Új Kelet, 1994. december (1. évfolyam, 215-239. szám)
1994-12-01 / 215. szám
UJ KELET ffl II EGÉSZSÉGÜNK in i 1994. december 1., csütörtök 7 Kitüntették Immár többéves hagyomány, hogy a véradókat Nagy István Tiszabezdéd minden esztendőben a véradók napján kiOncsó András Pap tüntetéssel jutalmazzák a megye segítő Orbán Béláné Tornyospálca szándékú embereit. Az idén erre az ünOrbán Jánosné Záhony népségre hétfőn délelőtt került sor a mePál Imre Kékese gyeháza dísztermében. Harmincszoros Pál Jánosné Tiszavasvári véradásért 12-en, 40-szeresért 60-an, 50 Pető József Újkenéz alkalomért 14-en, 60-ért pedig négyen Pirigyi Józsefné Záhony részesültek elismerésben. Póczos József Búj A kitüntetettek: Resku Bertalanná Záhony 30 véradásért: Répási József Tiszavasvári Aki Endre Zsarolyán Répánszki István Tiszavasvári Bakk Zoltán Fehérgyarmat Révész László Záhony Fazekas Sándor Jánkmajtis Révész Béla Záhony Kanyó Áron Hermánszeg Róka István Rétközberencs Kovács Gyula Cégénydányád Rostás Tihamér Tunyogmatolcs Kukucska Jánosné Nagykálló Rusznák Miklós Nyíregyháza Nagy Bertalan Szatmárcseke Simon István Záhony Nagy István Nagykálló Százvai Lászlóné Záhony Dr. Sánczi Gyula Fehérgyarmat Szikszai Imre Nyírmada Szilágyi Árpád Csegöld Szőllősi János Tuzsér Tóth János Nagykálló Szűcs Imre Tiszavasvári Tyahor István Jánkmajtis Tóth János Ibrány 40 véradásért: Vassné Lajos Izabella Záhony Almási Sándor Vitka Végvári István Nyírbátor Áros Csaba Eperjeske Vincze Ferencné Nyírbátor Áros Zoltánná Mándok Zolcsák Béla Dögé Bak Zoltán Tiszavasvári 50 véradásért: Bartha Ferenc Tiszavasvári Ádám Ferenc Nyíregyháza Beke Zoltán Tiszavasvári Biri József Nyírpazony Bogacsevics Mátyás Záhony Bíró Béla Nyíregyháza Boka Sándor Kisvárda Balogh József Tiszabezdéd Borbély István Ajak Csepely Barnabás Ibrány Borbély Sándor Mándok Csíki Istvánná Záhony Csuha András Tiszavasvári Dávida János Nyíregyháza Daku Ferenc Záhony Dobránszki Mihály Nyíregyháza Dohos László Tiszavasvári Ecsi Miklós Mátészalka Farkas Béla Tiszavasvári Kollár István Sóstóhegy Fülöp Tibor Tuzsér Luka Józsefné Nyírmada Gonda Lajos Tiszalök Nehéz László Nyírcsászári Hárfás András Tomyospálca Szép Károly Anarcs Helmeczi István Mándok Vaskó Sándor Nyíregyháza Holové Péter Záhony 60 véradásért: Jakab László Demecser Bodor Sándor Tiszavasvári Kiss József Nyírlövő Deli Bertalan Pap Kiss Miklósné Nyírmada Pólyák Imre Tomyospálca Kői Tibor Záhony Toldi Kálmán Vásárosnamény Kormány Miklós Záhony Kiváló Véradószervező kitüntetést Kosdi József Záhony kaptak kilencen: Kosdi Józsefné Záhony Husztiné Tóth Erzsébet Kisvárda Kovács Pál Mándok Katona Sándomé Kocsord Kovács Péter Nyírmada Kosztik Jánosné Ofehértó Kriston László Rétközberencs Kovács Béla Tarpa Lakatos Sándor Gégény Nagy Józsefné Tiszadob Losonczi Károly Tiszavasvári Oláh Lászlóné Mátészalka Madura Mihály Nyírpazony Révész Balázsné Tuzsér Makiári Istvánná Záhony Varga Józsefné Nábrád Mátyási Lajos Tiszavasvári Zakor Lászlóné Demecser Molnár László Záhony Kiváló Véradó Kollektíva kitüntetést Nagy Gábor Kemecse Nagyar község lakóközössége kapott. A menték háza tálán ■mamni ■hBbbhrhbhhhhhhhhhhhHhHBhh Mire elegendő a pénz? A mentés az egészségügyi ellátás első lépcsője. Sokan lekicsinylőén beszélnek a mentőmunkáról, mondván: a beteget egy mentőben akkor sem lehet meggyógyítani, ha orvosi szintű első-ellátást kap. Mások azt gondolják, hogy a mentőnek „csak” a beszállítás a feladata, és a gyógyulás pálmája a kórházaké. Talán felesleges is folytatni ezt a gondolatsort, hiszen ha elfogadjuk, hogy a különböző ellátási szinteknek egyforma érdeme van a beteg gyógyulásában, akkor el kell ismernünk, hogy a mentő- és betegszállító munka színvonalára éppen úgy oda kell figyelni, mint az egyéb egészségügyi ellátásra. Mivel akut esetben egy kórkép téves megítélése végzetes lehet, s a gyors cselekvési igény miatt korrekcióra nincs lehetőség, rendkívül fontos, hogy a legkorszerűbb diagnosztikai eszközök és a legmegfelelőbb szakmai felkészültségű emberek teremhessenek ott és akkor, mikor a legnagyobb szükség van.-A korszerű gépkocsikhoz, eszközökhöz és a szakemberképzéshez pénz kell. Mire elég a jelenlegi finanszírozási rendszerben kapott pénz? Mit várnak az új rendszertől? Dr. Vraukó Tamás, a Megyei Mentő- szervezet vezető főorvosa: — Várjuk az új törvényt, mint mindenki, mert a jelenlegi támogatás csak a szintentartásra elegendő. Működésünket pillanatnyilag az Egészség- biztosítási Pénztár és a Népjóléti Minisztérium finanszírozza. Országos intézmény vagyunk, ebből következik, hogy a fő- igazgatóság létszámarányosan oszt le bizonyos keretet. Ez tartalmazza az új gépkocsikra, alkatrészekre, műszerekre, egészség- ügyi felszerelésekre, a bérekre és az ellátmányra szánt pénzt a járulékos költségek fedezését. A bérkeretünk adott, nem léphetjük túl. Személyenként havi tizenhat óra túlórát engedélyezhetünk. Ennek az egyik következménye, hogy sokszor az egyszerű betegszállításokat nem tudjuk a kért időre elvégezni. — Van a megyének egy Mentő Alapítványa. — Ebből elsősorban a tragikus légi balesetet szenvedett helikopter üzemeltetését finanszíroztuk, köszönhetően a megye ön- kormányzati összefogásának. A megyi önkormányzat fizette a bérleti díjat, a működési költséget az önkormányzatok fizették az alapítvány számlájára. Az alaptőkéhez nem nyúlhatunk, az eddigi adományok elfogytak. új befizetések egyéb fejlesztési célokra nem érkeztek. Jelenleg nincs az alapítványnak felhasználható pénze. Új légi jármű beállítására egyelőre nincs lehetőség — anyagi okok miatt. Támogatást szívesen elfogadunk a Kereskedelmi Bank Rt. 440- 13541 számú számlára. A támogatás az adóalapból levonható. — Az elmúlt években megindult a magán betegszállítás. Nem veszi el ez a mentősök kenyerét? — Néhány magán-betegszállítóval valóban kötött szerződést a TB bizonyos feladatokra. Az érintett beteglétszámot tekintve nem jelent konkurenciát. A jövő attól függ, hogy az új törvény mennyire értékeli át ezt a helyzetet, és mennyire támogatja a „ma- szekosodást”. Véleményem erről az, hogy a profitérdekeltségű betegszállítás nem felel meg a szakmai elvárásoknak. Sok krónikus betegség esetén bekövetkezhet hirtelen történő állapotromlás, és erre sem műszerekkel sem pedig szakemberekkel nincsenek felkészülve. Vannak kivételek, de nagyon sok szállítónak nincs egészségügyi végzettsége. Az emberek joggal elvárják az egészségügy különböző címereivel közlekedő gépkocsik személyzetétől, hogy szükség esetén be tudjanak avatkozni. Reméljük, hogy születik egy olyan törvény, amely az elvárásokat szabályokba foglalja—Beszélgetésünk elején szó volt a szinten tartásról. Ez a szint nem alacsony, akár dicsekvésre is okot adhat. —Ez valóban így van. Gépkocsiparkunk világszínvonalú. Bevetésre készen áll egy jól felszerelt Mercedes-rohamko- csi mentőszakorvosi szolgálattal, hat úgynevezett „esetkocsi” szakorvosi ellátást nyújtani tudó mentőtiszttel. Ezekben a kocsikban vannak lélegeztetőkészülékek, és súlyos szívritmuszavarok kezelésére szolgáló műszerek. Szakembereink minden szinten nagyon jó szakmai színvonalon dolgoznak. Minimális a munkaerővándorlás, ezért kollégáim jó része nagy szakmai tapasztalattal rendelkezik. Elegendő oxioló- gia szakvizsgával rendelkező orvosunk van. —Szóljunk néhány szót az alapítványon kívüli önkormányzati támogatásokról. — A nyíregyházi, a fehérgyarmati és a kemecsei esetkocsit a helyi önkormányzatok finanszírozzák. Ibrányban és Nyírlu- goson az önkormányzat épített mentő- állomást. A kocsit és a szakembereket mi biztosítjuk, a működést az önkormányzatok. Sok esetben még a bértámogatásra is megtalálják a lehetőséget. Az önkormányzatoktól sokkal több támogatást kapunk, mint valaha — ez az önálló döntési lehetőség érdeme. Az önkormányzati képviselők az egészségügyi fejlesztést általában pozitívan támogatják. F. Sipos József Munka közben Amit az AIDS megelőzéséről tudni kell Az AIDS világméretű betegség, veszélybe sodorhatja az egész emberiséget. Mivel gyógyszeres visszaszorítása lehetetlen, ezért az ellene folytatott küzdelem fő hangsúlya a megelőzésen van. Ennek egyik formája a felvilágosító munkára épült