Új Kelet, 1994. december (1. évfolyam, 215-239. szám)
1994-12-26 / 236. szám
4 1994. december 27., kedd ■I BELFOLD-KULFOLD UJ KELE Total festékgyár Magyarországon Teljesen Új festékgyártó üzemet épít a francia— német tulajdonban lévő Total Haering Kft. Magyarországon. Az üzem jövő év márciusában készül el, és oldószeres alapú termékeket gyárt. Ezzel a kft. termelése évi háromezer tonnával növekszik. A Total Haering az idén 15 ezer tonna festéket állított elő, amelynek értéke meghaladja a 2,8 milliárd forintot. Egy év alatt a cég a termelését kétezer tonnával növelte. Minderről Feuer István ügyvezető igazgató tájékoztatta az MTI-t. új üzem "íA társaság a kapacitásbővítéssel párhuzamosan az elmúlt évben több új terméket is bevezetett a hazai piacra. Ilyen a Héra nevű falfesték, amely mosható és környezetbarát. Ebből a vállalat eddig több mint tízezer tonnát gyártott. A francia—német vegyesvállalat korábban magyar—német cégként működött. A mag\ ar tulajdonos a Budalakk volt, amelynek tőkerészét 1992-ben a francia Total SA vállalatcsoport kivásárolta. (MTI) Karácsonyi lelki segély A magány súlya Budapesten naponta mintegy félszáz hívás érkezik a Lelki Elsősegély telefonszolgálathoz, s karácsonykor is annyian jelentkeztek, mint máskor. A vasárnap beérkező hívások fele csupán érdeklődő jellegű volt, míg a másik 50 százalékban alakult ki tényleges kontaktus a hívóval. Ezt a Lelki Elsősegély-telefonszolgálat egyik vasárnapi ügyeletese mondta el az MTI-nek. Az ügyeletes ragaszkodott a névtelenséghez — mondván, a szolgálat lényege a névtelenség. Ez utóbbi nem jelent mást, mint hogy az anonim hívóknak jelezni szeretnék: ugyanúgy névtelenül nyújtanak nekik segítséget, mint ahogyan azok is névtelenül keresik meg őket. Névtelenül, de nem személytelenül. Az ügyeletes szerint nem tanácsokat osztanak, hanem tükröt szeretnének tartani a telefonálók elé. Egy elfogadó kapcsolatban a hívó maga ismeri fel, hogy mivel segíthetne leginkább önmagán. Az ünnepen elsősorban azok keresik a szolgálatot, akik valamilyen konfliktusba kerültek szeretteikkel, vagy akik az ünnepek alatt fokozottan érzik a magány súlyát. Az országban az első lelkisegély-szol- gálat Debrecenben alakult 1970-ben, a fővárosban pedig 1973-ban kezdte meg működését, jelenleg a 21-21-027-es telefonszámon hívható. Magyarországon 38 lelki elsősegély telefonszolgálat működik. Ezek között vannak általános segítségei nyújtók és léteznek úgynevezett „rétegtelefonok” is, amelyeket különböző csoportok, például alkoholisták, AIDS-bete- gek, fiatalok hívhatnak. Vasárnap a nap 24 órájában a Lelki Elsősegély telefon- szolgálat telefonjánál hárman teljesítettek szolgálatot. (MTI) Bangkoki közlekedési rémregény Mindig dugó van Nem a parafából készült, portugál származású, borosüvegben használatos tárgyról, hanem a világ minden nagyvárosára jellemző közlekedési jelenségről van szó. Harminc évvel ezelőtt a moziban tátott szájjal néztem a római közlekedési katasztrófáról szóló kaján viccelődést. Később már autósként átéltem a korábban csak vásznon látott eseményeket. A világ minden részén vezettem autót, még Bombayben is két évig. Van azonban két város, ahol semmi pénzért nem ülnék autóba. Az egyik Moszkva, a másik Bangkok. A moszkvai állapotokról, közlekedési és általános morálról naponta lehet olvasni. Bangkok is rendszeresen szereplője a közlekedési rémregényeknek. A városban dugó van. Nem reggel, nem este, mindig. Nagy valószínűség szerint éjjel egy és reggel hat óra között lehet tempósan haladni, de a nap bármelyik szakában több órás várakozásra számíthat a közlekedni kívánó helyi lakos, üzletember, turista. Az autók tömegét tarkítják a motorosok és a háromkerekű motoros taxik, az úgynevezett tuk-tukok. Az álló járművek mérhetetlen benzingőzében még az edzett rendőr is maszkot visel, és időnként elséOlcsó-e Az ünnepek alatt jobb, biztonságosabb és főként olcsóbb taxiba ülni vagy barátok segítséget kérni, semmint kissé italosán vezetni. Itt, Szingapúrban eléggé liberálisan határozták meg az elfogyasztható alkoholszintet. Négy pohár sör megengedett, ami körülbelül 80 mg etanolnak felel meg 100 ml vérben. A rendőrök nemigen állítanak meg szondázásra senkit, de ha valaki balesetet okoz, akkor azonnal