Új Kelet, 1995. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-28 / 24. szám

ÚJ KELET MEGYÉNK ÉLETÉBŐL i 1995. január 28., szombat Szakmai látogatás A Bérezi Gusztáv Általános Iskola keretén belül működő autista cso­porthoz január 26-án budapesti vendégek érkeztek az Autizmus Kuta­tócsoport vidéki hálózati centrumából. Felvételünkön a csoport és a gyógypedagógusok Fotó: Bozsó Újra itt az influenza Egyik nap hideg van, a másik nap meleg. Hát kell ennél jobb melegágy az influenzának? S ha már befészkel­te magát szervezetünkbe, néhány na­pig ott is marad. — Mi is az influenza? — erről kér­deztük dr. Balogh Irént, az ÁNTSZ járványügyi orvosát. — Az influenzának és a megfázás­nak szinte azonosak a kezdeti tünetei, ezért az első pillanatban nehéz megál­lapítani pontosan, hogy melyikkel ál­lunk szemben. Tudni kell azonban, hogy az influenza nem bakteriális, ha­nem vírusos megbetegedés. — Mik az első tünetei? — Köhögés, rossz közérzet. A szem, a garat és a felső légutak begyullad­hatnak, s a kísérő hőemelkedést láz válthatja fel. A legbiztosabb jel azon­ban az izületi fájdalom és a gyengeség. 1994. szeptember 24-én a Hungária Biztosító által megrendezett országos Baleset és Kármegelőzési KRESZ- vetélkedőn 73 főből hatan jutottak a televíziós döntőbe. Erre az eseményre 1995. január 29-én kerül sor, a Lepo­relló című műsor keretében. Legna­gyobb örömünkre három szabolcsi fi­atalember is versenyezni fog. Ebből az apropóból kerestem meg otthonában a döntő egyik résztvevőjét, a nyírbátori Illyés Lászlót. —Laci, hogyan készülsz a verseny­re? — Tanulmányozom a KRESZ- könyvet, a kötelező felelősségbiz­tosítással és a CASCO-val kapcsola­tos tudnivalókat. — Miből fog állni a vetélkedő? — A szervezőktől megkapott tájé­koztató alapján szombaton kezdődik — Oltással ki lehet-e védeni az inf­luenzát? — Természetesen ki lehet, de ezzel már elkéstünk. Ahhoz, hogy az immu- nizáció kialakuljon, legalább két hét­re van szükség. Mos már csak annyit tehetünk, hogy minnél több folyadé­kot, vitamint fogyasztunk, és megpró­báljuk elkerülni a nagy embertömege­ket. — Hogyan lehet leküzdeni a vírust? Legegyszerűbb otthoni gyógytea­kúrával kezdeni. Ha nincs láz, csak hőemelkedés, még a lázcsillapítók sze­dése sem ajánlott. Normális testhő­mérséklet esetén nagyon jót tesz a felső légutaknak a száraz meleg. Fonto.s, hogy soha ne vegyük félválról az inf­luenzát, mert ha elhanyagoljuk, az ál­lapotunk csak romlani fog. Sikli a program városi vezetéssel és teszt­lapok kitöltéséveL Vasárnap egy szó­rakoztató, izgalmas játék dönti el az értékes nyeremények sorsát. — Mondanál valamit a másik két szabolcsi versenyzőről? — Az előző versenyek során azt hiszem, mondhatom, hogy baráti kap­csolatba kerültem Drobni Gáborral és Simon Zoltánnal. Éppen ezért furcsa érzés lesz a nyilvánosság előtt ellenfélként tekintenünk egy­másra. — Milyen eredményre számítasz? — Természetesen szeretnék a lehető legeredményesebben szerepelni, de nekem már az is nagy siker, hogy ed­dig eljutottam. — További jó felkészülést és sikeres versenyzést kívánok. Páll István Döntőben Legények a gáton Kalandozó őseink portyázásaik során el-elvetődtek a Kárpát-medencébe. Mind többször tértek vissza e varázsla­tos tájra, olyannyira megbabonázta őket a vidék kies szépsége. A hegyekkel kö­rülölelt, vizekkel felszabdalt dimbes- dombos alföldi terület étellel, itallal el­látta a magyarokat és remek lakóhely­nek bizonyult. Akkoriban még az Alföld nagy részét vizek, mocsarak és lápok borították, és az emberek jóval magasabb területeken éltek. Rengeteg volt a parlagon hagyott, kihasználatlan terület, ami főként a sze­szélyesen kanyargó és gyakran kiöntő folyóknak volt köszönhető. Széchenyinek jutott eszébe legelő­ször, hogy szükséges volna a folyók sza­bályozása. Összehívta hazánk nevesebb mérnökeit, így került napirendre a Ti­sza rendezési terve, ezenbelül pedig a töltések építésének tagoltsága. — Európában nincs még egy ilyen földrajzi adottságú ország, mint Magya­rország — magyarázta Kerti Andor, a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság osztályvezetője. — Hazánk a hegyek lábánál fekszik, rengeteg folyó szeli át. ráadásul a trianoni békekötésben meg­állapított országhatárok értelmében majd az összes folyónk külföldről érke­zik hozzánk. Emiatt végtelenül függünk szomszédaink vízgazdálkodásától. Ezért fontos, hogy korrekt szakmai kapcsola­tot alakítsunk ki velük. Ez jelenleg mind­három szomszédos ország vízügyi szer­veivel megvan. Közösen keressük az együttműködés fejlesztésének további lehetőségeit. —Ezek szerint nekünk fokozottan kell figyelni nemcsak a saját vízgazdálkodá­sunkra, hanem a folyók vízjárására, a várható árvizekre és nem utolsó sorban élővizeink szennyezettségére. Bármilyen probléma merül föl, az mindig rajtunk csapódik le. Hogy lehet ekkora teherrel a nyakban dolgozni? — Az ország vízkárveszélyeztetett­sége Európában egyedülálló. Az ország területének egynegyede, a Tisza-völgy területének több mint a fele árvizektől veszélyeztetett. Ezt a területet az ország­ban 4200 kilométer, ezen belül a Tisza­völgyben 2700 kilométer árvízvédelmi töltés védi. Megyénkben 618 kilométer árvízvédelmi vonalon kell %z árvíz el­len védekeznünk, ami az ország védvo­nalainak egyhetedét teszi ki. Nálunk az árhullámok kialakulása rendkívül gyors, a külföldi mércéktől az országhatárra 16—32 óra alatt érkezik meg az árhul­lám, azaz ennyi időnk van arra, hogy felkészüljünk, az embereket és az esz­közöket a helyszínre szállítsuk. Ugya­nakkor nálunk a töltéseknek alig a fele van az előírt méretűre megépítve. A hegyvidéki szakaszon rengeteg erdőt letermeltek, pedig az erdő sok vizet fel­fogott, csökkentve ezáltal az árvíz he­vességét. Éppen amiatt, hogy hevesen és egyszerre zúdul le a víz, alakult ki 1993 decemberében rendkívüli árvíz- helvzet a Tiszán. — Pont azokon a szatmári és beregi részeken okozott károkat, ahol a legke­vésbé megfelelő a gátak kiépítettsége:.. — Valóban így van. Szerencsére rö­vid volt az árhullám, így a töltések meg tudták akadályozni a víz kitörését. A la­kossági javakban nem keletkeztek ká­rok. Ugyanakkor a vízügyi létesítmé­nyekben több mint 100 millió forint ér­tékű rombolás keletkezett. Ez a terület árvízvédelmi szempontból a legveszé­lyeztetettebb, ezzel szemben a fejlesz­tések üteme nagyon lassú. A Szamos töltésének kiépítése 1973 óta folyik, és mindmáig nem készült el. Ha egy akko­ra árvíz jönne, mint az 1970-es volt, az egész árhullám a Szamos alsó részét ve­szélyeztetné leginkább, mivel a felső szakaszon és a romániai oldalon az előírt méretre már ki vannak építve a töltések. Sajnos ma a parlamentben nem kap kellő hangsúlyt az árvízvédelem fontossága, így a rendelkezésünkre álló költségve­tési forrás töredéke a szükségesnek. — Milyen fejlesztéseket kellene sürgősen megoldani? — Nagy szükség lenne a létesítmé­nyek megfelelő szintre való kiépítésére Záhonytól Tiszabecsig a folyó mindkét oldalán, szintúgy a Túr mindkét partján. Ezenfelül nagyon fontos, hogy a vízügyi szolgálatban biztosítottak legyenek azok a feltételek; amelyekkel a védekezést irányító létszámot meg lehet tartani — gondolok itt az erkölcsi és az anyagi megbecsülésre —, és hogy a védekezés­hez szükséges eszközök is a rendelke­zésünkre álljanak. Ehhez természetesen jogszabályi és pénzügyi feltételek szük­ségeltetnek. Azt hiszem, mindezen ké­relmek anyagi vonzatának nagysága el­halványul akkor, amikor a legfontosab­bat, az emberi életet kell megóvnunk. S ehhez sajnos nem a elég reálisan gon­dolkodó és önzetlen segítőkészségről ta­núbizonyságot adó emberek összefo­gása. Úri Mariann PC-számítások az ESCOM-mal A számítógép-használók nagy örömére 1995. január 25-én hivata­losan is megnyílt a Vécsey utca 7. szám alatt Nyíregyháza s a környék első ESCOM-partner boltja. Mit is kell tudni az ESCOM-ról? Ez a cég Európa egyik legnagyobb PC-for- galmazója. Tavaly októberben két cég, a telekommunikációs világcég, a SIEMENS, s az áruházláncolatá­ról híres Quelle megvette az ES- COM részvényeinek egy részét, te­hát nem akármilyen névről van szó. Két „sínre” építik az eladásaikat, saját üzletekre és a partneri hálóza­tukra. A nyíregyházi is az utóbbiak közé tartozik, amely a Professzional- Miskolc Kft, és az ESCOM házas­ságából jött létre. A nem szokványos boltbelsőben faládák, kavicsok és fagallyak társa­ságában megtalálhatóak az ESCOM- komputerek, a komplett számítógép­konfigurációk megfelelő árban és minőségben. Az ESCOM üzleti fi­lozófiájáról Mátyus Gábor, az ESCOM magyarországi igazgatója beszélt: — Nem drága üzletben, nem drá­ga körülmények között és nem drá­gán akarunk árut eladni, hanem egy-~ szerű körülmények között, a vásár­lónak — más forgalmazókhoz képest — megfelelő áron értékesíteni. Jó áron a csúcstechnológiát. — Mit lehet a nyíregyházi ES­COM-partner boltban vásárolni? — Mindent, ami a felhasználók­nak kell. Magyarországon is van PC- s kultúra, mert a statisztikák szerint már 800 000-1 millió személyi számí­tógép van itt. Az ESCOM Pentium igen kelendő, megfelelő monitorvá­lasztékkal és perifériákkal találkozhat­nak a Vécsey utcai boltban megfordu­lók. Alkatrészekből: mágneslemezeket, játékokat, CD-meghajtókat és szoftve­reket. Népszerűek a multimédiás ter­mékek, amelyek az írott és szerkesz­tett sajtóban is használatosak. Az ESCOM Európa egyik legna­gyobb, személyi számítógépeket értékesítő lánca. Az eladásokat tekint­ve Európában az ötödik, Németország­ban pedig a harmadik helyen állnak. A PM Kft. igazgatója a megnyitó kap­csán a bolt létrejöttének történetéről beszél. Jen István a következőket mondja: — A privatizáció során került a tu­lajdonunkba a volt Patyolat helyisé­ge, s itt alakítottuk ki ezt a számítás- technikai boltot. Egy együttműködé­si szerződés alapján lettünk ESCOM- partnerek. Használjuk az ESCOM image-ét, a központi reklámok ró­lunk is szólnak, s nem utolsósorban ESCOM termékeket adunk el egy­séges áron. Az már régen eldőlt, hogy a számítógépes boltoknak nem kell a belvárosban lenniük, hiszen itt nem a kirakatot látva jönnek be a vásár­lók, hanem tudatosan készülnek hoz­zánk. Beszélhetünk akár arról is, hogy jó a parkolási lehetőségünk, meglepő a belső kialakításunk, s ez valóban lényeges is, a legfontosabb viszont a széles választék s az ESCOM néven történő igényes és színvonalas áruk értékesítésre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom