Új Kelet, 1994. december (1. évfolyam, 215-239. szám)

1994-12-27 / 237. szám

LABDARÚGÁS ÚJ KELET 1994. december 28., szerda Körzeti éllovasok Nyírturai bajnoki álmok A közép-szabolcsi körzeti bajnokság első osztályában az őszi bajnoki címet a nyírturai legénység kaparintotta meg. A csapat nagy csatákat, ádáz küzdelmeket vívott a szorosan nyomukban lévőkkel. A túrái gárda értékelésére a sportegyesület elnöke, Bagoly Zoltán vállalkozott. — Elégedett a fiúk Őszi teljesítményé­vel? — Természetesen, hiszen az élen állva várhatjuk a tavaszi folytatást. Dédelgetett álmunk válna valóra, amennyiben sikerül­ne egy osztállyal feljebb lépnünk. Komoly munka fekszik ebben a garnitúrában, és úgy néz ki, ez most fog kamatozni. A mögöttünk lévő két esztendő tudatos csa­patépítésének köszönhető ez az eredmény. — Gondolom, a mostani elsőség eléré­séért a szezon előtt megerősítették az együttest. — Jelentős átigazolásokat hajtottunk végre. Hozzánk került Nyíregyházáról Farkas, Sényőről Szabó, Mészáros és Nagy, valamint Nyírbátorból Magyar Zsolt. Ezek a nevek igen jól csengenek a futballszakmában. —Tavaszra nem akarnak még újabbak­kal erősíteni? — A téli holt szezonban szeretnénk to­vábbi labdarúgókkal verhetetlenné tenni csapatunkat. Ha minden a tervek szerint halad, akkor három jó képességű focistá­val leszünk gazdagabbak. — Neveket lehetne említeni? — Ettől egyelőre még tekintsünk el, ugyanis nem akarom elkiabálni a dolgo­kat. Az viszont biztos, hogy ha kiszemelt­jeinket le tudjuk szerződtetni, abban az esetben nehéz dió lesz bennünket megszo­rítani a bajnoki címért zajló versenyfutás­ban. — Az eddig lejátszott találkozók közül melyek érdemelnek említést? — Azokra a meccsekre, ahol győztesen hagytuk el a játékteret, szívesen emlék­szem. Ezekből is elsősorban a nagy ve- télytársakkal — akik a leginkább jelente­nek veszélyt pozíciónkra — történő mérkőzéseinkre. Némi keserűséggel tölt el, hogy a legnagyobb rivális, Nagycser­kesz otthonában egy góllal gyengébbnek bizonyultunk. Volt egy összecsapásunk, amely idő előtt ért véget. Történt ugyanis, hogy Oroson való fellépésünkön egy-nullás ve­zetésünknél egy hazai szurkoló berohant a pályára, és ámokfutást rendezett. A kö­vetkezmény, miután a játékvezető lefújta a kilencven percet, a találkozó három baj­noki pontját, három-nullás eredménnyel nekünk könyvelte el a szövetség. — Kik azok a futballisták, akikről ér­demes szót ejteni? — A szezonban kiemelkedő produkci­ót nyújtott Molnár, vagy ahogy társai be­cézik, Mokka. Brekkre eltiltás miatt nem számíthattunk egy ideig. A két ukrán lab­darúgónk közül Malejtől valószínűleg megválunk, mert nagyon fegyelmezetlen volt, és sokszor el sem jött a meccsekre. Csalódtunk benne, és kijelenthetem, hogy a hozzá hasonló mentalitású egyénekre most, és az elkövetkezendő időszakban sem tartunk idényt. — A közeljövőben mik lesznek a tenni­valók? — A csapat anyagi és tárgyi feltételei­nek eddigi stabilitásának megőrzésén fá­radozunk. Az önkormányzat támogatásá­ból és a helyi Túrái Szabadidő SE bevételeiből tartjuk fenn a község futball­csapatát. Ennek a két patronálónak köszönhetően pénzügyi garancia van a gárda zavartalan működéséhez. Az ittho­ni derbijeinkre többen is kíváncsiak len­nének, csak az a gond, hogy a szomszéd­vár Sényő hazai találkozóinak időpontjai egybeesnek a mi megmérettetéseinkkel. Az ütközés elkerüléséért ellentétes sorso­lást kértünk, de ezt nem teljesítették. Ta­vasszal újra ezért fogunk kardoskodni, hátha lesz foganatja. A labdarúgópályán­kat mihamarabb fel kell újítani, mert né­hol már kívánni valót hagy maga után a fű minősége. Tóth Mihály Balkányi tehetségek A megyei másodosztályú ifjúsági lab­darúgó-bajnokság második csoportjának őszi első helyezettje Balkány együttese lett. A község tehetséges focistapalán­táinak kiugró teljesítménye titkát próbál­tam megfejteni File Miklóssal, a sport­egyesület elnökével. . — Milyen a fiatalok hozzáállása a fo­cihoz? — Kiváló, ezt az őszi bajnoki cím is mutatja. Húsz-huszonkét játékos láto­gatja az edzéseket, s ez a hét végi meccsek eredményein meg is látszik, hisz mindössze egyszer hagyták el vesz­tesen a pályát. — Tud olyan neveket említeni, akik rövidesen a felnőttlegénységben is he­lyet követelnek majd maguknak, és eset­leg hosszabb távon gyökeret tudnak ver­ni? — Az egyik középpályás, Balázs már szerepelt a nagyok között, és nem oko­zott csalódást. Rajta kívül a hátvéd posz­ton számításba jöhető Szlacsinnak jóso­lok nagy jövőt. —Milyen az ifjúságiak átlagélet- kora? — Többségük tizenhat és tizenhét esztendős, még sokan tanulnak közülük, főként Nyíregyházán és Nagykállóban. — Ezek a városok ez idáig nem vetet­tek szemet a srácokra, nem környékez­ték meg őket? — Nem hallottam ilyenről, de szerin­tem egyik focistánk sem vágyik el in­nen. — Minek tulajdonítható ez az erős kötődés, ragaszkodás a futballisták részéről? — Elsősorban az edzőnek, Bíró Já­nosnak, akinek sikerült elfogadtatnia magát a gyerekekkel, és nagyon jól ki­jön „tanítványaival”. Továbbá a játéko­sok mentalitásának, mely a sportág sze- retete iránt nyilvánul meg. És nem utol­sósorban annak, hogy a felnőttgar­nitúrával egyenrangúan kezeljük őket, ami azt jelenti, hogy ha az „első” csa­pat kiránduláson, vacsorán vagy vala­milyen összejövetelen vesz részt, akkor az ifiknek is ott a helyük. Kitűnő a kö­zösségi szellem, és ez az egyik meg­határozó összetartó erő a kollektívában. — Ezekből a fiúkból egy szebb remé­nyekre jogosító együttes alapjai körvo­nalazódnak. Egyetért ezzel ? — Remélem, a későbbiekben nem kallódnak el ezek a tehetségek, nem so­dorja el őket az élet messzi tájakra. Majd meglátjuk, hogy mit hoz a jövő. Tóth Mihály Felhívás! . A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Labdarúgó Szövetség Játékvezetői Bizott­sága alapfokú játékvezetői tanfólyainot indít 1995. január 7-én 9 órakor. A tan­folyamon való részvétel ingyenes, és még a helyszínen is lehet jelentkezni. A tanfolyam helye: Nyíregyháza, Mártírok tere 9. szám alatt a VIII. emele­ti tárgyalóteremben. A tanfolyamon részt vett és eredményes elméleti vizsgát tett hallgatók a tavaszi szezonban játékvezetői működésre jogot kapnak. Teremfoci Mint már arról beszámoltunk, ma reggel 8.30-kor kilenc helyszínen kezdetét veszi a II. Magyar Teremlabdarúgó-baj­nokság. A kétnapos eseményre Szabolcs-Szatmar-Bereg megyében kerül sor. Az első napon kilenc helységben negyvenöt csapat küzd a legjobb tizenhat közé jutásért. Minden csoportból az első és a hét legjobb második jut tovább. Csoporton belül a sorrendet a több pont, az egymás elleni eredmény, a gólkülönbség, a több rúgott gól vagy sorsolás dönti el. A legjobb második kiszámításánál is hasonló elveket alkalmaznak, csak itt értelemszerűen nincs egymás elleni eredmény. A mérkőzéseken döntetlen esetén büntetőrúgásokkal kell eldönteni, ki a győztes. Mindkét együttes három-három lehetőséget kap, ha ezután sincs döntés, addig folytatják a büntetőrügásokat, míg el nem dől a győzelem kérdése. A csoporton belüli körmérkőzések időrendje a következő: 8.30: 1-3,9.30: 4-5,10.30: 1-2,11.30: 3—1,12.30: 5-2,13.30: 1-4,14.30: 3-2,15.30: 1-5, 16.30: 4-2, 17.30: 3-5. Az időpontok utáni számok a csoporton belüli sorsolási sorszámot jelentik. Helyszínek, csoportbeosztások A csoport Kisvárda: 1. Egri Fiúk, 2. Hajdúnánás OFC, 3. Hírlap SE Demecser, 4. Kőbánya Saliven, 5. Naturál Debrecen. Játékvezetők: Drucskó János, Mónus Tibor, Márton Gyula. B csoport Csenger: 1. Meggy Miskolc, 2. Gyöngyös, 3. Autóelektronika Székesfehérvár. 4. Sus Hús Kft. Csenger, 5. Faház FC Buda­pest. Játékvezetők: Herbály Lajos, Lőrincz Sándor, Heckmann János. C csoport Nyíregyháza: 1. Szali FC Vásárosnamény, 2. Kül­ker FSC Budapest. 3. OTSH Válogatott, 4. Haveco Nyh., 5. Csepel Hungary ’94. Játékvezetők: Vágner László, Ortó Gyu­la, Tamasovics György. Tegnapi számunkban már megpró­bálkoztunk esélylatolgatással. A kispá­lyás fociban profi együttesek, a Balox- Lőrinc FC, a Primex FC, az Apenta- Nestlé, az Aramis Bp. SE, indulhatnak a legnagyobb eséllyel, de két nyíregy­házi csapatnak, a Haveconak és a Gó­D csoport Tiszavasvári: 1. Hódmezővásárhely HKFC ’93, 2. Tiszavasvári Alkaloida SE, 3. FC Július Budapest, 4. Északtel Miskolc, 5. Aramis Budapest. Játékvezetők: Hornyák Lajos, Labancz András, Szlomoniczky István. E csoport Nyírbátor: 1. Magyar Határőr Vállogatott, 2. Püspökladány ÁSZ, 3. Hajdúvolán TTE, 4. Kálvária Székesfehérvár, 5. Komplex Budapest. Játékvezetők: Zahorecz Lász­ló, Éva István, Nagy József. F csoport Mátészalka: 1. Nyírcsaholy, 2. Sasok FC Budapest, 3. Balox-Lőrinc Budapest, 4. Pünki SC Budapest, 5. Novitas Stúdió Debrecen. Játékvezetők: Vad István, Vida László, Balázs Csaba. lya Ker-nek is lehetőségük van a legjob­bak közé kerülni. Kérdés, hogy a Tiszavasvári Alkaloida SE nagypályás focistái hogyan tudnak helytállni a számukra szokatlan környe­zetben, és szabályok mellett. Ha egy hét elegendőnek bizonyult a gyakorlásra, ak­G csoport Vásárosnamény: 1. Gólya Kér Nyíregyháza, 2. Iposz Nyh., 3. Kiri-Giri Debrecen, 4. Mező HC ’94, 5. FC Rubeola. Játékvezetők. Ila Lajos, Farkas Péter. Tamasovszky Zoltán. H csoport Fehérgyarmat: 1. Berekrolád Kft. Miskolc, 2. Panda Klub Budapest, 3. TPS Csiga Budapest. 4. Hawai Disco Fehérgyarmat. 5. Trimex Budapést. Játékvezetők: Varga Sándor, Lánczos Gábor, Buda Mihály. I csoport Levelek: 1. In-Time Budapest, 2. Isobau Nyh., 3. Apenta-Nestlé Budapest, 4. Sörpati­ka Tiszavasvári, 5. Hírős Építők Kecs­kemét. Játékvezetők: Cserna László, Ficze Attila, Hajdó Attila. kor ők is meglepetést okozhatnak. A miskolci és gyöngyösi együttesek is ott lehetnek a legjobb tizenhatban. Minden helyszínen akad három-négy jó nevű gárda, így mindenütt nagy csaták vár­hatók. Akik már láttak kispályás te­remfocit, tudhatják, hogy szép techni­kai megoldásokra, bombalövésekre és más izgalmakra is számíthatnak. Nagy csaták várhatók Holt szezon A szurkolóknak is itt a pihenés ideje. Visszatekintve a magyar labdarúgás 1994. évi történéseire, bizony elfáradhatott a szurkoló, különösen azok, akik még haj­landóak hétről hétre pénzüket és idejüket arra áldozni, hogy meccsre járjanak. Pedig minden szezon úgy kezdődik, hogy a szurkoló reménykedik, ezentúl, minden jobb lesz. Voltak jó mérkőzések, akár az NB I, akár a második vonal bajno­ki küzdelmeit tekintjük. Az összkép és az általános színvonal még mindig messze van attól, amit a szurkolók várnának. A nemzetközi színtéren elszenvedett soroza­tos kudarcok sem tehették boldoggá az „ezerfejű cézárt”. Mindezeket figyelembe véve, valamint ideszámítva azt a tényt, hogy a nyáron több mint egy hónapon keresztül világbaj­nokság is zajlott, amelyet a futballked- velők tábora éjt nappá téve kísért figye­lemmel, nem lehet azon csodálkozni, hogy ilyenkorra már a csömör jelei mutatkoz­nak rajtuk. Ilyenkor teszik azt a könnyel­mű kijelentést, hogy jövőre egy „taliga majomért” sem mennek mérkőzésre. A szurkolók lélektana azonban igen különös. Amint véget érnek az ünnepi lakomák, és átlépünk az új esztendőbe, már nem találják a helyüket. Hosszúnak tűnnek a hétvégék. Mire a naptár február derekát mutatja, már az előkészületi meccseken figyelik dideregve kedvenceiket. Érdeklőd­ve fedezik fel a csapatnál az új arcokat, le­gyen az játékos vagy edző. Egymás között pedig már fogadásokat kötnek a tavaszi sze­replést illetően. így van ez rendjén. A csapatok és szurkolóik kölcsönhatás­sal kell. hogy legyenek egymásra. Ha jól ment ősszel a csapatnak, akkor ez kell. hogy lelkesítse közönségüket. Ha gyen­gébben, akkor most a drukkereken a sor, hogy kitartásukkal, biztatásukkal jobb sze­replése serkentsék csapatukat a jövőben. Gondoljanak arra. hogy az ócsárlástól még senkinek sem lett nagyobb az önbizalma. Inkább az ellenkezőjére van példa. Ezek a hónapok a szurkolók számára is a felkészülési időszakot jelentik. No nem azért, hogy jó előre beszerezzék a behaji- gálandó szotyolát vagy egyebet. Esetleg újabb gyalázkodó rigmusokat faragjanak az ellenfelek, azok szurkolói vagy éppen a játékvezetők számára. Inkább azért, hogy vegyék kézbe eset­leg a szabálykönyvet, és gondolkodjanak el azon, hogy néha a bíróknak, partjel­zőknek is igazuk lehet, ha megadnak egy tizenegyest vagy beintenek egy les­helyzetet. Menjenek el egy-két edzésre, személyesen győződjenek meg arról, mit tesznek a játékosok, edzők azért, hogy jobb szórakozást nyújtsanak a tavaszi mérkőzéseken. Ha megteszik, akkor a baj­nokság során reálisabban értékelhetik a mutatott teljesítményt. Készüljenek arra, hogy saját csapatuk biztatásával teljenek el a kilencven percek, ne pedig az ellenfe­lek és a játékvezetők szidalmazásával. Mindenekelőtt pedig határozzák el, hogy az új szezonban is ott fognak ülni vagy állni megszokott helyükön a lelátó­kon. Mert ez a legfontosabb! Szurkolók nélkül ugyanis nincs értelme a játéknak. Hogy miért írtam le mindezt. mikor ezt Önök jól tudják? Mert holt szezon van. Tehát jó felkészülést és boldog új esztendőt, kedves szurkolók! Hangay György Megyei I. osztály Őrségváltás Ibrányban Mint arról lapunk korábbi számában már beszámoltunk. Ibrányban mandátuma lejártával a sportegyesület elnöksége le­mondott, s ezt a szurkolókból álló közgyű­lés elfogadta. Megvált tisztségétől az egye­sület elnöke, Láda Bertalan és a labdarú­gó-együttes szakosztályvezetője, Kakuk István. Ezek tehát röviden az előzmények, ami utána következik, az már egy újabb fejezet az ibrányi sportélet történelem- könyvében. Januártól új szakosztályi modell lesz a városban, ennek lényege, hogy az egye­sület irányítása teljes egészében a polgár- mesteri hivatal kezébe kerül. Az önkor­mányzati képviselőkből alakult héttagú sportbizottság felügyeli az SE-t. A bizottsági tagok (Kulcsár Ferenc, Fekete Dániel, Laskodi Tibor, dr. Szegedi Tibor, Trencsényi Imre, Márkus Ferenc, Kató Zoltán) megválasztották egymás kö­zül az elnököt (Trencsényi Imrét) és két helyettesét (Márkus Ferencet és Kató Zol­tánt). Az elnök feladata lesz a bizottság döntéseit szentesíteni. A helyetteseknek az elnök távollétében kell majd jogaikat gya­korolni. Három külső taggal is kiegészült a bizottság — Tündik Ferenc, Nagy György és Ferenczi György személyében —. amely kinevezett egy sportügyintézőt, aki Haluska András lett. A választók úgy látták, hogy jelen pillanatban nincs erre a posztra megfelelőbb ember a városban. Haluska úrnak az Ibrány sportjával — lab­darúgás, birkózás, kerékpározás, tömeg­sport — kapcsolatos adminisztrációs és szervezési munkákat kell elvégeznie. Ő lesz az az ember, aki fűhöz-fához szalad majd, hogy a dolgok egyenes mederben folyjanak. Ellenőrizhetővé, átláthatóvá és megbízhatóvá kell tennie a sportot. Ügyel­nie kell arra, hogy a sportberkekbe áram­ló pénzeket számon lehessen kérni. Köztisztviselői státuszban fog tevékeny­kedni, fizetését az önkormányzattól kap­ja, de a sportegyesület is kiegészíti majd. A vezetőedző kérdése is megoldódott. Kegye István maradt a kispadon, bár Kiss Miklós és Aranyi László neve is szóba jött, de végül is nem tudtak velük megegyez­ni. A klub 1995. július 31-ig kötött szerződést a régi-új trénerrel. Tóth Mihály

Next

/
Oldalképek
Tartalom