Új Kelet, 1994. december (1. évfolyam, 215-239. szám)
1994-12-01 / 215. szám
UJ KELET H LABDARÚGÁS in ■ 1994. december 1., csütörtök 11 Sándor szorít ?' Nyíregyházáért Kalandos utat jár be ezen az őszön a Stadler FC. Az akasztói „vándorcir-' kusz” autóbusza szorgalmasan rótta a kilométereket, miközben odahaza a hipermodern stadion építése zajlott, és zajlik jelen pillanatban is. Az élvonalban idén bemutatkozott csapat a szezon kezdetén halmozta a vereségeket, de előhúzták titkos adujukat, s ez minőségi változást eredményezett. Régi ismerősünk, Sándor István látott hozzá a tűzoltási munkához, irányításával sikerült is megmenteni a leégéstől a névadó mecénás birodalmát képező együttest. A vezetőedzővel a szombati Ferencváros elleni mérkőzés után randevúztunk, bár ez amolyan előre nem tervezett találka volt. Az emlékek még mindig élnek a mesterben, nyíregyházi ténykedésének felidézése manapság is mosolyt csal arcára. —Mennyire kíséri figyelemmel Nyíregyháza szereplését? — Napra kész vagyok belőlük. Nagyon érdekel, milyen eredményeket érnek el, hiszen Magyarországon ott kezdtem el az edzői munkát. Rendkívül szorítok a csapatért, s remélem, hogy a városnak lesz még első osztályú együttese. — Lecsendesedtek már Önben a távozása körül kialakult hullámok? — Az edzőnek mindig felkészültnek kell lennie, ha olyan szituációba kerül, hogy azt mondják neki: „viszontlátásra”. Úgy hogy személy szerint azt tudom válaszolni, túléltem ezt is. — Nyíregyházán mai napig nagy tábora van Sándor Istvánnak. Bár tudvalévőén élő szerződés köti a Stadler FC- hez, mégis felröppennek kósza mendemondák esetleges visszatéréséről. — Én nagyon sajnálom a nyírségieket, megérdemelnék, hogy NB 1-es csapattal dicsekedjenek. Két évvel ezelőtt ragyogó gárdánk volt. Sajnos, akkor el lettek rontva a dolgok! Most itt a bizonyíték, a jelenlegi együttesemben öt egykori nyíregyházi fiú játszik kezdő emberként. De azért maradtak még jó labdarúgók, gondoljunk csak Drobnira és Kovácsra. Ismétlem, bízom benne, lesz még nagy futball arrafelé. — A keze alatt lévő szabolcsi különítmény teljesítményével mennyire elégedett? — A srácok azt, amit elvártunk tőlük, eddig hozták. Persze lehet ennél még többet is nyújtani, gondolom, tavasszal ennek látszatja is lesz. Mert azért ne felejtsük, Kertészék a nyáron számukra idegen környezetbe kerültek, a társakkal is össze kellett szokniuk. Mondom, eddigi produkciójukkal elégedett mind a vezetőség, mind a szurkolótábor. —Az őszi idényben csapata pálya híján keresztül-kasul beutazta az országot. Milyen pluszfeladatokat rótt a mesterre a kényszer szülte, felemás helyzet? —- Úgy hiszem, a társaságon a szezon végére kiütött az idegi fáradtság, ami rányomta bélyegét szereplésünkre. Ha nem is előny a hazai pálya, de legalább a megszokott környezet inspirálhatja a játékosokat. Tizenhárom mérkőzést húztunk le idegenben, egyszóval nem volt könnyű. —Azért valahogy csak sikerült áthidaló megoldást találni, s kifejleszteni egy egészen speciális játékmódot. — A lényeg az, olyan stílust igyekeztünk átültetni a gyakorlatba, hogy mindig a győzelemre törekedjünk. A Ferencváros ellen is megvoltak a ziccerek, ám a zöld-fehérek magabiztosan futballoztak, s első góljuk nyugalmat kölcsönzött nekik. Ez egyben el is döntötte a mérkőzés sorsát. Az is igaz, a már bizonyított védelemből kiesett Oprisán és Kecskés, valamint az első percekben Makrickij is megsérült, hiányukat alaposan megsínylettük. — Tavasszal viszont megfordul a helyzet, s jóformán ki sem kell mozdulniuk Akasztóról. — Ez még nem garancia arra, hogy minden meccset megnyerünk, de azon leszünk, hogy teljesítsük tervünket, a biztos benmaradást. A labdarúgásban komolytalan dolog előre ígérgetni, mégis úgy hiszem, ha odafigyelünk, nyugodt nyári szünet vár majd ránk. Koncz T. Ifjúságiak NB III Tisza-csoport Az ifjúsági bajnokság őszi végeredménye 1. Tiszaújváros 15 14 1 — 66-9 43 2. Nyírbátor 15 13 2 — 79-15 41 3. BÉVSC 15 10 2 3 39-17 32 4. Mátészalka 15 10 5 38-26 30 5. Encs 15 8 2 5 58-33 26 6. Ózd 15 7 3 5 38-26 24 7. Nagykálló 15 7 2 6 39-29 23 8. Szerencs 15 7 2 6 36-28 23 9. Sényő 15 7 1 7 30-32 22 10. Kisvárda* 15 7 3 5 30-24 21 11. Rakamaz 15 5 2 8 30-49 17 12. Edelény 15 4 2 9 24-44 14 13. Karcag 15 1 6 8 20-36 9 14. Vámospércs 15 2 2 11 20-37 8 15. Kunhegyes 15 2 2 11 18-64 8 16. Tiszafüred 15 — . 15 5-101 — * Kisvárda csapatától három büntetőpont levonva. A fehérgyarmati városkörzeti labdarúgó-bajnokság őszi végeredménye 1. osztály, felnőtt 1. Peny ige 15 10 2 3 32-21 32 2. Olcsvaapáti 15 9 4 2 39-21 31 3. Tiszabecs 15 8 2 5 29-24 26 4. Milota-Caupo 15 7 4 4 50-26 25 5. Vámosoroszi 15 7 4 4 33-33 25 6. Kölese 15 7 3 5 36-24 24 7. T.matolcs 15 7 3 5 38-27 24 8. Szatmárcseke 15 7 1 7 32-30 22 9. Gacsály 15 6 4 5 31-30 22 10. Tisztaberek 15 6 3 6 35-35 21 11. Tiszakóród 15 6 2 7 20-27 20 12. Csegöld 15 6 2 7 27-35 20 13. Csaholc 15 4 4 7 26-25 16 14. Nagyszekeres 15 4 3 8 23-37 15 15. Nábrád 15 2 2 11 14-39 8 16. Szamossályi 15 1 3 11 11-42 6 1. Szatmárcseke 15 15 — 74-16 45 2. Kölese 15 13 1 1 116-13 40 3. Tiszabecs 15 12 1 2 65-13 37 4. Nábrád 15 11 1 3 59-19 34 5. Csegöld 15 9 6 44-41 27 6. Tiszakóród 15 8 1 6 56-36 25 7. Tisztaberek 15 8 1 6 38-35 25 8. Tunyogmatolcs 15 7 1 7 44-58 22 9. Csaholc 15 5 3 7 42-54 18 10. Milota 15 5 2 8 31-54 17 11. Penyige 15 4 2 9 41-56 14 12. Nagyszekeres 15 3 4 8 22-42 13 13. Gacsály 15 4 1 10 27-58 13 14. Vámosoroszi 15 3 2 10 35-57 11 15. Szamossályi 15 2 1 12 26-82 7 16. Olcsvaapáti 15 1 — 14 18-108 3 II. osztály, eredmények Szamosújlak—Méhtelek 1-2, Palád SE— Cégénydányád l-l,Csengersima—Fülesd 14- 0, Sonkád—Nagyar 2-2, Gyügye—Botpalád 10-3, Uszka-Magosliget FC—Kisar 4-5, Rozsály—Hermánszeg 4-1, Kömörő— -Panyola 2-2. Túristvándi szabadnapos. Őszi végeredmény 1. Sonkád 16 14 1 1 55-15 43 2. Gyügye 16 12 3 1 68-15 39 3. Méhtelek 16 11 ’4 1 70-20 37 4. Szamosújlak 16 10 3 3 51-26 33 5. Csengersima 16 9 3 4 72-24 30 6. Kisar 16 8 2 6 46-35 26 7. Cégénydányád16 8 2 6 50-40 26 8. Uszka-M.liget 16 7 4 5 50-36 25 9. Palád SE 16 7 2 7 27-36 23 10. Fülesd 16 7 '2 7 26-47 23 11. Nagyar 16 6 4 6 41-43 22 12. Rozsály 16 6 2 8 34-39 20 13. Panyola 16 4 3 9 40-37 15 14. Botpalád 16 3 3 10 32-45 12 15. Kömörő 16 2 2 12 22-63 8 16. Hermánszeg 16 2 — 14 18-93 6 17. Túristvándi 16 — — 16 10-97 — Holtszezon Legördült a függöny a hazai labdarúgás színpadán. A szakmai értékelések sora még természetesen hátra van, annyi azonban már most is megállapítható, hogy visszaesett a vidéki labdarúgás, már ami az eredményeket illeti. Az elmúlt esztendőben már-már megtörni látszott a fővárosi hegemónia. A Vác bajnokká lett, kitűnően szerepelt Debrecen, Békéscsaba, míg kiesett az MTK. A második vonalból pedig vidékiek jutottak egy osztállyal feljebb. A most félidejéhez érkezett bajnokságban úgy látszik, fordul a kocka. Az NB I- ben négy fővárosi csapat vezeti a tabellát, igaz, kieső helyen is található egy, a Vasas. A másodosztály mindkét csoportjában budapesti csapat áll az élen, keleten az MTK, nyugaton a BKV Előre. Ez az arány elgondolkoztató. Nincs pénz. Ez a lakonikus válasz arra a kérdésre, hogy mi van a vidéki csapatokkal. Ezt mondja játékos és vezető, Veszprémtől Szegedig, Diósgyőrtől Nyíregyházáig. Vajon hol vannak a vidéki üzletemberek, vállalkozók, cégek, akik befektetőként, szponzorként támogatni tudnák a vidéki labdarúgást? Nem Stadler úr akasztói példáját akarom ezzel általános irányelvként megjelölni, hiába is tenném. Az ő anyagi lehetőségeit nem kívánom összehasonlítani másokéval. Viszont nem is kell mindenhol új stadiont építeni, elég lenne a meglévőt nézőkkel megtölteni. Nagy befogadó képességű, szép fekvésű stadion áll Szegeden, Diósgyőrött, Nyíregyházán és más vidéki városunkban is. Csapat kell, játékosok és felszerelések kellenek. Nem kell ahhoz szakembernek lenni, hogy megállapíthassuk, vidéken kell keresni a magyar futball jövőjét. Ma is ott vannak a legnagyobb számban tehetségek. Megengedhetetlen luxus, hogy közömbösség és az elhanyagolt körülmények miatt elvesszenek a labdarúgás számára. Mielőtt bárki arra gondolna, hogy ez számonkérés, megnyugtathatom, hogy nem az, csak KÉRÉS, csupa nagybetűvel. A már meglévő létesítmények karbantartására, felújítására lenne szükség. Megfelelő körülmények megteremtésére, felszerelésre, elsősorban az utánpótlás, a gyerekek számára, mert ők a jövő. Csak az önkormányzatoktól várni a megoldást — bármilyen eredményt is hozzon a legközelebbi választás — hiábavaló utópia lenne. A hatáskörükbe tartozó egyéb, megoldásra váró probléma miatt ez a terület akaratlanul is háttérbe szorul. Összefogással a helyi vállalkozói, munkaadói réteg azonban sokat segíthet. Átgondolt, haszonnal is kecsegtető szerződésekkel, megalapozott üzleti tervekkel olyan bevételekre és reklámlehetőségekre tehetnének szert, ami hosszú távon mindenképp kifizetődne. Közreműködésükkel az utánpótlásneveléshez, játékosok vásárlásához nyújtott segítséggel erős vidéki futballbázisok alakulhatnának. Ez biztosítaná az adott környéken a sportág nagyobb népszerűségét, a hétről hétre zsúfolt lelátókat, és ezzel párhuzamosan a támogást nyújtó cégek, vállalkozók is megtalálnák számításukat. Külföldi és fővárosi példák is bizonyítják ezt. Ebben az esetben a nemzetközi szereplés sem lenne vágyálom olyan városban sem, mint Nyíregyháza, ahol egykor az NB I-ben 15- 20 ezer ember szorongott a nézőtéren. De emlékezhetünk a Diósgyőr évtizeddel ezelőtti nagy korszakára is. Jó példa is akad ebben a zűrzavaros, panaszokkal teli vidéki labdarúgásunkban. Salgótarjánban hosszú évek „vesszőfutása” után ismét kialakulóban van egy stabil gárda, akik harmadik vonalbeli „száműzetésük” után, talán