi vonatkozásban sújtja a megyei első osztályban szereplő labdarúgócsapatot. Az egybegyűltek még azon melegében megválasztották az új elnököt Kujhus György személyében. Részben az elnökség is kicserélődött, a tagcseréket az egyre nehezedő gazdasági helyzet indokolja. Kíváncsiságunk csillapítására telefonon kértük meg székfoglalójának ismertetésére Kujbus Györgyöt. — A változásokban a pénz játszotta a főszerepet. Eddig az önkormányzat aránytalanul nagy összegeket áldozott a futballra, idén mindezt már nem tudják felvállalni. A hivatal költségvetése februárra készül el, de az már most bizonyos, a tavalyi támogatási keret megcsappan. Januárban azért még az elmúlt év hasonló időszakában kapott anyagi juttatás minket megillető részét kiutalják. A hiányzó forintokat szponzori támogatásokból reméljük, emiatt is kerültek többségükben vállalkozók a megújult vezetőségbe. —Gondolom, felmérték, hogy nem akármilyen fába vágták fejszéjüket. Manapság mindenütt szponzorok után sóvárognak, s a térségben nem hemzsegnek a „pénzeszsákok” . — Bizakodunk, hogy nekünk sikerül, különben miért is vállalkoztunk volna a feladatra. ígéreteink vannak, de persze várjuk azok jelentkezését, akik hajlandók segítségünkre sietni. Első lépésként felkértük Domokos János vezetőedzőt a maradásra, ő hajlott is a dologra, irányításával kiharcolhatják a fiúk a célként meghatározott bentmaradást. Korábban már hírül adtuk, a csapat szellemi vezére, a gárda motorja, Pazurik István a visszavonuláson lamentált, s Domokos mestert is elbizonytalanították a dollárban szabták meg áramat, s ezt sajnos nemhogy a Fradi, de egyetlenegy magyar csapat sem bírja kifizetni. — Külföldi klubok érdeklődtek? — Nem tudok róla. Ügyeimet Balta György menedzser intézi, bár ő tett említést arról, hogy figyelnek, de konkrétumot azért sem árult el, nehogy megzavarjon a játékban. —Eszenyi Dénestől hallottuk, a belgáknak nem erős oldatuk a fizetések pontos folyósítása. Te mit tapasztaltál? — A Mechelennek súlyos anyagi problémái vannak. Magamból kiindulva, négy hónapig ingyen játszottam. A szerződésemben volt egy olyan kitétel, miszerint augusztus elsejéig egy nagyobb összeget kellett volna részemre kifizetniük. Nos, ez elmaradt, ám igyekeztem nem foglalkozni a dologgal, gondoltam, egyszer csak kiegyenlítik a számlát. Aztán ahogy teltmúlt az idő, ideges lettem, már ügyvédhez akartam fordulni, hiszen bármikor megsérülhetek, s akkor végképp búcsút inthetek a pénzemnek. Decemberben azonban kifizették a prémiumokat — ezzel is lógtak két hónapja —, majd a nekem járó szerződési pénz felét is átadták. vezetőkkel Nyírlugoson készülőben lévő személyi változások. A vezetőedzőt terveiről faggattuk. — Igyekeztem kívül maradni a személyi kérdéseken, s úgy tartottam tisztességesnek, hogy mivel engem a régi vezetés hívott a csapat kispadjára, én is osztozom lemondásukban. Annyit kértem csupán, sorsomról mielőbb döntsenek. Még aznap este — a közgyűlés napján—felhívtak lakásomon, s közölték, szeretnék, ha továbbra is én vezetném a csapat edzéseit. A bizalmat tehát élvezem, a bajnokság befejezéséig Nyírlugoson dolgozom. —Akkor térjünk rá arra, ami ilyentájt a legégetőbb kérdés: mikor kezdődik a felkészülés, s főleg, kikkel? — Január 10-én indul az alapozómunka, elképzeléseim szerint heti négy edzéssel. Még vitatott ez az edzésszám, vannak, akik sokallják. Azt látni kell, erősítésre szorul a játékosállomány. Most még nem akarom részletezni, de könnyen lehet, kapusgondjaink támadhatnak, ennek sürgős orvoslását kértem. Szükségünk lenne egy befejező csatárra, s egy vérbeli irányító középpályásra is. Halvány esély mutatkozik arra, hogy féléves kihagyás után ismét csatasorba állhat Jurcsák Béta. Megmondom őszintén, még nem láttam futballozni, nyáron kerültem a csapathoz, a huszonnyolc éves középpályás pedig májusban, egy bajnoki mérkőzésen szenvedett súlyos sérülést. Kettős lábszárcsonttörése kényszerpihenőre ítélte, ahogy tudom, tornateremben próbálgatja lábát, s ha ő is úgy akarja, bekapcsolódhat a munkába. Mindenesetre a településen lakóktól nagyon jó híreket kaptam róla, korábban oszlopos tagja volt a gárdának. — S mi a helyzet Pazurik Istvánnal kapcsolatban? — Beszéltem Pistával, győzködtem, ne hamarkodja el a visszavonulást. Nem vagyunk olyan jól eleresztve képzett labdarúgókból, hogy eltekintsünk szereplésétől. Meghatározó ember, akinek szavára sokat adnak a srácok. Nagy szükségünk van rá! Remélem, beadja a derekát, ismerve lelkesedését, futballimádatát, talán hallgat a jó szóra. Koncz ígéretet kaptam, hogy január 15-éig rendezik tartozásukat. — Téged idehaza kemény játékosként könyveltek el, sőt, durvának is tituláltak. Belgiumban is kiállítottak már. Ennyire kirínál az átlagból? — Ez nem így van. Kint mások sem kímélik magukat, nyugodtan kijelenthetem, nem tűnök ki a többiek közül. Az, hogy durvának tartanak, azért van, mert képtelen vagyok veszíteni. Kilencven percig hajtok, s persze megesik, hogy rossz ütemben csúszok be. De ha visszatekintek eddigi pályafutásomra, még soha, senkinek nem okoztam maradandó sérülést. Ismerek egy-két kollégát, akiket agyondédelgetnek, mégis agyonrúgták ellenfelüket. Arról nem tehetek, hogy vehemensebben ütközöm, ilyen a temperamentumom. — Bicskei Bertalan egyszer ezt találta nyilatkozni: Tizenöt-húsz év kell egy ütőképes válogatott kialakításához. Azóta vélemények hangzottak el pro és kontra, most újabban az a slágertéma, kellenek-e az idegenlégiósok a nemzeti csapatba avagy sem? — Nem kell sokáig visszamenni az időben, hogy megleljük a helyes választ. Három hete sincs: megaláztak minket a mexikóiak. Ott csak színtiszta, a magyar bajnokságból verbuválódott játékosok jutottak szóhoz, az öt-egyes zakó önmagáért beszél. Nem lehet nélkülözni a légiósokat, hiszen komolyabb bajnokságokban edződnek, nagyobb igénybevételnek vannak kitéve, ezáltal csak velük tudjuk felvenni a versenyt a riválisokkal, amit példáz a németek ellen elért döntetlen. Ha csak a hazai anyagból építkezünk, beválhat Bicskei jóslata. Én azonban azt vallom, a rutinos profikkal kiegészülve hamarabb is lehet jó magyar válogatott. Mészöly Kálmán megkezdett egy munkát, fokozatosan beépítve a fiatal tehetségeket, mint Lisztes és Sándor Tamás. Amennyiben türelmesek lesznek a szövetségi kapitánnyal szemben, akkor talán a következő'labdarúgó, vlfágb^jiíokságőt mát perrí nélkülünk rendezik. K. T. Ellopta Sir Stanley labdáját Megbánta tettét az a tolvaj, aki karácsony estéjén ellopta Sir Stanley Matthews labdáját. A világhírű, egykori 54-szeres angol labdarúgó bronzszobra szülővárosában, Hanley-ben áll. Ismert, a 80 éves korában elhunyt sportembert II. Erzsébet királynő 1965-ben nemesi rangra emelte. Az ellopott labdát egy telefonfülkében találták meg, rajta ezzel a felirattal: „Elnézését kérem, Sir Stanley, ez egy részeg ember cselekedete volt.” Jensen gólt lőtt!! Kisebbfajta szenzáció szemtanúi lehettek a nézők az Arsenal - Queen,s Park Rangers angol labdarúgó-bajnoki találkozón. John Jensen, a londoni „ágyúsok” 29 éves középpályása ugyanis gólt lőtt! Tette ezt a 98. mérkőzésen, amelyet az Arsenal színeiben játszott. Amint a News of the World című napilap pontosan kiszámította: két év, négy hónap, két hét, két nap, egy óra és 19 perc után talált Jensen a hálóba. A gólt a 3-1 -es vereség ellenére úgy ünnepelték játékostársai, mint egy kupadöntőben szerzett győztes találatot. Jensen 50 fontot nyert a csapattársával, Lee Dixonnal kötött fogadáson. A figyelmes szurkolók egy trikóval lepték meg, amelyen ez a „történelmi” felirat díszeleg: „Én láttam, amikor John Jensen gólt rúgott!” Nyírlugosi személycserék