propaganda. Az ezzel foglalkozó szakemberek tudják, hogy a szemérmes struccpolitika milyen ártalmat jelent egy országnak — a turizmus miatt pedig az egész világnak. Még mindig él az a tévhit, hogy az AIDS csak a kábítószereseket és a homoszexuálisokat érinti. Ez nem igaz. Az AIDS nem válogat! Nem tesz különbséget csoportok, korosztályok, nemek, országok, nemzetiségek között. Ezért szükséges minden emberrel megismertetni a betegséget, a megelőzhetőségét és halálos következményét. Bár az AIDS-ről több mint tíz éve beszélünk, nem árt felfrissíteni ködös ismereteinket. A négy betű a kór angol nevének rövidítése. Magyarra lefordítva: szerzett immunhiányos betegség. Ezért az állapotért a tudomány mai állítása szerint a HIV-vírus tehető felelőssé. Ez is egy mozaikszó, magyar jelentése: az emberi szervezet védettségének meggyengülését eredményező vírus. Látható, hogy ez a kórokozó alattomosan támad. Nem közvetlenül betegíti meg a szervezetet, hanem tönkreteszi annak védekező rendszerét, ami miatt a beteg nem tud a fertőzésekkel szemben megfelelő ellenállást kifejteni. Tehát a HIV-ví- rusgazda számára egy egyszerű fertőzés is végzetes lehet. A vírus alattomosságára jellemző továbbá az, hogy a HIV- fertőzött személy akár éveken át tünetmentes marad, tehát egészségesnek érzi magát. Ebből következik, hogy — minden felelőtlenséget kizárva — úgy fertőz meg más személyt vagy személyeket, hogy nem is tud róla. Az AIDS-betegséget 1981 óta ismerik. Magyarországon 1985-ben fedezték fel az első HIV-fertőzöttet, és 1986-ban az első beteget. Azóta ez a szám már jócskán növekedett. Jelenleg 400 körüli vírusgazdáról tudunk, ennél valamivel kevesebb a tényleges megbetegedés. Eddig 114-en haltak meg. A betegek száma egyenletesen emelkedik, de az eddigi AIDS-ellenes propagandaharcnak és az állampolgárok fegyelmezettségének köszönhetően az emelkedés üteme (eddig!) elmaradt a várttól. A betegség világméretű megoszlását a mellékelt térképen kísérhetjük végig. Ha szűkebb hazánk — Szabolcs-Szat- már-Bereg — helyzetét vizsgáljuk, akkor — az ANTSZ Egészségnevelési Osztályának szakembereitől szerzett információk j alapján — megállapíthatjuk, hogy jelenleg nem túl rossz a statisztika: két AIDS-beteget tartanak nyilván. A jövő viszont nem ilyen biztató. Ha megfigyeljük keleti szomszédaink helyzetét, tra- j gikus kép tárul elénk. Hatalmas méreteket ölt a fertőzés Romániában, ami feltehetően az egészség- ügyi ellátásba bekerült ellenőri- J zetlen arab vérből és vérkészítményekből származik. Ukrajnában sem sokkal jobb a helyzet. Egyre hódít az illegális szexturizmus — várhatóan ez lesz a robbanásszerű emelkedés „melegágya”. Jelenleg itt egy ördögi körben mozog a visszaszorításra irányuló tevékenység. A határokon történő illegális ki-be mozgás megakadályozása idegenrendészeti feladat. A járványügyi törvények érvényesítése sokszor személyiségi jogok védelme miatt nem történhet meg. Az AIDS-terjesztésre gyanús elemek nem állíthatók elő. A gondozó megpróbálja felderíteni a kapcsolatláncot, de sokszor csak személyleírást kap. Ennek alapján, ha nincs tettenérés, az előállítás nem lehetséges. Mégis, mit lehetne tenni? A bordélyházak bevezetése sem hozna megoldást. Egyrészt alvilági kötődései miatt, másrészt az sem érne semmit, ha minden aktus után (ez amúgy is lehetetlen) megvizsgálnák a hölgyet, hiszen a betegség azonnal nem mutatható ki. Törvény születhetne arra, hogy az út szélén csellengő hölgyeket, mint veszélyeztetőket előállítsák. Ma még ez is lehetetlen. Egyetlen megoldás lehetne, ha a törvények között rendet raknának az illetékesek, megtalálva a találkozási pontokat. A társadalom önvédelmi reflexeit figyelembe véve meg kellene húzni a személyiségi jogok határát. Mások veszélyeztetését és a másoknak való ártást ne védjék a személyiségi jogok akkor, amikor az egészséghez való jogot nem tudjuk érvényesíteni. Hiába a szűrés, a felderítési kísérlet, a propaganda, ha nem biztosítunk számára megfelelő jogi hátteret. Megyénk földrajzi helyzete már önmagában is rizikó- faktora a terjedésnek. F. Sipos József
