Új Kelet, 1995. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-03 / 2. szám

UJ KELET MEZOGAZDASAG 1995. .január 3., kedd 7 A kipróbál! Probios A nagyüzemi állattenyésztésben évről évre nő a felhasznált antibiotikumok száma, mennyisége. Különösen igaz ez az iparszerű állattenyésztési körülmé­nyekre. Az antibiotikumok felhasználá­sának növekedésével egy időben erősö­dik a forgalomba hozatal korlátozása. A szermaradványok kimutatására alkal­mas berendezések egyre korszerűbbek, és egyre kisebb érték kimutatására ké­pesek. Nyugat-Európa országaiban egyre kedveltebbek azok a termékek, amelyek ; termelése, előállítása közben nem, vagy \ alig használtak antibiotikumokat. Ezért mind nagyobb jelentősége lesz a jövő­ben a prohiotikumoknak. A kukoricahibridjeiről világhírű Pioneer 1977 óta foglalkozik mikrobio­lógiai kutatásokkal. A Pioneer tizenöt laboratóriumában arra törekednek, hogy a magas szintű követelményeknek az új termékeik is eleget tegyenek. A kutatá­sok eredményeként előállított egyik ter­mékük a Probios. A Probios természetes körülmények között is előforduló tejsavbaktériumo- kat tartalmazó készítmény, amely az ál­latok bélflóráját stabilizálja. Alkalmazá­sával bizonyos antibiotikumok felhasz­nálása jelentősen csökkenthető, illetve teljesen elhagyható. Az állatok béltraktusában a különbö­ző, egyaránt hasznos és káros baktériu­mok nagy számban megtalálhatók. Min­den egyes törzsnek a bél egy meghatá­rozott szakaszában kell a feladatát tel­jesíteni a jó tápanyagfelvétel és a jó emésztés érdekében. Az állattenyésztők számára ez a takarmány hasznosításban, így a tömeggyarapodásban, végső soron az üzem eredményességében jut kifeje­zésre. Lényeges, hogy a bélben a bak­tériumtörzsek aránya egymáshoz képest megfelelően kiegyenlített legyen. A tejsavbaktériumok legnagyobb részt a vékonybél felsőbb szakaszában találhatók, ahol a bélsejtekhez enyhén hozzátapadnak, és így a bél falán egy védő filmet képeznek. Itt elsősorban fe­hérjét és szénhidrátot emésztenek. A vékonybél alsóbb szakaszában, továb­bá a vastagbélben élnek a kólibakté- riumok, amelyek ugyan gyorsan szapo­rodnak, de általában egyensúlyban van­nak a tejsavbaktériumokkal. Erről gon­doskodott a természet. A haszonállattartás bizonyos szaka­szaiban az állatnál stressz lép fel. Az állattenyésztők tapasztalataik alapján már előre tudják, hogy az ellés után, az elválasztásnál, illetve a hizlalásba, te­nyésztésbe fogás után hasmenés léphet fel. A hasmenés közvetlen oka a bakté­riumtörzsek egyensúlyának megbomlá­sa. Minden stressz — amelyet kiválthat egy túl hideg istálló, egy gyors átállás egyik takarmányról a másikra, egy, az állat számára megerőltető szállítás vagy a tűfogak lecsípése, ivartalanítás — za­vart okoz az állatok béltraktusában lévő baktériumok egyensúlyában. A kólibaktériumok gyors szaporodá­suk révén a vékonybél felsőbb szaka­szába vándorolnak, kiszorítják és el­nyomják a tejsavbaktériumokat, ráta­padnak a bélbolyhokra, behatolnak a hámszövet sejtjeibe és szétroncsolják azokat. így a vékonybélben a tápanyag- felvétel tartósan csökken. Egyszerűsít­ve, ez közvetlenül kiváltja a hasmenést, amelynek minden káros következmé­nyét felfedezhetjük az állaton. A legegyszerűbb megoldásnak az lát­szik, ha a kólibaktériumokat elöljük a vékonybél felső szakaszában. Ezt ugyan elérhetjük antibiotikumok adásával, de ezzel egyúttal a tejbaktériumok száma is drasztikusan csökken. A béltraktus csaknem steril lesz, és a baktériumok egyensúlyának regenerálódásához hosszú időre van szükség. Ezalatt a visszaesés kockázata nagy, mivel a köz­vetlen környezetben bőven találhatók káros kólibaktériumok. Ezzel szemben nagyon kedvező ered­ményt kapunk, ha tejsavbaktériumokat alkalmazunk, amelyeket már megelőző (preventív) módon is adhatunk az álla­toknak. A bélben a baktériumegyensúlyt a takarmányozáskor adott tejsavbakté­riumok állítják helyre és tartják fenn. Ezek savat képeznek és a bél falához tapadnak úgy, hogy a