Új Kelet, 1994. december (1. évfolyam, 215-239. szám)

1994-12-26 / 236. szám

4 1994. december 27., kedd ■I BELFOLD-KULFOLD UJ KELE Total festékgyár Magyarországon Teljesen Új festékgyártó üzemet épít a francia— német tulajdonban lévő Total Haering Kft. Magyarországon. Az üzem jövő év már­ciusában készül el, és oldószeres alapú ter­mékeket gyárt. Ezzel a kft. termelése évi háromezer tonnával növekszik. A Total Haering az idén 15 ezer tonna festéket állított elő, amelynek értéke meg­haladja a 2,8 milliárd forintot. Egy év alatt a cég a termelését kétezer tonnával növel­te. Minderről Feuer István ügyvezető igaz­gató tájékoztatta az MTI-t. új üzem "íA társaság a kapacitásbővítéssel párhu­zamosan az elmúlt évben több új termé­ket is bevezetett a hazai piacra. Ilyen a Héra nevű falfesték, amely mosható és környezetbarát. Ebből a vállalat eddig több mint tízezer tonnát gyártott. A francia—német vegyesvállalat ko­rábban magyar—német cégként műkö­dött. A mag\ ar tulajdonos a Budalakk volt, amelynek tőkerészét 1992-ben a francia Total SA vállalatcsoport kivásá­rolta. (MTI) Karácsonyi lelki segély A magány súlya Budapesten naponta mintegy félszáz hí­vás érkezik a Lelki Elsősegély telefonszol­gálathoz, s karácsonykor is annyian jelent­keztek, mint máskor. A vasárnap beérkező hívások fele csupán érdeklődő jellegű volt, míg a másik 50 százalékban alakult ki tény­leges kontaktus a hívóval. Ezt a Lelki Elsősegély-telefonszolgálat egyik vasárnapi ügyeletese mondta el az MTI-nek. Az ügye­letes ragaszkodott a névtelenséghez — mondván, a szolgálat lényege a névtelenség. Ez utóbbi nem jelent mást, mint hogy az anonim hívóknak jelezni szeretnék: ugyanúgy névtelenül nyújtanak nekik se­gítséget, mint ahogyan azok is névtelenül keresik meg őket. Névtelenül, de nem sze­mélytelenül. Az ügyeletes szerint nem ta­nácsokat osztanak, hanem tükröt szeretné­nek tartani a telefonálók elé. Egy elfoga­dó kapcsolatban a hívó maga ismeri fel, hogy mivel segíthetne leginkább önma­gán. Az ünnepen elsősorban azok keresik a szolgálatot, akik valamilyen konfliktus­ba kerültek szeretteikkel, vagy akik az ün­nepek alatt fokozottan érzik a magány sú­lyát. Az országban az első lelkisegély-szol- gálat Debrecenben alakult 1970-ben, a fővárosban pedig 1973-ban kezdte meg működését, jelenleg a 21-21-027-es tele­fonszámon hívható. Magyarországon 38 lelki elsősegély telefonszolgálat működik. Ezek között vannak általános segítségei nyújtók és léteznek úgynevezett „réteg­telefonok” is, amelyeket különböző cso­portok, például alkoholisták, AIDS-bete- gek, fiatalok hívhatnak. Vasárnap a nap 24 órájában a Lelki Elsősegély telefon- szolgálat telefonjánál hárman teljesítettek szolgálatot. (MTI) Bangkoki közlekedési rémregény Mindig dugó van Nem a parafából készült, portugál szár­mazású, borosüvegben használatos tárgy­ról, hanem a világ minden nagyvárosára jellemző közlekedési jelenségről van szó. Harminc évvel ezelőtt a moziban tátott szájjal néztem a római közlekedési kataszt­rófáról szóló kaján viccelődést. Később már autósként átéltem a korábban csak vásznon látott eseményeket. A világ minden részén vezettem autót, még Bombayben is két évig. Van azonban két város, ahol semmi pénzért nem ülnék autóba. Az egyik Moszkva, a másik Bang­kok. A moszkvai állapotokról, közlekedé­si és általános morálról naponta lehet ol­vasni. Bangkok is rendszeresen szereplője a közlekedési rémregényeknek. A város­ban dugó van. Nem reggel, nem este, mindig. Nagy valószínűség szerint éjjel egy és reggel hat óra között lehet tempó­san haladni, de a nap bármelyik szakában több órás várakozásra számíthat a közle­kedni kívánó helyi lakos, üzletember, tu­rista. Az autók tömegét tarkítják a moto­rosok és a háromkerekű motoros taxik, az úgynevezett tuk-tukok. Az álló járművek mérhetetlen benzingőzében még az edzett rendőr is maszkot visel, és időnként elsé­Olcsó-e Az ünnepek alatt jobb, biztonságosabb és főként olcsóbb taxiba ülni vagy bará­tok segítséget kérni, semmint kissé italo­sán vezetni. Itt, Szingapúrban eléggé liberálisan ha­tározták meg az elfogyasztható alkohol­szintet. Négy pohár sör megengedett, ami körülbelül 80 mg etanolnak felel meg 100 ml vérben. A rendőrök nemigen állítanak meg szondázásra senkit, de ha valaki bal­esetet okoz, akkor azonnal előkerül az igen pontosan működő műszer. Az ellenkezők röbid úton a rendőrségen találhatják ma­gukat, és ott már vért vesznek tőlük. Az éghajlat, a kultúra és a vallási szokások miatt az alkohol nem jelent olyan vesze­delmes ellenséget, mint sokfelé a világban. Tavaly december 22—25. között nyolc embert állítottak elő ittas vezetésért, és ez tál egy oxigénpalackhoz felfrissülni. A város közlekedésének ilyen eldurvulásá­ért nem kis mértékben felelős a helyi vá­rosi vezetőség, amely állandó viták során sem képes eldönteni a követendő utat. A fő ok a korrupció és a küzdelem a/ igen zsíros beruházási megrendelésekért. Néhány hónapja csak erőszakkal leheteti megnyitni a városba bevezető autópálya jelentős részét, mert a város vitában volt a kivitelezővel. Az ügy ma bíróság előtt van. Az egész arról jutott eszembe, hogy teg­nap a miniszterelnök hajtott végig az új. emeltpályás autósztrádán, mely a repülő­teret köti össze a dugócsúcsnak számító Ding Dong I. kereszteződéssel. Az állam­férfi dicsérte a magánbefektetők gyors és pontos munkáját, így üzenve a városatyák­nak. Szingapúrból Bangkok két óra re­pülővel. Az egynapos üzleti út nagy ré­szét eddig a repülőtérről be- és a városból kiutazás jelentette, átlagosan kétórás menetidővel. A szerencsés üzletember a többi 2-3 órát már munkára is fordíthatta. Az új autósztráda közelebb hozta a repte­ret a városhoz. Én még várok néhány év­tizedet, mielőtt autóba ülök Bangkokban. a taxi? négyszer több, mint két évvel korábban. Egyes szórakozóhelyeken nem engedik autóba ülni az igen ittas kuncsaftot, má­sok pénzbedobós szondát állítottak fel a kijáratnál. Mindenki maga győződhet meg arról, hogy még a limiten belül van e. Egyébként nem éri meg ittasan vezet­ni. Akit először kapnak el, büntetést fizet, 1000—5000 dollár között, vagy börtön­be kerül — maximum hat hónapra. Eset­leg a jogosítványát is elveszik egy évre. Aki másodszor kerül horogra, kötelezően egy év börtönt kap, és még fizetnie is kell 3—10 000 dollárt. Ha valaki még ezután is kísérletezik, akkor a bíróság a büntetés minden részét megháromszorozhatja. Halálos baleset esetén mindezekhez még hat botütés is jár. Ha jól meggondolom, a taxi olcsóbb! Politikai beavatkozás a magyar privatizációba Kelepcék külföldi befektetőknél Nem tekintik igazán szerencsés rajtnak a HungarHotels-ügyet azok a külföldi befektetők, akik remélték, hogy a szocia­listák vezette kormány tiszteletben tartja a privatizációs folyamat megtisztításával és felgyorsításával kapcsolatos saját vá­lasztási ígéreteit — írja pénteki elemzésé­ben a Financial Times. A vezető brit politikai-gazdasági napi­lap belső vezércikként közölt öthasábos kommentárja szerint már annak érdekében is politikai nyomás nehezedett a kormány­ra, hogy a versenykiírás figyelmen kívül hagyásával, egyszerűen adja át a szállo­davállalatot a koldusszegény társadalom- biztosításnak. Ezután következtek azok a „meglehetősen gyatrán elővezetett” pró­bálkozások, amelyekkel a legtöbbet kíná­ló vállalatot hirtelen még további 15 szá­zalékos áremelés elfogadására igyekeztek rávenni — azt a vevőjelöltet, amelyik egyébként is vagy 20 százalékkal kínált többet, mint legközelebbi vetélytársa. Vé­gül — mikor a pecsét végre rákerült a szerződésre — a miniszterelnök személye­sen rendelt el vizsgálatot az ügyben — áll a lap budapesti tudósítójának tollából kel­tezett cikkben. A Financial Times által név nélkül meg­szólaltatott egyik banki szakember szerint az egész ügy „rendkívül zavaró, és arra utal, hogy ezzel a kormánnyal rögös lesz a jövőbe vezető út, hiszen ha egy szállo­daláncot sem tudnak eladni, hogyan vál­nak majd meg gáz- és áramszolgáltató vállalataiktól?” A lapkommentár megál­lapítja: a privatizációs stratégia megújítá­sáról és az állami vagyonnál foglalkozó két hivatal összevonásáról szóló, őszre ti vezett törvény a jelek szerint március sem születik meg, s a halogatás által l remtett bizonytalanság „demoralizálta meggyengítette mindkét intézményt”, cikkben idézett tanácsadók szerint „mái romlik a minőség, és a folyamatban lé' privatizációs ügyletek némelyikét me lehetősen gyengén készítik elő”. A Financial Times tudósítója a Győrt privatizációját említi olyan példakér amelyben — úgymond — a külföldi p lyázók a magyar kormány — konkrétan mezőgazdasági tárca — politikai támog tását élvező hazai indulókkal szemben e tek ki a versenyből. Ez az eset is figye meztet — írja a lap —, hogy „a külföli befektetőknek milyen kelepcékre kell fe készülniük”. (MT. Változó borforgalmazás A hordók megtöltése sok munkát igényel (Fotó: AB A) A borforgalmazás több szabálya válto­zik január 1-jétől. A három liternél kisebb kiszerelésben értékesített bort ezentúl csak a palackos borokra érvényes szabályok szerint lehet majd értékesíteni. Ez azt je­lenti, hogy a csomagolásnak ki kell elégí­tenie az úgynevezett palackállósági viz: gálát előírásait, s a címkén fel kell tűntél ni az évjáratot, az alkoholtartalmat, vala mint a töltési adatokat. Erről a Magya Szőlő-és Borkultúra Alapítvány tájékoz tatta az MTI-t. A változtatás fő célja a hordós bőről minőségének javítása. Ezért szigorítják forgalmazás feltételeit. Hazánkban éven te átlagosan négy millió hektorliter bor állítank elő a pincészetek, amelyből 1 mii lió hektoliter megy exportra, a többi a ha zai piacra kerül. Az itthoni borból 2 mii lió hektolitert hordóban értékesítenek. A háromliteresnél nagyobb edényber forgalmazott bor hordósnak tekinthető; dt fogyasztóvédelmi okból e területen i: szigorodnak az értékesítés szabályai. így például a csomagolást dézsmamentepse tenni, vagyis zsineggel, illetve más esz­közzel kell lezárni. A kannára ugyanígy címkét kell ragasztani, amelyen szerepel­nie kell a bor nevének, a cukortartalom­nak megfelelő típusjelzésnek, az Országos Borminősítő Intézet (OBI) minősítési szá­mának, valamint a töltési dátumnak. A borozók csak OBI-engedéllyel ren­delkező bort vásárolhatnak. Az engedélye­ket a termelő köteles beszerezni. Egy-egy vizsgálat költsége csupán néhány ezer fo­rint, ami nem jelentős tétel. A Borkultúra Alapítvány szeremé, ha a nyugat-európai gyakorlat — az úgynevezett KEG-hordók- ban történő forgalmazás — terjedne el Ma­gyarországon is. A KEG rozsdamentes acéltartályokból a pulton, az üdítőknél is­mert csapokon töltik poharakba a bort. Az említett eladási forma egyszeri beruházá­si költsége 20-25 ezer forint. Az alapítvány álláspontja az, hogy nem elhanyagolható a bor minőségének javításában az önkor­mányzatok felelőssége sem, hiszen e tes­tületek felügyelik a különböző értékesíté­si csatornákat. Hatáskörük azonban kor­látozott, mivel a törvények nem teszik lehetővé a vétők elleni következetes fel­lépést, például az üzletek bezárását. Ezért is szükség lenne a gazdasági törvényke­zés módosítására, ami intézményesen ja­víthatná a borok minőségét. (MTI) A programok többségét illegálisan használják A szoftverkalózok ellen Magyarországon először intézkedett a Business Software Alliance (BSA), a szoftverek jogtisztaságát védő nemzetkö­zi szervezet — erről a BSA hazai tagszer­vezete tájékoztatta az MTI-t. A szervezet szakértői egy győri számítógépkereske­dőtől történő vásárlást követően megálla­pították, hogy a kereskedő által forgalma­zott számítógép négy darab illegális szoft­vermásolatot tartalmaz. A szakértői véle­mény birtokában a BSA felszólította a kereskedőt a jogellenes szoftverforgalma­zás megszüntetésére. A győri székhelyű Z-Computer számítógépkereskedő cég vállalta, hogy rendezi a BSA jogi követe­léseit, és lépéseket tesz a szoftverek lega­lizálására. A kereskedő cég hozzájárult, hogy kártérítést fizessen a BSA-nak az elmaradt licencia-szerződésből adódó veszteségekért, és megtérítse a felmerült jogi költségeket is. A Z-Computer kötele­zőnek fogadta el magára nézve azt is, hogy letörli az összes illegális szoftvermásola­tot számítógépeiről és a jövőben kizáró­lag csak jogtiszta szoftvereket árul. A Z- Computer megígérte, hogy amennyiben a jövőben illegális szoftvert találnának ná­luk, akkor minden egyes forgalmazott program után 100 ezer forintot fizetnek a BSA-nak. A szövetség a jogtiszta szoftvert hasz­náló Magyarországért elnevezés szerve­zet 1994 elején alakult. A BSA Magyar- ország „hot line” (forró drót) szolgáltatást is működtet ez év ősze óta, amelyen a ma­gyar érdeklődők a jogtiszta szoftverhasz­nálattal kapcsolatos kérdéseikre kaphatnak választ. Szakértők szerint hazánkban a számítógépes programok túlnyomó több­ségét illegálisan használják, s ez évente mintegy 200 millió dolláros kárt okoz a szoftvergyártó cégeknek. (MT!)

Next

/
Oldalképek
Tartalom