Új Kelet, 1994. december (1. évfolyam, 215-239. szám)

1994-12-08 / 221. szám

NEM KETTŐ, HANEM TÍZ! Hibásan jelent meg tegnapi lapunk­ban a Független Képviselők Egyesü­letének sajtótájékoztatójáról szóló tu­dósítás. A tájékoztatón az egyesület elnöke, dr. Soltész János újságírói kérdésre válaszolva elmondta: leg­alább 10 (tíz! jelöltjük képviselővé választásában bíznak! A tudósításban a tíz helyett „két jelölt” szerepelt — nagyon nem mindegy! A Független Képviselők Egyesületétől és az Olva­sóktól elnézést kérünk! VASUTASSZTRÁJK SZABOLCS-SZATMAR-BEREG MEGYEI HÍRLAP I. évfolyam, 221. szám Ára: 12,50 Ft 1994. december 8., csütörtök MA AZ UJ KELET • • *»« TISZALOKON LESZ? ÓBB Pók Istvánnal beszélget Száraz Attila sportról, jövőről, politikáról írásunk a 11. oldalon Csütörtökön reggel sztrájkoltak a vasuta­sok. Időközben befejezéséhez közeledik az állapotfelmérő vizsgálat. Ennek eredményei döntik majd el. hogy hol szükséges szüne­teltetni vagy megszüntetni vonalakat. Erről kérdeztük Puskás Istvánt, a mátészalkai vasútállomás szolgálati főnökét. — Sem a közlekedési tárcának, sem a vasút vezetésének nincs szándékában a forgalmat sehol sem szüneteltetni. Cél a vasút deficitjét levinni, hatékonyabb üze­meltetést elérni. Ennek egyik módja olyan menetrendi szerkezet kialakítása, hogy a ráfordítások csökkenjenek. A másik a vo­natok rádiósítási programja lenne úgy, hogy egy helyről több állomás forgalmát tudjuk irányítani. így egy-egy mellékvo­nali állomáson kevesebb személyzetre len­ne szükség a mainál, valamint ha egy vo­nat meghibásodna, nem kellene a legkö­zelebbi állomásra bemenni, hogy segély­gépet hívhassanak. — Sokak véleménye szerint a személy- szállítás szüneteltetése az adott pálya vég­leges leromlását eredményezné. Erről mi a véleménye? — A személyszállítás esetleges szüne­teltetése nem jelentené a teherforgalom leállítását is. Vannak azonban gondok. Az állomáson jelentkező utasok negyven szá­zaléka utazik Debrecen felé, és csak mint­egy öt százalék a csengeri vonalon. A fő problémát az állomások külterületi elhe­lyezkedése jelenti. Az emberek nem gya­logolnak ki oda, inkább mennek a busszal, ami a település központjában is megáll. Semmilyen végleges döntés nem szület­het azonban, míg az érintett önkormány­zatokkal azt meg nem beszélik. A Volán igazgatójával beszéltem már erről, és el­képzelhetetlennek tartjuk, hogy a forgal­mat közutakra tereljük át. Az utak állapo­ta és a környezetvédelmi szempontok sem teszik lehetővé ezt a lépést. A folyás­irányban haladó hajó után a vonat igényli mozgásához a legkevesebb energiát. A P2 motorvonat üzemanyag-felhasználása azonos távolságon belül jóval az autóbusz üzemeltetési költsége alatt van, motorja kevesebb káros anyagot bocsát ki, tehát jobban megéri működtetni. (Folytatás a 2. oldalon) ADJA AZ EMELÉST? Közel 20 tűzoltó, valamint 5 gépkocsi vett részt azon a nagyszabású gya­korlaton, amelyet tegnap délelőtt tartottak Nyíregyházán a Jósa András Múzeumban. Az imitált tetőtűz eloltását végző tűzoltók egy rendszeres bevetési gyakorlat részesei voltak, melynek célja a rugalmasság gyakor­lása egy nagy értékeket rejtő épületben. A gyakorlat a közlekedésben fenn­akadást okozott ugyan, de mindenki érdeklődve nézte a nem mindennapi eseményt Lotz Károly közlekedési miniszter ki­fejtette, nem lát esélyt arra, hogy a kor­mány eltérjen az eredeti, hatszázalékos béremelési javaslattól. A reprezentatív szakszervezetek viszont nem változtatták meg véleményüket, így ma reggel 5 és 7 óra között figyelmeztető sztrájkra került sor. A MÁV visszavonta hatszázalékos béremelési javaslatát. Pölhacker Attilát, a Záhonyi Vasutas Szakszervezet titkárát kérdeztük meg az ügyben. — Lotz úr nyilatkozatában elhangzott, hogy a kormány hatszázalékos emelést ad a vasútnak, akár a közalkalmazottaknak, miközben előterjesztésében az áll, hogy a bruttó bér 1994 évhez képest ne emelked­jen. Enyhe csúsztatás a kormány részéről magáénak beállítani