felső vékonybél­szakaszban a kólibaktériumok a ver­senyben alulmaradnak. A bélflóra azon­nal stabillá válik, így a hasmenés ve­szélye jelentősen csökken. A Probios-készítmények alkalmazá­sával az állatok stresszperiódusaiban is javul, takarmányhasznosítás és tömeg­gyarapodás várható. Az állatok étvágyát a Probiostejsavbaktérium-készítmé- nyek javítják, még stresszállapot idején is. A Probiosban található tejsavbakté­riumok természetes körülmények kö­zött előforduló szervezetek, melyek al­kalmazása semmiféle szermaradék - problémát nem okoz sem a húsnál, sem a tejnél. A Probios-tejsavbaktérium alkalma­zása különösen hasznos az alábbi ese­tekben: a szoptató anyakoca tejében az antitestek mennyisége folyamatosan csökken, a ftalás után a harmadik hé­ten már alig találhatók a tejben. Ebben az időpontban kezd kiépülni a malacok saját immunrendszere. Ebben a labilis állapotban gyakran fellép kólifertőzés, ismert nevén a „háromhetes kólihas- menés”. A Probios stabilizálja a bélflórát eb­ben a kritikus fázisban, ezért két héttel a ftalás előtt elkezdjük adni, majd to­vább folyamatosan a szoptatás alatt is. A Probios granulátumot a takarmány­ba keverjük bele (tilos a takarmányt gra­nulálni), vagy a Probios-port vízben oldva itatjuk, illetve a moslékba kever­jük. Az anyakoca nem eléggé érett tejé­ben a malacok csak kevés antitestes védőanyagot kapnak a patogén kólicsí- rákkal szembeni immunitáshoz. Köz­vetlenül a megszületés után a malacok béltraktusába kerülnek. A különböző baktériumok körülbelül 80 százalékban a szájon, és körülbelül 20 százalékban a végbélen keresztül. Az anyatej anti­testrendszerének nem kielégítő volta miatt spontán kóliszaporodás léphet fel, amely néhány órán belül a veszélyes „születési hasmenés”-hez, más néven kólivérhashoz vezet. Ezért a fialást követően a legrövidebb időn belül a Porbiost szuszpenzió formájában a ma­lac száján át a béltraktusba kell juttat­ni, így a vékonybelet tejsavbaktériu- I mokból álló védőréteggel látjuk el. ) A malacok túlhűlése (26 Celsius-fok i alá) az első két héten és az elválasztás , időszakában kiválthat egy inten­zív kóliszaporodást. Ha ekkor is | Probiost alkalmazunk, úgy ebben az jj esetben is helyre áll a baktériumok S egyensúlya. A borjaknál a megszületés után is ste- 1 ril a bélcsatoma, tehát mentes a bakté- j riumoktól. A bélflóráknak lépésről lé- I pésre kell kialakulni. A Probiosz-gél | szabályozza és segíti ezt a folyamatot. ! A borjaknál az elfogyasztott tej túl j gyors növekedése, a túl magas táp- j anyagkoncentráció vagy a túl mohó táp- j lálékfelvétel is okozhatja a bélflóra I egyensúlyának megbomlását. A táp- j anyagok elégtelenül bomlanak le a gyo- j mórban és a vékonybélben. Ennek ered- j ményeként erjedési és rothadási folya- \ matok indulnak meg, amelyek a tejsav- ; baktériumokat akadályozzák a szapo- ! rodásban. A tejhez hozzáadott por for- j májú Probios megőrzi a mikrobioló- j giai egyensúlyt, s így a borjaknál a has- j menések időtartama csökken. A tehéntej, a tejpótlószer alkalmazd- t sa gondmentesebb, ha abba por alakú j Probiost keverünk, és ezzel a fertőzéses | hasmenések megelőzését elősegítjük. A borjak beállításánál (tenyésztésé- , be, hizlalásába fogásánál) a különböző [ istállókból származó állatok különböző j baktériumtörzseket hoznak magukkal. I Ehhez jön még a borjak szállítási 1 stressze. Ha tejsavbaktériumokat adunk [ por vagy granulátum alakjában, akkor segítünk az állatoknak, hogy ezen az in­tenzív stresszfázison átjussanak. Ha an­tibiotikumot kell adni, akkor a baktéri­umflórát is tartósan szétromboljuk, a ; béltraktus összes csíraszáma is draszti- j kusan csökkenhet. Az antibiotikum- ! adagolás után a bél regenerálódása las- j sú. Ha közvetlenül az antibiotikum-ke- l zelés után Probiost adunk, akkor a tej- I savbaktérium-flóra gyorsan felépül, így I a tartós hasmenést kiváltott visszaesés j megakadályozható. Az önkormányzatoknak segíteniük ke Mi lesz a falugazdászokkal? Ez a kér­dés napról napra foglalkoztatja a sajtót, hiszen munkájukat régóta viták kereszt­tüzében folytatják. A Földművelésügyi Minisztérium a karácsonyi ünnepek előtt levélben kereste meg a megyei FM-hiva- talokat, melyben megyékre lebontva meg­határozta az 1995-ben alkalmazható falugazdászlétszámot. így Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében a korábbi 50 fővel szemben teljeskörűen csak 23 fő fi­nanszírozását vállalták. Amennyiben az önkormányzatok hajlandók további 19 fő finanszírozásának felét vállalni, akkor a minisztérium is állja a költségek másik felét. A két szám összege 42 fő, sajnos, 8 főt január 2. után az FM már nem tud el­látni, ez szintén az önkormányzatokat ter­helné. Erről a tényről a megyei FM-hiva- tal a polgármesteri hivatalokat tájékoztat­ta, és kérte a segítségüket, hogy mind az 50 falugazdászt — a fent leírt módon — próbáljuk a megye lakosságának megmen­teni. Az önkormányzatok válaszadásának javasolt határideje december 28-án lejárt. Ezért kerestük meg Szénégető Lászlót, a megyei FM-hivatal vezetőjét, hogy meg­tudjuk, milyen eredménnyel járt a felhí­vás. — Mi volt a polgármesteri hivatalok első reakciója a levélre? — Ez év őszén már végeztünk egy fel­mérést a falugazdászok munkába állásá­ról. Ebből az derült ki, hogy az önkor­mányzatok 96 százaléka jónak ítélte a munkájukat, sőt, szinte valamennyien a gazdászok létszámának növelését szorgal­mazták. Jelenleg folyamatosan érkeznek be az értesítések, amelyek kisebb része elutasítás, nagyobb része megértő támo­gatás. —Sokakban felmerül a kérdés, hogy mit is végeznek a falugazdászok, mi a szere­pük, és kik irányítják őket? — Sok a félreértés a hálózat körül, ezért kissé vissza kell menni a létrehozás kö­rülményeire. A földművelésügyi minisz­térium valamennyi fejlett országban a leg­nagyobb létszámmal rendelkezik a minisz­tériumok közül. Sajnos, Magyarországon a minisztérium átszervezése az elmúlt négy évben nem következett be, így sok a bizonytalanság. Az FM területi szervei jelentős létszámcsökkenésen mentek ke­resztül, így például a megyei FM-hivatal létszáma a tíz évvel ezelőtti 65-80 fővel szemben jelenleg csak 13 fő. Összehason­lításképp, Franciaországban ez a létszám 230 fő. Az FM-hivatal tehát a minisztéri­um kinyújtott karja a falugazdászokon keresztül. A falugazdászok szerepe kettős. Egyrészt el kell látniuk jogi és szakmai információval a hozzájuk fordulókat, más­részt a csökkent hatékonyságú statisztikai rendszerünket ellensúlyozva jó stratégiai döntések meghozatalában kell segítenie a minisztériumot. Ez utóbbi teszi ki mun­kájuk fele részét. Ügyfeleik körébe tartoz­nak az egyre gyarapodó számú földtulaj­donosok, kereskedők, szövetkezeti veze­tők, sőt, még szövetkezeti elnökök is. Té­vedés ne essék, a falugazdász nem min­dentudó polihisztor — bár a jelenleg mint­egy 80 ezer főre tehető, de az év végén 230 ezer főre növő új földtulajdonosi ré­teg túlnyomó többségének szakmai tudá­sához képest sajnos még annak is lehet nevezni. A megkeresések túlnyomó több­ségének megfelelő választ tudnak adni, vagy ha nem, akkor eligazítást adnak, hogy hová forduljanak tanácsért, segítsé­gért. —Milyen kapcsolat van az önkormány­zatok és a falugazdászok között? — Az önkormányzatok segítsége nél­kül lehetetlen lenne megoldani az elhelye­zésüket. Térítésmentesen biztosították az infrastruktúrát, beleértve a legfontosabbat; a hírközlési lehetőségeket is. Ezért én is köszönettel tartozom az önkormányzati testületeknek, polgármestereknek, jegy­zőknek az eddigi kedvező hozzáállásért. A 228 önkormányzat közül csak kettő nem adott helyiséget a heti 1-3 órás ügyfélfo­gadás lebonyolítására. — Eddig folyamatos viták kereszttüzé­ben dolgoztak a falugazdászok. Kinek nem kell a falugazdász? — A vagyonosodás korát éljük. Az anyagi javak megszerzésével most folyik a falusi polgárság kialakulása. Ebben a folyamatban a hivatalunk és a falugazdász abban segít, hogy semlegesen mindenkit köteles ellátni információval. Függetlenül politikai nézetektől, vallási fcleke/elhez A szárazságot is ki lehetne védeni anyagi és szakmai segítséggel való tartozástól, közhivatalnoki feladato­kat lát el. Nyilván azok érdekeit sérti elsősorban, akik eddig is megfelelő infor­mációval rendelkeztek (korántsem csak az agrárszakemberek), most ez valamennyi állampolgár számára hozzáférhető, így gyakorlatilag rontja ezek esélyeit a va­gyongyarapodásban. Legalább az infor­mációszerzésben — a falugazdászon ke­resztül — biztosítani kívánjuk az esély- egyenlőséget. — Mi lesz azokkal a községekkel, ahol az önkormányzati testület vagy nem tud­ja, vagy nem akarja támogatni a falugaz­dász alkalmazását? — A központi költségvetési keretből a továbbiakban 23 fő látná el a 228 telepü­lést. Ez sokirányú hátránnyal jár. Az ed­digi heti egy alkalommal biztosított tele­pülési fogadóóra helyett a továbbiakban gyakorlatilag csak két-három hetente lesz ilyenre lehetőség, és ezeknek az ideje is rövidülni fog. A kevesebb falugazdász kevesebb információt tud átadi, sok eset­ben csak azt tudja elmondani, hogy a kérdező kihez fordulhat ügyével. Az in­formáció-áramlás lassulása miatt a lakos­ság számos üzleti, pályázati lehetőségtől esik el. Csak egy példa: 1994-ben az MFA pályázattervezet segítségével Békés me­gye után a legtöbb pénzt mi nyertük el. Békés megye két-három nappal korábban szerezte meg az anyagot, így mintegy 80 millió forinttal többet tudott megszerezni, mint mi. A többi megye szinte csak a fe- lét-harmadát tudta elnyerni az állami tá­mogatási keretnek. Remélem, ez a példa mindenki számára tanulságos az informá­ciószerzés sebességének fontosságáról. A gyors ügyintézés érdekében az állampol­gároknak kell felkeresni a hivatalunkat Nyíregyházán, mely magas utazási költ­ségkihatása miatt súlyos anyagi és idő- veszteséget jelent. Hivatalunk fokozódó leterheltsége miatt sajnos az ügyfeleknek további fárasztó várakozáson kell átmen­niük. — Van olyan önkormányzat. aki hozzá rúd járulni a költségekhez, és van olyan, aki nem. Ott is csökken majd a fogadó­órák száma, ahol támogatják fennmara­dásukat? — Szó sem lehet róla, aki fizet, annak a szolgáltatásainkat fenn tudjuk tartani, sőt, javítani kívánjuk. — Nagy gyakorlati tapasztalattal rendelkező mérnökök alkalmazásáról van szó. Mennyibe kerül egy falugazdász al­kalmazása? — Egy falugazdász összes havi költsé­ge 100 ezer forint, mely tartalmazza az áfát, a dologi kiadásokat, mint például a gépkocsifutást, valamint a munkabért já­rulékaival együtt. Jelenleg ez mintegy havi 28—33 ezer forintos bruttó fizetésnek fe­lel meg. Ebből az összegből kell ellátnunk őket megfelelő szakmai anyaggal, folya­matos továbbképzéssel, mely rendkívül költséges és komoly szakmai munkát igé­nyel. Sajnos, az FM-hivatalon kívül ezt a továbbképzést senki nem tudja felvállal­ni. — Az önkormányzatoknak kiközölt-ter­vezett költséghozzájárul ásókat^ milyen rendezőelvek alapján állapították még, és mennyi ez az összeg? — Községek esetében a közigazgatási terület nagysága alapján, városunk eseté­ben pedig ezt kiegészítettük fele-fele arányban a lakosság létszámával. így az összeghatár kettő- és negyvenezer forint között van havonta áfa nélkül. Tudjuk, hogy ez nem kevés összeg, különösen az 1993-94. évi nagy leterheltségek miatt, de megyénk közismerten nagy arányú mező- gazdasági foglalkoztatása miatt a telepü­lések lakóinak jelentős része szinte csak a mezőgazdasági ágazathoz kötődik, sőt, ezek létszáma folyamatosan gyarapszik. A települések hosszú távú fejlődése érde­kében véleményem szerint ez az áldozat elkerülhetetlen. Nagyon bízom benne, hogy a települési önkormányzatok kép- viselő-testületei bölcsen átgondolják dön­tésüket, s ez ügyben is kedvező álláspont­ra helyezkednek. Amennyiben különböző kérdések vetődnének fel. kérjük, hogy hi­vatalunkat keressék meg a tisztázásra váró problémák megoldása érdekében. Vasas László

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom