Új Kelet, 1994. december (1. évfolyam, 215-239. szám)

1994-12-09 / 222. szám

AZ ÚJ KELET' MELLÉKLETE Nem szentségein! kell, hanem a szabályokat betartani Hogyan közlekedünk Nyíregyházán? Nyomdafestéket nem tűrő szavak gyakran kicsúsznak az autósok szá­ján egy-egy szabálytalankodó lát­tán, s nem véletlen a közmondás sem, hogy „Káromkodik, mint a ko­csis.” Arról, hogy hogyan közleked­jünk, jómagam is hosszú sorokon keresztül meditálgathatnék, ezúttal azonban a rendőrség közlekedési osztályán Asztalos Miklósnak, a vizsgálati alosztály vezetőjének vé­leményére voltam kíváncsi. — A városi ki- és bevezető sza­kaszok áteresztőképessége valóban egyre kisebb, s a jövőben sem szá­míthatunk sok jóra. Úgy is mond­hatnám, hogy mindent lehet majd a városközpontban, csak sietni nem, főleg az ünnepi bevásárlások idején. A megváltozott körülmények emel­lett magukkal hozták a baleseti ve­szélyek fokozódását is, hiszen ha csak az időjárást tekintem, nemcsak arról van szó, hogy csúszik az út és ködös a levegő, hanem a párás, je­ges ablakok, sőt a volán mögött didergő vezető is csökkenti a biz­tonságot. A nappali fényviszonyok is másak, s a szürkület, a látási vi­szonyok romlása pontosan arra az időre esik, amikor dolgozni mennek vagy a munkából hazatérnek az emberek. S a szabálysértésekről még nem is beszéltünk! —Melyek azok a tipikus kihágá­sok, melyek a nyíregyházi autóso­kat jellemzik? — Első helyen áll a sebesség helytelen megválasztása. Bár az öt­ven kilométer/órás haladás a tapasz­talat szerint csökentette mind a ha­lálos közlekedési balesetek számát, mind a sérülések súlyosságát, sokan nem tudják felmérni még a sebes­ségkorlátokon belül sem, meddig lehet a gázpedált nyomni, és hon­nan kell a féket használni. — Egy rádióban elhangzott ri­port szerint a rendőrök még elné­zik az öt-tíz km!órás túllépést. Igaz ez? — A közlekedés biztonsága szempontjából nem fogadható el semmilyen túllépés, csak annak sú­lyossága befolyásolja a büntetés mértékét. Az ön által említett sebes­ségnél húszezer forintig bírságolha­tó az autós, és a jogosítvány marad. Ha azonban a mutató 75-ön is túl­leng, akkor harmincezer forintos pénzbírság mellett a vezetői enge­dély is bevonható, s a felelős- ségrevonás feljelentéssel zárul. Nem felejtem el azt, amikor egy elénk kanyarodó Trabantot előz­tünk, s bár jobbra jelzett, minden további nélkül nekünk kormányoz­ta balra az autóját. Szerencsénk, hogy a nagy ijedtségen túl semmi komolyabb baleset nem történt. Pontosan az ilyen kanyarodási esetek következnek a helytelen se­besség után. már ami a gyakorisá­got illeti. Ezek részben abból adód­nak. hogy a kanyarodó jármű nem biztosítja a többiek számára az elsőbbséget, részben pedig abból, amikor szabálytalanul előzik a ka­nyarodét. A legtöbb vitánk ezért van, hiszen egyrészt elavulnak az ezzel kapcsolatos ismeretek, más­részt kevesen látják be, hogy az irányjelző csupán tájékoztató esz­köz, nem jogosít semmiféle elsőbbségre. Októberi karambol a Széchenyi utcán Szeretetotthon Kistelekiszőlőben Igazi otthonra A Tallér utca elején magasodik ki a többi ház közül egy sárga, egy­szerűen formatervezett, de barátsá­gos épület, az Emlékezünk Alapít­vány Tóth András Szeretetotthona. A falakon kívül-belül a friss mész kellemes, tiszta illata érezhető. Sa­ját bútoraival berendezett szobájá­ban lát vendégül bennünket Kova« Imréné, az otthon egyik lakója. Itt kezdjük, majd egy séta után a hall­ban folytatjuk a beszélgetést Pintér Lászlóné otthonvezető és másik két lakó —Csikós Miklósné és Herczeg Sándor — társaságában. — Régóta dédelgetett ötlet volt egy hasonló rendszerben működő szeretetotthon alapítása — kezdi a beszélgetést Pintér Lászlóné. — A kezdő lépést az jelentette, mikor Tóth Andrásné — hogy férje nevé­nek, akit nagyon szeretett, emléket állíthasson — felajánlotta kertjének egy részét a szeretetotthon létesíté­sére. Ezután az ötlet és a jóakarat — magán- és közadományok segít­ségével, pályázati pénzekből és egy holland alapítvány támogatásával — házzá növekedett, melyet a tel­ket felajánló feleség férjéről Tóth András Szeretetotthonnak nevez­nek. Húsz lakó befogadására alkal­mas. Jelenleg tizenhárom hölgy, és egy férfilakónk van, szívesen vá­runk még férfiakat. — Szándékosan nem szociális otthont emlegettem, hiszen a lakók jelentős anyagi áldozat árán talál­hatnak itt otthonra. — Ez valóban így van, a külön szoba 400, a kétágyas 150, a három- ágyas 100 ezer forintba kerül. Komplex ellátásra a nyugdíj nyolc­van százalékát vesszük igénybe, de maximum 10 ezer forintot. —Mit kapnak ezért a pénzért? Kovács Imréné: — Olyan szere- tetet és gondoskodást, amit nem le­het megfizetni. Én elvesztettem már két gyermekemet és a férjemet, tu­dom, mit jelent szeretet nélkül élni. Itt éjjel-nappal vigyáznak ránk, van nővérfelügyelet, ha betegek va­gyunk, olyan ellátást kapunk, mint egy kórházban, rendszeresen láto­gat bennünket az orvos, mindennap megkapjuk a gyógyszereket és min­dent, amire szükségünk van. Na­gyon bőséges és nagyon finom az étel. Herczeg Sándor, az egyetlen férfi lakó egy hónapja van a hölgyek között. — Hogy érzi magát férfitársak nélkül? — Mint kakas a tyúkudvarban. Én vagyok itt a herceg, és addig maradok, míg egyedül vagyok itt leltünk férfi. Utána már csak a nevem ma­rad Herczeg. —Nem örülne egyfétfilakónak? —így jobb, mert nem oszlik meg a hölgyek szeretete. Nincs más fér­fi, így hát nincs más választás: en­gem szeret mindenki. Nagyon jó itt lenni. Szép szobámat saját bútorok­kal tettem lakályossá. Ez lett az ott­honom, itt szeretném leélni hátra­lévő életemet, remélem, még soká­ig. Az első lakó, Csikós Sándomé: — Akkor sem éreztem magányos­nak magam, mikor idejöttem, sze­retettel vettek körül. Az első pilla­nattól kezdve éreztem, hogy otthon­ra találtam ezek között a falak kö­zött. Én is itt akarok élni már, amed­dig csak élek. Nem is tudom, mi­nek lehetne nevezni ezt a házat. Ez egy üdülő, melyet szeretetotthonnak hívnak. Olyan ez, mint egy családi fészek, adjon hálát az Istennek, aki­nek lehetősége van ide kerülni. Ilyenről még álmodni sem lehet... F. Sipos József Ezüst Már csak két hét van karácso­nyig, így december 11-e az ezüstvasárnap jegyében telik el. A Nyírfa, a Kelet és a Centrum Áruház reggel kilenc órától dél­után egy óráig, a Bizományi Áruház pedig reggel kilenc órá­tól déli tizenkét óráig várja a vásárlókat. A karácsonyi készülődésnek egyik elengedhetetlen mozzana­ta a szaloncukor-vásárlás. Kelet Aruház :0,5 kilós kisze­relés: zselés és banános 345 fo­rint, marcipános 522 forint, vaj­karamella 345 forint, meggyes 319 forint. Egy kilós kiszerelés: Kon- zum 386 forint, Extra 778 forint, meggyes 507 forint, narancsos 446 forint. A csokoládé függe­lékcsomagonként 148 ésl68 fo­rint között van. Csillag Csemege. 0,5 kilós ki­szerelés: zselés 314 forint, vaj­karamella 340 forint, konzum 391 forint, desszert 385 forint Egykilós kiszerelés: kóku­szos, és mazsolás 866 forint, mákos 930 forint, marcipános 1094 forint, Desszert 720 forint, zselés 517 forint. A csokoládé- függelék darabonként 45 forint. Búza téri ABC: 0,5 kilós ki­szerelés: meggyes 338 forint, marcipános 483 forint, kókuszos 367 forint, banános 342 forint, vajkaramellás 372 forint, zselés 352 forint, mogyorókrémes 497 forint, kakaós-narancsos 447 forint Egykilós kiszerelés: Hópihe 550 forint, Desszert 715 forint, diós fagyöngy 547 forint, zselés 565 forint, Konzum 555 forint. A csokoládé-függelék csoma­gonként 160 forint, darabonként 30 forint. — Mi a helyzet a kerékpárosok­kal, gyalogosokkal? — Sajnos, a halálos balesetek fele az ő elgázolásukból ered. Ők azok, akik nem ismerik azt a sza­bályt, miszerint lakott területen be­lül lehetőleg az úttest bal oldalán, a helységtábla után pedig kötelezően a bal oldalon kell közlekedniük. Sokat segítenie a baj elkerülésében, ha fényvisszaverő ruházatot vagy kiegészítőt hordanának, hiszen sok helyen a járda alkalmatlan a közle­kedésre, vagy nincs is. Nehéz fel­dolgozni azokat a baleseteket, ami­kor egy nénit a kapuban ütnek el, pedig csak paprikáért akart átszalad­ni a szomszédba. A sötét ruhába öltözött gyalogost ugyanis a tompí­tott fénnyel közlekedő autós csak 16—22 méterről észlelheti. Ha azt vesszük, hogy például hatvan km/ órás sebességgel egy másodperc alatt 17 métert halad, és ennyi idő alatt csak észrevenni lehet az ala­kot, mire a fékre lép, már késő. Ami pedig a kivilágítatlan bicikliseket illeti, még rosszabb a helyzet, mert belőlük távolról maximum a kerék látszik. Érdemes pár forintot egy fényvisszaverő matricára, küllő­vagy pedálprizmára költeni, hiszen ezek sokszor többet érnek a pislá­koló lámpafénynél is. — Ha. már a lámpáknál tarunk, -mit szói althoz.. hergy~gtnnhamócl szaporodnak városunkban) főleg a benzinkutak körül? — Teljesen magánvéleményem, hogy sajnos oda teszik őket, ahol kevésbé szükséges, s bár a benzin­kúthoz való biztonságos bekanya- rodást szolgálják, a közlekedést már kevésbé segítik elő. így van ez pél­dául a Rákóczi úton, holott a 41-es főút bevezető szakaszán vagy a Szegfű utca—László körút keresz­teződésénél sokkal sürgősebb len­ne felszerelésük. — Sokan nem értik, mi szükség volt a telezöld bevezetésére, ami akadályozza a forgalmat. — Ezzel kapcsolatban csak a kez- deti bizonytalanság jelenthetett fennakadást, bár el kell, hogy mond­jam, egyáltalán nem több itt a sze­mélyi sérüléses baleset, mint más lámpáknál. A lényeg azonban az, hogy ezek a közlekedésszabályozók átveszik a döntést a járművezetőtől, és relatíve biztonságosabbak az ál­taluk irányított csomópontok. Eze­ken a helyeken a veszélyforrást az jelenti, ha az autós például nem a saját sávjának lámpáját figyeli, ha­nem az oldalt lévőt, s belemegy a pirosba. Ettől gyakoribb azonban a lámpát megelőző szakaszon a ver­senyfutás a kedvezőbb besorolásért. Jó lenne, ha nem kerülné el az au­tósok figyelmét az itt kialakuló úgy­nevezett tölcsérhelyzet sem, vagyis csak akkor haladna át a zöld lám­pán vagy a vasúti síneken, ha a to­vábbhaladása biztosított, és nem ragad be a csomópont közepébe. Mindezek a dolgok akár közlé­sedéin jótan/icimik js Jelfogliatók, suzt Ínszem, nem Kelt magyarázni, hogy sajátérdekünkben kel 1 odafi­gyelni rájuk. Az udvariatlanságról, s arról, hogy miért és mennyire bün­tethet a rendőr, ha szabálytalansá­gon ér minket, lapunk holnapi szá­mában olvashatnak. Herczku Tünde Nem volt pénz?! Lassan befejezéséhez közeledik a Kossuth tér átalakítása. Hogy szép-e vagy nem? Vitatkozgamak róla a téren sétálgatok, s megosz­lanak a vélemények. Hogy ki mi­lyennek látja, ez ízlés dolga. Per­sze az is szóba kerül, hogy szük­ség volt-e egyáltalán erre a pazar (vagy pazarló?!) átalakításra. No, erről már egybehangzóbb megál­lapításokat hallok. Hogy ugyanis nem ez lett volna a legfontosabb ebben a városban. És mennyire igazuk van! Pedig talán nem is gondolnak a városhoz tartozó tanyabokrokra. A Benkő-, a Súlyán-, a Szeles-, a Mohos-, a Salamon-, az István-, a Debrő és más bokrokra, ahol az egykori vá­rosalapítók, megyeszékhelyt létre­hozók leszármazottai élnek. Mél­tatlanul nem huszadik századi kö­rülmények között! Ők, itt a husza­dik század legvégén, nem díszkö­ves sétányokról és elegáns köztéri berendezésekről ábrándoznak. Szerényebbek az igényeik! Meg­elégednének; egészséges; ivóvíz- ' zélj ieléfőnűathogy'úgy öf-tfe'kij lométeres távolságról fosszüllét* esetén mentőt, tűz esetén tűzoltó-, kát, a betörők, bűnözők ellen pe­dig rendőrt hívhassanak. Ami pe­dig az utakat illeti, megtenné a kö­zönséges szürke aszfalt is. De hát mindezekre nem volt pénz! Nem volt, pedig igazán ran­gos képviselő (a város második embere) szólhatott volna megbí­zása alapján a tanyasiak érdeké­ben. Talán éppen akkor, amikor a Kossuth tér került szóba a városi közgyűlésben. Ha pedig még az autóbusz-közlekedés is eszébe ju­tott volna, akkor most a tanyasi polgárok is beutazhatnának a Kos­suth térre — mondjuk a vasár­napi istentisztelet előtt vagy után —, elvitatkozgatni a város pénzé­nek igazságosabb felhasználásá­ról. Suták Mihály Tál! szünet Kiskarácsony, nagykarácsony... az ezernyi ajándékot rejtő ünnepek mellett talán a téli szünet az, ami úgy igazán megmozgatja a gyerekek fantáziáját. Nincs korán kelés, nyolckor ágyba bújás, s ha az idő is úgy „akarja” lehet szánkózni, hógolyózni, nagyokat hancúrozni. Megkérdez­tük, hol, mikortól és meddig tart a téli szünet. Bölcsődék: a csöppségeket december 23-án, pénteken lehet utoljára bölcsibe vinni. Ezután legközelebb január 2-án nyitják meg kapuikat az intézmények. Óvodák: itt úgy tűnik, kicsit bonyolultabb a helyzet, mint a bölcsődéknél. Az óvodák még nem egyeztették az önkormányzat illetékeseivel, mikor melyik óvoda zár be, és hol fogadják ez idő alatt az apróságokat. A döntés megszületése után erről is tájékoztatjuk az olvasókat. Iskolák: a Művelődési Minisztérium rendelete szerint a téli szünet hi­vatalosan december 22-én kezdődik és január 3-áig tart. Az időpontok között azonban iskolánként lehetnek eltérések, mert néhol a vezetőség egy­két nappal meghosszabíthatja a téli vakációt. Kedves gyerekek! Kellemes pihenést, jó szórakozást!

Next

/
Oldalképek
Tartalom