Új Kelet, 1994. december (1. évfolyam, 215-239. szám)

1994-12-23 / 234. szám

2 1994. december 23., péntek I BELFOLD-KULFOLD UJ KELET Meghalt a hajléktalan, bomba a metrón Nem sokkal azután, hogy vádat emeltek ellene, meghalt az a férfi, aki hétfőn késsel támadt egy parkőrre a Fehér Ház előtt. A 33 éves hajléktalant a rendőrök bekerítették, majd — mivel nem adta meg magát — kétszer rálőttek. Az egyik lövés a combját érte, a másik a máját roncsolta szét. New Yorkban a földalattin történt robbanás egyik sérültjét vádolják azzal, hogy ő hozta működésbe a házilag készített gyújtóbombát. A munkanélküli számító­gép-programozót tartják felelősnek egy korábbi gyújtogatásért is. A tegnapi bom­ba több mint 40 embert sebesített meg a New York-i földalattin. Nem alkotmányellenes az ügynöktörvény Nem alkotmányellenes az egyes fontos tisztséget betöltő személyek ellenőrzéséről szóló ügynöktörvény célja. Az alkotmánybíróság ugyanakkor azon­nali hatállyal megsemmisítette a törvény azon rendelkezéseit, amelyek az ellenőrzést azokra is kiterjesztették, akik semmiféle közhatalmat nem gyakorol­nak, és a politikai közéletben sem vesznek részt. Az említett körbe tartoznak például az egyetemek, állami tulajdonú gazálkodó szervek vezetői. Meghallgatások az év utolsó kormányülésén A kormány idei utolsó, pénteki ülésén egyebek között megvitatják a Hungar­Hotels privatizációját. A testület meghallgatja Rubicsek Sándornak, a Kormány­zati Ellenőrzési Hivatal vezetőjének vizsgálati jelentését a cég magánosításáról Bartha Ferenc privatizációs kormánybiztos pedig a HungarHotels eladásáról ho­zott AVÜ-döntést ismerteti. A kormány várhatóan határoz az államháztartási re­formbizottság felállításáról. Terítékre kerül a tb-kártyák ügye is, amelyeken a jövő évtől már nem szerepelhet személyi szám. Foglalkoznak a mecseki uránbányászat leépítésével is. Vita a kultúra finanszírozásáról — Gazdasági fellendülés csak akkor várható, ha előtte az oktatás illetve, a kul­túra is támogatásban részesül — állapították meg a kultúra finanszírozásáról tar­tott vita résztvevői a Corvin Páholyban. Fodor Gábor művelődési miniszter sze­rint a források közül az állami támogatás a döntő, bár már jelentős a magánmecenatúra is. Tavaly például 100 milliárd forint jutott az alapítványok révén a kultúrára, az oktatásra, s ennek csak egyharmad része származott a költségvetéstől. Kéri László politológusnak az a véleménye, hogy a kulturális szfé­rának meg kell tanulnia eltartani magát. Szökött katonát gyanúsítanak a rablással Azt a sorkatonát gyanúsítják a szerda esti budapesti rablással és lövöldözéssel, aki kedden szökött meg őrhelyéről. Gulyás Lajos magával vitte szolgálati géppisztolyát. Feltehetően ő fosztotta ki a Kosztolányi Dezső térnél az élelmiszerboltot, s adott le lövéseket az őt üldöző járókelőkre. Mint ismeretes, egy 19 éves fiú megsérült a combján. A rendőrség figyeli a metróállomásokat, a pályaudvarokat és a fővárosból kivezető utakat. Lehet, hogy a katona egy CAJ-057-es rendszámú kék Polski Fiat 126-ost vezet. Kérik, hogy egyénileg senki ne akarja elfogni őt, mert lehet, hogy fegyverét használja. Átlag 10 százalékkal nő a kötelező biztosítás — Átlagosan 9,6 százalékkal emelkednek a kötelező gépjármű-fele­lősségbiztosítási díjak január elsejétől — jelentették be az Állami Biz­tosításfelügyelet sajtótájékoztatóján. Személyautóknál 1500 köbcentiméteres hen­gerűrtartalomig nem kell többet fizetni, az ennél nagyobb motorú autóknál 20-25 százalékos a drágulás. A motoroknál és segédmotoroknál 20-25 százalékkal csök­ken a díj. A teherautók, utánfutók, vontatók és néhány autóbusz kötelező biztosí­tása 20-30 százalékkal drágább lesz. Carter és Milosevics derűlátó Jimmy Carter ígéretet kapott, hogy a boszniai szerbek és muzulmánok elenge­dik az összes hadifoglyot. Közvetítői útjáról hazaérkezve a volt amerikai elnök kijelentette: mindkét fél beleegyezett, hogy a Vöröskereszt képviselői felkeressék a táborokat, és előkészítsék a foglyok szabadulását. Carter úgy látja, ezúttal meg­van az esélye, hogy a tűzszünet tartós marad, mert a legfőbb szerb vezetők is részt vettek a tárgyalásokon. Derűlátóan beszélt a boszniai rendezés lehetőségéről a szerb elnök. Milosevics a CNN hírtelevíziónak azt nyilatkozta, hogy „a dolgok megértek arra, hogy jobbra forduljanak". • •I Halottak Groznijbait Csütörtökön az orosz légierő többször bombázta a csecsen fővárost. Moszkvá­ban cáfolták, hogy lemondott a szárazföldi erők parancsnokhelyettese, miután megtagadta egy katonai akció irányítását Csecsenföldön. Groznijban az egyik bomba 15 embert ölt meg. Az áldozatok éppen egy koráb­bi támadás túlélőit keresték a romok alatt, amikor robbant a szerkezet. Az orosz katonai vezetés erősítést küld Csecsenföldre, az első szárazföldi csapatok már el­indultak Groznij felé. A Vorohjob tábornok lemondásáról terjedő hírek viszont azt bizonyítják, hogy az orosz tábornoki karon belül viták vannak. Kiadták a pilóta holttestét Észak-Korea kiadta a múlt heti helikopter-incidensben meghalt amerikai pilóta holttestét. Phenjani tájékoztatás szerint a másik pilóta jól van, és a vizsgálat befe­jezte után hamarosan elhagyhatja az ázsiai országot. Az altiszt földi maradványait a két Korea között fekvő Panmindzsonban adták át az Egyesült Államok katonai hatóságának. Az életben maradt pilóta szabadon bocsátásáról is itt folynak a tár­gyalások. Észak-Korea azt állítja, légvédelme akkor lőtte le a katonai helikoptert, amikor az a figyelmeztető lövésekre nem reagálva hirtelen irányt változtatott. Az amerikaiak vitatják ezt. Emlékülés Debrecenben Újra járt a kormányvonat A Nyugati pályaudvar Királyi váróter­mében gyülekeztek a képviselők szerdán reggel 7-kor. A tizedik vágányon állt a konnányvonat, hogy a több mint 100 fős küldöttséget Debrecenbe repítse az Ideig­lenes Nemzetgyűlés megalakulásának 50. évfordulója tiszteletére rendezett emlék­ülésre. A különvonaton utazott a hazánk­ban akkreditált orosz, amerikai, angol és francia nagykövet is, valamint katonai, légügyi attaséik. A hat parlamenti pártból csak az SZDSZ, az MDF és az FKGP el­nökét láttam a csoportban, míg kormány­részről az igazságügyi, népjóléti és terü­letfejlesztési miniszter érkezett meg a kálvinista Rómába. Még a peront is lezár­ták a rendőrök, amíg a csoport zárt me­netben a különbuszokhoz vonult. A Deb­receni Nagytemplomban dr. Kocsis Ele­mér — a tiszántúli reformátusok püspöke — tartott ünnepi istentiszteletet, majd a szomszédos Református Kollégium ora­tóriumába vonult át a népes gyülekezet. A déli harangszó, majd a Himnusz elének- lése után Göncz Árpád köztársasági elnök mondott megnyitó köszöntőt. Értékelte annak a maroknyi férfinak a cselekedetét, akiknek volt bátorságuk és lelkierejük megkísérelni a lehetetlent. 1944. decem­berében — amikor az országban már bi­zonyos volt a totális háborúvesztés, s az ország nyugati fele még hadban állt —, megalakította az akkor csak 230 fős nép­képviseletet. Életre hívta kétnapos ülésén az új kormányt Dalnoki Miklós Béla ve­zetésével, melyet a győztes hatalmak el­fogadtak, tárgyalóképesnek ítéltek. A nemzetgyűlési választások kiindulópont­jául szolgáltak a náci uralom alól felsza­badult területeken felálló „nemzeti bizott­ságok”, melyek a közvetlen demokrácia igazi plebejus szervei voltak. E hatalom birtokában kértek december 28-án fegy­verszünetet a Szovjetuniótól, alkottak ren­deletet január 4-én a közigazgatás újjá­szervezéséről, toborzófelhívást adtak ki január 30-án, majd hatályon kívül helyez­ték a zsidótörvényeket, s elfogadták a föld­reformot. Április 11-e után a Dunántúl képviselőivel 500 fősre egészült ki, s az országos képviselő-választásról és népbí­ráskodásról megalkotott rendeletével, az állami népszuverenitás gyakorlásával jo­gilag eltakarította a háború szennyét. Nem viták és súrlódások nélkül dolgozott, de józan kompromisszumokkal, a magyar nép életképességének, töretlen lelki egész­ségének ékes bizonyítékaként. Gál Zoltán, az országgyűlés elnöke is az Ideiglenes Nemzetgyűlés és Ideiglenes Nemzeti Kormány közel egyéves tevé­kenységét értékelte, majd emlékplakettet adott át nyolc egykori képviselőnek. Meg­érdemelik, hogy nevüket is megemlítsük. Kis András, Kovács János, Cserep Mátyás, Romhányi József, Gombkötő Péter, Béres József, S. Szabó Ferenc és Vörös Vince. Rajtuk kívül még hárman vannak életben, de Diószegi Ferenc, Rácz Zoltánná és Tóth Mihály nem vett részt a megemlékezésen. AZ emlékplakettet Vörös Vince, az egy­kori jegyző köszönte meg társai nevében is, majd meghatottan szólt a fél évszázad­dal korábbi napokról. Elmondta, hogy ez a testület népakaraton alapult ugyan, de már érződött rajta a szovjet befolyás. A Szózat hangjai után társaival, valamint köztársasági elnökünkkel és a házelnök­kel együtt megkoszorúzta az oratórium falán 1989-ben elhelyezett emléktáblát. Az emlékülés után a képviselők egyik csoportja a temetőben koszorúzta meg az egykori képviselők, Juhász Nagy Sándor, dr. Sánta Kálmán és Vásáry Ish’án sírját, míg a többiek profi idegenvezetők segít­ségével ismerhették meg a cívisváros ne­vezetességeit, csodálhatták meg a Déri Múzeumban Munkácsy Mihály Teo­lógiáját. Az Aranybika Szállóban Debre­cen város polgármestere mondott pohár­köszöntőt az ünnepi ebéd előtt, majd a sok­sok fogás elfogyasztása után Gál Zoltán találkozott a Megyeházán Hajdú-Bihar megye polgármestereivel. Igaz, ezt a tu­dósító már nem várhatta meg, mert a képviselőket szállító különvonattal három­negyed ötkor visszaindult Budapestre. A Nyugatiban pedig újra vártak a rendőrök... Zmeskall Privatizációs minisztert kér az MDF Újra teljes létszámmal dolgozhat a Ház. Péli Tamás novemberben elhunyt kép­viselő helyére Jakab Róbertné Singely Máriát javasolta az MSZP Országos Vá­lasztmánya. Az egykori parlamenti alel- nök képviselőtársai előtt tette le az esküt. Elmúltak tehát azon szép idők, amikor Szabad György házelnöki dolgozószobá­jába invitálta eskütételre az újdonsült képviselőket az ülésnap kis- vagy nagy­szünetében. Még napirend előtt került sor két frakcióvezetői felszólalásra. Egyikük természetesen dr. Torgyán József (FKGP) volt. Számonkérte a kormányfőtől a poli­tikai tisztogatást, s merész kanyarral ju­tott el Nahlik Gábortól, a tv egykori elnö­ki jogkörrel felruházott alelnökétől Bőd Péter Ákos volt MNB-elnökön át Eigner Józsefig, az ügynökbírók ma még hivatal­ban lévő soros elnökéig. Koncepciós eljá­rást, alkotmányos diktatúrát emlegetett, melyet Gál Zoltán házelnök visszautasí­tott, míg Szekeres Imre (MSZP) frak­cióvezető elmondta, hogy Bőd Péter Ákos M önként és dalolva távozott Londonba egy jól fizető állásba, Nahlik Gábort pedig még a Boross-kormány mentette fel. Az Eigner-ügyben a Nemzetbiztonsági Bizottság dönt, melybe az FKGP Tor­gyán doktor feleségét, Cseh Máriát dele­gálta. A döntés tehát megalapozott lesz! Szabó Iván (MDF) frakcióvezető a Hun­garHotels privatizációjáról beszélt. Csak a Fórum Hotelért kínálták az amerikaiak 55 millió dollárt, míg a többi tizennégyre egyenként nem érkezett ajánlat. Egyetér­tett Horn Gyulával a vizsgálat elrendelé­séért. de jogilag szerencsésebb lett volna az illetékes miniszternek — az ipari és kereskedelminek vagy a pénzügyminisz­ternek — kezdeményeznie zárt kormány­ülésen, és csak a vizsgálat befejeztekor tájékoztatni a közvéleményt. Szabó Iván mindkét tárcát felügyelte az elmúlt ciklus­ban, így megvédhette pénzügyminiszter utódját. A vizsgálat elvégzésére tőle nem lehetett várni a javaslatot, hiszen a költ­ségvetésnek minden fillérre szüksége van. az amerikaiak viszont máris hozták volna a dollárt. A privatizációs kormánybiztos nem interpellálható, így vele szemben a képviselők sem fejthették ki aggályaikat. Talán szerencsésebb lenne januárban — a kormány ez évi munkájának értékelése­kor — elgondolkozni a privatizációs tár­ca nélküli miniszter intézményének vissza­állításán, hiszen nem egyszer, hanem rend­szeresen zavar fedezhető fel a privatizá­ciós technikában. A jelenlegi körülmények ugyanis olyanok, mint Aesopus meséjében az apa, a fiú és a szamár esete. Bármelyi­kük ült a szamáron, kritikus megjegyzé­seket kapott a járókelőktől. Privatizálni sem szerencsés egyesek szemében, s en­nél már csak az rosszabb másoknak, ha nem privatizálunk. Jövőre mindenképp rendet kell tenni ebben a kérdésben. Fel­vetésére kormányoldalról válasz nem ér­kezett. Igaz, hogy sem a miniszterelnök, sem a koalíciós helyettese nem volt a te­remben. Zéta Ötéves a magyar áldozatvédő szervezet A FEHER GYŰRŰ Közhasznú Egyesü­let 1989. december 21-én alakult a bűnö­zés áldozatainak támogatására és a bűncse­lekmények megelőzésére. Áldozatvédő szervezet elsőként az 1970- es évek elején a Német Szövetségi Köztár­saságban és Angliában jött létre. Ettől kezd­ve a német és az angol minta alapján Nyu- gat-Európa 15 országában, továbbá az USA-ban, Kanadában és Ausztráliában szerveződött hasonló egyesület. Az áldo­zatvédő szervezetek tevékenységét meg­erősítette az a körülmény, hogy 1985. júni­us 28-án az Európa Tanács Miniszteri Ta­nácsa ajánlást tett a tagállamoknak, majd ugyanezen év november 29-én az ENSZ tett közzé nyilatkozatot az áldozatvédelem ha­tékonyságának fokozása érdekében. Nyugat-Európában már működő áldo­zatvédő szervezetek mintájára alakult ma­gyar FEHÉR GYŰRŰ feladata, hogy konk­rét és közvetlen támogatást ad, valamint segítséget nyújt a bűncselekmények — főleg a szociális helyzetük miatt rászoru­lók— áldozatainak, pénzügyi jogi és egyéb formában. A budapesti és a négy vidéki irodát az elmúlt öt év alatt több mint ötezer áldozat kereste fel. Többségük a díjtalan jogsegély- szolgálatot vette igénybe, amelyeknél a leg­alacsonyabb ügyvédi díjazás — 5 000 Ft/főt — figyelembe véve több mint 25 millió forint kifizetésétől mentesültek a bűncselekmények miatt egyébként is szo­rult helyzetbe került, áldozatok. Az egyesü­let közbenjárásának eredményeként az el­telt időszakban a bűncselekmények áldo­zatainak, illetve kárvallottainak több mint 7 millió forint kára térült meg. Az Áldozatok Támogatásának Európai Fóruma elnevezésű nemzetközi szervezet 1992. május 20-án tagjai közé felvette a magyar FEHÉR GYŰRŰ-t. Az egyesület vállalta a koordinátor szerepét Nyugat- és Kelet-Európa között az áldozatvédelem gyakorlati tapasztalatainak átadásában. A nemzetközi szervezethez való tartozás nem­csak bővítette az egyesület lehetőségeit az áldozatvédelem terén, hanem az számtalan kötelezettséggel is jár. így többek között — a viszonossági elv alapján — nemcsak a nyugat-európai országokban bűncselekmé­nyek áldozatává vált magyar állampolgár­ok kapnak segítséget az ottani áldozatvédő szervezetektől, hanem a magyar FEHÉR GYŰRŰ-nek is hasonló kötelezettségei vannak. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha egy magyar állampolgár Németország­ban bűncselekmény áldozata lesz, akkor számíthat az ottani testvérszervezet, a Weisser Ring segítésére. Az utóbbi időben ennek számos példája volt, súlyos sérülés­sel járó rablásnál és szállodai lopásnál is jelentős támogatást és anyagi segítséget kaptak magyar állampolgárok. A FEHÉR GYŰRŰ viszont az utóbbi időben több né­met és más küföldi állampolgárnak nyúj­tott jogsegélyszolgálatot. Az egyesület a Budapest V. kér. Balassi Bálint u. 27. sz. alatti irodában a bűncse­lekmények áldozatianak munkanapokon 9- 12 óráig tart díjtalan ügyfélszolgálatot. Z.T.

Next

/
Oldalképek
Tartalom