előkerül az igen pontosan működő műszer. Az ellenkezők röbid úton a rendőrségen találhatják magukat, és ott már vért vesznek tőlük. Az éghajlat, a kultúra és a vallási szokások miatt az alkohol nem jelent olyan veszedelmes ellenséget, mint sokfelé a világban. Tavaly december 22—25. között nyolc embert állítottak elő ittas vezetésért, és ez tál egy oxigénpalackhoz felfrissülni. A város közlekedésének ilyen eldurvulásáért nem kis mértékben felelős a helyi városi vezetőség, amely állandó viták során sem képes eldönteni a követendő utat. A fő ok a korrupció és a küzdelem a/ igen zsíros beruházási megrendelésekért. Néhány hónapja csak erőszakkal leheteti megnyitni a városba bevezető autópálya jelentős részét, mert a város vitában volt a kivitelezővel. Az ügy ma bíróság előtt van. Az egész arról jutott eszembe, hogy tegnap a miniszterelnök hajtott végig az új. emeltpályás autósztrádán, mely a repülőteret köti össze a dugócsúcsnak számító Ding Dong I. kereszteződéssel. Az államférfi dicsérte a magánbefektetők gyors és pontos munkáját, így üzenve a városatyáknak. Szingapúrból Bangkok két óra repülővel. Az egynapos üzleti út nagy részét eddig a repülőtérről be- és a városból kiutazás jelentette, átlagosan kétórás menetidővel. A szerencsés üzletember a többi 2-3 órát már munkára is fordíthatta. Az új autósztráda közelebb hozta a repteret a városhoz. Én még várok néhány évtizedet, mielőtt autóba ülök Bangkokban. a taxi? négyszer több, mint két évvel korábban. Egyes szórakozóhelyeken nem engedik autóba ülni az igen ittas kuncsaftot, mások pénzbedobós szondát állítottak fel a kijáratnál. Mindenki maga győződhet meg arról, hogy még a limiten belül van e. Egyébként nem éri meg ittasan vezetni. Akit először kapnak el, büntetést fizet, 1000—5000 dollár között, vagy börtönbe kerül — maximum hat hónapra. Esetleg a jogosítványát is elveszik egy évre. Aki másodszor kerül horogra, kötelezően egy év börtönt kap, és még fizetnie is kell 3—10 000 dollárt. Ha valaki még ezután is kísérletezik, akkor a bíróság a büntetés minden részét megháromszorozhatja. Halálos baleset esetén mindezekhez még hat botütés is jár. Ha jól meggondolom, a taxi olcsóbb! Politikai beavatkozás a magyar privatizációba Kelepcék külföldi befektetőknél Nem tekintik igazán szerencsés rajtnak a HungarHotels-ügyet azok a külföldi befektetők, akik remélték, hogy a szocialisták vezette kormány tiszteletben tartja a privatizációs folyamat megtisztításával és felgyorsításával kapcsolatos saját választási ígéreteit — írja pénteki elemzésében a Financial Times. A vezető brit politikai-gazdasági napilap belső vezércikként közölt öthasábos kommentárja szerint már annak érdekében is politikai nyomás nehezedett a kormányra, hogy a versenykiírás figyelmen kívül hagyásával, egyszerűen adja át a szállodavállalatot a koldusszegény társadalom- biztosításnak. Ezután következtek azok a „meglehetősen gyatrán elővezetett” próbálkozások, amelyekkel a legtöbbet kínáló vállalatot hirtelen még további 15 százalékos áremelés elfogadására igyekeztek rávenni — azt a vevőjelöltet, amelyik egyébként is vagy 20 százalékkal kínált többet, mint legközelebbi vetélytársa. Végül — mikor a pecsét végre rákerült a szerződésre — a miniszterelnök személyesen rendelt el vizsgálatot az ügyben — áll a lap budapesti tudósítójának tollából keltezett cikkben. A Financial Times által név nélkül megszólaltatott egyik banki szakember szerint az egész ügy „rendkívül zavaró, és arra utal, hogy ezzel a kormánnyal rögös lesz a jövőbe vezető út, hiszen ha egy szállodaláncot sem tudnak eladni, hogyan válnak majd meg gáz- és áramszolgáltató vállalataiktól?” A lapkommentár megállapítja: a privatizációs stratégia megújításáról és az állami vagyonnál foglalkozó két hivatal összevonásáról szóló, őszre ti vezett törvény a jelek szerint március sem születik meg, s a halogatás által l remtett bizonytalanság „demoralizálta meggyengítette mindkét intézményt”, cikkben idézett tanácsadók szerint „mái romlik a minőség, és a folyamatban lé' privatizációs ügyletek némelyikét me lehetősen gyengén készítik elő”. A Financial Times tudósítója a Győrt privatizációját említi olyan példakér amelyben — úgymond — a külföldi p lyázók a magyar kormány — konkrétan mezőgazdasági tárca — politikai támog tását élvező hazai indulókkal szemben e tek ki a versenyből. Ez az eset is figye meztet — írja a lap —, hogy „a külföli befektetőknek milyen kelepcékre kell fe készülniük”. (MT. Változó borforgalmazás A hordók megtöltése sok munkát igényel (Fotó: AB A) A borforgalmazás több szabálya változik január 1-jétől. A három liternél kisebb kiszerelésben értékesített bort ezentúl csak a palackos borokra érvényes szabályok szerint lehet majd értékesíteni. Ez azt jelenti, hogy a csomagolásnak ki kell elégítenie az úgynevezett palackállósági viz: gálát előírásait, s a címkén fel kell tűntél ni az évjáratot, az alkoholtartalmat, vala mint a töltési adatokat. Erről a Magya Szőlő-és Borkultúra Alapítvány tájékoz tatta az MTI-t. A változtatás fő célja a hordós bőről minőségének javítása. Ezért szigorítják forgalmazás feltételeit. Hazánkban éven te átlagosan négy millió hektorliter bor állítank elő a pincészetek, amelyből 1 mii lió hektoliter megy exportra, a többi a ha zai piacra kerül. Az itthoni borból 2 mii lió hektolitert hordóban értékesítenek. A háromliteresnél nagyobb edényber forgalmazott bor hordósnak tekinthető; dt fogyasztóvédelmi okból e területen i: szigorodnak az értékesítés szabályai. így például a csomagolást dézsmamentepse tenni, vagyis zsineggel, illetve más eszközzel kell lezárni. A kannára ugyanígy címkét kell ragasztani, amelyen szerepelnie kell a bor nevének, a cukortartalomnak megfelelő típusjelzésnek, az Országos Borminősítő Intézet (OBI) minősítési számának, valamint a töltési dátumnak. A borozók csak OBI-engedéllyel rendelkező bort vásárolhatnak. Az engedélyeket a termelő köteles beszerezni. Egy-egy vizsgálat költsége csupán néhány ezer forint, ami nem jelentős tétel. A Borkultúra Alapítvány szeremé, ha a nyugat-európai gyakorlat — az úgynevezett KEG-hordók- ban történő forgalmazás — terjedne el Magyarországon is. A KEG rozsdamentes acéltartályokból a pulton, az üdítőknél ismert csapokon töltik poharakba a bort. Az említett eladási forma egyszeri beruházási költsége 20-25 ezer forint. Az alapítvány álláspontja az, hogy nem elhanyagolható a bor minőségének javításában az önkormányzatok felelőssége sem, hiszen e testületek felügyelik a különböző értékesítési csatornákat. Hatáskörük azonban korlátozott, mivel a törvények nem teszik lehetővé a vétők elleni következetes fellépést, például az üzletek bezárását. Ezért is szükség lenne a gazdasági törvénykezés módosítására, ami intézményesen javíthatná a borok minőségét. (MTI) A programok többségét illegálisan használják A szoftverkalózok ellen Magyarországon először intézkedett a Business Software Alliance (BSA), a szoftverek jogtisztaságát védő nemzetközi szervezet — erről a BSA hazai tagszervezete tájékoztatta az MTI-t. A szervezet szakértői egy győri számítógépkereskedőtől történő vásárlást követően megállapították, hogy a kereskedő által forgalmazott számítógép négy darab illegális szoftvermásolatot tartalmaz. A szakértői vélemény birtokában a BSA felszólította a kereskedőt a jogellenes szoftverforgalmazás megszüntetésére. A győri székhelyű Z-Computer számítógépkereskedő cég vállalta, hogy rendezi a BSA jogi követeléseit, és lépéseket tesz a szoftverek legalizálására. A kereskedő cég hozzájárult, hogy kártérítést fizessen a BSA-nak az elmaradt licencia-szerződésből adódó veszteségekért, és megtérítse a felmerült jogi költségeket is. A Z-Computer kötelezőnek fogadta el magára nézve azt is, hogy letörli az összes illegális szoftvermásolatot számítógépeiről és a jövőben kizárólag csak jogtiszta szoftvereket árul. A Z- Computer megígérte, hogy amennyiben a jövőben illegális szoftvert találnának náluk, akkor minden egyes forgalmazott program után 100 ezer forintot fizetnek a BSA-nak. A szövetség a jogtiszta szoftvert használó Magyarországért elnevezés szervezet 1994 elején alakult. A BSA Magyar- ország „hot line” (forró drót) szolgáltatást is működtet ez év ősze óta, amelyen a magyar érdeklődők a jogtiszta szoftverhasználattal kapcsolatos kérdéseikre kaphatnak választ. Szakértők szerint hazánkban a számítógépes programok túlnyomó többségét illegálisan használják, s ez évente mintegy 200 millió dolláros kárt okoz a szoftvergyártó cégeknek. (MT!)