Új Kelet, 1995. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-20 / 17. szám

ÚJ WUT HI Győző újra győző! SPORT in 1995. január 20., péntek 11 Megyei I. osztály Macsuga Győző számára jól kezdődött az 1995-ös év. Valószínűleg 1989, 1991,1992 és 1993 után 1994-ben is ő lett a rádióforgalmi egyéni világbajnok. Természetesen az ötszörös világbajnok — egy csapatban — nem tervezi még a visszavonulását, hiszen csak 36 éves. Annál inkább tervezi a jövőt, a világ­csúcskísérleteket. A Nyíregyházi Városi Rádióklub versenyzőjét, mihelyt hi­vatalosan is megkapja az értesítést a világbajnoki címről, bemutatjuk olvasó­inknak is. Pénteki párhuzam Sok vagy kevés a sportra fordítható pénz? Örök vitatéma. Annak a sport­klubnak, amelyik jól el van eleresztve, nyilván kevés. Annak a kisegyesü- letnek pedig, amelyik szűkösen kap — elég. Legfeljebb nem sportolnak a tagjai, maximum eljutnak egy-egy viadalra. Közben beszélünk a diáksport, a tömegsport fontosságáról. Közben NB I-et, még több NB I-es csapatot akarnak Nyíregyháza egyesületei, nem törődve azzal, hogy egy NB I-es csapat működtetési költségei évről évre nőnek, a város egyre kevesebbel tud támogatni. Beszámoló az NYKC gazdálkodásáról Nemrégiben elkészült a Nyíregyházi Kézilabda Club pótlólagos gazda­sági beszámolója. Mint Vajda Sándor klubelnök egyetértő aláírása is bi­zonyítja, az ebben szereplő tények valósak. A feljegyzés szerint 1993-ban Vajda Sándor 10 millió forint körüli hi­ánnyal vette át a klubot, melyből közel hétmillió az adó- és tb-tartozás, a maradék három pedig a B1M Trade nevű vállalkozásból eredt. 1994. november harmincadikán a kimutatott tartozás 19 millió forint volt. Tizenegy hónap alatt ez nyolcmillióval nőtt. Az APEH és a tb mellet új hitelezőként jelentkeztek közel kétmillió forintért magánszemélyek is. A szakértői jelentésből nyilvánosságra került adatok szerint Hanufer Sándornénak 210 000, Molnár Miklósnak 340 000, Igaz Gyulának 1 000 000, Vajda Sándornak 127 000 forinttal tartozik az egyesület. A Bujtosi Szabadidő Csarnok és ,,egyéb szállítók” egymillió forint kifizeté­sére várnak. Érdekesség, hogy az 1994-es bérek nem változtak az 1993-as évhez vi­szonyítva, viszont a pontprémium 1,7 millióval, míg a szerződéskötési jut­tatás egymillióról köze! négymillióra emelkedett. Az összes bérjellegű kifi­zetések közötti emelkedés egy év alatt 4 millió forint. A tavalyi év novemberének végéig a működésre 21 millió forintot fizetett ki a klub, melyből a bevétel közel 17 millió forint volt (ebből Nyíregyháza város 10 milliót biztosított). A 21 milliós összegben nem szerepel a játéko­soknak ki nem fizetett mérkőzésprémium, ami újabb 4 millió forint. Az egye­sület működtetése tehát 25 millióba kerül. Az NYKC felhalmozott tartozá­sa 23 millió forint. Nyilvánvaló, hogy az NYKC nehéz helyzetét nemcsak a külső „ rossz gaz­dálkodási körülmények’ ’ idézték elő, hanem az elnök és az elnökség át nem gondolt cselekedetei is. Óriási hiba lenne, ha az ügynek nem lenne más fórumon is folytatása. Másfél millió Az előzetes tervek szerint az idén valószínűleg 1,5 millió forint jut a kiscsapatok támogatására Nyíregyházán. Pályázatok útján a megyeszék­hely általános és középiskolái, valamint a következő egyesületek prog­ramjai között kellene szétosztani ezt az összeget: Oxigén Természetbarát SE, Nyíregyházi Volán-Dózsa, Nyíregyházi Orosi SE, Nyírtriatlon SC, Slip Táncsport Klub, Légisport SE, Kertvárosi Szabadidő SE, Mező- gazdasági Főiskola SE, Kick-Box Karate SE, Honvéd Bottyán SE, TITÁSZ Elektromos, Tai-Qi Boxing SE, Piremon SE, Autó-motor Gokart, Nyírszőlős Szabadidő SE, Air AQVA Búvár Club, Nyh. Lovasclub, Peda­gógus Természetbarát SE, Nyírség Szabadidő SE, Polgári Lövészklub, Papírhajó SE, Városi Rádióklub, VMK SC, Reform Kelet Repülő, Loko­motív Szabadidő, Expo East SE, Taurus SC, Szabolcsi Építők, Szabolcshő, Tanárképző SE, Konzervgyár SE, BASIC SE, Hardware SE. TIMPEX Lovas Club, Centrál Testépítő. FITNESS Szabadidő, Start Sportula, Me­teor SE, Vízügyi MEDOSZ, Jósavárosi Szabadidő SE. Apolló Testépítő, Rubin, Nyírség Lótenyésztő SE. Pár évvel ezelőtt már volt hasonló kezdeményezés, akkor hárommillió forintot lehetett elnyerni a Humán bizottságtól. A pályázatra 120 pályamű érkezett, melyre 1,5 milliót osztottak ki. A maradékot elnyelték a nagycsa­patok. Nyíregyháza új vezetőinek elődjeinél nagyobb gondot kellene for­dítani a megyeszékhely lakosainak sportolására. A nyolcvan egyesület és iskola között hárommilliót tömegsportcélokra kiosztani nem sok. Csak több a semminél. Száraz Attila Időben ébredt Tiszaszalka 8. Tiszaszalka 17 7 4 6 34-33 25 Távolról sem tűnt megszeppent nyu­szinak Tiszaszalka, újonc létére nem átallott a középmezőnybe rakétázni. Az első suta lépéseket követően — ebbe villámgyorsan belebukott a kispadon még csak épphogy megmelegedett Czipf Zoltán — összedugták fejüket a vezetők és a szponzorok. S láss cso­dát, az edzőváltás, a játékosok felé ki­osztott ejnyebejnyék megtették hatásu­kat. Minden megszerzett pontot meg­becsülve, közben megtépázva az élen állók önbizalmát, kászálódtak egyre feljebb. A sportkör elnöke, Lapos Ist­ván nem titkoltan számított erre a he­lyezésre, ez arról tanúskodik, jól mérték fel a csapat erejét. — Nagyon sok változás történt a nyáron, hiszen Czipf Zoltán személyé­ben új edzőt avattunk, s nyolc játékost igazoltunk — taglalta az elnök. Az érkező labdarúgók nem csupán a lét­számot növelték, a szó szoros értelmé­ben erősítést jelentettek. Ennek tuda­tában a mezőny első felét céloztuk meg, tehát merészebbek voltunk, mint azt az újoncoktól megszokhatták. Persze tü­relmi szakasszal is kalkuláltunk, elis­merve, hogy idő kell, míg a sokfelől betoppanó fiúk igazi csapattá formá­lódnak. —Ennyi igazolást csak biztos anya­gi bázissal maga mögött engedhetett meg a sportkör. — Harmadik éve szerepelt elképze­léseinkben a feljutás, ezalatt sikerült több támogatóra szert tennünk. így Schuller Mihály és Szabó Gusztáv vál­lalkozók, Siroki László és a SIBA Bt., valamint Sárközi Endréné vendéglős járult hozzá, hogy hathatós segítségük­kel álmaink realizálódjanak. Természe­tesen az önkormányzati hivatal is fel­karolta a futballt, próbáltunk minőségi csapatot építeni. Nem véletlen, hogy fennállása óta először van jelen a tele­pülés a megye élvonalában. — A rajtnál mégis bentragadtatok, s látványosan zuhantatok az alsóház felé. Fényeslitke A megyei II. osztályban szereplő csa­patok értékelésében elérkeztünk a csopor­tok második felében tanyázó együttesek­hez. Az első csoportban Fényeslitke a nyolcadik helyen állva várja a tavaszi foly­tatást. A gárda ötször hagyta el győztesen a pályát az ősz folyamán, hétszer kaptak ki, és egyszer értek el döntetlent. Táma­dóik az ellenfeleknek rúgott góljaik szá­mából ítélve nem nagyon kényeztették el szurkolóikat. A tizenöt gól, amit szerzett a csapat, az egyik legkevesebb a csoport­ban játszó legénységeket tekintve. A litkeiek vezetőedzője, Lippai Tibor érté­kelte együttese őszi produkcióját. —Elégedettek a nyolcadik helyezéssel? — A bajnokság előtt a célkitűzésünk a 4—8. helyek valamelyikének megszerzése volt. Remélem, tavasszal sikerül előrébb lépnünk a táblázaton. Sajnálom a Napko­ron elszenvedett 7-0-ás vereségünket, és a Kótajban félbeszakadt meccsünk is fájó emlék. — Mi történt ezen az összecsapáson? — A második félidő elején 1-1-es ál­lásnál a vendéglátók egyikét kiállították, s ő, amikor vonult az öltözőbe, megrúgta az egyik játékosunkat. A sértett focista odament a játékvezetőhöz, megfogta a vállát, s tudomására akarta hozni a mérkőzés bírájának, hogy belerúgtak. Erre a mi labdarúgónkat is leküldte a pályáról. A három bajnoki pontot a kótajiak kapták meg 3-0-ás gólkülönbséggel. —Az őszi szezon előtt erősítettek új fut­ballistákkal? — Demecserről Kerepesit igazoltuk, és visszatért hozzánk félévi kihagyás után Ungvárról Sánta. Utóbbi a Zsurkra távo­zott Szabót kiválóan helyettesítette csatár­poszton. Rajta kívül a Záhonyt is megjárt, rutinos kapusunk, Orosz teljesítményével vagyunk kiegyezve. — Emlékezetes mérkőzések? — A Tuzséron aratott 1-0-ás diadalunk — A vártnál jóval lassabban állt össze a társaság, az első öt meccsün­kön mindössze három pontot szerez­tünk.Egyes játékosok úgy gondolták, elég, ha kimennek a pályára, a többi jön magától. A súlyos nagyhalászi ve­reség után végleg betelt a pohár, ek­korra fogyott el a szurkolók, szponzo­rok és persze a vezetők türelme. Igaz, sorsolásunk sem volt a legszerencsé­sebb, de ez a fajta hozzáállás akkor is megengedhetetlen, ami részben szak­mai okokra is visszavezethető. — Czipf Zoltán felmondólevelet ka­pott, s jött a Nagykállóból augusztus végén rekordidő alatt menesztett Eszenyi Dénes. Vele mi változott? — Nincs szándékomban az egekig magasztalni Eszenyi Dénest, ám tény, az edzésmunkában rohamos javulás állt be, s a szerkezet-átalakítások sem ma­radtak el. Következetesebb lett a játé­kosok irányában, gondolok itt a bün­tetésekre. A mérkőzéseken alibiző emberek, illetve a foglalkozásokat elbliccelőkkel szemben keményen lé­pett fel. A fiúk rögtön észhez tértek, rájöttek, jobb, ha beállnak a sorba s összekapják magukat. Egy hét leforgá­sa alatt úgy felrázta szendergéséből a keretet, hogy magas színvonalú talál­kozón legyőztük a bajnokesélyes Záhonyt. — Innentől kezdve minden a szátok íze szerint alakult? — Az túl szép lett volna. Az ominó­zus hét-négyre elvesztett nagyhalászi derbi, még korábban az öt-egyes újfehértói zakó arra jó volt, hogy ráéb­redjünk hibáinkra. Valóban átlendül­tünk a hullámvölgyön, ám kellemetlen meglepetésekben sem szűkölködtünk. Hazai pályán maradtunk alul Biritől, hozzátenném, végig támadtunk, a lesi- puskás Martinenko azonban talált két gólt, ami számunkra betette a kaput. De mondhatnám az ibrányi és leveleki ki­lencven percet is, mindkétszer köny- nyelműen elszórtuk a pontokat. —Érdekes viszont, milyen eredménye­sen vették fel a harcot az éllovasokkal... és a Kálmánházán elért 1-1-es döntetle­nünk után, melyet csere nélkül vívtunk ki, nagyon örültünk. — Van olyan futballistájuk, aki súlyo­san megsérült az őszi szezonban? — A gávavencsellőiek elleni kilencven percünk alatt Kerepesinek eltörött a bo­kája. Három hónap kényszerpihenő után tavasszal újra számíthatunk rá, de a nyá­ron meg fogják műteni a tehetséges focis­tát. — Milyen a pénzügyi hátterük? — Egyedül az önkormányzat támogat­ja az együttest, vállalkozók nem patronál­ják a fiúkat. Január 16-án vezetőségi gyű­lés volt, és megválasztották a sportegye­sület új elnökét, aki a település alpolgár­mestere, Bodnár Béla lett. — Mikor kezdődik a felkészülés? — Január 28-án Gyulaházán teremtor­nán veszünk részt. Ezután tornateremben és a szabadban készül a csapat. Egy csa­tár és egy középpályás érkezése várható, de még konkrét neveket nem tudok mon­dani. Olcsva A második csoport kilencedikje négy alkalommal nyert, hétszer kapott ki, és kétszer ikszelt. Az olcsvai támadók hu­szonhétszer vették be a vetélytársak ka­puját, és a védők harmincháromszor kapi­tuláltak. Az olcsvaiakat hazai kömyzetben csak a kállósemjéniek voltak képesek legyőzni. A legénység őszi teljesítményét Huszti József polgármester osztályozza. — Mit szól a csapat kilencedik helye­zéséhez? — Újonc együttesként elsődleges cé­lunk a bennmaradás kivívása. Ez úgy néz ki, sikerülni fog, sőt stabil középcsapat vállhat belőlünk. — Hogyan élte át a falu, üdvöskéinek a második fordulóban, Nyírmeggyesen el­szenvedett 8-2-es vereségét? — A legszívesebben elfelejteném azt a kilencven percet. Semmi nem jött össze — A Záhony fölött aratott győzelem sorsfordító jelentőséggel bírt. Elhittük, hogy nem szabad nyuszinak lenni, hi­szen bátraké a szerencse. Vásárosna- ménnyal (idegenben) és Baktaló- rántházával nem tudtuk dűlőre vinni a dolgot, persze efölött nem bánkódtunk. Ha összegeznem kellene az őszt, hát bizony felemás érzések dúlnak ben­nem. Teljesítményünk — bár csak haj­szálon múlott — nem érte el az ötven százalékot, s ez kevés. Többre lehet­tünk volna képesek, szerintem a hato­dik hely elérésére valódi esélyünk nyílt, de a már felsorolt okok miatt erről le kellett tennünk. Kiszámoltam, rúgott gólok tekintetében negyedikek va­gyunk a rangsorban, ugyanakkor védelmünk gyengélkedett. Mentsé­günkre felhozható, hogy középpályá­saink gyakran magukra hagyták őket, emiatt kapunk előtt sokszor létszám- fölénybe kerültek az ellenfelek táma­dói. Égyénileg kapusunk Szimku And­rás — igazi nyerő típus — nyújtotta a legjobb produkciót, átlagon felül fut­ballozott Ijgyártó és Ruszin. Sajnos többjátékosunk nem azt a formát hoz­ta, amit, ismerve tudásukat, joggal számonkérhetünk. Elmarasztalásuk megtörtént, s mivel saját bőrükön ta­pasztalták értékítéletünket, most nevü­ket elhallgatom. — Tavasszal élesedik a küzdelem, borítékolható, hogy az alsóházban lévő csapatok megtáltosodnak. Mire számíthatunk Tiszaszalka részéről, mi­lyen ten> eket szőttök a folytatásra? — Szeretnénk hosszabb távon gon­dolkodni, tartósan megőrizni tagságun­kat a megyei első osztályban. A cél változatlan: ottragadni a középme­zőnyben. Nagyon oda kell figyelnünk a rajtra, ekkor találkozunk az élbolyt képező együttesekkel. Amennyiben sikerül pontokat rabolni tőlük, s a játé­kosok edzésmunkája kielégítő lesz, nem utolsósorban feljavul védekezé­sünk, akkor nem félek a jövőtől, bizto­sítottnak látom a csapat szintentartását. K. T. azon a vasárnap délutánon az olcsvai ti­zenegynek. A nagy gólarányú veresé­get túlzottnak tartom. Emellett a Nagy- ecseden lejátszott derbink is elszomorít kissé, ugyanis ezen a meccsen vélemé­nyem szerint jobban futballoztunk, de el­pártolt mellőlünk a szerencse és végered­ményben kikaptunk 2-1-re. — Kik számítottak a csapat erős­ségének? —- Orosz, Bartha, Gergely és az ide­genlégiósok, a három ukrán és a bereg­szászi játékos. A gárda edzője Balogh László nagyszerűen összefogta a társasá­got, és maradéktalanul elégedettek va­gyunk munkájával. — Milyen posztokon szorulnak erő­sítésre? — Egy befejező csatárra mindenképpen szükségünk van. A góllövő csatár valószí­nűleg Baktárói vagy Nyírmadáról érkezik majd. Kisvárdáról az ifjúsági csapatból igazoltunk egy kapuvédőt, Riczut, akitől azt várjuk, hogy bravúrjaival pontokhoz segítse a kollektívát. — Anyagi gondjaik nincsenek? — Az önkormányzat ezekben a pénz­ínséges időkben is biztosítani fogja a mű­ködéshez szükséges forintokat. A továb­biakban is meghívjuk a mérkőzések és az edzések után a srácokat egy üdítőre és al­kalmanként egy bőséges, kiadós vacsorá­ra. — Hetente hány edzéssel készülnek a tavaszi nyitányra? — Háromszor trénigeznek a keret tag­jai a hét folyamán. Azt, hogy az erő­gyűjtésben hol tartanak a srácok, azt edzőmeccseken mérhetik fel leginkább. A tavaszi rajt előtt megmérkőzünk Tarpával. Nyírmadával, Szamosszeggel és Tisza- szalkával. — Ön hogy látja, meg tudják előzni az előttük álló együttesek valamelyikét? — Ez attól függ, hogy az ellenfelek ho­gyan tudnak erősíteni. Sok az egyforma képességű gárda, és legtöbbször a pilla­natnyi forma dönti el, hogy az adott össze­csapáson ki a jobb. Tóth Mihály Megyei II. osztály Középmezőnyben Macsuga Győző (Fotó: Bozsó Kati)

Next

/
Oldalképek
Tartalom