Új Kelet, 1994. december (1. évfolyam, 215-239. szám)

1994-12-26 / 236. szám

UJ KELET Falu a halár szélén Megyénk egyik román határ menti, periférikus települése. Lakóinak száma 1311. A falu a XIII. század előtt alakult ki, de erről kevés írásos dokumentum maradt fenn. Egy 1431-ből származó kiadvány már Pcnészlek néven említi. A XIV. században a község ura a I’elyzneki család volt. Valószínű, hogy ebből ered a település neve. Az első hiteles adat 1692-ből származik, amely Penészlek néven említi azok között a községek között, melyek az állandó háborús pusztí­tások miatt elnéptelenedtek. A XVIII. század elején újra benépesedett, de a megye többi településétől elszigetelten fejlődött. A hosszú évekig tartó elmara­dott körülményekben nehezen történt változás. Végh Antal a húsz éve megyénkről írott könyvében, az Erdőháton Nyíren-ben úgy állítja be a közsé­get, mintha tetves, tödőbeteg, degenerált és elkorcsosult lakói lennének. Hogy ebből mi igaz és mi nem, az már a múlté. Egy biztos, Penészlek egy darabig az országban és a megyében a figyelem középpontjába került. Talán ennek is kö­szönheti, hogy a nyolcvanas években fejlődésnek indult. A községben sosem volt termelőszövetkezet. Köszönhető ez a rossz minőségű földeknek és talán a helyi gazdáknak is, akik évszázadok óta önállóan gazdálkodnak. A lakosság nagy része a mezőgazdaságból él. Az utóbbi években megszaporodtak a vállal­kozások, melyek igen széles — a lakosság igényeit szem előtt tartó — skálán mozognak. A helyi önkormányzat adómentességgel segíti őket. Ismerősök, kollégák, megtudva elhatározásomat, hogy Penészlekre készülök, cso­dálkoztak. Mit lehet arról a településről írni? A választ ezen az oldalon olvashatják. * Nem félnek a munkától Eredményes év volt PENESZLEK 1994. december 27., kedd 5 Decemberben a legtöbben — szerve­zetek és magánszemélyek is — számot vetnek az év eredményeivel, kudarcai­val. Ezt tettük Penészlek jegyzőjével, dr. Fekete Erzsébettel is. — Eredményes volt az év — modta a jegyzőnő. Ötvenmillió forint körüli ösz- szeggel gazdálkodtunk ebben az évben. Saját bevételünk kétmillió forint körül volt. Önkormányzati tulajdonokat értéke­sítettünk és adtunk bérbe, a gépjárműadó fele is a hivatal kasszáját gazdagította. Helyi adót nem vetettünk ki Penészlek la­kosaira. A gázprogram a költségvetés majd negyedét elvitte, de 250 lakásba be­vezettük a gázt. Céltámogatás segítségé­vel már minden lakásban vezetékes víz van. A vízhálózat második üteme egy hid- roglóbusz építése lesz, amire pályázatot írunk ki. Elkezdtük a járdák kiépítését. Az önkormányzat által fenntartott intéz­mények működését biztosítottuk, több mint húszmillió forintot költöttünk e célra. — Sok a munkanélküli Penészleken? —A községben száznál valamivel több a munkahely, csak harmincöt mun­kanélkülit tartunk nyilván, jövedelem- pótló támogatásban pedig hetvenen ré­szesülnek. Rengetegen gazdálkodnak a községben, ily módon próbálnak meg­élni. Dolgos, egymást segítő emberek laknak itt, nem félnek a mukától. Megszűnőben van az elvándorlás is. Rendszeres segélyt is csak huszonhatan kapnak. A szociálpolitikai juttatások egyébként hatmillió forinttal apasztják a kasszát. — Penészlek határőrközség. Befolyá­solja ez a közbiztonságot? — Korábban sem volt gond amiatt, hogy a határ mellett helyezkedik el a tele­pülés. A határőrőrs már régen megszűnt, most hivatásosok vigyázzák a határt. Két éve körzeti megbízottja is van a falunak. Szabálysértések, bűncselekmények itt nem fordulnak elő. Olykor kisebb lopások. Én azt mondom, amire gondolok Népből jött jóság Marku László Nem sok hely lehetett a rendszerváltás előtt, ahol az általános iskolában hitokta­tás folyt. — Penészleken pedig így volt — tájé­koztatott Márku Lászó, a község görög ka­tolikus lelkésze. Hetente egy alkalommal találkoztak a gyerekek az istenhittel. Most is így van az iskola alsó tagozatában, a felsősöknek pedig fakultatív a hitoktatás. Minden évben többen látogatják az órákat, most a gyerekek fele. Jobb lenne, ha min­denki jönne. A polgármesteri hivatal, az iskola nem gátol minket a gyerekek hitok­tatásában. Mégis, hamarosan leülök a vezetőkkel, hogy azok a tanulók, akik nem járnak hozzám, mást tanuljanak, például erkölcstant, vagy valamilyen nyelvet. — Milyenek a gyerekek a lelkész sze­mével nézve? — Mint minden gyerek. Apróbb vesze­kedések előfordulnak. Ilyenkor nevelem Gyedről a polgármesteri székbe Nagy tervek Penészlek új polgármestere, Klenik Sándorné nincsen könnyű helyzetben, hi­szen harmadik gyerekével január 1-jéig gyeden lesz. Az ünnepek tájékán a hivatal­ban át kell, hogy nézze a különböző gazdál­kodással kapcsolatos okmányokat, terveket, és fel kell készülnie a következő négy év feladataira. A közigazgatási munka egyál­talán nem áll tőle távol. — Érettségi óta — 1982-től — a hivatal­ban dolgozom gazdálkodási előadóként. Munkaviszonyomat a gyerekek születése miatt háromszor hoszabb-rövidebb időre megszakítottam — tájékoztatott Klenik Sándorné. — Miért indult majd háromévi távoliét után a választásokon? — Az emberek biztattak, hogy induljak. Elődeim nem a községben laktak, és a penészlekiek úgy érzik, hogy egy helybeli polgármester többet tud értük tenni. Én ezt a posztot kihívásnak érzem, meg akarom mutatni, hogy mire vagyok képes.-—Számított a győzelemre? — Minden jelölt azért indul, mert győzni szeretne. Azt azonban nem gondoltam, hogy a négy független jelölt közül majd 70 szálékokos szavazati aránnyal én érek cél­ba. Köszönöm a választók bizalmát. Én a választási kampány során egyenként ke­restem fel a község lakosait, tájékoztattam őket elképzeléseimről. Emiatt férjem­Klenik Sándorné re, aki vállalkozó, igen nagy teher hárult. —Mit ígért az embereknek, milyen elkép­zelésekkel ült be a polgármesteri székbe? — A község lakói tisztában vannak az or­szág és Penészlek gazdasági helyzetével. Nem lehet megtéveszteni, félrevezetni az embereket, nem lehet felelőtlenül ígérgetni. A község érdekében támogatjuk a vállalko­zókat. Elkelne ide egy vas-műszaki és egy ruhabolt is. Igyekszünk, hogy minden új munkahelyet helybeli töltsön be. Jövőre foly­tatni szeretnénk a járdahálózat építését. Nem mindenkinél rendeződött még a kárpótlási földek visszaadása. Erre jobban oda kell a hivatalnak figyelnie. Községünk gazdáinál található a megye legnagyobb szarvasmarha- állománya. Távlati tervünk, hogy pályázati pénzekkel — már ha kapunk — jobban kar­bantartjuk a legelőket, és egy kis tej- és hús- feldolgozó üzemet építünk. A község hatá­rában található egy tórendszer, amit koráb­ban egy tollvonással elvettek tőlünk. Meg­próbáljuk visszaszerezni, és egy pihenő-, sporthorgászközpontot kívánunk létrehozni. Folytatjuk az erdők telepítését is. Igaz, hogy sokára, de a kivágott fák is pénzt hoznak majd. — Hogyan fogadta a család, hogy a fe­leség, az anya polgármester lett? — Nagyon örültek neki. Később valószí­nűleg már kisebb lesz a lelkesedés, hiszen munkám sok időt elvon majd tőlük. A nohaboros korszak elmúlt már Itt reklámbabák születnek Dr. Kiss Tibor, Penészlek első körzeti orvosa 34 éve, a diploma megszerzése és egy év korházi gyakorlat után került a te­lepülésre. Jól érzi magát a gondok ellené­re is e községben. Megbecsülik az embe­rek, hisz beválasztották az önkormányzat képviselő-testületébe is. — MHvcn Penészleken orvosnak lenni '.’ több mint a fele 60 éven felüli. Itt hosszú évekig a negatív szelekció volt a jellemző. Aki tovább tanult, el is ment a faluból. Az itt maradtak segédmunkások vagy éjjeli­őrök lettek. Dolgoztak a munkahelyen, majd otthon gazdálkodtak, a végtelensé­gig hajtottak a megélhetésért. \ betegségek is ezzel függitek össze? őket, hogy a vétkesek kérjenek bocsána­tot. Én azt mondom nekik, amit gondo­lok, és nekik erre van szükségük. Komo­lyan veszik a hitet, a feladatokat. Az én óráimon talán nagyobb a zaj, de ez nem jeletni azt, hogy kevésbé komolyan dol­gozunk, tanulunk. Eddig nem volt gyako­ri, de most már a lányok is kérik, hogy ministrálhassanak. Komolyabban végzik a szertartást, mint a fiúk. A negyven év visszafogottabb vallása meglátszik, nin­csen olyan vallási kultúra, mint amilyen kellene. A kereszténység lényege, hogy Krisztus, Isten Fia ember lett, és feltámadt. Azt tanítjuk, hogy ő a példakép. Az alap­feladat, hogy a gyerekeket tanítsuk meg jól imádkozni. Ezáltal érzik, hogy Isten­hez tartoznak. — És a felnőtt közösség? — A Penészleken lakók 95 százaléka görög katolikus. Ősi tradíció itt ez a hit, szláv és ruszin ősök lakták e települést. Az embereken — felnőtteken és a gyerekeken is — a népből jött jóságot lehet tapasztaln i. Nagy hagyománya van a Szűz Mária-tisz- teletnek. A vasárnapi istentiszteleteken há­rom-négyszáz hívő vesz részt. Igénylik a lelki vezetést. Az emberek segítenek egy­másnak és az egyháznak. Negyven évig nem kaptunk semmilyen állami támogatást, ennek ellenére közösen kitataroztuk a — környéken legnagyobb — templomot, be­vezettük a fűtést. A szükséges pénzt az ada­kozásokból gyűjtöttük össze. — Mi nehéz ebben a hivatásban? — Örökké a derűt kell sugározni, vinni. Sokszor az is sokat jelent, ha az emberek elmondhatják gondjaikat, és vigasztaló szavakat kapnak. Nemegyszer fordult elő, pédául súlyos betegeknél, hogy nehezen jött szó a számra, de Isten segítségével el tudtam beszélgetni velük. \ i/.sgalat ko/.bcn — Nehéz, sok a munka — módja a dok­tor úr. Én azért is választottam a penészleki parxist, mert nem akartam hivatalnok len­ni. Most már azt szeretném, ha naponta csak nyolc órát kellene dolgoznom. A tár­sadalombiztosítástól kapott kártyapénz ke­vés a működéshez, a polgármesteri hivatal is segít anyagilag. Jelenleg két asszisztens dolgozik mellettem, hamarosan csak egy lesz. A község elöregedett, lakosainak —Természetesen. A szív- és keringési be­tegségek mellett a sok munka miatt rengeteg a mozgásszervi beteg. Naponta 30-50 beteg jön a rendelőbe, de sokan járni sem tudnak, házhoz kell mennem. Ez sok időt elvesz, hisz elég nagy a körzetem. A másik gond a köz­ség lakóinak helytelen táplálkozása. Ugye, a klasszikus, nehéz falusi ételeket eszik. Reggel sokszor az előző esti vacsorát, pél­dául a töltött káposztát melegítik fel. —A váró falán rengeteg, az egészséges táplálkozást bemutató plakát függ. Ered­ményes a propaganda?-— Ez a propagandamódszer egy elvetélt dolog. Hiába beszélek én, hogy egyenek gép­sonkát vagy müzlit, ha nincsen rá pénzük. — Alkohol? — Mint mindenhol, itt is vannak, akik sokat isznak, de nem többen, mint más­hol. De a nohaboros korszak elmúlt már. Lakodalmak alkalmával is például pálin­kát és sört fogyasztanak az emberek. — Milyen az egészségügyi helyzet a fiatalok körében? —A mai fiatalok tudatosan és kulturáltan tervezik meg családjukat, vigyáznak - leen­dő - gyermekükre. A fiatal, gyerekes házas­párok már tudják, hogy mit kell picinyükkel lenni egy kisebb baleset vagy betegség ese­tén. Az utóbbi években olyan szép csecse­mők születtek, hogy reklámbabáknak is el­mehetnének. Az iskolásoknál a legnagyobb gond a fogszuvasodás és a gerincbetegségek. — Két helyiségben is láttam számítógé­pet. Mire használják? — Kint az asszisztensnél csak egy moni­tort és egy klaviatúrát helyeztünk el, de on­nan ő is tudja a benti gép programjait hasz­nálni. Nyugaton láttam egyébként. Itt min­denki mindenkit ismer. A betegeket csak én hallgatom meg, így könnyebben elmondják panaszaikat. A számítógépen betegnyilván­tartást vezetünk, bár a társadalombiztosítás csak a hagyományos kartonrendszert fogad­ja el. A recepteket is a gép nyomtatja ki. Az oldalt írta és a fotókat készítette: Kovácsvölgyi Zoltán A postamester este is dolgozik Kisebb településeken általában két intéz­mény a legforgalmasabb: a kocsma és a pos­ta. Penészleken én az utóbbit látogattam. A postamester csinos, fiatal asszony, Mikó Lászlóné Évike. Beszélgetésünk során is sok ügyfelet fogadott. — Korábban Máriapócson dolgoztam. Amikor férjhez mentem, megpályáztam ezt a helyet, mert szolgálati lakást is adtak az álláshoz. Itt lakik most a család, férjem - jelenleg munkanélküli - és hároméves gye­rekünk. Jól érzem magam a faluban, szere­tem az embereket, és úgy érzem, ők is en­gem. Azt hiszem, ez nem csak a postames­ternek szól. —Sokan jönnek a postára. Hogyan győzi egyedül? —Tényleg rengeteg a munka, hiszen na­ponta több mint százan is felkeresnek. Én képviselem a Posta- és az OTP Bankot is. A posta bevétel növelőként egyéb cikkeket is árul, ezeket is nekem kell eladni. Lehet itt kapni nyomtatványokat, édességet, elemet, video- és magnókazettát, tollat is. Valószí­nűleg lesz még itt mellettem egy négyórás állás. Egyébként a két kézbesítő kollégám is sokat segít. Sok a községben az idős ember, akiknek segíteni kell a nyomtatványok kitöl­tésében. Felvilágosítást adok, hogy megta­karított pénzüket milyen betétben érdemes elhelyezni. Volt már, hogy üzeneteket adtam- vettem. Sokszor esténkét zárás után is dolgo­zom, egy kicsit előre is, hogy a hó végi zárás­kor ne legyen torlódás. Jövőre teljes körű el­lenőrzés lesz, nem akarok szégyent vallani. Most a karácsonyi levelezés, csomagküldés miatt nagy a forgalom. Máskor általában a hónap közepéig nagyobb a tolongás. Vár­ják a nyugdíjat, utána meg jönnek, és befi­zetik, amiket kell. —Nem fél? — Dehogynem, ha már idegen arcot lá­tok, megijedek, bár eddig még szerencsére nem történt semmi baj. A férjem, főképpen nyáron sokat van távol. Egyszer a volt kül­ügyminisztert sértegette a Pszt folyóirat. Igaz, hogy szóltak előre, hogy jönnek a rendőrök a példányokat összeszedni, mé­gis megijedtem, amikor késő éjszaka beál­lítottak. Először azt sem mondták, miért jöttek. —Miről beszélnek a postán az emberek? — Sajnos arról, amiről mindenhol: a pénzről, pontosabban annak hiányáról.

Next

/
Oldalképek
Tartalom