Új Kelet, 1994. december (1. évfolyam, 215-239. szám)
1994-12-22 / 233. szám
JJ KELET BELFÖLD-KULFOLD 1994. december 22., csütörtök Álláskeresőknek Munkalehetőségek megyénkben Megyei Munkaügyi Központ Kirendeltsége Nyíregyháza, Szabadság tér 2. Telefon: (42) 411-800,411-802,315-107. Szakma/állás fő hol kereseti lehetőség Varrónő (18-40 é. szak. v. bet.m.) 15 Nyíregyháza 18—22 000 Ft Horizontos (20-45 é. nyh-i szakm.) 3 Nyíregyháza 150—180 Ft/ó. Helyzetfúrós 1 Nyíregyháza 150—180 Ft/ó. CNC esztergályos (20-45 é. szakm.) 1 Nyíregyháza 200 Ft/ó. Fémipari marós (20-45 é. nyh-i szakm.) 2 Nyíregyháza 150—180 Ft/ó. Ápoló (szakképzett, 17-45 éves) Szállodai londiner (18-25 é. férfi, 15 Nyíregyháza 16—26 E Ft min.éretts.+alapf.nyelvism.) Szállodai portás, recepciós (21-35 é. két 2 Nyíregyháza Megállapodás szerint középf. nyelvvizsga, éretts. vendégl.szakköz.) Könyvelő (35-40 éves tart. mn. Nyh-i közg. 3 Nyíregyháza Megállapodás szerint végz.+szám.gépes ism.) Villanyszerelő, vagv telefonhálózat szer. 1 Nyíregyháza KJT. szerint (18-30 éves nyh-i szakm.) 2 Budapest környéke 25—35 E Ft Szakács (szakképzett) 2 Nyíregyháza 14 E Ft Bolti eladó + pénztáros (nő, szakir. végz.) Gumiipari feldolgozó vegyipari termékgyártó 3 Nyíregyháza Megállapodás szerint gépkezelő (szak. v. bet.) 27 Nyíregyháza 17 600—21 (XX) Ft. Kárpitos (szakmunkás) 3 Nyíregyháza 12—20 E Ft Napközis nevelő (tanító szakos) 1 Kótaj 20 E Ft Cukrász (nyh-i szakképzett) Gazdasági ügyintéző (közgazd.techn.+gépírás, 1 Nyíregyháza Megállapodás szerint nyh-i nő) Takarítónő, gondnok úszómester házaspárok 1 Nyíregyháza KJT. szerint (úszómester vizsg. vagy víz- gázszer, szakm.) 1 + 1 Nyíregyháza KJT. szerint Takarítónő (nyh-i) 1 Nyíregyháza KJT. szerint Élelmiszer eladó (nő, szak-v.bet. 18-30 éves) 2 Nyíregyháza 12—13 E Ft Üzemvezető (techn.v.műsz. főisk. férfi) Gyógyszertári asszisztens (szakképzett+szám. 1 Nyíregyháza 15—35 E Ft gép.ism.) 1 Nyíregyháza Megáll.sz. Asztalos (tart.mn.) 1 Nyíregyháza 20 E Ft Vízvezetékszerelő (tart.mn.) 1 Nyíregyháza 17 600 Ft. Óvodai dajka (nő, szakképzett) Baromfigondozó (szak-bet.,.segédmunk. 1 Sényő KJT szerint tart.mn, csak nő) 13 Nyíregyháza 16 E Ft Villanyszerelő (tart.mn.) 1 Nyíregyháza 20EFt Takarítónő 1 Nyíregyháza 10 500 Ft. Pénztáros eladó 1 Nyíregyháza 18—19 E Ft Hentes eladó 1 Nyíregyháza 20 E Ft Pszichológiai szaktanácsadás! Megyei Munkaügyi Központ Nyíregyháza, Benczúr tér 18. Telefon: (42) 310-845,314-751. Álláskereső klubfoglalkozás! (folyamatosan) Megyei Munkaügyi Központ Nyíregyháza, Benczúr tér 18. Telefon: (42) 310-845,314-751. Megvei Munkaügyi Központ Kirendeltsége Kisvárda, Szent Gy. tér 4. Telefon:(42) 322-322/611. Ált. iskolai pedagógus (napközis nevelőnek) 1 Anarcs KJT szerint Gyógypedagógus 1 Pátroha KJT szerint Ének-bármely szakos tanár 1 Pátroha KJT szerint Tanító szakos pedagógus 1 Pátroha KJT szerint Mérlegképes könyvelő 1 Dombrád Megegyezés szerint Termelésirányító 1 Dombrád 40 E Ft Biztosítási üzletkötő 2 Kisvárda 30 E Ft Szakács 2 Kisvárda 14 E Ft Megvei Munkaügyi Központ Kirendeltsége Vásárosnamény, Szabadság tér 1. Telefon: (44) 371-164. Biztosítási üzletkötő 3 Vásárosnamény Jutalék+költségtér. Felszolgáló 2 Vásárosnamény 10 500 Ft. Megvei Munkaügyi Központ Kirendeltsége Fehérgyarmat, Petőfi u. 16. Telefon: (44) 361-943,362-998' Általános iskolai tanító (főisk.végz.) 1 Tunyogmatolcs KJT szerint Megyei Munkaügyi Központ Kirendeltsége Baktalórántháza, Zrínyi u. 1/b. Telefon: (42) 352-173. Tanár (magyar-bármely szakos) 1 Baktalórántháza KJT szerint Kollégiumi nevelőtanár (férfi) 1 Baktalórántháza KJT szerint Szakoktató (vendéglátóipari főiskolai végzettséggel) 1 Baktalórántháza KJT szerint Napközis csoportvezető (tanítóképző főisk.) 1 Levelek KJT. szerint Megyei Munkaügyi Központ Kirendeltsége Záhonv, Ady Endre utca 42. Telefon: (42) 360-305 2 férfi 2 nő bet. munkás pékségbe 4 Záhony 12—15EFt Targoncaszerelő (dízel- és robbanómotoros) 1 Záhony 26—27 E Ft Megyei Munkaügyi Központ Kirendeltsége Ibránv, Árpád u. 4. Telefon: (42) 200-693.200-092. Biztosítási ügynök, üzletkötő 2 Ibrány Jutalékos rendszer Fafúvós zenetanár (felsőfokú végzetts.) 1 Ibrány KJT szerint Megyei Munkaügyi Központ Kirendeltsége Nyírbátor, Kossuth u. 16. Telefon: (42) 381-712 Fizika-testnevelés vagy Testnevelés-bármely szakos tanár 1 Nyírmihálydi KJT szerint Tanító I Nyírmihálydi KJT szerint Üzletkötő 2 Nyírbátor Jutalékos rendszer Biztosítási képviselő (Signál Biztosító) 4 Nyírbátor Alapfizetés+ gk.ktg.térítés+jutalék Megyei Munkaügyi Központ Kirendeltsége Nagykálló, Bátori u. 36. Telefon: (42) 363-236. Nőiruha készítő (szakm.+3 éves gyak.) 50 Nagykálló 10—14 E Ft Nőiruha készítő (szakm., szakiskola) 75 Nagykálló 10—15 E Ft Álláskereső klubfoglalkozás! (folyamatosan) Megyei Munkaügyi Központ Kirendeltsége Mátészalka, Jármi u. 2. telefon: 44/313-726.44/315-076. Megyei Munkaügyi Központ Kirendeltsége Mátészalka, Jármi u. 2. Telefon: (44) 310-646. Biztosítási ügynök 5 Mátészalka GLÓRIA Bizt. Jutalékos rendszerben Megvei Munkaügyi Központ Kirendeltsége Tiszavasvári, Városháza tér 4. Telefon: (42) 372-755. Testnevelő szakos sportszervező tanár 1 Tiszadob Általános iskolai tanító 1 Tiszaeszlár Textilkonfekcionáló (szak- és betanított munkás) 30 Tiszalök Gyermekorvos (belföldi egyetem, szakvizsga) 1 Tiszavasvári Védőnő (eü. főiskola) 2 Tiszavasvári Laborasszisztens (szakképzett) 1 Tiszavasvári KJT szerint KJT szerint Telj. bér KJT. szerint KJT. szerint KJT. szerint Megyei Munkaügyi Központ Kirendeltsége Újfehértó, Eötvös u. 14. Telefon: (42) 322-344/7. Betanított textilvarró (férfi) (nő) 5 Magyar-bármely szakos tanár (főiskolai végzetts. )1 Textilvarró (5 férfi, 10 nő) 15 25 Érpatak Újfehértó Újfehértó 10—18 E Ft -(-teljesítménytől függően KJT szerint 10 500—18 000 Ft. Ezüstösen csillog a pirít Aranybánya a Lahóca-hegyben Pár soros, s ilyenformán elég titokzatos hír jelent meg novemberben arról, hogy a Mátrában, a Recsk közeli Lahóca-hegyben 50-60 tonnányi, aranyat rejtő kőzetet találtak. Megpróbáltunk utánajárni, mennyi aranyat rejt a magyar föld. Az eredmény: nem kell attól tartani, hogy aranyásók ezrei lepnék el hegyeinket. Egyelőre nem érdemes... Magyarország a középkorban aranybányáiról volt híres. Sok aranyat találtak az Erdélyi-érchegységben, Verespatakon. Korábban a rómaiak idejétől Selmecbányán, Nagybánya és Körmöcbánya vidékén termeltek aranyat. Abban az időben Európában jelentős volt az aranykitermelés, később, az 1500-as évektől Amerika fölfedezésével visszaesett. Zsigmond koráig jól működött a tokaji Telkibánya is, Mária Terézia idején pedig inkább ezüstöt bányásztak. (Az ezüst az esetek 90 százalékában az arannyal együtt jelenik meg a természetben.) Igaz, hogy az arany értékesebb, az ezüst viszont több. Gyakorlatilag azonban az 1850-es évektől Telkibányán nem termelték ki az aranyat és az ezüstöt, csak kutattak utána. — Hány működő aranybánya van ma Magyarországon ? — kérdezte az Atlantic Sajtószolgálat tudósítója dr. Zelenka Tibort, a Magyar Geológiai Szolgálat főosztályvezetőjét: — A mai Magyarország területén pillanatnyilag egy funkcionáló aranybánya sincs. Az elmúlt években Selmecbányán (ma: Szlovákia) évi 500 kilogrammot, Nagybányán (ma: Románia) évi 2 tonnát, az Erdélyi-érchegységben 1 tonnát termeltek. (Egy tonna arany értéke körülbelül 10 millió dollár.) Magában az ércben nagyon csekély a tiszta nemesfém; gramm/tonnában kell számolni, tehát az érckőzet milliomod részét teszi ki. Külszíni bányában akkor gazdaságos a termelés, ha egy tonna ércből 1,5-2 gramm aranyat tudnak kinyerni. Föld alatti fejtésnél pedig, ha egy tonna ércből 5-6 gramm arany nyerhető. A recski bányában réztartalmú ásványt, enargitot bányásztak az 1850-es évektől egészen 1979-ig. Ez idő alatt 3 millió tonna rézércet termeltek, melyből melléktermékként körülbelül 4-5 tonna aranyat nyertek ki a 130 év alatt. Sok anyag ment a „meddőbe", mert akkor a réz kinyerése volt a fontos, nem az aranyé, így ennek megfelelő volt a feldolgozási technológia is. (A meddőhányóból már nem gazdaságos kitermelni az aranyat.) — A Lahóca-hegyben magában találták az aranyat? — A most újra kutatott Lahóca-hegyben aranyos pirít, azaz aranytartalmú pirít van. A hegyet belülről a korábbi föld alatti rézbánya fejtései teljesen kilyuggatták, úgy néz ki, mint egy ementáli sajt. Most több ezer méter hosszban próbafúrásokat végeznek, hogy kiderítsék, érdemes-e a rézércbányászat után arany kitermelésével foglalkozni. 1991-ben azért jött létre az Enargit Kft., hogy a felszín közeli, alacsony hőmérsékleten keletkezett aranyérc felkutatását és — eredményes kutatás esetén — kibányászását elvégezzék. 1979-ig a régi bányában minden kőzetet végigelemeztek, ahol fém volt, így régóta tudják, hol maradt nagyobb meny- nyiségű aranyos pirít. Dr. Földessy János, a kft. ügyvezető igazgatója Recsken dolgozott 1979-től, ahol a recski mélyszíni ércesedés kutatásával foglalkozott. Az Enargit Kft. többségi tulajdonát az ausztrál Rhodes cég birtokolja. Először részben a Mátrabánya Rt. volt a magyar partnere, ez a cég később megszűnt, és az AV Rt. vette át a magyar tulajdoni részt. Ma kilencven százalékban az ausztráloké az Enargit Kft., ők végzik az aranykutatást. —A magyar bányák és a természeti kincsek nem az állam tulajdonát képezik? — Az 1993. évi 48. sz. Bányatörvény kimondja, hogy a nyersanyag a magyar állam tulajdona, viszont koncessziós alapon kiadható annak kutatása és bányászata. Mivel az állam nem fektet be, kutatásra, bányanyitásra nem kell költenie, ezért majd járadékot kap a kitermelt érc hasznából. A kft. 25 millió forintos és 350 ezer schillinges alaptőkével rendelkezik. Itt, a Lahóca-hegyben 200 méter mélységig kutatnak fúrásokkal az ércért. A fúrásos kutatást két magyar cég végzi az Enargit Kft. magyar geológusainak vezetésével. — Hány tonna tiszta aranyat remélnek a befektetők ettől a bányától? — Optimálisan ötven-hatvan tonnát. (Értéke mintegy 600 millió dollár, 60 milliárd forint.) Ezt nagy valószínűséggel külszíni bányászattal tervezik kitermelni. Parádfürdő a közelben van, így meg kell szerezni a környezetvédelmi hatóság engedélyét is. De a recski bányászok is munkához jutnának, ha beindulna a bányászat. — Mikorra kezdődhet maga a fejtés? — Ha jövőre befejezik a kutatást, meg kell határozni az érckészleteket. Ezután tanulmányokat folytatnak, engedélyeket szereznek be. A fejtést így legkorábban 1997-98-ban lehet elkezdeni. A kutatástól a termelés beindítása általában 3-5 évet vesz igénybe. — Hol lehet még arany az országban? — A Magyar Bányászati Hivatal koncessziós területeket jelölt ki nemesfémkutatásra (Tokaji-hegy, Mátra, Börzsöny, és Velencei-hegység). A pályázati kiírásokra még nem került sor. A Lahóca-hegyi aranykutatás a legreményteljesebb. — Látszik az arany, lehetnek aranyrögök a kirándulók lábai alatt? — Nem. Az arany olyan kis mennyiségben fordul elő az ércben, hogy szabad szemmel nem látható. A szürke, ezüstös csillogású kőzetek többnyire aranyos pi- ritet tartalmaznak. —Mit tesznek, ha kiderül, hogy nem éri meg kibányászni az ércet, mert még sincs ott annyi arany, amennyire számítanak? — Valószínűleg eladják a kutatási jogot más befektetőknek. Buda Magdolna Jurassic Park Ausztráliában Szakértők az évszázad egyik legnagyobb felfedezésének minősítik a tényt, hogy 39 élő prehistorikus fenyőfát találtak Ausztráliában. A két-háromszáz éves korú ősfenyők egy olyan fajhoz tartoznak, amely már 150 millió évvel ezelőtt is élt a Földön. A lelet — mondják — felér azzal, mintha a Jurassic Park őshüllői elevenedtek volna fel a valóságban. A korábban ismeretlen fák a Wollemi Nemzeti Parkban, Sidneytől nyugatra állnak, már nevet is kaptak, ők a Wollemi fenyők. Pontos helyüket nem adták meg a tudósok, mert felbecsülhetetlen értékük miatt fokozott védelem alatt állnak. A felfedezés is csak késve, egy december 14-i, sidney-i újságból került a világ elé. A fák körülbelül 40 méter magasak, átmérőjük körülbelül 3 méter. Az ősliget összesen 23 kifejlett és 16 fiatalabb példányból áll, melyeknek rokonai csak a jura- és krétakori kövületeken láthatók, ezek azonban 65-200 millió évvel ezelőtt éltek. Egykor a Wollemi fenyők hatalmas területen vegetáltak bolygónkon, de az éghajlat megváltozásával — a Jurassic Park című filmben megelevenedett ősállatok kihalása idején — elpusztultak, s csak néhány példány maradhatott életben egy sötét, nyirkos, védett szurdok ölén. Mivel az erdőség legalább egynapi járásra van nemhogy a legközelebbi úttól, de a legkisebb hegyi ösvénytől is, nem csoda, hogy mostanáig nem bukkantak rá, és remélhető, hogy a kíváncsiskodók sem teszik tönkre a dinoszaurusz-korszak utolsó genetikus hírhozóit. Tilos a különállás Japán büszke az iskoláira. Magas az oktatás szintje, és a biztonságos környezetben nem kell a gyerekeket az utcai bűnözéstől, a kószáló drogárusoktól és a cukrosbácsiktól félteni, mint nyugat-európai vagy amerikai társaikat. A tizenhárom éves Kiyoteru Okochi tragikus öngyilkossága éppen ezért óriási felháborodást váltott ki az országban: egy szörnyű és egyre terjedő iskolai jelenségre hívta fel a közfigyelmet, melynek neve: ijime. A szerencsétlen kisfiú búcsúlevelében megírta, hogy szeretett volna tovább élni, de nem bírja tovább, hogy társai hatalmas pénzösszegeket próbálnak erőszakkal kicsikarni tőle. Feljegyzéseiből kiderült, hogy a többiek megverték, víz alá nyomták, és egymillió dollár értékű yent követeltek tőle. A döbbenetes az, hogy komputerjátékainak, könyveinek eladásával, a nagymamájától kért és a szüleitől lopott pénzzel tízezer dollárnyi yent elő is teremtett, ez azonban nem volt elég. Az iskolások közti erőszakos pénzkövetelés, az ijime járványszerű jelenség a kilencvenes évek Japánjában. Ez a legkegyetlenebb módja annak, ahogyan a gyerekek megtanulják, miként kényszerítsék rá nemzetük konformista etikáját az egyénre, akinek tilos a különállás. Az ijime nem egyszerű pénzzsarolás, hiszen az egész közösség egy emberként kényszeríti a kiközösített gyereket, hogy fizessen, és a tanárok is szemet húnynak felette. Kiyoteru szülei is kérték az iskolát, vizsgálja ki, mi folyik a gyerekek között, de a tanárok és az igazgató a fiú összevert arca láttán sem foglalkoztak az üggyel. Pedig Kiyoteru nem az első áldozata az ijimének, idén hét kisfiú követett el öngyilkosságot zsarolás miatt. A japán kormány most végre magas szinten is megtárgyalta az iskolai ijime-jelenségeket. Murayama miniszterelnök kijelentette, intézkedéseket fognak hozni, hogy ilyen tragédia a jövőben ne történhessen. Lopják a kaszpi gázt? Három éve, a Szovjetunió összeomlása után az ásványi anyagokban gazdag Türkmenisztán elnyerte a második Ku- vait nevet. Az ország egy 8.1 trillió köbméteres földgázlelőhely tetején nyugszik, mely a világon a negyedik legnagyobb. Évi 1,4 milliárd dollárt érne, mégis, Türkmenisztán mára gyakorlatilag csődbe jutott. 1993 novembere óta Oroszország nem utalja át a valutát, ami Türkmenisztánnak járna. A gázvezeték orosz földön halad át. Moszkva azt állítja, hogy a gáz mind az exszovjet kaukázusi államokba megy, amelyeknek nincs keményvalutája. Valójában a türkmén gáz, az orosszal elválaszthatatlanul összekeveredve eljut Európába, de a türk- mének nem tudják bizonyítani az orosz csalást. Az ország vezetője, SaparmuradNyijazov volt kommunista pártvezér három évig úgy viselkedett, mint egy szegény ember, aki nyert a lottón, és hatalmas építkezésekre herdálta a közvagyont. Most új gázvezeték építését tervezi, mely Iránon és Törökországon keresztül vezetne a mediterrán országokba. A hétmilliárd dolláros project azonban egyhamar nem valósul meg, mert az Egyesült Államok és Nyugat-Európa nem akar befektetni az iráni útvonal miatt. Türkmenisztán pedig nem úgy néz ki, mint egy energiaszuperhatalom. Inkább diktatúrától sújtott nyomortelep, melynek vezetője elhallgattatta a sajtót, 2002-ig megválasztatta magát a parlamenttel, és Turkmenbashinak, azaz Türkmének vezérének nevezteti magát. Sokszor Ceausescuhoz hasonlítják, igaz, nem annyira kegyetlenek a módszerei. Megalomá- niája nyomán az ország infrastruktúrája ugyan elmaradott, de 24 ötcsillagos hotelt, repülőteret és számos elnöki palotát építtetett állami pénzből. Csak a türkmének élete nem változott semmit a szovjet idők óta.
