Új Kelet, 1994. december (1. évfolyam, 215-239. szám)

1994-12-13 / 225. szám

4 1994. december 13., kedd ■ KÁRPÁTALJA in ! KELET Álláskeresőknek Munkalehetőségek megyénkben Megyei Munkaügyi Központ Kirendeltsége, Nyíregyháza, Szabadság tér 2. Telefon: (42) 411-800, 411-802, 315-107. Szakmalállás ß hol kereseti lehetőség Varrónő (18-40 é. szak. v. bet.m.) 15 Nyíregyháza 18—22 000 Ft Marós-esztergályos (30-40 éves nyh-i+nyírteleki lakos, kettős szakma, TMN. előny) 2 Nyírtelek megáll, szerint Horizontos (20-45 é. nyh-i szakm.) 3 Nyíregyháza 150—180 Ft/ó. Helyzetfúrós 1 Nyíregyháza 150—180 Ft/ó. CNC-esztergályos (20-45 é. szakm.) 1 Nyíregyháza 200 Ft/ó. Fémipari marós (20-45 é. nyh-i szakm.) 2 Nyíregyháza 150—180 Ft/ó. Ápoló (szakképzett, 17-45 éves) 15 Nyíregyháza 16—26 E Ft Szállodai londiner (18-25 é. férfi, min.éretts.+alapf. nyelvism.) 2 Nyíregyháza Megáll, szerint Szállodai portás, recepciós (21-35 é. két középf. nyelv­vizsga, éretts. vendégl.szakköz.) 3 Nyíregyháza Megáll, szerint Könyvelő (35-40 éves tart. mn. nyh-i közg. végz. +szám.gépes ism.) 1 Nyíregyháza KJT szerint Villanyszerelő vagy telefonhálózat szer. (18-30 éves nyh-i szakm.) 2 Budapest kömyéke25—35 E Ft Szakács (szakképzett) 2 Nyíregyháza 14EFt Bolti eladó + pénztáros (nő, szakir. végz.) 3 Nyíregyháza Megáll, szerint Bolti eladó (szakképz. nő) 1 Nyíregyháza 12 E Ft Gumiipari feldolgozó, vegyipari termékgyártó gépkezelő (szak. v. bet.) 27 Nyíregyházai? 600—21 000 Ft Élelmiszer-eladó (nő, szak- v. bet.) 1 Nyíregyháza 18—25 E Ft Kárpitos (szakmunkás) 3 Nyíregyháza 12—20 E Ft Napközis nevelő (tanító szakos) 1 Kótaj 20 E Ft Cukrász (nyh-i szakképzett) 1 Nyíregyháza Megáll, szerint Kézilány (nyh-i nő betanított) 1 Nyíregyháza Megáll, szerint Gazdasági ügyintéző (közgazd.techn.+gépírás, nyh-i nő) 1 Nyíregyháza KJT szerint Takarítónő, gondnok—úszómester házaspár (úszómester vizsg. vagy víz- gázszer, szakm.) 1+1 Nyíregyháza KJT szerint Takarítónő (nyh-i) 1 Nyíregyháza KJT szerint Gépjármű-értékesítő (nyh-i férfi, éretts.+jog. 20-38 éves) 2 Nyíregyháza 14—50 E Ft Adminisztrátor (nyh-i nő, 18-35 éves, éretts.) 2 Nyíregyháza 14—50 E Ft Ügykezelő (18-30 éves nő, éretts.+gépírás) 4 Nyíregyháza 16 560 Ft Élelmiszer-eladó (nő, szak. v. bet. 18-30 éves) 2 Nyíregyháza 12—13 E Ft Üzemvezető (techn. v. műsz. főisk. férfi) 1 Nyíregyháza 15—35 E Ft Gyógyszertári asszisztens (szakképzett +számgép.ismeret) 1 Nyíregyháza Megáll, szer. PSZICHOLÓGIAI SZAKTANÁCSADÁS! Megyei Munkaügyi Központ Nyíregyháza, Benczúr tér 18. Telefon: (42) 310-845, 314-751. ÁLLÁSKERESŐ KLUBFOGLALKOZÁS! (folyamatosan) Megyei Munkaügyi Központ Nyíregyháza, Benczúr tér 18. Telefon: (42) 310-845,'314-751. Megyei Munkaügyi Központ Kirendeltsége Kisvárda, Szent György tér 4. Tele­fon:^) 322-322/611. Ált. iskolai pedagógus (napközis nevelőnek) 1 Anarcs KJT szerint Gyógypedagógus 1 Pátroha KJT szerint Ének-bármely szakos tanár 1 Pátroha KJT szerint Tanító szakos pedagógus 1 Pátroha KJT szerint Fűrészgépkezelő 10 Pátroha 20 E Ft Lánc-, motor- és szalagfűrészgép kezelő 9 Pátroha 20 E Ft Mérlegképes könyvelő 1 Dombrád Megegyezés szerint Felszolgáló 1 Kisvárda 10 500 Ft T ermelésirány ító 1 Dombrád 40 E Ft Biztosítási üzletkötő 2 Kisvárda 30EFt Szakács 2 Kisvárda 14 EFt Megyei Munkaügyi Központ Kirendeltsége Vásárosnamény, Szabadság tér 1. Telefon: (44) 371-164. Vendéglátóipari eladó 2 Nyírmada 10 500 Ft Biztosítási üzletkötő 2 Vásárosnamény Jutalék +költségtér. Felszolgáló 2 Vásárosnamény 10 500 Ft Megyei Munkaügyi Központ Kirendeltsége Fehérgyarmat, Petőfi u. 16. Telefon: (44) 361-943, 362-998 Szociális ügyintéző (nő, éretts. eü. jártasság) 1 Fehérgyarmat KJT szerint Megyei Munkaügyi Központ Kirendeltsége Baktalórántháza, Zrínyi u. 1/b. Telefon: (42) 352-173. Tanár (magyar—bármely szakos) 1 Baktalórántháza KJT szerint Kollégiumi nevelőtanár (férfi) 1 Baktalórántháza KJT szerint Szakoktató (vendéglátóipari főiskolai végzettséggel) 1 Baktalórántháza KJT szerint Napközis csoportvezető (tanítóképző főisk.) 1 Levelek KJT szerint Megyei Munkaügyi Központ Kirendeltsége Záhony, Ady Endre utca 42. Telefon: (42) 360-305 2 férfi 2 nő bet. munkás pékségbe 4 Záhony 12—15EFt Targoncaszerelő (dízel- és robbanómotoros) 1 Záhony 26—27 E Ft Megyei Munkaügyi Központ Kirendeltsége Ibrány, Árpád u. 4. Telefon: (42) 200-693. 200-092. Biztosítási ügynök, üzletkötő 2 Ibrány Jutalékos rendszer Fafúvós zenetanár (felsőfokú végzetts.) 1 Ibrány KJT szerint Megyei Munkaügyi Központ Kirendeltsége Nyírbátor, Kossuth u. 16. Telefon: (42) 381-712 Fizika—testnevelés vagy Testnevelés—bármely szakos tanár 1 Nyírmihálydi KJT szerint Tanító 1 Nyírmihálydi KJT szerint Üzletkötő 2 Nyírbátor Jutalékos rendszer Biztosítási képviselő (Signál Biztosító) 4 Nyírbátor Alapfizetés +gk.ktg.térítés+jutalék Megyei Munkaügyi Központ Kirendeltsége Nagykálló, Bátori u. 36. Telefon: (42) 363-236. Nőiruha készítő (szakm.j-3 éves gyak.) 50 Nagykálló 10—14EFt Nőiruha készítő (szakm., szakiskola) 75 Nagykálló 10—15EFt ÁLLÁSKERESŐ KLUBFOGLALKOZÁS! (folyamatosan) Megyei Munkaügyi Központ Kirendeltsége Mátészalka, Jármi u. 2. Telefon: 44/313-726. 44/315-076. Megyei Munkaügyi Központ Kirendeltsége Mátészalka, Jármi u. 2. Telefon: (44) 310-646. Biztosítási ügynök 5 Mátészalka GLÓRIA Bizt. Jutalékos rendszerben Megyei Munkaügyi Központ Kirendeltsége Tiszavasvári, Városháza tér 4. Telefon: (42) 372-755. Testnevelő szakos sportszervező tanár 1 Tiszadob KJT szerint Általános iskolai tanító 1 Tiszaeszlár KJT szerint Textilkonfekcionáló (szak- és betanított munkás) 30 Tiszalök Telj. bér Gyermekorvos (belföldi egyetem, szakvizsga) 1 Tiszavasvári KJT szerint Védőnő (eü. főiskola) 2 Tiszavasvári KJT szerint Laborasszisztens (szakképzett) 1 Tiszavasvári KJT szerint Megyei Munkaügyi Központ Kirendeltsége Újfehértó, Eötvös u. 14. Telefon: (42) 322-344/7. Betanított textilvarró (nő) (férfi) 25 5 Magyar—bármely szakos tanár (főiskolai végzetts.) 1 Textilvarró (5 férfi, 10 nő) 15 Üjfehértó 10—18 E Ft+teljesítménytől függően Érpatak KJT szerint Újfehértó 10 500— 18 000 Ft a bárány, benn a farkas., Kárpátaljai eset Lesz kórház Beregszászban! A beregszászi kórház alapkövét 1988 júliusában rakták le. A fővál­lalkozó akkoriban a SZAÉV és a MOTÉV volt. Ment is a munka szapo­rán, egészen addig, amíg a sors közbe nem szólt. A két építővállalat idő­közben tönkrement, az ukrán fél a sú­lyos gazdasági válság miatt nem volt képes finanszírozni az építkezést. Négy éven át tulajdonképpen szünetelt a munka. Most azonban ismét elkez­dődött. Történt ugyanis, hogy 1993-ban az Eastern European Market Consor­tium Ltd. közel hárommillió dolláros kivitelezési szerződést kötött a megyei tanács beruházási főosztályával. A magyar kormány egymillió dollá­ros hitelt nyújtott ahhoz, hogy a kór­ház felépüljön. így tehát a NYIRÉP Kft. kitűnő szakemberei hozzáfoghat­tak a munkához. Ahhoz azonban, hogy az egész épületkomplexumot felépít­sék, hozzávetőlegesen még hárommil­lió dollárra lenne szükség. A bereg­szásziak és az egész megye nagy sze­rencséjére az Eastern European Market Consortium Ltd. hajlandó megelő­legezni az építővállalatnak ezt az össze­get, mégpedig bartelalapon, vagyis cse­rébe a kárpátaljai termékekért. A szak­emberek bizakodóak, remélik, hogy az avatásra már karácsony előtt sor ke­rülhet. T.É. Mostanában egyre gyakrabban tapaszta­lom, hogy optimizmusom cserbenhagy. Pe­dig mind ez idáig javíthatatlan optimista hí­rében álltam, a rosszra is találtam mentsé­get, és mindig ott él bennem a remény: az emberek jók, csak a környezetük kényszeríti őket lehetetlen, meggondolatlan lépésekre. Sajnos, az utóbbi időben szomorúan tapasz­talom, hogy az emberek bizony nagyon meg­változtak, és nem előnyükre. Már rögtön pró­bálnám is sorolni a mentségeket. Most azon­ban, ahogy mondani szokás, nem jár rá a ke­zem. Elbizonytalanodom. Igen, az emberek mostanában egyre idegesebbek, egyre rosszkedvűbbek. De ugyanakkor egyre job­ban előtör egy másik rossz vonás is: az ag­resszivitás, a belülről fakadó rosszindulat. Történt pedig, hogy új igazgatót neveztek ki a város egyik létfontosságú intézményé­nek az élére. Tisztában voltam azzal, hogy a mostani gazdasági helyzetben csodákra ő sem képes, de mivel hosszú évek óta ennél a vállalatnál csak most történt vezetőváltás, érdekelt, milyen elképzelései vannak. Mint kiderült, már régebbről ismerjük egy­mást, és éppen ezért furcsállottam, hogy rendkívül tartózkodóan fogad. Amikor előhozakodtam jövetelem céljával, szinte ráfagyott a kényszerű mosoly az arcára és figyelmeztetett: náluk a kollektív döntés do­minál, vezetőtársai jelen pillanatban házon kívül vannak, beszéljünk meg egy másik időpontot! Nem azért döbbentem meg, mert ilyesmi még soha nem fordult velem elő. Egy-egy riportot esetenként ennél sokkal cifrább pro­tokollok előztek meg. Ebben az esetben a frissen kinevezett igazgató magatartása há­borított fel, hiszen közvetlen, segítőkész, barátságos embernek ismertem, korábbi munkahelyén is nehezen váltak meg tőle... A feltételekbe viszont beleegyeztem, mert kíváncsi voltam, mivel akarja kezdeni a mun­kát ott, ahol már szinte leírhatatlan káosz uralkodik. A megbeszélt időpontban tehát ismét je­lentkeztem. És még nagyobb meglepetés ért. Az igazgató szobájában ott ült az egész „ve­zérkar”. Köszönés helyett „ismerjük mi az újságírókat és általában a sajtót” felkiáltás­sal fogadtak, majd ismét kifejtették, hogy csak kollektíván hajlandók válaszolni kérdé­seimre. Közben egymás szavába vágva hosz- szan ecsetelték, ki mikor foglalkozott a vál­lalattal, mikor volt róluk szó a tévében, mennyi rosszindulatot tapasztaltak a sajtó részéről, és különben is, miért akarom őket faggatni, hiszen e munkaterületen laikus va­gyok... Amikor a kifakadásoknak vége szakadt, és végre szóhoz jutottam, mégis feltettem azokat a bizonyos kérdéseket. Sajnos, a vá­laszok egyáltalán nem voltak annyira meggyőzőek, mint az előbbi kifakadások. Általános frázisokat pufogtattak a tervekről, programokról, és közben állandóan hajtogat­ták: erre nincs pénz, arra sincs pénz. Nem volt türelmem tovább hallgatni. Távozásom előtt még harciasán figyelmeztettek: csak abban az esetben egyeznek bele a cikkek pub­likálásába, ha előzőleg elolvassák, és egyez­tetjük az álláspontokat. Hogy is van ez: „Kinn a bárány, benn a farkas”? Megmaka­csoltam magam: senkivel semmit nem egyez­tetek, a saját véleményemet fogom kifejteni, és a következő kérdéseket csak akkor fogom feltenni, ha az aktatologatás, a vádaskodás helyett megpróbálják az anyagiakat is előte­remteni elképzeléseik megvalósításához. Tóth Éva Új summások meg három négysoros e századi Magyar lét — Kárpátalja 1994 A kárpátaljai lét vizsgálói — Balogh Edgár, Tamás Mihály, Fáhri Zoltán, hogy a kortársakat ne is említsük — minden esetben dokumentálták, hogy a régió la­kóinak egy része vendégmunkásként ke­reste kenyerét. Egy ilyen újmódi summás- sal beszélgettem a minap. Beszélgettünk, s minduntalan Nagy Zoltán Mihály bará­tom sorai tolakodtak tudatomba, helyet követelve, megidézésüket a téma kapcsán parancsolva. íme: Hűség Esténként hívnak távoli fények. Elmenjek innét? Summás legénynek? ígéret szebben sohasem zengett: Idegen földön nem vágok rendet! Beleborzongok a négysoros sugallta hűség-alázatba. Aztán rádöbbenek, hogy egy magnószalagra felvett interjút akarok közreadni, mely egy vendégmunkás bol­dog naivitását, Uram, bocsá’ — kény­szerből fakadó boldogságát bizonyítja. Szégyenkezve lapulok a realitáshoz, s kapcsolom be a lejátszót. Lötyög a sza­lag, nyög, nyöszörög a szerkezet. Mintha tiltakozna. Elmegyünk. Nem, nem Párizsba betyár- kodni, hanem anyanyelvűnk kimért nad- rágszíjtelkeire napszámoskodni. Szolgálat. A hanganyagra gondolok. Van-e miért? Van-e kiért? Nyúlok a kapcsolóhoz. íme, a valóság... — A volt Szovjetunióban valahogy megéltünk... — S most mi a helyzet? — Egy ideig feléltük a zsírunkat, aztán jött a nagy semmi. — Munkahely? — Volt. Megkerestem öt üveg pálinka árát... — Ennyiből éltetek? — A. Csináltunk ezt-azt. Aztán szervez­ték ezt a brigádot... — Kik? — Egy magyarországi cég. Szükséges volt elmenni, mert itt a pénz nem ér sem­mit. — Milyen csapatot verbuváltak, hol dolgoztatok? — Ácsokat kerestek. Moszkva mellé kellett menni, egy sportcsarnok tetőzetét csináltuk. Itt a közvetítő megígért havi 20 000 forintot. A megélhetésért kényte­lenek voltunk elmenni. — S minden biztosíték nélkül vállaltá­tok? — Még biztosítást is fizettek ránk. Amikor odamentünk, 300 dollárt ajánlot­tak. — Mindezt ki intézte? — Egy magyarországi cég. Ácsokra volt szükségük. Mi elkészítettük a nagy csarnok teljes tetőzetét, az egész minden- séget. — Milyen volt az ellátás? — Százszázalékosan meg voltunk elé­gedve. Semmit nem kellett fizetnünk. A szerződésben benne volt, hogy a szállás, a koszt az övék, mindent fizetnek. Szállo­dákban voltunk elhelyezve. Az élelmet hozták nekünk. A császárszalonnától a Pick-szalámiig mindent kaptunk. — Meg voltatok elégedve? — Minden nagyon korrektül történt. A cég, amit megígért, minden állt, s mi is álltuk a szavunkat, dolgoztunk rendesen. — Milyen volt a munkarend? — Napi tíz órát kellett dolgozni. — Láttad-e Moszkvát? — Persze. Buszt rendeltek. Bevittek a városba, a múzeumokba. Megmutattak mindent. — Hogy élnek arrafelé az emberek? — Moszkvában is, meg abban a város­ban is, ahol voltunk, magasan jobban él­nek az emberek, mint itt, Kárpátalján. Az üzletek televannak. Minden áru, ruházat, élelem, minden-minden van. Semmiben nincs hiány, és a legkisebb jövedelemmel bíró ember, egy éjjeliőr is meg tudja ven­ni, amire neki szüksége van. — Amíg ott voltatok, volt-e valamilyen politikai megmozdulás? — Amikor Moszkvában voltunk, akkor láttam valami kisebb tüntetést, de azt csak a vallásosak meg a régi kommunisták csi­nálták. Visszakívánták a régi rendszert. De kevesen voltak itt is, ott is. — Mennyi ideig tartott a munka? — Négy hónapig. — Hány dollárt hoztál haza? — Megkerestem 1200 dollárt. Vásárol­tam eredeti bőrholmikat meg miegymást. A többit hazahoztam. — Újra elmennél? — A .munkaadók nagyon meg voltak velünk elégedve, s azt mondták, hogy igényt tartanak ránk. Úgy beszéltük meg, bárhol is vállalkoznak, minket visznek magukkal. — S mi lesz, ha mégsem sikerül? — Hát, a cégemmel beszéltem. Azt mondták, fizetnek 800 ezer kupont, de le­het, hogy vissza sem vesznek... — Tehát, amíg nem hívnak újra, addig esetleg munkanélküli leszel? — Igen. — Mihez kezdesz addig? — Nemrég megnősültem. A lakást fo­gom rendezgetni. Ami még szükséges, azt most meg tudom venni. Leparkettázom a két szobát. —Szóval az oroszországi keresetet a la­kásodra fordítod? — Igen. Már a központi fűtést bevezet­tük. Most a többit csináltatom. — Ha nem lett volna ez a lehetőség, vagy ha az ígéret ellenére mégsem hívnak vissza, tudsz-e más megoldást? — Hát...tudom én...valamit mindenki kitalál...ügyeskedik mindenki...vagy kol­dul... Kevés bor is előkerült, s így a beszélge­tés is oldottabb lett. S mintha csak koc­cintanánk, most Kőszeghy Elemér négy­sorosa szólt közbe: (egyetlen) egyetlen hazám van: anyanyelvem, benne kell haláláig kitelelnem. Arról beszélgettünk, hogy a felesége gyermeket vár, s hogy milyen nehéz is volt itthagyni a várandós asszonyt. De tehet-e mást az élni akaró? Jaj nekünk, történelmi summásoknak. Mi mindenképp kivetettek vagyunk. Ak­kor is, ha megyünk, s méginkább, ha itt vállalunk idénymunkát. Mondják: forró nyár volt, keserves tél következik. Nem félünk. A Kárpátok bér­cei alatt már rég beköszöntött a lelki jég­korszak... Isten azonban irgalmas... meg­élünk valahogy. Kárpátalján még bőven van novabor... Kínjában röhög, vonyít körülöttem a nekem (s még kétszázezernek) kisebbsé­gi lét. Valahol messze karácsonyra készül a lélek. Majd mi is elmegyünk kántálni. Mélázunk a kortynyi bor lobbanatában. Már a könnyel buggyan a vers: Haza Az én hazám csendes pentaton ének. Ha szívemhez hajszolsz, eléneklem néked. Beszélgetőtársam dicsér a sorokért. Én pedig arra gondolok, a sárcsámcsogta uta­kon, hogyan jutok haza. Haza e hazából... ide. Horváth Sándor

Next

/
Oldalképek
Tartalom