már jövőre az NB I kapuján kopogtatnak. A körülmények pedig ott sem jobbak mint például Nyíregyházán. A széthúzás helyetti összefogás csodákra lehet képes. Kedves, futballszerető vállalkozók, cégvezetők, lokálpatrióta polgárok, itt a holt szezon! A márciusi rügyfakadásig, labdapattogásig annyi mindent lehetne tenni. Próbálják meg! Nemcsak városunk, hanem a magyar labdarúgás érdekében is. Hangay György A világjáró sípos ember Hódít a kispályás labdarúgás! Világszerte egyre szervezettebb keretek közé igyekeznek terelni a játék eme formája után érdeklődőket. A FIFA speciális szabályok kidolgozásával tette le voksát a sportág mellett, elismerve létjogosultságát. Az előírások szakavatott ismerője, Vágner László játékvezető a napokban Nyíregyházán megtartott előadásában boncolgatta a versenyszabálykönyvben lefektetett pontokat. A külföldön is hangos sikereket magáénak tudható sípmester szűkreszabott idejéből szakított néhány percet arra, hogy kérdéseinkre válaszoljon. — A FIFA által megalkotott szabályok látszólag megkönnyítik a bírók dolgát. Meghallgatva előadását, engem éppen ellenkezőjéről győzött meg. — Igen. Ebben a játékban lényegesen több szubjektivitásra van kárhoztatva a feketeruhás, mint a nagypályás változatban. A szabályok is évről évre módosulnak, a közelmúltban adták ki azokat a paragrafusokat, amelyek az 1996-os világ- bajnokságon is érvényben lesznek. Ez, bár az egyszerűségre törekszik, ám a valóságban még nagyon sok bonyolult szituációval kerülhetünk szembe. Elsősorban a kapusjáték és a szabálytalanságok megítélésére gondolok. — A játékvezetők eszerint szabadabb kezet kapnak egy-egy eset elbírálásához. Miképp élik meg ezt a labdarúgók? — Azok, akik már jó ideje ebben a rendszerben játszanak, tudomásul veszik a sípmesterek meglátásait. Persze feltételezve azt, hogy a dirigens töviről hegyire fújja a szabálykönyvet. A másik oldal, akik hirtelen csöppennek bele a számukra szokatlan körülményekbe, általában sportszerűen fogadják a döntéseket, hisz tisztában vannak hiányos felkészültségükkel. Nekem csak pozitív tapasztalataim léteznek a 4+1 -es játékról, s a résztvevők viselkedéséről. — Az átállás mennyi időt vesz igénybe? — Nehéz erről pontos információval szolgálni, játékosa válogatja. Véleménye szerint a szorgalmasabbak tíz-tizenöt mérkőzés után már érett teljesítményekre is képesek lehetnek. Ennyi találkozó feltétlenül szükséges, ugyanis a pályán kemény pozícióharc dúl, fejetlenül nem szabad rohangálni. A négy mezőnyben lévő embernek egymást kisegítve kell mozognia, számítva bármilyen váratlan mozzanatra. — Ön jelen volt a hongkongi világbajnokságon. Milyen élményekkel lett gazdagabb a tornán? — Akkor még más szabályok voltak érvényben, ám a lényeg azóta sem változott. Gyors ritmusváltások, tökéletes technikai képzettség, hibátlan labdakezelés, és számtalan szöglet, valamint szabadrúgás variáció szülte a gólok jelentős részét. — A magyar válogatott hol helyezkedik el a világranglistán ? — A Hongkongban rendezett vb-re ki- jutott lengyelek mögött, mindössze rosszabb gólkülönbséggel maradtunk le a selejtezők során. Végül ellenlábasunk be- verekedte magát a nyolcaddöntőbe. Ha az előttünk álló egy évben a honi legjobbak hasonló ambícióval, sok edzéssel, megfelelő háttérmunkával készülnek, akkor megválthatjuk repülőjegyünket a spanyol- országi világbajnokságra. Bátran kell fiatalítani, a vezetők pedig hozzáállásukkal tolhatják előre a szekeret. Szükség van olyan magas szintű szervezési tevékenységre is, mint amit a tavalyi országos finálén tapasztalunk. — Térjünk rá a hagyományos futballra. Ón a nemzetközi porondon is foglalkoztatott játékvezetők sorába tartozik. Puhl Sándor fantasztikus ívű karrierje mennyire helyezte más megítélés alá honfitársai működését? — Minden szempontból növelte ázsiónkat, ezt talán én éreztem meg a legjobban az ősz folyamán. Öt mérkőzést vezettem külföldön, köztük az eddig az esztendő összecsapásának kikiáltott Bayern Leverkusen—PSV Eindhoven találkozót. Dirigáltam a Kaiserslautern—Odense UEFA-kupa, és az Azerbajdzsán—Izrael Eb-selejtező kilencven perceit is. — Ez utóbbi izgatja a fantáziámat, hiszen semleges pályán, a törökországi Trabzon városában rendezték a meccset. — Az volt a furcsaság, hogy nem volt semmi furcsaság! Minden a megszokott mederben zajlott. Közel nyolcezer néző jött ki a stadionba, nagyon jó hangulatot teremtve. Semmi nem tükrözte, hogy két idegen csapat csatázott. A tökéletes rend- fenntartás egyenlő feltételeket biztosított mindkét válogatottnak, amellett természetes, hogy a törökök inkább az azeriek pártját fogták. Kellemes emlékekkel tértem haza. — Itton aztán egészen más légkör uralkodik. Vádak hangzanak el arról, hogy a játékvezetők olykor minősíthetetlen hangnemben beszélnek a játékosokkal, s Puhl Sándorról is alaposan leszedték a keresztvizet egyes mérkőzések ürügyén. Ugyanakkor más állítások szerint a bírók tevékenysége jóval meghaladja a magyar futball színvonalát. — A sípmesterek működését és magát a labdarúgást nem lehet összehasonlítani. Nem az én tisztem erről nyilatkozni, s ne haragudjon, a bajnoki találkozók kapcsán soha nem fejtem ki nyilvánosan véleményemet. K. T. Jótékonysági fodgála Mátészalkán Menyasszonyi ruhát nyerhet A mátészalkai ROTARY Club és a helyi öregfiúk futballcsapata szervezésében jótékonysági futballgálát rendeznek Mátészalkán, december 3-án szombaton. 10 órai kezdettel, a városi sport- csarnokban. Mint azt dr. Cservényük László, a ROTARY Club soros elnöke elmondta, az egész napos focigálán részt vesz a magyar újságírók és a magyar orvosok válogatottja mellett a Nagybányai FC öregfiúk csapata, valamint a Nyíregyházi FC öregfiúk és a Mátészalkai MTK együttese. A pályára lépők között olyan ismert labdarúgókat és közéleti személyiségeket láthat a közönség, mint Czeczeli Károly, Koch Róbert, Kopeczky Lajos. A rendezvény bevételét a résztvevők a december 6-án — szintén a ROTARY Club szervezésében — megrendezésre kerülő Mikulás-napi kultúrműsor támogatására fordítják. így a minimális belépődíj (száz forint) ezúttal nemes célt is szolgál. Szintén ennek a műsornak a támogatására lesz tombola is, melynek a fődíja — a mátészalkai Melinda menyasszonyi ruhakölcsönző jóvoltából — egy vadonatúj spanyol fazonú menyasszonyi ruha, negyvenezer forint értékben! így egy szerencsés focirajongó nemcsak jól szórakozhat ezen a napon, hanem, egy nem mindennapi nászajándékkal is kedveskedhet jövendőbelijének. Szamosi István