Új Kelet, 1994. november (1. évfolyam, 189-214. szám)

1994-11-17 / 203. szám

MA AZ UJ KELET * * KIS YARD AN Ne essünk pánikba! HIÚ REMÉNYEK LAKÁSRA VÁRÓKNAK Kissé ideges a hangulat a városháza Hatósági Ügyosztályának lakásügyi irodá­ja környékén. Mint az napvilágra került, elfogyott a pénz a lakástámogatásokra, és többek szerint már a papírokat sem fogad­ják el a kérelmezőktől. De nem kell egyből pánikba esni, hi­szen a november 21-i közgyűlésen várha­tóan 19 millió forint átcsoportosításáról hoznak döntést. Mint azt megtudtuk, ez az összeg csak a tűzoltásra elegendő, bár az eddig kiadott forintok is bőven túllép­ték már a 135 milliót. A kassza nem fene­ketlen hordó, és a valós helyzetet igazoló SZAKVALTÁS A BÁNKIBAN ÁTMENETI SZABÁLYOK Mivel az önkormányzati válasz­tásokra december 11-én kerül sor, és az ország 1995-ös költségvetését is várhatóan decemberben fogják megszavazni, így Nyíregyháza ön- kormányzata a városi költségvetés átmeneti szabályozására kénysze­rül. Az intézkedésre azért van szük­ség, mert a város csak az országos költségvetés ismeretében tudja megalkotni saját költségvetését, és ezt leghamarabb csak 1995 január­jában teheti meg.----9----­SZA BOLCS-SZATMAR-BEREG MEGYEI HÍRLAP I. évfolyam, 203. szám Ara: 12,50 Ft 1994. november 17., csütörtök Készülhetnek a választásra, ÚJABB JELÖLTEK Újabb képviselőjelölteket vett nyilván­tartásba a városi választási bizottság Cigány Kisebbségi Önkormányzati képviselőjelölt lett Balogh Artúr, Szlovák Kisebbségi Önkormányzati képviselő- jelöltek: Bánszki János, Mészáros Ferenc, Skolnyik András és dr. Pacsai Imre Gyarapodtak a helyi önkormányzati képviselőjelöltek is. 1 .vk. Molnár Lász- lóné (Munkáspárt), 3 vk. Dorogi László (Munkáspárt), Makainé dr. Papp Katalin (SZDSZ), dr. Tamás István (Független Képviselők Egyesülete), 4. vk. dr. Bara­bás Gyula (MDF), 5. vk. Lövet Csaba (SZDSZ), Titi Józsefné (Munkáspárt), 6. vk. Varga Mihályné (Munkáspárt), Siko­lya Tibor (MDF, KDNP), 7. vk. Lendvai István (SZDSZ), Bácskái Imréné (Mun­káspárt) 8. vk. Hamvas László (MDF), Dandóczi György (független), 9. vk. Fesztóri Tibor (MDF), 10. vk. Gégény János (FKE), Tóth György (MDF), dr. Gábor Pál (SZDSZ), 12. vk. Morauszki Mihályné (független), Felbermann Endre (SZDSZ), Suták Mihály (MDF), Szendrei József (független), Mikulás Tamás (Mun­káspárt), 13. vk. Pongó Károlyné (függet­len), Pongó Ernő (Munkáspárt), 14. vk. Márton József (független), Garai Mihály (független), 15. vk. Szeműn István (Mun­káspárt), Poroszka Ottó (SZDSZ), 17. vk. dr. Endreffy Ildikó (KDNP), 20. vk. Szűcs István (FKE). (Választási körképünk a 2. oldalon) HÍDAVATÁS TISZAKANYÁRON Tiszakanyáron november 19-én délelőtt 10 órától kerül sor a Szabolcs-Szatmár- Bereg megyét Borsod-Abaúj-Zemplénnel összekötő Tiszán átívelő híd avatására. Az ünnepélyen részt vesz Lotz Károly közle­kedési miniszter is. Mint azt lapunknak Bállá László, Tiszakanyár polgármestere elmondta, a hidat 1992 nyarán kezdték el építeni. Az egymilliárd hatszázezer forintos be­ruházást a Közlekedési Minisztérium meg­bízásából a Miskolci Közúti Igazgatóság emberei végezték. A település mindössze a terület biztosításával járult hozzá az épít­kezéshez. A híd jelentősége, hogy a két megye közlekedését és áruforgalmát meggyorsít­ja és könnyebbé teszi. papírokon nem mindig az a jövedelem szerepel, amit a kérelmező valóban meg­keresett. Magyarán, a hivatali adminiszt­rációk rengetegében nem lehet kiszűrni, ki a csaló és ki az, akinek valóban szüksé­ge van a pénzre. Nem hivatalos információink szerint a hivatalnokok kötelesek a lakástámogatási kérelmeket átvenni, bár fel kell készülnie mindenkinek arra, hogy nem sok jót re­mélhet az idén. Persze, aki régóta várja kérelme elbírálását, a közgyűlés után szá­míthat a kellemes meglepetésre — amed­dig a város pénztárcájából futja. HATÁRÜGYEK A csengeri határátkelőhely bőví­téséről, korszerűsítéséről tanácskoz­tak tegnap Csengerben. A délelőtt fél 12-Jtor kezdődő találkozón részt vett Románia magyarországi nagy­követe, Szatmár megye elnöke, a csengeri és a szatmári polgármester, a nagykárolyi és a debreceni vám- és pénzügyőrség parancsnoka, vala­mint a szatmári és a Szabolcs- Szatmár-Bereg megyei T elepülések Szövetségének képviselői. Az eszme­cserének a csengeri városháza volt a helyszíne. MEGKÉRDEZTÜK A KÖNYVESBOLTOKAT A budapesti Akadémiai Könyvkiadó boltjaiban már a könyvekért is lehet kárpótlási jeggyel fizetni. Vajon mi a helyzet itt, Nyíregyházán? Erről kérdeztük a megyeszék­hely három könyvesboltjának vezetőjét. ÁFÉSZ Könyvesbolt: — Szó volt már a kárpótlási jeggyel való fizetés lehetőségéről, de egyelőre nem csatlakozunk a budapesti könyvesbolt ötletéhez. Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat: — Ami központunk a fővárosban van, onnan irányítanak minket. Mi még nem gondoltunk erre a lehetőségre, de boltjainkban nem is lenne erre igény. Hozzánk elsősorban diákok járnak, akik nem valószínű, hogy rendel­keznek kátpótlási jeggyel. Kossuth Könyvkiadó könyvesboltja: — Nem hiszem, hogy ez a fizetési mód Nyír­egyházára is vonatkozna. Nálunk legalábbis biztosan nem lehet másként, mint kész­pénzzel fizetni. A Bánki Donát Ipari Szakközépiskola pályázatot nyújtott be ez év májusában a Munkaügyi Minisztériumhoz az „Emberi erőforrások fejlesztése” világbanki program­hoz való csatlakozásra. A pályázatot ugyan nem fogadták el, de azt lehetővé tették, hogy az iskola a képzési programot átvegye. A nevelőtestület egyhangúlag elvállalta az új képzési modell célkitűzéseit, kidolgo­zott programját, ehhez azonban a következő tanévtől szakváltásra lenne szüksége. A gépgyártás-technológia szak helyett gépészeti szakmacsoportot, a vezetékes távközlé­si műszerész szak helyett elektronika-elektrotechnika szakmacsoport, a gépjármű-vil­lamossági szak helyett pedig közlekedési szakmacsoportotot kívánnak létrehozni. Ennek bevezetéséhez a városi önkormányzat közgyűlésének beleegyezése szükséges. Péchy László emlékére CENTENÁRIUM NAGYECSEDEN Mátészalkán a Somogyi Béla utcában felszedik a régi macskakövet, helyére aszfaltutat építenek. A szennyvízcsatorna már itt is a földben van Fotó: Pénzes László Az Ecsedi-láp-lecsapoló és Szamos bal parti Armentesítő és Belvízszabályozó Társulat megalakulásának 100 éves évfor­dulójára került sor november 15—16-án. Ebből az alkalomból rendezett vízügyi konferenciát a Magyar Hidrológiai Társa­ság Vízügyi Történeti Bizottsága Sza- bolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területi Szervezete, a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság és az Ecsedi-láp—Kraszna bal parti Vízgazdálkodási Társulat. Nyi­tányként kedden délután 3 órakor a nagyecsedi szivattyútelepen dr. Váradi Jó­zsef főosztályvezető leleplezte Péchy Lász­ló emléktábláját. Fejér László, az MHT Vízügyi Történeti Bizottsága elnöke az ünnepelt életéről és munkásságáról be­szélt. Abban az időben élt, amikor kubi­kosok ezreinek megélhetést, a hazai mér­nököknek pedig érvényesülési, bizonyítási lehetőséget jelentettek a folyószabályozá­si, árvízvédelmi munkák. Miután öröksé­gét feláldozva Zürichben diplomát szer­zett, az Ecsedi-láp lecsapolásával szerzett elévülhetetlen érdemeket Péchy László. Nem volt írógépük, székházuk, nem vol­tak kövesutak, ilyen körülmények között folyt a munka. Trianon után egy ideig Romániából irányította a műveleteket, majd egy Mátészalka melletti kis faluban, Paposon telepedett le. Az ő keze nyomán alakult ki a táj mai formája. — Egy ilyen ismertetés után nem sok mondanivalóm lehet — szólt a család nevében az egybe­gyűltekhez Horthy György, Péchy László unokája. — Nagyapám azt a megbecsü­lést, amire sohasem volt lehetősége, most végre meg­kapta. Köszönöm a sorsnak, hogy ezt megérhettem. Az emléktábla felavatását követően a program követ­kező része a szivattyútelep megtekintése volt. 1914. má­jus 14-én a társulat elhatároz­ta a szivattyútelep megépíté­sét, annak fedezésére kölcsön felvételét, és hozzájárult ahhoz, hogy a nagyecsedi szivattyútelep olyan berendezéssel és ki­vitelezésben épüljön, hogy villamosköz­pontként gazdasági üzemre való felhasz­nálása is lehetővé váljon. A gépészeti aján­latok közül az Első Hazai Gépgyár Rt. ajálatát fogadták el. Bár a társulat határo­zata szerint a teljes szivattyútelepet 1915- re át kellett volna adni, a háború miatt a munkálatok csak 1917-re fejeződtek be. Ma már műemlék a telep, hatalmas szivattyúi, gőzkazánja, csillefelvonója új­szerű állapotban várják a látogatókat. A centenáriumi rendezvény Mátészal­kán, a művelődési központban folytatódott másnap, azaz november 16-án. Először a Felső-Tisza-vidék ár- és belvízmen­tesítésének történeti áttekintésére került sor Fazekas Lászlónak, a Felső-Tisza-vi- déki Vízügyi Igazgatóság igazgatójának beszámolója alapján. Ezt követően Lő- rincz Károly, az Ecsedi-láp—Kraszna bal parti Vízgazdálkodási Társulat ügyvezető igazgatója az Ecsedi-láp lecsapolásának természeti környezetre gyakorolt hatásá­ról beszélt. Az előadásokhoz hozzászólt dr. Prisnyák Sándor tanszékvezető tanár, és dr. Fazekas József, a mátészalkai Szat­már Múzeum nyugalmazott igazgatója. A rendezvénysorozat a középiskolások által benyújtott, az Ecsedi-láppal kapcsolatos pályamunkák elbírálásával és a pályázati díjak átadásával zárult le. Első helyezett nem volt, második helyezést négyen, harmadikat pedig hárman értek el. >

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom