Új Kelet, 1995. január (2. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-20 / 17. szám
1995. január 20., péntek KÖZELKÉP Aranygyöngy, aranysarkantyú Táncos lábak sikere A XII. Országos Szólótáncfesztiválon a Nyírség Tánc- együttes ismételten remekelt. E fesztiválnak hagyományosan Békéscsaba ad otthont, kétévenként. Az idén erre január 13-14-15-én került sor, amelyre a Nyírség Táncegyüttestől nem kevesebb, mint nyolc szólótáncos nevezett. A néptánc virtuózainak fesztiváljáról Demarcsek Györgytől, az együttes egyik vezetőjétől érdeklődtünk. Megtudtuk: a táncosok újból ki tettek magukért, hiszen öten megszerezték a díjat, ketten pedig különdíjban részesültek. A fesztiválon első alkalommal „Aranysarkantyús táncos” címet szerzett Balázs Richard, másodszor szerezte meg Dániel Imre, míg ez már harmadszor sikerült Antal Istvánnak, amely egyben az „Örökös Aranysarkantyús” címet is jelenti számára. A lányok közül második alkalommal lett „Aranygyöngyös táncos'’Papp Judit, szintén harmadszor, s ugyancsak az „Örökös” cím viselésére jogosult Bíróné Marsi Andrea. Ketten különdíjban részesültek: Antal István és Spisák Krisztina. Antal István az „Örökség” Gyermeknépművészeti Egyesület különdíját vehette át: „Antal István kimagasló táncosteljesítményéért, a gyermekmozgalom számára példaként szolgáló előadásmódjáért.” Spisák Krisztina a Békés megyei ön- kormányzat különdíját kapta kimagasló táncosteljesítményéért. Demarcsek György elmondta, hogy az együttes az új évet sikeresen kezdte, hiszen a békéscsabai szólófesztivál mellett január 7-én, az Erkel Színházban bemutatott Néptáncantológián nagy közönségsikert arattak. Az együttes férfi táncosai éppen az ő, Demarcsek György koreográfiáját adták elő, amely a Botoló címet viseli. A televízió Múzsák című műsorában is láthattunk ebből részletet (lefler) alján, a Csaló-köz erdő árnyékolta úttestjén, a város legészakibb lakóterülete mentén haladunk tovább. Jövő héten mi ez utóbbi úton indulunk el. E heti kérdésünk — a Jonatán Rádióban hangzik el pénteken és szombaton 3-3 alkalommal. A rádió 12 és 24 óra között sugározza műsorán a 70,88 MHz-en. Múlt heti megfejtésünk: Az iskola aulájában a mai névadó mellszobrát Garami László készítette el 1971-ben. A jó megfejtést beküldők közül Csónakos Gábor nevét sorsoltuk ki, aki postán kapja meg könyvjutalmát. Megfejtéseiket nyílt levelezőlapon szerdáig juttassák el szerkesztőségünk címére: Nyíregyháza, Tüzér u. 2— 4.SZ. Az erdei kitérő bal oldalán, lombkoronáktól elrejtve találhatjuk meg a megyei kórház részlegét. Eredetileg tüdőszanatórium céljára épült 1964- ben. A kórházat övezd parkban látható Medgyessy Ferenc Ülő kislány szobra. A főépület előtt bronz szoborkompozíció található, melynek címe: Apa és lánya. A III. számú belgyógyászati pavilon emeleti előterében Berecz András mozaikja látható. Jobb oldalt, még a nagy autóbuszparkoló előtt, a keleti erdőszakaszba ékelődve a Fel- ső-Tisza-vidéki Erdő és Fafeldolgozó Gazdaság épülete. Itt, az erdei kitérőben két útvonalválasztási lehetőségünk van: vagy az erdő és Sóstófürdő felé, vagy jobbra fordulva az erdő Sok a kátyú, kevés a pénz Kátyúban van a felújítás Fotó: Harascsák Gondolta volna a tisztelt olvasó, hogy több mint háromszáz kilométert autózhatna Nyíregyháza területén anélkül, hogy közben soha nem fordulna meg kétszer ugyanazon a helyen? Hitte volna, hogy nagyjából ugyanennyit gyalogolhatna a város járdáit róva? Tudta, hogy a megyeszékhelyen tizenhét híd található? Ezeket az adatokat Heringli Istvánná, a városüzemeltetési iroda főelőadója árulta el, ugyanis az ő irányítása alatt áll ezeknek a létesítményeknek a karbantartása, üzemeltetése. Vele beszélgettünk a város járdáinak. útjainak, hídjainak az állapotáról. —- Nyíregyháza város kezelésében 318 kilométer út és 300 kilométer járda van. A járdák teljes egészében el vannak látva burkolattal, de ez sajnos nem mondható az utakra, melyeknek a negyven százaléka —mintegy 127 kilométer—földút. A szilárd burkolatú utakon minden évben úgynevezett kátyúzási munkákat végzünk. Az igazi, szakszerű kátyúzás az lenne, ha a gödröket körbevágnánk, kiemelnénk belőlük a törmeléket, a lyukat betümnénk aszfalttal és ezt lehengerelnénk. Sajnos ez az eljárás egy kicsit drága a mi pénztárcánkhoz, ezért általában egyszerűen csak betömjük a lyukakat. Persze a legtökéletesebb felújítás az lenne, ha bizonyos időközönként teljesen új burkolattal látnánk el az utakat. — Mennyi pénzből gazdálkodnak évente? ~— A tavalyi költségvetésünk — az út-híd keret— 55,6 millió forint volt. Ebből az ösz- szegből javarészt csak a legszükségesebb munkák elvégzésére van lehetőségünk. Ilyen például az útburkolati jelek felújító festése és a forgalomirányító lámpák üzemeltetése, melyek jelentős összegeket emésztenek fel. A mi felelősségünk a jelzőtáblák karbantartása, pótlása, cseréje is. Itt a hangsúly a pótláson van. ugyanis rengeteget ellopnak, néhány pedig kitörik egy -egy baleset során, esetleg néhány vandál polgártársunk keze által. Hasonló helyzetben vannak a gyalogosokat védő korlátok is. Évente kétszer le kell nyírnunk az út környezetébe belógó növényzetet, faágakat. Ezzel kapcsolatban elég komoly lakossá- ,gi ellenállás tapasztalható, ami érthető is, hiszen senki nem veszi szívesen, ha kivágják háza elől szeretett fáját. Mégis meg kellene érteniük, hogy mi nem kedvtelésből, hanem kötelességből nyírjuk le a növényzetet, hogy esetleges baleseteknek elejét vegyük. A növényzet nem lóghat bele például az útkereszteződések látási háromszögébe. Szintén .forgalom- biztonsági okokból kell javítanunk az autóbuszöblöket, leszállóhelyeket. Ezeken a helyeken és a forgalomirányító lámpáknál a fékező autók kerekei alatt felgyűrődik az aszfalt. A gyűrődéseket vagy lemarjuk, vagy az egészet kivágjuk és új aszfalttal helyettesítjük. — A körúton már hónapok . óta fel van marva az út. — A körút nem a mi kezelésünkben van, a mi útjainkon pillanatnyilag nincs ilyen felmart szakasz, de lehetne. A felmarás még mindig jobb, mintha egyáltalán nem csinálnánk vele semmit.- Persze az lenne az igazi, ha újra tudnánk aszfaltozni, de ha erre nincs lehetőség, akkor forgalombiztonsági okokból célszerűbb a felmarás. — Hogyan szereznek tudomást az utakon, járdákon előforduló hibákról? — Az útfelügyelő naponta járja az utcákat, gyakran magam is vele tartok. Természetesen lakossági bejelentések alapján is azonnal a helyszínre megyünk, és az egyéb közműtulajdonosokkal, cégekkel is tartjuk a kapcsolatot. Kisebb összegét szoktunk fordítani a téli útjavításokra. Ilyenkor nem dolgozik az aszfaltkeverő telep, ezért kevert hideganyaggal, vagy öntött aszfalttal kátyúzunk. Jelentős pénzbe kerül a földutak karbantartása nem csak a bokortelepüléseken, hanem a belvárosban is. Véleményem szerint aki Sulyánbokorban lakik az legalább a buszmegállóig el tudjon menni úgy, hogy közben ne legyen térdig sáros. Tavaly hétmillió forintot kaptunk a földutak karbantartására, ami ehhez nagyon kevés. Ebből csak annyira futja, hogy géppel elegyengessük és lehengereljük az utakat. Esőzés után pedig elég egy traktor és rosszabb az út mint valaha. Az igazi földút- karbantartás a földút-stabiíizá- lás, ami azt jelenti, hogy terep- rendezés után úgynevezett tükröt készítünk, amely olyan, mint egy aszfaltút alapja. Ha ennek még a vízelvezetése is jó, akkor ez néhány helyen hosz- szútávú megoldást jelenthetne. Egyre kevesebb pénz jut a járdák felújítására. Az aszfaltjárdákat, hasonlóan az utakhoz, csak kátyúzni tudjuk, de ez még mindig egyszerűbb, mint a felfagyott, megrepedt betonjárdák javítása. A téli hóeltakarítások alkalmával mindig vita tárgya a sózás. A környezetvédők ellene foglalnak állást, de sajnos nem tudunk jobbat kitalálni, hogy felolvasszuk a havat. —Milyen konkrét intézkedéseket terveznek az idén? — Még tavaly összeállítottuk az elvégzendő munkák listáját, illetve ezeknek az anyagi vonzatút. Szeretnénk teljes útfelújítást végezni a Család utcán, a Kossuth utcán és a Debreceni úton. Ha a közgyűlés ezt jóváhagyja, akkor menni fog. Tizenhét kisebb -nagyobb híd van a kezelésünkben, ebből négyet — a Madách utcait, a Tölgyes utcait, a Gém utcait és a Sóstói szigeti hidat — tavaly felújítottuk, de úgy néz ki, hogy idén ilyen hídrestaurálásra nem lesz pénz. Pedig a Színház utcai, a Malom utcai, a Damjanich utcai és a császárszállási vegyes szerkezetű hídra nagyon ráférne a javítás. A járdák felújítására tízmillió forint kellene, ebből valószínűleg egy fillér sem fog jutni. A Takarékpalota, á Deák Ferenc utca, a Hősök tere, a Bessenyei tér, a Kállói út, a Zalka Máté utca járdáinak komplett felújítása is elmarad, a rendelkezésre álló összegről csak a kátyúzási munkákat tudjuk elvégezni. Ami örvendetes — és remélhetőleg a közgyűlés is jóváhagyja — bizonyos földút-stabilizálásokra kapunk 6-8 millió forintot, ebből jó néhány utcát — de még így sem elegendőt — fel tudunk újítani. — Tehát nemcsak a háborúhoz kell az a bizonyos három dolog. Az önkormányzati rendszer bevezetése ót-a évente mennyi pénz jutott önöknek? — Idén 170 millió forintos út-hídkeret kellene ahhoz, hogy biztosítani tudjuk útjaink, járdáink, hídjaink állagának megóvását. Ehhez képest tavaly 55,6 millió forint ált a rendelkezésünkre. 1991-ben 62,8 millió, '92-ben 72,9 millió forintot kaptunk egy évre, ez az összeg '93-ban és '94-ben visszaesett 55,6 millióra. Közben életbe lépett az áfaemelés, számtalanszor leértékelték a forintot, nőtt az infláció, emelkedtek az árak. Figyelembe kell venni azt is, hogy az említett összegek tartalmaznak 25 százalék áfát. A közgyűlés még nem hagyta jóvá az 1995-ös költségvetést, de ismerve a város anyagi helyzetét nem valószínű, hogy az jelentősen növelni tudná az utak, járdák, hidak karbantartására, felújítására juttatott összeget. Addig pedig amíg a helyzet nem változik, autózás közben néhol nagyokat huppanhatunk. Vasas László Parkolók és büntetések Jön a bilincs? Gondolom, többen tapasztalták már, hogy nem túl kellemes meglepetés, ha bevásárlókör- útunk végén az autóhoz érve büntetőcédula vár minket. Ilyenkor persze mérgelődünk, sőt néha dühöngünk, és csak nagyon ritkán okoljuk magunkat a történtekért. A parkolókártyáról és az azzal kapcsolatos gondokról Szűcs Istvánnal, a Parkoló Kft. igazgatójával beszélgettünk. — Ha jól tudom, ez év elején új parkolóbérletet adtak ki... — A megfogalmazás nem egészen pontos... Tavaly kétféle éves bérletünk volt. Az idő- korlátozás alá eső 5200 forintba, az pedig, amelyik nem volt korlátozva, 9800 forintba került. A gondok akkor kezdődtek, amikor az olcsóbb bérlettel rendelkező autósok felrúgták a szabályokat, és időn túl is a parkolóban maradtak. Mivel ez egyre gyakrabban megtörtént, úgy gondoltuk, hogy aki egész nap ugyanott akar parkolni, az fizesse meg az árát ugyanúgy, mint a többiek. — Hány parkolóhely van Nyíregyházán? — A mi fenntartásunk alá 1400 tartozik. A magánparkolókban annyi parkolási díjat kérnek, ameny- nyit nem szégyellnek... — A szinte mindent érintő áremelkedés a parkolójegyekre, bérletekre is kihatott? — A jegyek ára nem változott, bár az áfaemelés hozzánk is elért. (Folytatás a K-4. oldalon)