azt az emelési javas­latot, amit a MÁV vezetői tettek. Ez a hat százalék a kővetkezőkből tevődik össze: az étkezési támogatás összegét 900 forint­ról 1200 forintra emelnék fel, ez adna egy százalékot. A MÁV vezetése biztosította dolgozóit arról, hogy a soros előlép­biztosítás ISMÉT GÉPBÖRZE készletre — Negyedik alkalommal rendezik meg december 15-én az egykori állami tulajdonú, használaton kívüli, de műkö­dő gépek értékesítési fórumát, a Priva­tizációs Gépbörzét — tudtuk meg Tóth Jánostól, a Printout Info Kft. munkatár­sától, a börze területi képviselőjétől. — A helyszín a fővárosban az ECONOMIS Rt. székháza lesz. Ez a cég nyerte el pá­lyázat útján az ÁVÜ-től a gépbörze működtetési jogát. A börze keretében az értékesítési rendszer változatlan, az el­adásra kerülő berendezések főbb adatai számítógépes nyilvántartásunkban megtekinthetők. A gépeket, eszközöket működés közben a megadott telephelye­ken lehet megnézni. December köze­pén (a börzén) a leendő vásárlók a kivá­lasztott berendezésekre licitálhatnak majd. A jó hír csak a lakossági folyó­számlával rendelkezőket érinti! Az OTP, a Dunabank és a Postabank ed­dig negyedévre előre emelte le a számlákról a kötelező biztosítások összegét. Január elsejétől már ez is havi lebontásra kerül. Azoknak vi­szont, akik csekken fizetik be az au­tójukra kirótt összeget, továbbra is ne­gyedévi díjat kell egyszerre postára adniuk. AGRÁRKONFERENCIA NYÍREGYHÁZÁN Kelet-magyarországi Regionális Konfe­renciát tartottak tegnap Nyíregyházán a Tudomány és Technika Házában, a Ma­gyar Agrártudományi Egyesület, az MTA megyei tudományos testületé és a Fried­rich-Naumann Alapítvány szervezésében. A konferencia kezdete előtt néhány perccel sikerült beszélnünk dr. Kecskés Mihállyal, az MTA megyei tudományos testületének elnökével. — Mi a célja ennek a konferenciának? Milyen témában hangzanak el előadások? — A Kelet-Magyarországi Regionális Konferencia a megyében kerül megrende­zésre, azonban nemcsak a megye, hanem az egész régió — beleértve Kárpátalját is —problémáival foglalkozik, hiszen velük is együtt kívánunk működni. Ugyanakkor a miskolci és debreceni akadémiai bizott­ságoktól és az ország különböző részeiről is vannak itt szakemberek. Elsősorban a mezőgazdasággal kapcso­latos kérdések kerülnek megvitatásra, de ezzel kapcsolatosan egyéb — így például az ipari háttér felmérése és környezetvé­delmi — problémák is, érdeklődésre tart­hatnak számot. — A konferencián csak a nehézségek számbavétele történik meg, vagy megol­dást is keresnek a résztvevők? — Elsősorban a problémák felvetése, a helyzet felmérése, bemutatása, de az út­keresés is célja a tanácskozásnak. Ezt ugyan, csupán itt nem lehet megoldani, de az előadások hozzájárulnak ahhoz, hogy ezeket a kérdéseket egyrészt megbeszél­ve, másrészt egy kicsit konkretizálva és talán az utat kijelölve mehessünk tovább. A konferencia résztvevőit Medgyesi József, a megyei közgyűlés elnöke ésMádi Zoltán, Nyíregyháza megyei jogú város polgármestere köszöntötte. Ezután dr. Manninger Sándor, a Földművelésügyi Minisztérium helyettes államtitkára tartott széles áttekintésű előadást a térség mezőgazdasági helyzetéről. Dr. Kiss Ju­dit, az MTA Világgazdasági Kutatóinté­zet tudományos igazgatója a magyar ag­rárexport problémáiról, Medgyesi József pedig megyénk mezőgazdaságának hely­zetéről és gondjairól tartott előadást. Dr. Kecskés Mihály a tudományos kutatásról és oktatásról mint a megye fejlesztésének egyik eszközéről beszélt. Dr. Friedrich Bauersachs, a Friedrich-Neumann Alapít­vány magyarországi képviselője a regio­nális fejlesztés németországi tapasztalatait ismertette. Elhangzottak még hozzászólások a kö­vetkező témakörökben: a távolság és a kö­zelség problémája a piacon és a kultúrá­ban, biológiai-mezőgazdasági kutatások és fejlesztések Kárpátalján, az állattenyész­tés fejlesztésének időszerű feladatai, a nö­vénytermesztés fejlesztésének aktuális kérdései, harmonizált térségfejlesztés, va­lamint regionális eltérések és kezelésük Borsod-Abaúj-Zemplén megye mezőgaz­daságában. tetéseket 1995-ben is végre fogja hajtani, de megjegyzem, erre már korábban köte­lezettséget vállalt a kollektív szerző­désben. Ennek a bémövelő hatása 1,5 szá­zalék, de ezt csak azok a dolgozók kap­nák meg, akik előléptetésre jogosultak. Az a követelmény, hogy a MÁV-nak 1995 évben közel nyolcmilliárd forintot kell megtakarítania. Az efölött kispórolt össze­get bérfejlesztésre fordíthatja. Ezt enge­délyezte a kormány, ennyiben van köze a hat százalékhoz. Legalább kétmilliárd pluszmegtakarítás esetén ez utóbbi 2,4 százalék növekedést jelentene a fizetések­ben. Ennek ára azonban további létszám- leépítés, ami számításaink szerint 8-10 ezer embert érintene. A kormány tehát nem hat, hanem legfeljebb 2,4 százalékot vallhat kis túlzással magáénak, ez viszont, vasutas dolgozók elbocsátása árán, nem is kell nekünk. A MÁV Rt. vezetése decem­ber 6-án rendkívüli ülést hívott össze, ahol a tárgyalás fő témája a munkáltató új ja­vaslata volt az 1995. évi bérfejlesztésre. BÜNTETÉS CSAK KÉSŐBB Hétfőtől valamennyien — autóval vagy gyalogosan — a jeges, csúszós utaknak „hála”, egyre óvatosabban, körültekintőbben közlekedünk. Ám annak ellenére sok dolguk akad a men­tőknek, karosszéria-lakatosoknak, hogy a Köztisztasági Kft. és a közúti igazgatóság munkatársai minden tőlük telhetőt megtesznek az utak, járdák jégmentesítésére. — Nekünk, városlakóknak kell-e járdát takarítanunk? — Orzságos és önkormányzati — a megyeszékhelyen Nyíregyháza köz- tisztaságáról szóló — rendelet intéz­kedik arról, hogy hol és kinek kell a járdát takarítania — tudtuk meg Tóth Gézától, a nyíregyházi polgármesteri hivatal közterület-felügyeleti csoport­jának vezetőjétől. — A jogszabály ér­telmében a házak tulajdonosai, bérlői, kezelői vagy haszonélvezői kötelesek az épület előtti járdát, annak hiányá­ban egy méter széles sávot tisztán tar­tani, síkosságmentessé tenni. Ennek betartásáért felelősek vagyunk. Amennyiben valaki a takarítás hiánya miatt elcsúszik, és balesetet szenved, kártérítést követelhet, amit bíróságon lehet érvényesíteni. A polgármesteri hivatal közterület-felügyelői rendsze­resen járják a várost, és ellenőrzik a jogszabály betartását, a járdák állapo­tát. Eddig is már több tulajdonost fi­gyelmeztettünk, mert csúszós volt háza előtt a járda, később azonban — erre tavaly télen többször volt példa — a helyszínen kettőezer forintig • terjedő pénzbírságot szabunk ki. V Ebben szerepelt például a minimálbér 12 500 forintra emelése — ami a valóság­ban csak mintegy 1500 vasutast érintene —, az említett étkezési támogatás, vala­mint egy olyan kitétel is, miszerint az a 6800 fő, akinek alapbére körülbelül 46 000 Ft/hó/fő, emelést nem kapna. Jellemző, hogy míg a másik két kategória alapbérét pontos átlagban adták meg, a vezetői ré­tegét csak megközelítőleg. A szakszerve­zetek egyeztető tárgyalásokat folytattak, és megállapodtak abban, hogy a MÁV ajánlatát elutasítják, mert idézem: „az nem lép túl a hatszázalékos átlagos emelési kereten, megosztja a vasutasokat, szétzi­lálja a bértarifarendszert, nem követi a szakszervezetek azon ajánlatát, mely sze­rint mérséklik a húszszázalékos béreme­lési követelést”. A szakszervezetek várják a kormány további ajánlatát a megegyezésre. A leg­közelebbi tárgyalásra a MÁV vezetése és az érdekvédelmi szervek között december 9-én kerül sor. December 6-án a sétálóutcában, a Jo­ker üzletház előtt egy teherautó kidön- tött egy kandelábert. Mikor állítják helyre, és mennyibe fog kerülni? Erről érdeklődtünk Deák Zoltántól, a TIT ÁSZ kirendeltségvezetőjétől: — A teherautó vezetője által okozott kár értéke 2-300 ezer forint. Jelenleg az a gondunk, hogy a kandeláber üveg- búrája egyedi típus, már nem gyártják, nehéz lesz beszerezni. A világítótestei mi állítjuk helyre, a teherautó kötelező biz­tosítása terhére

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom