Új Kelet, 1995. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-28 / 24. szám

UJ KELET 1995. január 28., szombat 1 1 A kemecsei pontrúgó A Kemecsén futballozó, Kótajban élő Müller Ferenc huszonegy eszten­dős kora ellenére, már négy klubnál is megfordult. A jó fizikai felépítésű labdarúgóval eddigi pályafutásáról és civil életéről beszélgettem. — Régóta futballozol? — A kótaji általános iskola negye­dik osztályosaként az NYVSC foci­sulijába jártam. Ezután Kótajban fociztam, majd innen Nagyha­lászba igazoltam. Egy éve játszom Kemecsén, ahol a csapat stabil játé­kosának számí­tok. Többször voltam megyei és ifjúsági válloga- tott. — Fel tudnál idézni egy szá­modra emlékeze­tes meccset? — Még Kótaj­ban futballoztam, amikor a szom­szédvár Ibrány együttesét láttuk ven­dégül. Kettő-egyre nyertünk úgy, hogy én fejeltem a győztes gólt. Elég­gé parázs hangulatú derbi volt, s a kilencven perc letelte után a két együttes szurkolótábora egymással vívta a harmadik félidőt. Negatív él­ményként meg kell említenem a Baktalórántházán elszenvedett 9-1 -es vereségünket Kótajjal, melyet szeret­nék elfelejteni. — Valamennyiüknek sokat kö­szönhetek, de elsősorban édesapám­nak, aki a mai napig segít minden­ben, továbbá Farkas Bélának, aki kótajban volt edzőm. —A magánéletben megtaláltad a számításaid? — Az általános iskolát követően. Az ibrányi Móricz Zsigmond Gim­náziumba jár­tam. Jelenleg munkanélküli vagyok, de re­mélem, ez csak átmeneti állapot. Van egy barát­nőm, aki keme­csei és nagyon jól megértjük egymást. — Milyen poszton szoktál játszani? — Legtöbb­ször középhát­véd és középpá­lyás vagyok. Erősségeim a szabadrúgások. A tizenhatos közelében történt sza­bálytalanságok utáni pontrúgások­ból nemegyszer betaláltam már a vetélytársak kapujába. —Mit szeretnél elérni a jövőben? — Azt, hogy jelenlegi egyesüle­tem ne essen ki a megyei II. osz­tályba, és végre legyen egy jó mun­kahelyem, amivel biztos egziszten­ciát tudok teremteni magamnak és leendő családomnak. Tóth Mihály — Edzőid közül kire vagy a leg­büszkébb? Teremfoci Müller Ferenc A magyar kispályás válogatott szombaton Gyöngyösön, vasárnap Egerben játszik Lengyelország csa­patával. A válogatott az októberi Európa-bajnoki selejtezőre készül­ve az idén még sűrű programot bo­nyolít le. Addig még nyolc hétvé­gén játszanak különböző válogatot­takkal oda-visszavágókat. A megyei első és másodosztályú együttesek is kipróbálják a hétvégén, hogy megy nekik a foci a teremben. Gyulaházán tizenhat, Fehérgyarma­ton és Vásárosnaményban tíz-tíz gár­da küzd majd, hogy bejusson a va­sárnapi nyolcas döntőbe. A döntőt Gyulaházán reggel kilenctől rende­zik meg. Focivilág Cruyffot bírálja a spanyol sajtó Nincs könnyű helyzetben Johann Cruyff, a világhírű FC Barcelona edzője. A holland labdarúgó-szakembert egyre többen támadják Spanyolországban, mert tanítványai igen gyengén szerepel­nek a bajnokságban. A játékosok legutóbb a barcelonai na­pilapokban adtak hangot elégedetlensé­güknek, mivel Cruyff megvonta tőlük a szokásos heti szabadnapjukat. A né­metalföldi tréner pihenő helyett kemény edzésre kötelezte legényeit, s az ötlet nem talált jó fogadtatásra. Carles Rexach segédedző magyarázata szerint a futballistákra nagy teher hárul majd az elkövetkező időszakban, s ezért kell minél több erőnléti tréninget tartaniuk. Sztoicskovéknak mind a Bajnokok Li­gájában, mind a spanyol bajnokságban maximális teljesítményt kell nyújtani­uk. No de alelnök úr!.,. A hírhedt marseille-i vesztegetési botrány Bemard Tapie fejébe került. A francia Olympique Marseille futball- klub kiebrudalt nagyhatalmú vezetője, elnöke helyébe tavaly júniusban az al­elnök, de valójában elnöki feladatokat ellátó Jean-Louis Levreau lépett. Most ő is összeütközésbe került a „futballtör- vényekkel”. Januárban az OM — Nancy bajnoki találkozót megszakította egy kiadós tö­megjelenet, melyet egy játékvezetői döntés váltott ki. A rendőrség és a druk­kerek „megütköztek”. A Francia Nem­zeti Labdarúgó Liga fegyelmit indított, és le is folytatta azt. Megállapította: Levreau elmarasztalható abban, hogy csúnya megjegyzést tett a játékvezetőre. Ezért a Liga egy évre eltiltotta a sportvezetői tevékenységtől Levreau-t. Azt is előírta, hogy az Olympique öltözőjébe ne tehesse be a lábát. Levreau a mérkőzést követő tv-nyilat- kozatban a játékvezetőt vádolta. Egy­részt azzal, hogy „a bíró az országos sportszövetségek küldötte volt”, más­részt pedig döntéseivel az Olympique közönségét „hergelte”. Ez vezetett a sportszerűtlenséghez, továbbá ahhoz, hogy a rendes játékidő letelte előtt fél­beszakadt a találkozó. Levreau amúgy közeli barátja Tapie-nak. A Cantona-ügy Szerdán Eric Cantona — előtte piros lapot kapott — a gyepről való távoztá- ban kungfu-stílusú rúgással okozott sé­rülést egy szurkolónak a Crystal Pa­lace—Manchester United angol labda­rúgó bajnoki találkozón. A sportszerűt­lenség ügyében drákói döntések várha­tók. Az angol szövetség jelezte, fegyel­mi vizsgálatot indít. A francia légiós el­len várhatóan az albioni igazságszolgál­tatás is eljárást indít. Hogy mikor kerül bíróság elé, nem tudni, a nyomozás fo­lyik. A manchesteri „fenegyerek” botor tette kapcsán újabb részletek láttak nap­világot. A kungfu-rúgást elszenvedte a 20 éves Matthew Simmons. A fiatalember nem, de a mérkőzésen vele lévő barátja, Michael Pickett nyilatkozott az AP-nek. — Sohasem láttam ehhez foghatót — mondta. — Akkor éreztem, hogy baj lesz, amikor Cantona „átlibbent” a pá­lyát a nézőtérről elválasztó kerítés fölött. Pickett azt mondta, Simmons all. sor­ból elindult lefelé a kerítés mellé, ami­kor Cantona lefelé ballagott a pályáról. Simmons — húzta alá Pickett — kiálto­zott ugyan különféle jelzőket, de nem olyanokat, amelyek nap mint nap ne hangzanának el a mérkőzéseken. Miu­tán Cantona elvonult, Paul Ince, a MU egy másik játékosa egy 48 éves szurko­lóval folytatta a verekedést. így készülnek riválisaink Mint arról már beszámoltunk, javában tart a két NB Il-es együttesünk önkormányzat erején felül támogat, bí- téli alapozása. Kíváncsiak voltunk arra, hogy Nyíregyháza és Tiszavasvári zunk benne, hogy minden nehézségünk riválisai miként készülnek. AIII. Kerületről már korábban közöltünk írást, most Hódmezővásárhely, Hajdúnánás és a Miskolci VFC kerül sorra. Hódmezővásárhelyi LC Kiss Bálint sportiroda-vezető: — Délelőtt teremben, délután pedig sala­kos pályán készülünk. Az edzőmér­kőzéseinket a hétvégén kezdjük meg, a rajtig tizennégy előkészületi találkozót játszunk. Békéscsabával nem sikerült időpontot egyeztetni. Pénzünk utazásra nem nagyon van, ezért NB I-es csapa­tokkal nem mérkőzünk, csak a megyei első osztálytól az NB II-ig. Oda-vissza alapon megmérkőzünk Orosháza, Kis- kundorozsma, Szeged, Gyula, Mező- berény és Baja gárdájával. A játékosok közül nem hagyta abba senki a labdarú­gást, visszatért viszont négy olyan fut­ballistánk, akik ősszel kölcsönjátékos- ként alacsonyabb osztályban szerepel­tek, velük a tizennégyes keret tizennyol- casra bővült. A sorsolásunk jónak mond­ható, valamennyi riválisunk hozzánk jön tavasszal. Ha ezeket a hazai mérkőzé­seket hozni tudjuk, akkor nem lehet gond. Az új önkormányzati képviselő- testület bizalmát bírjuk. Valószínűleg több pénzt (hatmillió forintot) kapunk, mint tavaly, és megkapjuk azt a két-há- rommillió forintot is pluszban, amelyet tavaly nem adtak ide. Egyelőre azonban napi gondjaink vannak, nem tudjuk be­fizetni az MLSZ részére a 260 ezer fo­rintot. Hajdúnánási FC Girus Zoltán vezetőedző: — Január tizedikén kezdtük meg a felkészülést. Három ifjúsági játékos csatlakozott a keretünkhöz, valamint már velünk ké­szül Szabó lnne, a huszonegy éves te­hetséges téglási csatár, aki az ősszel ti­zenhét gólt szerzett a megyei első osz­tályban. A játékos egyébként a DVSC- ben nevelkedett. Hárman megfigyelés alatt állnak — Bordás Csaba (D. Kinizsi), Rozsnyói Tamás (Beretytyó- újfalu) és Duró Tamás (Kazincbarcika) —, végleges döntés az ügyükben febru­ár tizedikén lesz. A három fiúból egy, maximum két labdarúgó kerül hozzánk. Távozott tőlünk Leute Lajos, az ő szerződése lejárt, és az anyagiakban nem tudtunk vele megegyezni. Szintén eliga­zolt tőlünk Szűcs, neki még érvényes szerződése volt velünk, de tekintettel voltunk arra, hogy a harminchárom éves játékos nagyon sokat tett a klubért. Ja­nuár 30. és február 4. között Tiszafü­reden edzőtáborozunk. Február 6-ától 26-áig heti három edzőmérkőzéssel ké­szülünk a bajnokságra. Ellenfeleink me­gyei első osztályú csapatoktól kezdve NB I-esekig lesznek, kiemelkedik a sor­ból a DVSC, a Mohács és egy első osz­tályú szlovák gárda. Február végétől két héten át már a bajnokságnak megfelelő ritmusban edzünk. Játékosaink a télen amatőr státuszba kerültek. Vagy mun­kanélküliek lettek, vagy vállalkozásba kezdtek, vagy vállalkozóknál vállaltak munkát. Éppen ezért csak napi egy fog­lalkozást tudunk tartani. Szerencsére az edzőpályánkon van világítás. A nánási ellenére is benn tudunk maradni az NB Il-ben. Miskolci VFC Németh Attila vezetőedző: — Janu­ár tizedikén kezdtük el az alapozást. Je­lenleg napközis rendszerben készülünk, heti tíz edzéssel, a stadionunk a főha­diszállásunk. Mától részt veszünk a Boross László Teremlabdarúgó-tornán, melyre a legjobb borsodi csapatok kap­tak meghívást. A játékoskeretünk vál­tozott. A Keszthelyről visszaigazolt le­szerelt játékosunk, Tábori Diósgyőrbe igazolt, helyette Szakos és Varga érke­zett hozzánk. Bádea, a román idegen- légiósunk Mezőberénybe távozott. Ma­gyar Balázsnak lejárt a szerződése, nem kívánt tovább Miskolcon játszani, visszament Debrecenbe, és valamelyik alacsonyabb osztályú Hajdú megyei csapatban lép ezentúl pályára. Az el­távozok helyére az ifiegyüttesünkből igazoltunk. Az őszi pénzügyi nehézsé­geken még nem nagyon tudtunk úrrá lenni. Februártól csak munkaidő után tudunk edzeni, ennyi kedvezményt kap­tunk aTVlÁV-tól. Az új miskolci pol­gármester megígérte, hogy ezentúl ben­nünket is komolyabban támogatnak. Majd kiderül, hogy ez mit takar. Ta­vasszal nem lépünk feltett kézzel a pá­lyára, de mi is tudjuk, hogy nehéz hely­zetben vagyunk. Éppen ezért nem is számolgatunk, hogy a bennmaradáshoz hány pontra lenne szükség. Megpróbá­lunk küzdeni, pontokat rabolni, és majd a végelszámolásnál meglátjuk, hogy ez mire lesz elég. Nyíregyházától Ausztráliáig Varga László 1973-ban vizsgázott — sikeresen — a játékvezetői tanfolyamon. Ez nem csoda, hiszen édesapja, Varga Lajos is ismert játékvezető volt, az NB Il-es keretnek volt tagja. Még jelenleg is tevékenykedik a BLSZ-ben, mint ellenőr. A fiú eljutott egészen a FIFA-keretig — Hogy kezdődött? — 1951-ben születtem. Budapesten a Ganz-Mávag csapatában futballoztam. Edzőm az a Schédl József volt, aki később évekig dolgozott Tatabányán, az NB I-es csapatnál. Többek között a nagy tekintélyű „Tanár Úr”, dr. Lakat Kár­oly segítőjeként is. Ma is szeretettel gon­dolok rá.-— Meddig tartott játékos-pályafutá­sa? — Nem sokáig. Amikor kiöregedtem az ifjúsági első csapatból, a nyíregyházi tanárképző főiskolára kerültem. Főiskolai éveim alatt még két évig futballoztam a főiskola csapatában. Később már inkább a tanulásra kon­centráltam,és egyre kevesebb időm maradt a játékra. Édesapám nyomdo­kain haladva letettem a játékvezetői vizsgát, így továbbra is kapcsolatban maradtam kedvenc játékommal, a fo­cival. — Hogy került vissza a fővárosba? — Először úgy festett a dologj hogy letelepedtem a Nyírség fővárosában. Ebben egy ifjú hölgynek is szerepe lett volna, aki ott kapott volna állást, én pe­dig tanársegédként maradhattam volna a főiskolán. A dolgok később másként alakultak. így Pesten kaptam tanári ál­lást. — Játékvezetői pályafutása miként alakult? — 1982-ben kerültem az országos keretbe, l§86-ban kerültem az NB I-es bírók közé. Egy szerencsétlen Vasas— Győr meccs utóhatásaként egy évre visszakerültem az NB II-be, de ez csak egy évig tartott. Azóta folyamatosan az élvonalban kapok feladatokat. —Hogyan került a nemzetközi vérke­ringésbe? — Gondolom, a hazai mérkőzéseken nyújtott teljesítményem révén. Első­sorban partjelzőként segítettem kollégá­im munkáját. Gyakaran Puhl Sándorral működtem együtt. A mindenkori vezető­bírók kiváló teljesítménye is hozzájárult, hogy segítőik, Márton Sándor, Szilágyi és jómagam nemzetközi hírnévre tehet­tünk szert. — Merre járt a nagyvilágban? — Szerencsés embernek mondhatom magam, hiszen bejártam szinte egész Európát. Olyan egzotikus és távoli orszá­gokba, földrészekre sikerült eljutnom, mint Izrael, Argentína és Ausztrália. — Akkor emlékezetes mérkőzésekben lehetett része. — Bizony, így van. Paris St.Germain — Real Madrid, Ausztrália — Argentí­na vb.-selejtező és még sorolhatnám. — Úgy értesültem, hogy indult az ön- kormányzati választásokon is. — Igen, de bár ne tettem volna! — Nocsak! Megbánta? — Rengeteg kellemetlenségem szár­mazott ebből. Civilben ugyanis öt éve egy 12 évfolyamos iskola igazgatója­ként dolgoztam. Szembekerültem a kerület önkormányzatával, mert alap­vetően nem értettem egyet az oktatás- politikájukkal. Ezen kívántam változ­tatni, amikor elindultam a választáso­kon. Ennek aztán következményei let­tek. Mivel az ügyet még nem zárták le, nem bonyolódnék a részletekbe, an­nál is inkább, mert rajtam kívül csak szűk környezetem számára bír jelentő­séggel. — Nyíregyházát már teljesen elfelej­tette? — Szó sincs róla. Mindig szeretettel gondolok a főiskolai évekre és ottani barátaimra. Ha utam arra vezet, igyek­szem meglátogatni mindenkit, aki kö­zel áll hozzám még ma is. Talán legközelebb már egy NB I-es meccsük alkalmából. Hangay György Új folyamat kezdetén a PMSC-Fordan Az 1994-95-ös labdarúgó évad őszi idényét 50 százalé­kos eredménnyel zárta a Pécsi MSC-Fordan. Hazai kör­nyezetben, közönsége előtt már bizonyított a csapat (6 győzelem mellett egy vereség a Csepeltől), viszont a Me­cseket elhagyván az önbizalom elillanásával a kishitűség költözik a játékosokba (5 vereség mellett csupán 3 döntet­len). Ha idegenben javítanának a piros-feketék, akkor meg­kezdhetik a nyártól eltervezett „folyamat” sikeres végre­hajtását... — Két-három éven belül a magyar élmezőnyben szerel­nénk lenni, megteremtve a nemzetközi kupaküzdelmekben való szereplés jogát — fogalmazta meg tömören a „folya­mat" lényegét a PMSC klubigazgatója, a volt 22-szeres vá­logatott hálóőr, Katzirz Béla. — A kezdő lépések már meg­történtek, köszönhetően egy tenniakaró szponzorcsoportnak, Tóth Bélával az élen, de nagyon sok még a feladat. Több támogatóra lenne szükségünk, leginkább a város segítségé­re szeretnénk számítani. Úgy tűnik, hiába. Bár Páva Zsolt polgármester és a helyettese, Papp Béla a lehetőségek sze­rint támogatásukról biztosítottak, de az önkormányzati köz­gyűlés érzésem szerint nem kifejezetten sportbarát. — Milyen erősítésekre lenne szükség a csapatban? — Több poszton is „hiánnyal” küzködünk. A középpályá­ra kellene egy igazi vezéregyéniség, amire, szerintem Már­ton Gábor alkalmas lehet. Helyén talán a súlyos sérüléséből felépült Csízi Gábor jöhetne számításba. A csatárainkkal sem vagyunk maradéktalanul elégedettek, jelenleg is tárgyaláso­kat folytatunk támadók átigazolásáról, egy külföldi és két magyar jelöltünk van. Úgy látom, hogy 9-10 NB I-es szintű játékossal rendelkezünk, a célok eléréséhez még legalább 6-7 emberre lenne szükségünk. — Mit vár a tavaszi folytatástól a bajnokságban és a Ma­gyar Kupában? — Nagyon szeretnénk élni a kupa adta lehetőségekkel, ezért megcélozzuk a győzelmet! A bajnokságban a legjobb hat közé kell kerülnünk. — Hogyan alakul a téli felkészülés további menetrendje? — Január 31-én Szíriába utazunk, ez már szinte biztos. Február 8-án érkezünk haza, majd három nappal később Cip­rusra megyünk, ahol másfél hétig folytatjuk a felkészülést.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom