Új Kelet, 1994. december (1. évfolyam, 215-239. szám)
1994-12-27 / 237. szám
HÁTTÉR III _ 1994. december 28., szerda ÚJ KELET RÜ3 9 Francia lapok a gépeltérítésről 7 A párizsi sajtó keddi írásaiban az Air France gépe eltérítésének politikai, kétoldalú és geopolitikai következményeit fontolgatja. A konzervatív Le Figaro véleménye szerint a francia határozottság gondolkodóba ejti mindazokat, akik a zsarolást a politika részének tekintik. — Sajnos, ezt azonban egyelőre semmi sem igazolja — írja a kommentátor. — Az, hogy a hét végi dráma megoldási módja lehűtötte a francia-algériai kapcsolatokat, nem elégíti ki az algériai szélsőségeseket. Az sem elegendő számukra, hogy Franciaország a demokráciára szólít fel, és nemet mond mind a terrorizmusra, mind a teljes elnyomásra: ők teljes szakítást akarnak Algír és az új sátán: Franciaország között. Nem szükséges prófétának lenni ahhoz, hogy előre lássuk: a kormánynak hamarosan pedagógiai módszerekhez kell folyamodnia, különös tekintettel a választási időszakra, amikor a demagógok felértékelődnek, és az algériai kérdés szintén a választási kampány témája lesz — írja a Le Figaro kommentárját ismertetve az AFP. A baloldali Liberation szerint az Airbus- ügy sikeres befejezése nem vet véget annak a bonyodalomnak, amelybe a túszszedőakció révén a francia-algériai viSzegény királyok Amikor Juan-Carlos spanyol király büszke apaként bejelentette, hogy vállalja leánya, Elena infánsnő fényűző esküvőjének költségeit, kénytelen volt azt is megígérni, hogy, ez a spanyol adófizetőknek egy Fityingjébe sem fog kerülni. Európa uralkodói rég nem azok a pazarul tartott kivételezettek, akik néhány évtizeddel ezelőtt voltak. Manapság a társadalom elvárja tőlük, hogy adót fizessenek, és egyre kevésbé kapják meg a reprezentáláshoz szükséges anyagi támogatásokat. A legnépszerűbbek közöttük az észak-európai országok „biciklis monarchiái”, melyek tagjai közönséges polgárokként élnek. A svéd királyi pár évente több mint ötszáz nyilvános szereplést vállal, ami alattvalóik 4 millió dollárjába kerül. E hónapban a svéd parlament az összeg csökkentését indítványozta, mire az udvar nyilvános panaszban kijelentette, hogy nincsenek rendes számítógépek, és használt irodafelszerelésre telik csupán. A brit Munkáspárt egy új, karcsúsított udvart szeretne látni, ahol nem élősködik udvaroncok tömege állami pénzen. Erzsébet királynő mintegy tízmillió fontot kap országa költségvetéséből. Harald, norvég királynak 3,1 millió dollár az évi járandósága. Omladozó pilótájának felújítását nemrégiben* megtagadta tőle országa, gyermekért állami iskolába járatja. Dánia királynője, Margit meglehetősen szegénynek számít, évi járandósága mindössze 2,4 millió dollárnak felel meg. A holland királyi család tagjai állítólag a leggazdagabb uralkodók a világon, ők azonban nem élnek igazán királyiam Biciklin járnak és aktívan politizálnak. Albert, belga király adót fizet személyes vagyona után, de 2,6 millió adómentes dollárt is kap évente. Az euróipai uralkodók még mindig sokba kerülnek országaiknak, de fényűzésük eltörpül a japán Akihito császáréhoz képest, aki évi 47 milliót kap. Szingapúri kiköt« Ha máshonnan nem, Rejtő Jenő halhatatlan Fülig Jimmy figurájának leveleiből nerős a szingapúri kikötő. A klasszikusan nagy pofonok és jó kocsmák helyett ma 21. századi szervezés és óriási forgalom jellemzi ezt a déltengeri központot. Tegnap egy ünnepségen az itteni közlekedési miniszter jelentette be, hogy a kikötő december 14-én ki- és berakta a tízmilliomodik konténert az 1994. évben. Hogy ez sok vagy kevés? Következzen most némi statisztika: — Hongkong az egyetlen kikötő a világon, ahol még megmozgatnak 10 milliónál több konténert évente — 1972-ben érkezett az első konténer Szingapúrba — 14 év alatt érték el az első 10 milliót — 4 év alatt sikerült a következő 10 millió — kevesebb mint két év kellett az újabb 10 millióhoz — 133 konténer-hajóstársaság veszi igénybe a kikötőt — 360 elhajózás van hetente, és ebből mintegy 150 Ázsiába. Ami a jövőt illeti, bizakodással tölti el Doinea Cornea és Pozsgay Imre a fővédnökök között szony került. — A kör négyszögesítésével ér fel az a mód, ahogy Párizs segíteni kívánja az algériai népet: visszautasítja az iszlám szélsőségesek zsarolását, de nem ad konkrét segítséget a katonai hatalom terroristaellenes harcához — állapította meg Balladur miniszterelnök. A helyzet abszolút „anti-megoldása”, a két ország közötti csere — főleg az utazók cseréjének — nullára csökkentése kedvez a muzulmán szélsőségeseknek, s valamivel kevésbé az algériai katonai hatalomnak is. A konzervatív France-Soir szerint az algériai kormánynak — amelyet nyilvánosan megszégyenítettek azok, akik leghevesebben kívánják a vesztét — sürgősen megoldást kell találnia a válságra, hiszen kiderült: erővel nem képes a rendet helyreállítani. Ami Franciaországot illeti, fennmarad a remény, hogy ma ugyanolyan elszántsággal határozza meg politikáját, mint ahogyan tegnap elutasította a zsarolást. — Olyan vörös vonalat kell meghúznunk, amelyet sem az iszlám szélsőségeseknek, sem az algíri kormánynak nem szabad átlépniük. Az első esetben ugyanis francia vér folyna, a másodikban pedig kompromittálnánk magunkat a polgárháborúban — állapítja meg a France-Soir kommentátora. Kelet- és Közép-Európa 1989 után címmel nemzetközi értekezletet szervezett a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Püspöksége december 13-a és 15-e között Temesváron. Az eddig is évenként megtartott megemlékezéseknél az idei jóvalta nagyobb szabású volt. A tanácskozás védnökségét nemzetközileg ismert személyiségek vállalták, s előadóknak olyan politikusokat kértek fel, akik Európa e régiójában cselekvő részesei voltak az 1989- es változások előkészítésének. Doina Cornea, Pozsgay Imre és Mircea Dinescu mellett Hans-Dietrich Genscher is vállalta a fővédnökséget, s üdvözölte a tanácskozást Mihai román király valamint II. János Pál pápa. Doina Comea, Pozsgay Imre és Tőkés László társaságában érdeklődésre számot tartó előadás szónoka volt Tabajdi Csaba államititkár, Német Zsolt, a Fidesz alel- nöke, Octavian Buracu, a kolozsvári Interetnikus Dialógus Csoport vezetője, Nicolae Corneanu ortodox érsek, Neumann Ernő főrabbi .Borbély Imre romániai parlamenti képviselő valamint Doru Braia, a Németországban élő ismert emberjogi harcos. Az öt évvel ezelőtti temesvári események jellegét — minta és valóság viszonyát —, a kelet- és közép-európai rendszerváltás esélyeit, valamint a nemzeti és politikai kisebbségek kérdését taglaló előadásokat és kerekaszal-megbeszé- léseket követően a háromnapos rendezvény koszorúzásokkal és ökumenikus istentisztelettel zárult. A résztvevők közül Pozsgay Imre magyarországi politikussal és Neumann Ernő temesvári főrabbival készítettünk interjút. Pozsgay Imrétől arra kértünk választ: hogyan ítéli meg öt esztendő távlatából az 1989-es kelet-közép-európai eseményeket? — Visszafordíthatatlan folyamatok indultak el — ezt jóleső érzéssel konstatálhatjuk ma is. A Szovjetunió diktálta és Jaltában megerősített rendszemek mindenütt buknia kellett. Sok-sok kritikus szót hallottam Temesváron arról, hogy miként próbáltak visszaélni a forradalom utáni helyzettel azok, akik hatalmi pozícióba kerültek. Ennek ellenére azt a történelmileg dicsőséges kezdeményezést, amely épp Temesvárról indult el, érvénytelenné nem teheti egyetlen hatalom sem. —1989 európai történéseit világpolitikai események befolyásolták, határozták meg. Ma Kelet-Európa mindegyik országában a visszarendeződés jelei mutatkoznak, s úgy tűnik: ezt is a világpolitikai helyzet befolyásolja, határozza meg. — A visszarendeződés inkább csak az uralomgyakorlást és a személyzeti politikát illeti. Túl sok olyan ember bukkan fel a politika színterén, aki a régi rendszernek is meghatározó személyisége volt. Én azonban a demokráciára és a szabadságra nézve a legnagyobb kockázatot nem ebben, hanem a gazdaság tehetetlenségében látom, abban, hogy nem elég gyorsan jönnek létre a civil társadalom alapjai, nehezen formálódik az az önrendelkezésre képes állampolgár, aki nem tűr semmiféle elnyomást. A nemzetközi helyzet — amire célzott — nem elég erős ahhoz, hogy egy teljes visszafordulás megtörténhessék. Olyan nagyhatalmi bázis sincs, ami ezt támogathatná, hiszen a kommunizmus eszme- és rendszerként a szülőföldjén is megbukott. —A parlamenti és helyhatósági választások eredményeképp Magyarországon sem kell visszarendeződéstől tartani? — A magyarországi visszarendeződés is csak rémkép. Nincs társadalmi bázisa a restaurációnak, bár van szegénység, van gazdasági válság, s óriási adósság nehezedik az országra. 1989-ben Magyarország bruttó nemzeti termelésének 8-10 százalékát termelte meg csupán a magánszektor, ma már 60 százalékát. Talán épp a privatizáció alapján, de visszafordíthatatlan helyzet állt elő. A régi kommunisták a tőkét sajátítják ki, nem pedig a rendszert. Ha választásokon elért győzelmével a Szocialista Párt egy igazi purgatóriumot is átél, akkor európai szociáldemokrata párttá válhat. Ha a kormányzást a restauráció eszközévé teszi, akkor úgy jár, mint a Bourbonok. Egyszer még neki is sikerülhet... Neumann Ernő főrabbitól az öt évvel ezelőtti eseményekről a romániai zsidóság szemszögéből kértünk véleményt. — Nem hiszem—nyilatkozta a főpap —, hogy az én véleményem különbözne az ország fiainak többségétől. Teli várakozással indultunk el az új élet felé, s részleges sikerekről beszélhetünk is, de mindenki megítélése szerint tagadhatatlanul sok még a teendő. Ami a zsidóságot illeti: számunk Romániában állandóan csökken. Ma már félő, hogy túlzás 14 000 zsidóról beszélni ebben az országban. Ennek dacára mi, akik még itt vagyunk, igyekszünk minden tehetségünkkel, munkálkodásunkkal hozzájárulni ahhoz, hogy Romániába valóban szebb, igazabb élet bontakozzék ki. Jövőbeni perspektíváról — számunk csökkenése miatt — nem beszélhetünk. Közösségünk tagjainak átlagéletkora 70 esztendő. Ennek ellenére 1989 decemberének legnagyobb eredményeképp intézményeink tovább működnek. Igaz, jobbára amerikai jótékonysági szervezetek anyagi támogatásának köszönhetően. A hit- és a közösségi élet lángja — szerencsére — nem szűnt meg világítani. — Sokak véleménye szerint 1989-et követően régiónkban újraéledt az antiszemitizmus... — A szabadság nagyon gyakran a szabadosságnak nyit teret. Az, ami eddig tiltva volt, azt egyesek szabadnak tekintik. Ilyen értelemben — valóban — beszélhetünk arról, hogy ‘89 után az antiszemitizmus, az idegengyűlölet fokozódott. Csakis így lehetséges, hogy olyan napilapok jelennek meg a román fővárosban vagy folyóiratok éppen Temesváron. melyek nem tesznek mást, mint uszítanak. Fertőzik a lelket és a tudatot. Úgy érzem, hogy a romániai közösség immunis ezekkel a tendenciákkal szemben. Mégis, a jövőt illetően komoly feladat hárul a családra, az iskolára, az egyházakra — Európa-szerte. Fáradhatatlanul tanítani, hirdetni kell, hogy az ember nem azért éli az életét, hogy az igazságtalanságot gyakorolja, hanem azért, hogy az igazság bajnoka legyen. Mert csak így élhetünk értelmes életet. 1989 ilyen értelmű esélyeit is ki kell használnunk. Muzsnay Árpád Az Elemi ösztön írójáról Egy magyar vagány Hollywoodban a tervezőket, hogy Kína, Malajzia és Thaiföld gazdasága nagy léptekkel halad, no és jól fejlődnek a hajózási kapcsolatok In- dokínával, Közel- és Közép-Kelettel és Ausztráliával. A növekedést a következő évre 13-16 százalék közé teszik. Az újonnan üzembe álló brani terminál a felújított rekeszekkel együtt 1996-ban mintegy 16 millió konténert tud majd kezelni. Ehhez 31 kikötőhely és 99 óriásdaru fog segítséget nyújtani. 1998-ra egy teljesen új, ma még csak a tervezőasztalon lévő konténerkikötő kezdi meg működését először öt „beállóhellyel”, ha ennek fejlesztése 2025-ben befejeződik 36 millió konténer fordulhat itt meg évente. A miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy a mai sikerek nem adnak biztosítékot a jövőre nézve. Az áru az olcsó és hatékony kikötőt keresi, aki ezt nyújtani tudja, az egyre nagyobb részt fog kapni a gyorsan növekvő forgalomból. Lehet, hogy Fülig Jimmy ma nem a börtön olajfestésének csíkozásáról, hanem a konténerek komputerizált irányításáról írná leveleit a török szultánnak. A hollywoodi erotikus thrillerek forgatókönyvíró királya, Joe Esterhas 49 éves, dollármilliomos és magyar. A Flashdance, az Elemi ösztön, Sliver, A kicsorbult tőr és a Zenedoboz című filmek vagány szerzője szexszel, izgalommal és mindenki más számára kiagyalha- tatlan befejezésekkel megspékelt sztorijai elárasztották a mozikat. Joe dollármilliókat söpörhetett be, ami igencsak ritkaság a forgatókönyvírói szakmában. Legalábbis Joe Esterhas előtt a forgatókönyvírókról még Hollywoodban is inkább csak százezrekben gondolkodtak a producerek. O azonban hárommilliót kapott az Elemi ösztönért, mely 117 millió dolláros bevételt hozott. Egy még el nem készült új filmért, a sokat sejtető című Előjátékért 3,5 milliót kapott, s ráadásul a bevétel 2,5 százalékát. Ez utóbbi juttatás is csak egészen kivételes esetekben jár egy sztoriírónak. A csecsemő Joe-val 1945-ben érkeztek szülei, Eszterházy István és Bíró Mária Magyarországról az Egyesült Államokba. Édesanyja sohasem tanult meg angolul, és skizofréniábna szenvedett haláláig, ami fia 23 éves korában következett be. Édesapja ma 87 éves, ő lehetett Joe írószenvedélyének elindítója, hiszen maga is 30 magyar történelmi regény szerzője. Esterhas magyar származásáról különös módon árulkodik Zenedoboz című filmje. Ez egy második generációs magyar ügyvédnő (a szexszimbólum image.-nak hátat fordító fáradt, intellektuális Jessica Lange játssza) küszködését ábrázolja, aki ártatlannak vélt, ám háborús bűnösséggel gyanúsított apját próbálja kiszabadítani az amerikai bíróság és a magyar kommunista titkosrendőrség karmaiból. A történet végén a családszerető apa-nagypapáról kiderül, hogy a legnyilasabb nyilas volt, a kommunista kormányról ugyanakkor az sül ki, hogy ezúttal kivételesen, mondjuk így, szokásával ellentétben, nem koholt váddal illetett egy disszidenst. A film ezzel igen csavaros módon a lehető legsötétebb képet festi az Amerikában teljesen ismeretlen Magyarországról, természetesen anélkül, hogy hazudna. Tipikus példája annak, hogyan fordít hátat a második generáció az óhazának. Esterhas-t többi filmjében a borotvaélesre csiszolt helyzetek, a túlfűtött erotikus kapcsolatok izgatják, szereplői perverz gyilkos és rendőr (Elemi ösztön), perverz gyilkos és ügyvédnő (Kicsorbult tőr) vagy perverz milliárdos és irodalomtanár (Sliver). A férfi-nő viszonyban egyoldalú, kísértő-áldozat kapcsolatot lát. A kísértők ellenállhatatlanul vonzóak, áldozataik bénultan képtelenné válnak az értelmes gondolkodásra. Az már úgy látszik, inkább a férfiízlést követő mozinézőkre jellemző, hogy a végzet asszonyaként Sharon Stone az Elemi ösztönt őrületes sikerre vitte, a Sliver azonban, amelyben az áldozat szerepét kapta, csúfos bukás lett annak ellenére, hogy az izgalmas történetben a filmtörténet talán legvonzóbb férfi kísértőjére talált William Baldwin személyében. Esterhas új sztorin töri a fejét, mely az elnökfeleségről szólna, és ezzel Jane Fondát szeretné visszacsalogatni a vászonra. A filmíró magánélete mostanában úgy alakul, mintha csak ő maga költötte volna. 1993-ban 24 évi házasság után faképnél hagyta feleségét, 19 éves fia és 18 éves lánya édesanyját egy másik nő, a 35 éves Naomi miatt. Naomi Esterhas második felesége lett, de ez a történet is ijesztően hollywoodi. A hölgy ugyanis Bili McDo- naldnak, a Sliver producerének párja volt, de a forgatás előtt Bili beleszeretett Sharon Stone-ba, Naomi pedig Esterhasnál keresett menedéket. Esterhasék ma egyéves kisfiúkkal élnek — amennyire látható — boldogan, Stone pedig dobta a producert. Esterhas elégedett történetével. Véleménye szerint az amerikai filmek nem az írók és a rendezők miatt rosszak, hanem a producerek követelései alapján válnak felis- merhetetlenné és kommersszé. Ő 1976- ban vágott neki Hollywoodnak. Akkor már ismert újságíró volt. Első forgatókönye írása közben, másfél éven keresztül minden reggel hányt az idegességtől. Aztán húsz év alatt belejött, és ma egyre újabb „ördögi pszichoszexuális játékokon” töri milliókat érő fejét. Nem minden forgatókönyvéből lesz végül film, de annyi biztos, hogy mindegyiket „lábon” megveszik. Bokor Klára Atlantic Sajtószolgálat
