Új Kelet, 1995. január (2. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-03 / 2. szám
UJ KELET M LABDARÚGÁS III 1995. január 3., kedd A szenzációs négyes Akik egy kicsit is közel állnak a Nyíregyházi FC-hez, azok már jó előre tudták, hogy Buús György vezetőedzőként nem éri meg a tavaszt. És ez elsősorban nem az őhibája... Mint emlékezetes, Buús György Burása Győző után került közel egy éve vissza az NYVSC-hez, mint a „legolcsóbb" és „legkézenfelaőbb" megoldás. Tavaly és az idén is ellátta a feladatát, az eredeti célkitűzéseket tekintve nem is eredménytelenül. Mindenki előtt nyilvánvaló, hogy Buús a nyíregyházi labdarúgás legkritikusabb helyzetében vállalta magára a vezetőedzői posztot akkor, amikor nemigen volt rá jelentkező — kevés pénzért meg pláne nem. A nyáron a leköszönő Neumann Gábor vezette elnökség és az új vezetők megjelenésével azonban új helyzet alakult ki. Tóth János, a nyírbátori sikeredző került az NYFC élére. Tóth János már a kezdetekkor nem tudta kellőképpen érvényesíteni akaratát, elképzeléseit, mert nagyban gátolta őt az „elődök hagyatéka", melyen az idő rövidsége miatt már nem lehetett változtatni, hiszen javában benne voltak az alapozásban, a „kincstár" pedig üres volt. Mi már rögtön az idény elején megkérdeztük a két szakembert, hogy miként fognak együtt dolgozni? Fliszen tudtuk, hogy eleve más elképzeléseik vannak a korszerű labdarúgásról, másként ítélik meg egy-egy játékos tudását, más pedagógiai eszközökkel dolgoznak. Akkor tréfával elütötték kérdésünk élét, bár a feszültség a jó kezdés utáni visszaesés után érezhetően nőtt. A csapat is kezdett megosztottá válni. A játékosokat is zavarta ez az állapot. Nehéz kívülről megítélni azt, hogy pontosan miért, mi lehetett a valódi oka, de a játékosok egy december eleji elbeszélgetésen — melyet Tóth János tartott — elmondták, hogy tavasszal nem szívesen dolgoznának együtt Buús Györggyel. (A félreértések elkerülése végett: nem Tóth János sugallta ezt számukra!) Ezek után ismét kényszerpályára került az NYFC. A vezetőedző levonta a konzekvenciát. Felállt. Buús Györgynek és Németh Károlynak a bajnoki év végéig szerződése van, valamilyen formában jó lenne kihasználni a szaktudásukat, és ezzel elkerülnénk a fölösleges pénzkidobást —gondolhatták a klubnál. A vezetőedzői poszt megüresedése után a pénzszűkös helyzetben csak Tóth János jöhetett szóba. Annál is inkább, hiszen amikor az ő neve nyáron felmerült az új elnökség, elsősorban nem mint klubelnökre számított rá, hanem vezetőedzőként. Az NYFC belső átcsoportosításaképpen tehát az átalakulás pluszemberrel a felnőtt vonalon nem jár, esetleg az utánpótlásedzők száma növekszik, hiszen Kovács János lesz Tóth János segítője. A régiek közül tehát, akik ma is a klubnál tevékenykednek, egyedül Gáspárnak nem jutott feladat. Bár a négy — Tóth, Kovács, Buús, Németh — majdnem öt... Száraz Attila Magyar foci f94 A főtitkár harmadik helyet vár A magyar labdarúgó-válogatott 1994— ben tizenkét mérkőzésen nem tudott győzni, a klubcsapatok a nemzetközi kupákban nem jeleskedtek különösebben, s itthon is akadt épp elég „nehéz ügy” — nem volt tehát miért irigyelni 1994-ben Berzi Sándort, a Magyar Labdarúgó Szövetség főtitkárát.- Sajnos 1994-ben is az a folyamat volt jellemző a magyar labdarúgásban, mint a korábbi években — kezdte az elmúlt esztendő értékelését Berzi Sándor. - A hanyatlás jelei mellett azonban szerencsére akadtak üdítő pillanatok is. Itt elsősorban az olimpiai válogatott győzelmeire, illetve az ifjúsági válogatottak szereplésére gondolok. Persze én is tudom, hogy egy ország labdarúgását elsősorban a. felnőtt válogatott helytállása alapján ítélik meg.- Mi 1994-ben nem tudtunk győzelmet felmutatni...- A hazai bajnokságot tekintve egy árnyalatnyi javulást érzek. Az őszi idényben a korábbinál harcosabbak, érdekesebbek voltak a mérkőzések. Amit nem szabad figyelmen kívül hagyni: több gól is esett! Ami a labdarúgás anyagi hátterét illeti, ott semmi sem változott. Továbbra is megmaradtak azok a gondok, amelyekkel 1993-ban kellett megbirkóznunk.-Ezek után mit remél 1995-től?- Az utolsó gondolatnál maradva: remélem, idén kedvezőbb lesz a sportág gazdasági „környezete”, a jogszabályalkotás területén is lesz előrelépés. Már vannak is kedvező jelek! Kuncze Gábor sportot felügyelő belügyminiszter ugyanis azt nyilatkozta, hogy a tervek szerint ezentúl nemcsak azok az alapítványok részesülhetnek adókedvezményben, amelyek az utánpótlás-nevelést támogatják, hanem ezt a kört kiszélesítik a versenysportot megsegítőkre is. A válogatott csapatokkal kapcsolatban három kívánságom van: az olimpiai legénység végezzen élen selejtező csoportja küzdelmeiben, a 18 évesek gárdája jusson be a Európa-bajnokság nyolcas döntőjébe, a felnőttek pedig legalább a harmadik helyet szerezzék meg az Eb-selejtező-csoportban. Magyarország ötvenedik Az APA osztrák hírügynökség 1982 óta teljesen szubjektív listát készít a labdarúgó-válogatottakról. Az 1994-es esztendőről készült rangsor élén a világbajnok Brazília áll, a magyar nemzeti csapat pedig az 50. helyet foglalja el. A besorolás azért is szubjektív, mert nem veszi figyelembe a világ összes nemzeti tizenegyét, hanem bizonyos szempontok alapján válogat. A tavalyi esztendőről készült lista csak az európai és a dél-amerikai válogatottakat, valamint azokat az együtteseket értékelte, amelyek szereplői voltak a nyári, egyesült államokbeli világbajnokságnak. A brazil tizenegy bámulatos teljesítménnyel végzett a lista élén: Romario, Bebeto és társai azzal érdemelték ki az első helyet, hogy 13 mérkőzésüket vereség nélkül zárták. Érdekesség, hogy a vb-ezüstérmes, a fináléban csak tizenegyesekkel vereséget szenvedett olaszokat az értékelésben megelőzik a spanyolok. Mégpedig azért, mert az ibériaiak kevesebb pontot veszítettek az idényben. Az osztrákok a 40. helyet szerezték meg, ez idáig a legrosszabb teljesítményük. Az APA teljesen szubjektív listája, amely nem a szerzett pontok alapján készült: 1. Brazília 2. Spanyolország 3. Olaszország 4. Németország 5. Hollandia 6. Franciaország 7. Anglia 8. Portugália 9. Bulgária, Románia, Svédország, Svájc 13. Argentína, Dánia, Norvégia ...40. Ausztria ...50. Magyarország A lista eddigi győztesei: 1982: Olaszország 1983: Dánia, 1984: Franciaország, 1985: Szovjetunió, 1986: Spanyolország, 1987: Anglia, 1988: Hollandia, 1989: Anglia, 1990: Németország, 1991: Franciaország, 1992: Dánia, 1993: Németország, 1994: Brazília. Bücs az előkelő idegen Az óév utolsó nagy durranása volt az országos teremlabdarúgó-bajnokság döntője. A pályára lépő csapatok igénybe vették több élvonalbeli játékos szolgálatát, elsősorban a fővárosiak éltek a szabály adta lehetőségekkel. így tett a végső győztes Apenta- Nestlé együttese is, amely a tornára Bücs Zsoltot szólította soraiba. Nos, nem csináltak rossz vásárt, az egykori nyíregyházi Focisuli-növendék elhalászta a gólkirályi címet. Vele készült interjúnkban mégis a futball szabadtéri változatáról csevegtünk, már csak azért is, mivel a közelmúltban tért hazaSandokan földjéről, Malaysiából. — Úgy hiszem, páratlan élményekkel gazdagodtál az elmúlt időszakban. Most végleg hazatértél, vagy átutazóként üdvözölhetünk? — Utóbbi változat a találóbb kifejezés. December 17-én érkeztem vissza Kuala Lumpurból, ahol két évig a malájok legnépszerűbb csapatában, a Salengorban játszottam. Nem sokáig maradok, a napokban megegyeztem a német Tennis Borussia vezetőivel, másfél évig náluk folytatom. — Itthonról nem akadt kérőd? — Igazság szerint nem is sejtették, hogy hazajöttem. Egyik ismerősöm mesélte, korábban megkeresték szakvezetők, kérdezvén, mikor látogatok Magyarországra, úgyhogy talán lett volna lehetőségem az NB I- ben futballozni. Viszont itthon nem tudnak annyi pénzt fizetni, mint odakint, én pedig már harmincegy éves vagyok, gondolnom kell a jövőre, családom, kétesztendős kislányom anyagi biztonságára. A berlini csapat tavaly esett ki a Bundesliga második vonalából, most a visszajutásért küzdenek. Hátrányuk öt pont, s nincs irányító középpályásuk. Szerénytelenség nélkül mondhatom, miattam három grúz játékost küldtek el, az egy hét próbajáték után engem választottak. — Kanyarodjunk vissza Malaysiába. Ott sem lehet fenékig tejfel az élet, bundabotrányokról értesülhettünk a hírügynökségek jelentéseiből. — Nem láttam a dolgok mélyére, engem Elülni látszanak a viharfelhők a városban. A korábbi elkeseredett hangulatot felváltotta a csendes bizakodás. Mint Radványi Ferenc, az egyesület munkatársa érdeklődésünkre elmondta, a lehető legrövidebb időn belül megtartják a soros elnökségi ülést, ahol tisztázódik, ki lesz a labdarúgók új szakosztályvezetője. A játékosokkal történő beszélgetés alapján ketten pályáznak a legnagyobb eséllyel a megüresedett posztra, nevezetesen Kovács Bertalan és Bácskái Gyula. Érdekesség, hogy mindkét szakember dolgozott már korábban ebben a funkcióban Kisvárdán, úgyhogy nem ismeretlen számukra a feladat. nem környékeztek meg. Ahogy innen-on- nan hallottam, komoly pénzek forogtak kockán. Amikor például elkapták az egyik főkolompost, a cseh Michael Varát, hétszázezer márkát találtak nála! Az biztos, egy-két csapattársam gyanúsan viselkedett, kapusunk olyan leventególokat kapott, ami több mint feltűnő volt. Előfordult, hogy félidőben még 4-1-re vezettünk, aztán kikaptunk 6-4-re. Ezen nincs mit magyarázni. Szerintem egy-egy ilyen „balhéért” akár negyvenezer dollárt is zsebre vághattak. — Mit jelentett a gyakorlatban, hogy a maláj Fradiban szerepeltél? — A Merdeka-stadionban, a nemzet elsőszámú stadionjában játszottunk, átlagban ötvenötezer néző előtt. A válogatott meccseket is ott rendezik, de más csapatok is igénybe vették, s emiatt a talaj gyalázatos volt. Idén júniusban adták át az új nemzeti stadiont, ahova, hajói ment a foci, kijött kilencvenezer ember is megnézni minket. Az avatón még a szultán is tiszteletét tette, olyan csapatokat hívtak meg, mint a Bayern München. Flamengo és Dundee United. Imádják a labdarúgást, szent őrület veszi körül a játékot. —A színvonal? — Az angol stílusra esküsznek. Rengeteg az ausztrál edző, akik az erőfutballt oktatják. Kedd-szombati ritmusban rendezték a bajnoki mérkőzéseket, s a magas páratartalom miatt ez nem akármilyen megterhelést jelentett. A köztes napokra erőnléti edzéseket iktattak. Amíg ezen nem változtattak, ólomlábakon mozogtunk. Sikerült rávennünk edzőnket -— aki mellesleg Ausztráliából érkezett—. hogy módosítson a felkészülésen. Elmentünk Hongkongba edzőtárborba, ahol egyórás foglalkozásokat tartott. Össze is rázódott a társaság, ha egyesek nem csalják a mérkőzéseket, akkor bajnokok lehettünk volna. — A közönség hogyan fogadta a kudarcot? — Első évben megnyertük a bajnokságot, a Maláj Kupában a legjobb nyolc között estünk ki. Ebben az esztendőben Január 9-én fél háromkor a városi sportcsarnokban találkozik a csapat, Komáromi György vezetőedző irányításával veszi kezdetét az alapozómunka. Ebből rögtön kiderül, a mokány mester a maradás mellett határozott, bár napokkal ezelőtt lemondását fontolgatta. A játékosállomány teljes, ami azt jelenti, a Nyíregyházával hírbe hozott Seres továbbra is rendelkezésre áll, csakúgy, mint a távozás gondolatával foglalkozó Lipták. Összeállt a felkészülés menetrendje is, ami jelzi. hogy az ünnepek alatt sem pihentek a helyi futball apostolai. Ezek szerint január 9-e és 11 -e között — már az újjávahatodikok lettünk, a kupában a négy közé jutottunk. Angliához hasonlóan Malaysiában is a kupaküzdelmekre özönlik a nép, ez fontosabb, mint a bajnokság. A pontvadászatot állandóan megszakították, a válogatott olykor másfél hónapos összetartásra vonult, ami nekünk, külföldieknek igen furcsa volt. — Miért, olyan sokan voltatok idegen- légiósok? — Persze. Kameruni válogatott labdarúgótól kezdve számtalan orosz és ausztrál játékossal bezárólag. A Salengorban rajtam kívül egy bolgár és egy ausztrál futballozott. A csapat nagyon jól áll anyagilag, tavaly Portugáliában alapoztunk, de ha az edző úgy kívánta, még messzebb elutaztunk. Ott az sem jelentene problémát, ha New York-ban lenne az edzőtábor. Szerte az országban villanyvilágítással ellátott stadionok állnak az együttesek rendelkezésére. — Mégis hazajöttél? — A hatalmas távolság nem éppen szívderítő. Hiányoztak a haverok — bár a körülmények tényleg kifogástalanok voltak —, az, hogy csak évente egyszer jöhettem Magyarországra, kissé már fárasztott. — Elcsépelt a kérdés: mit vársz az új évtől? — Elsősorban sérülésmentes évet. Szeretném, ha a szurkolók ismét visszatérnének a lelátókra, s persze, ha végre gazdaságilag fellendülne az ország. Ez rögtön éreztetné kedvező hatását a honi futball színvonalára is. Amilyen az ország, olyan a futballja! Amíg a gyerekek salakpályákon tanulnak meg becsúszni, amíg szinte mezítláb játszanak, amíg erre nem áldoznak megfelelő pénzösszegeket, addig ne szidja senki a magyar labdarúgást. Ugyanakkor, ne várjunk olyan játékot a mieinktől, mint teszem azt, a Milántól. Van Basten évi fizetése annyi, mint nálunk egy NB I-es csapat hároméves költségvetése. Ne hasonlítsanak bennünket hozzájuk, nincs értelme! K. T. rázsolt várkerti sporttelepen — heti egy edzéssel hangolódnak a fiúk, hogy aztán 16- ától 25-éig napközis rendszerben elvégezzék a munka dandárját. Délelőtt teremben, délután szabadban tartják a foglalkozásokat. A hónap végén visszavesznek a tempóból, február első napjától szerda-szombati ritmusban rendezik az előkészületi összecsapásokat. Négy mérkőzés időpontja és az ellenfelek kiléte már most ismert. A program szerint: február 11-én Sárospatak—Kisvárda 13.00 óra, február 18. Kisvárda—Záhony 10.00 óra, február 25. Kisvárda—Sárospatak 13.00 óra, március 1. Záhony—Kisvárda. Szalóki keserű pirulája Túlesve az év végi ünnepeken, lassan újra benépesülnek a pályák. No meg természetesen a tornatermek, hiszen az alapozási munkák kezdetekor az erősítőgépek is fontos kellékké lépnek elő. Gyötrelmes időszak ez a játékosok számára, kik a szabadságról visszaérkezvén megismerkedhetnek az izomláz feszítő érzésével. De a szakvezetők is teljes gőzzel ügyködnek, január elsejétől beindul az átigazolási nagyüzem, tárgyalóasztalok mellett kardinális kérdések dőlnek el. Ilyentájt megugrik a gépkocsi üzemanyag-fogyasztása, a kiszemelt labdarúgókkal történő egyezkedés kemény próbatétel. S akkor még nem is esett szó az anyaegyesülettel való kapcsolatfelvételről, a szerződési összegek kikalkulálásáról. Már a héten sok helyütt befejeződik a téli vakáció, a legfürgébbek egyike a nyírbátori legénység. A harmadik vonal bajnoki címéért Sényővel ádáz csatát folytató L/!í7?fű.v-tanítványok csütörtökön találkoznak, hogy nekiveselkedjenek a felkészülés fárasztó, kevés szépséget ígérő feladatának. Egyelőre egy új arc tűnik majd fel az öltözőben. Mint már korábban ismertté vált, Gubányi a Nyíregyházi HC-től érkezik, hogy stabilabbá tegye a középpályás sort. Ugyanakkor a tartalékkapus Szabó leszerelését követően az utolsó három bajnoki meccsen még a csapat rendelkezésére állt, ám most vándorbotot fogott kezébe, s Rakamazra távozott. Ezzel szemben a városban fogja letölteni sorkatonai szolgálatát a nyíradonyi Dűli, valamint a fehérgyarmati cerberus, Bartha, akik így a listavezető edzéseit látogatják a jövőben. A kerethez csatlakozik a sérülését kiheverő Kertész, ami házon belüli erősítésnek számít. Sajnos, ugyanez nem mondható el Szalókiról, a kitűnő játékos az ünnepek alatt Budapestre utazott, ahol felkereste a Kispest FC orvosát, Mecseki doktort. Mellbevágó volt a diagnózis, a makacs combhúzódás ellenszereként további háromhónapos kényszerpihenőt kell tartania. A tervekben még egy balhátvéd igazolása szerepel, remélhetőleg a kiszemelt labdarúgó már társaival kel útra január 8-án a lengyel- országi edzőtáborba, ahonnét hazatérve már a formába hozási időszak nyitányaként futószalagon játsszák az előkészületi mérkőzéseket. Koncz Szélcsend Kisvárdán
