Új Kelet, 1994. december (1. évfolyam, 215-239. szám)

1994-12-29 / 239. szám

JJ KELET 1994. december 30., péntek 3 Gyászol a szövetkezeti mozgalom Elhunyt Komócsi György Életének negyvenkettedik évében el­hunyt Komócsi György, az Általános Fogyasztási és Értékesítési Szövetkeze­tek Országos Szövetségének alelnöke. Fekete zászlókat lenget a decemberi nyirkos szél az ÁFÉSZ-irodák, üzletek bejárata felett. Tragikus a hír, mert egy élete delén lévő férfi fejezte be földi pályafutását, és megdöbbentő, mert csürtötökre megyénkbe várták, hogy a fogyasztási szövetkezetek évzáró ren­dezvényén részt vegyen. Erre a decem­ber 29-i csütörtökre azonban más sze­repet szánt neki a végzet... Megyénkbe várták Komócsi Györ­gyöt, a Hajdúszoboszlói ÁFÉSZ egy­kori elnökét, mert barátok, rokonok és a SZAKMA kötötte ide. Ő volt az. aki megértette a szövetkezeti vezetőkkel, hogy a kereskedelemben a magánszfé­ra megjelenésével küzdeni kell a pia­cért. A PRO-COOP szervezet megyei elindítója volt. ami nagyban hozzájá­rult a szövetkeztek talpon maradásához. Munkatársként és barátként gyakran kereste fel a csengeti Szécsi Ferenc, a mátészalkai Szombati Attila, a nyírbá­tori Rácz Mihály ÁFÉSZ-elnököket. Nemzetközileg elismert ember volt a szövetkezeti mozgalomban. Energikus volt, nem tudott megállni, reggeltől es­tig dolgozott. Soha nem panaszkodott, hogy rosszul lenne. Amikor októberben egy árubemutatón Nyíregyházán járt, készült, hogy karácsony előtt leteszi a „lantot”... Azt tervezte, hogy január 9- ig pihen, mert két éve ingázott budapesti munkahelye és hajdúszoboszlói lakása között... Múlt hét kedden még részt vett az ÁFEOSZ elnökségi és felügyelőbizott­sági gyűlésén, majd elindult a fővá­rosból haza. Hajdúszoboszló előtt nyolc kilométerrel Opel személygépkocsija megindult az árkon át a szántásra. Ko­mócsi György ekkor már nem volt ura a kormánynak, mert egy pillanattal azt megelőzően szíve utolsót dobbant. Hi­ába várta haza a felesége, csak a szo­morú hír érkezett helyette. Csütörtökön délután szinte az egész ország gyászolt, amikor több száz em­ber kísérte utolsó útjára a debreceni temetőben. „Nem hal meg az, ki milliókra költi dús élete kincsét,...” Komócsi György is „csak” itthagyott bennünket. Sajnos fiatalon, és ugyan­úgy száguldva, ahogy másokért is élt. Aradi Balogh Attila Tévét, videót vegyenek! Csak kellő gondossággal! Bár valaha beértük a fonóval, napjaink- tn már nem luxus az otthoni videó, űholdvevő berendezés. Persze azt nem lítom, hogy minden családnál van, de Ián sokan szánják el magukat arra, hogy jövőben vegyenek egyet. Nekik szól a igyasztóvédelmi Főfelügyelőség megyei rendeltségének tájékoztatása, mely kellő /atosságra int. már ami a televízió, videó, deókamera és műholdvevő berendezé- k árusítását illeti. Mint azt a téma két felelőse, Csapó Isi­in és Iván László felügyelők elmondták, egyénkben visszatérőek a vizsgálatok, z eredmény az, hogy az ezen termékek rgalomba hozatalára vonatkozó előíró­ikat nem tartják be maradéktalanul. Ta- n ez a feketekereskedelem nemzetközi rgalmából adódik, ahol az adás-vétel gisztrálatlan. Ezt a piacot a tapasztala- k szerint néhány személy tartja kézben, forgalmazók, importőrök gyakran nem szór kifogásolható mindkettő tartalma. Az előbbieknél előfordult, hogy a jegy kizár­ta a jótállásból azokat a készülékeket, melyeket kereskedelmi vagy vendég­látóipari célra használnak, de arról, hogy az ilyen vásárlókat milyen jogok illetik meg, nem szólt a fáma. Mint ahogy arról sem, hogy az esetleges meghibásodás a vásárlás helyén is bejelenthető-e? Az út­mutató pedig gyakran idegennyelvű. Egy üzletben azonban semmilyen nyelven, vagyis egyáltalán nem adtak használati­kezelési útmutatót, és később, az értéke­sítés után, többnyire sürgetésre sem tették meg azt. S ha már itt járunk, néhány szó a vásár­lók könyvéről. A kereskedők egy része azt a vásárlók könyvét, melybe vásárlói be­jegyzés kerül, nyomban megsemmisíti, és újat rak ki. Vigyázni kell az árengedmé­nyekkel, hiszen volt olyan bolt, ahol jelen­tős kedvezményt harsogott a reklám, de Itt aztán vigyázni kell! tlgáltatják ki az ehhez a tevékenység- z szükséges engedélyszámokat. Újabb Idát találtak arra az ellenőrök, hogy egy- y ilyen vizsgálatnak valahogy híre megy érintettek között, így nem csoda, hogy /ásár-tér környékén is sorra bezártak az letek érkezésükkor. Előfordul az is, gy mindezek kikerülése végett használt mákként veszi meg a kereskedő, amit tán újként ad tovább a mit sem sejtő vőnek. Hogy aztán az a kamera most ;i vagy új, azt már nem lehet kideríteni, nár említett fű alatti adom-veszem mi­Nem árt jól átolvasni a jótállási jegyet a használati útmutatót sem, hiszen sok­az alkalmazott elkotyogta, hogy a feltün­tetett magasabb árat soha nem használták. Emellett megfigyelhető az is, hogy a gyen­gébb műszaki színvonalú termékeket is egyre igényesebb megjelenésű, csillogó üzletekben hozzák forgalomba, azt az ér­zést keltve a vásárlókban, hogy abban az üzletben csak jó áru van. S hogy mindezzel mit tud kezdeni az egyszeri ember? Talán annyit, hogy szú­rós szemmel átvizsgálja elölről, hátulról, felülről és alulról is a videót, mielőtt meg­veszi, s nem árt, ha arról is meggyőződik, hogy vissza mehet-e reklamálni, ha még­sem válik be a termék. Mi sül ki a szálkái sütőiparnál? Megtorpant privatizálás A négy évvel ezelőtti rendszerváltás addig sose hallott szavakkal, új fogalmak­kal is megismertetett bennünket, melye­ket aztán ki-ki magában áld, vagy éppen az ellenkezőjét teszi. Mindenesetre nem okoz már nyelvtörést a privatizáció sza­vunk sem, hiszen megtanulhattuk, megta­pasztalhattuk valódi jelentését. A privatizáció tétje: a nemezetgazdaság talpra állítása — erről beszélgettünk Sza­bó Attilával, az ÁVÜ megyei ügyfélszol­gálati iroda vezetőjével, aki mintegy össze­gezte lapunk számára az 1994. évi, priva­tizálással kapcsolatos megyei történéseket. A privatizációs szakember elöljáróban elmondta, hogy régiónk privatizációja lé­nyegében az országos helyzetet reprodu­kálta, nevezetesen azt, hogy az országgyű­lési választások megtorpanásra késztették annak korábbi ütemét, sőt, szinte teljes le­állás volt tapasztalható. Az új kormány engedélyezte ugyan a folyamatban lévő kis- és középüzemek tulajdonlását, ám a nagyvállalatok privatizációja továbbra is várat magára, mint ahogyan a beígért új privatizációs törvény is. A Sárközy pro­fesszor által elkészített törvénytervezet felhígított változata forog jelenleg közké­zen és -szájon, ám ebből márciusnál ha­marabb törvény nemigen születik. Márpe­dig egy ilyen súlyú kérdésnél, mint a pri­vatizálás, nincs rosszabb, mint egy meg nem hozott döntése. A megyére térve Szabó Attila összessé­gében mintegy 60-70 százalékosnak ítélte az állami vállalatoknál eddig végbement privatizálást. Véleménye szerint igen elenyésző azon megyei vállalatok száma, ahol még nem került sor pályáztatásra. Csupán két ilyen céget tudott említeni: a NYÍR-PIÉRT-et, valamint Mátészalkán a MOM Vízméréstechnikai Rt.-t. A többi­eknél a privatizációs folyamatot beindítot­ták, ám a pályáztatás ezekben az esetek­ben nem járt eredménnyel. A Szabolcs Gabona Rt.-nél a decentra­lizált privatizáció, a kisebb egységek ér­tékesítése után úgy döntött az ÁVÜ, hogy a céget egyik nagy hitelezőjének, a Ma­gyar Befektetési és Fejlesztési Bank Rt.- nek a kezelésébe adja, amely minden va­lószínűség szerint a „feljavítást” követően továbbadja majd. A Gabona további sor­sa ily módon még nyitott. Az AGROKER Rt. százszázalékos dol­gozói tulajdonba került. Az első lépcsőben az MRP (Munkavállalói Részvénytu­lajdonosi Program) szerezte meg a több­ségi részvényt, majd a második lépcsőben, szeptemberre a cég saját dolgozói — kárpótlásijegy-aukción — megvásárolták a hiányzó részvénycsomagot is. így teljes egészében övék a cég. Hasonló eredményt mondhat magáénak a SZABOLCSTEJ Rt. dolgozói kollektívája is. Több mint tíz Akar ez is... la kep nem az. említett \nl- lalatnal készült) pályázat érkezett a cég megvásárlását illetően az Állami Vagyonügynökséghez. A SZABOLCSTEJ esetében a kiírás lehetőséget adott az egyben történő, vagy a két nagyobb telephely (Nyíregyháza és Mátészalka) külön-külön való értékesíté­sére. Végül is a cég „egyben maradt”, változatlanul, annyi különbséggel, hogy most már a dolgozók lettek a tulajdono­sok. Az Élelmiszer Kisker. Vállalat jogutód­jaként jegyzett Szabolcs Határszél Élel­miszerkereskedelmi Rt.-re kiírt pályázat győztese az R-KON Kft. lett, több pályá­zó közül (természetesen beadta pályáza­tát a volt cég is). Hasonlóan járt korábban a RENOMÉ, amely a Szabolcs Holding Rt. tulajdonába került. Meglehetősen nehéz a privatizációt si­kerre vinni a volt mezőgazdasági állami gazdaságok körében. Nem megyei vonat­kozású, ám ugyancsak nagy, eredményte­len kísérletekről a televízió is nem egy­szer beszámolt. Megyénkben még nem született döntés a SZAMOSFRUCT Rt. (a volt mátészalkai ÁG), az AGROSUMMA Rt. (Balkányi ÁG), és az AGROCITY Rt. (Nyíregyháza-Ilonatanyai ÁG) esetében. Szintén meghirdetésre vár még a Tiszalö- ki, a Nyírmadai, valamint a Kemecsei ÁG. Ezt követően a PRIVINFO decemberi külön számát mutatta Szabó Attila, melyen a legfrissebb, az ÁVÜ által meghirdetett pályázatok sorjáznak. Ezen megyénkben elsőként a Mátészalkai Sütőipari Vállalat szerepel, majd a már említett AGROCITY Rt., és a nagyon sok viharral terhelt Nagy­halászi Zsákgyár Kft. Az itt első- és har­madikként említett cégek a szakemberben és az újságíróban egyaránt felidézik az év negatív megyei „szenzációját”, a Nyírség Sütőipari Vállalat privatizációját. Szabó Attila megemlítette még, hogy igen sok gondot jelent a SZABOLCSTEJ Rt. tejbegyűjtő helyeinek, valamint a különböző üzlethelyiségeknek, éttermek­nek az értékesítése. A sikeres privatizáci­ókról elmondta, hogy az eredményes pá­lyázók vagy E-hitellel (Egzisztencia-hitel), vagy kárpótlási jeggyel fizettek. Az, hogy az MRP, vagyis az „alkalmazotti tulajdon” milyen megelégedést szülhet később, erről nehéz lenne még nyilatkozni, hiszen ke­vés a visszatekintési idő. Éppúgy alakul­hatnak remények, elvárások szerint a tu­lajdonosi viszonyok, mint ahogyan akár kétélű kardokká is válhatnak. A jelenlegi kormány egyébként nemigen MRP-barát, eddigi megnyilatkozásai alapján, míg a szakszervezet e tulajdonforma mellett vok­sol. Máskülönben a privatizáció a négy év alatt a focira hasonlított leginkább, abban az elvitathatatlan és megfellebbezhetetlen szerepében, hogy ahhoz mindenki ért — fejezte be Szabó Attila irodavezető. (lefler) Gyalogolni jó(?) Januártól drágábban utazunk Sajtótájékoztatót tartott a Sza­bolcs Volán Közlekedési Rt. Dr. Huba Péter személyforgalmi üzletigazgató sajtótájékoztatóján az idei évet értékelve elmondta, hogy három új IK-415 környe­zetkímélő üzemelésű autóbuszt ál­lítanak december 30-án a nyíregy­házi városi forgalomba. Ezek az autóbuszok háromajtósok, utaste­rük nagyobb a megszokottnál Úgy alakították ki, hogy például baba­kocsiknak is helyük legyen, vala­mint a bővített utastérben közel 17 fővel több utast tudnak szállítani A D-10-es program keretében pe­dig az idén 50 autóbusznál cserél­ték ki a régi motorokat új Rába motorokra, melyek füst- és korom­kibocsátása közel 30 százalékkal kisebb . Az viteldíjakkal kapcsolatban el­mondta, hogy átlagosan 20 száza­lékkal emelkednek a helyközi já­ratok viteldíjai Ezek összetevői lé­nyegében a kötelező felelősség- biztosítás, az energiaárak, valamint az áfakulcs emelkedésével egye­nesen arányosak, s csak az üzemel­tetési költségeit fedezik a Milánnak A tarifahatárokat övezetenként állapí­tották meg, így a teljes árú viteldíjak az alábbiak szerint alakulnak: 0—5 km 34 forint 5,1—10 km 46 forint 10,1—15 km 62 forint 15,1—20 km 84 forint 20,1—25 km 110 forint 25,1—30 km 130 forint 30,1—35 km 150 forint 35,1—40 km 172 forint 40.1—45 km 196 forint 45,1—50 km 220 forint A dolgozók és a tanulók havi bérlete az alábbiak szerint alakul: 5,1—10 km 1980 forint 240 forint 10.1— 15 km 2760 forint 330 forint 15.1— 20 km 3720 forint 440 forint 20.1— 25 km 4860 forint 590 forint 25.1— 30 km 5640 forint 680 forint 30.1— 35 km 6550 forint 780 forint 35.1— 40 km 7610 forint 880 forint 40.1— 45 km 8620 forint 960 forint 45.1— 50 km 9720 forint 1050 forint Ugyancsak emelkedtek a helyközi já­ratokon a pótdíjak összegei is. Az érvény­telen jeggyel vagy jegy nélküli utazás ese­tében a pótdíj 1500 forintról 2000 forint­ra, a nem a helyszínen és nyolc napon túli befizetés esetén ennek összege 3000 fo­rintról 4000 forintra emelkedik. A helyi járatok esetében a Sza­bolcs \blán Közlekedési Rt csak az áfakulcs emelését tudta érvé­nyesíteni, mivel a helyi közlekedé­si díjak megállapítása a helyi ön- kormányzatok feladata. A \blán húszszázalékos áremelési csomag­tervet ajánlott Január közepétől kezdődnek meg a tárgyalások a vi­teldíjak összegéről, amelyeket feb­ruárban vagy márciusban vezetnek be Az áfakulcs növelésével most csak a 32 forintos jegy ára nőtt Nyíregyházán 33 forintra Január­ban változatlan marad a 8-13 órá­ig felhasználható 24 forintos jegy valamint az autóbuszon váltható jegy ára is 40 forint marad. A bérletek esetében az egyvona­las havi bérlet ára 624 forint, az összvonalas 928 forint, míg a ta­nulók és a nyugdíjasok bérlete 232 forint lesz. A pótdíjak összege a helyi járatokon változatlan. A MÁV-nál is emelkednek január elsejétől a viteldíjak, átlagosan húsz százalékkal Ugyancsak emel­kedik a pót- és helyjegyek ára is. így az InterCity esetében a pótjegy 130 forintról 160 forintra, a hely­jegy 30 forintról 45 forintra emel­kedik. Herczku Tünde

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom