Új Kelet, 1994. november (1. évfolyam, 189-214. szám)
1994-11-25 / 210. szám
UJ KELET IH 11 MEGYÉNK ÉLETÉBŐL n ii 1994. november 25., péntek 3 Számvetés négy esztendőről A rendszerváltás, pontosabban az 1990- es év, mérföldkőnek számított Paszab életében. A település elvált az egykori társközségtől, Tiszaberceltől. A váltás óta eltelt időszakról, a jelentősebb beruházásokról és a jövő kilátásairól beszélgettem Gégény Károly polgármesterrel. — Milyen előnyei származtak eddig a falunak abból, hogy önállósult? — Mindenképpen jó dolognak tartom, és annak idején is ezen kardoskodtam. Amikor közös tanácsunk volt, a testületi tagok között Paszabról lényegesen kevesebben képviseltethették magukat. Egy- egy döntés meghozatalakor ennek következtében a tiszaberceliek akarata érvényesült. Ez most megszűnt. — Ha jól tudom, nem volt zökkenőmentes az elmúlt négy esztendő. — Valóban. Nem hiszem, hogy van még egy olyan település a megyében, sőt, megkockáztatom, az egész orszgában, ahol három jegyző és három polgármester adta egymás kezébe a kilincset. Engem idén tavasszal választottak meg polgármesternek, igaz ennek szomorú apropója volt, ugyanis az elődöm meghalt. Minden igyekezetemmel azon voltam, hogy az általa elkezdett munkát közmegelégedésre folytassam. — Sorolja fel, kérem, a négy év legfontosabb beruházásait! — Az útépítést és a gázvezeték fektetését az elsők között emelném ki. Két bekötőút kivételével valamennyi utcánkat por- talanítottuk. A vezetékesgáz-programun- kat az idén fejeztük be. Ebből nyolcmillió forintot saját erőből fedeztünk, a lakossági hozzájárulás családonként 40 ezer forint volt. A gázcsonkot várakozáson felül sokan igényelték. Az előbb említett két nagyobb volumenű beruházásunk mellett szót érdemel még az orvosi rendelőnk felújítása is. Mintegy félmillió forint értékben orvosi műszereket vásároltunk, melyekkel egyes vizsgálatok elvégzésére itt helyben is lehetőség nyílik, így nem kell mindenért Ibrányba és Nyíregyházára utaznunk. Nem kis feladatot jelentett a polgármesteri hivatal rendbetétele, s a hozzá tartozó melléképületek renoválása. Közel három esztendeje patika is nyílt. — A jövőben milyen terveik vannak? — Térségi beruházásban kilenc községgel karöltve szándékozunk bekapcsolódni a telefonprogramba. Az idősek időközben megszűnt napközi otthonát újra szeretnék beindítani. A kultúrházban „toma- terempótló” tornaszobát létesítünk. Nagy terheket fog ránk róni az általános iskola megépítése. — Említene erről néhány szót? — Az iskolaépítés már 15 évvel ezelőtt is tervben volt, de az is maradt mind ez idáig. A jelenlegit életveszélyessé nyilvánították, elsősorban ezért van szükség egy korszerűbb, biztonságosabb, nagyobb befogadóképességű épületre. Az sem elhanyagolható szempont, hogy ezáltal a felső tagozatos gyerekeink is — akik most Tiszabercelre buszoznak át tanulni — Paszabon járhatnak majd iskolába. Az októberben megkezdett építési munkálatokat — a kivitelező egy szolnoki vállalat — egy éven belül szeretnénk befejezni. A 43 milliós beruházást állami támogatásból és az önkormányzat költségvetéséből kell állnunk. Minden bizonnyal hitel felvételére szorulunk majd, de megpróbáljuk a nehézségeket leküzdeni. A hattantermes intézményben remélhetőleg 1995 szeptemberében megszólal az órakezdést jelző csengő. Tóth Mihály Harmincéves a vajai Vay Ádám Múzeum Alapításának 30. évfordulója alkalmából a Vay Ádám Múzeum, valamint Vaja nagyközség önkormányzatának intézményei vetélkedőt hirdettek a megye általános iskolái részére. A vetélkedő témakörei II. Rákóczi Ferenc élete és kora; a 30 éves Vay Ádám Múzeum története; a múzeumalapító. Molnár Mátyás munkássága voltak. A kétfordulósra tervezett vetélkedő első napján írásbe- li fgjadatot kellett megoldani, amely a benevezett ötfős csapatok- ugyancsak alapos könyvtári búvárkodást igényelt. l^^olugy A 32 induló csapatból a zsűri értékelése alapján 17 csapat vehet részt a december 14-i második fordulóban, amelyet a Vay Ádám Múzeum könyvtártermében rendeznek — tudtuk meg Molnár Sándor múzeumigazgatótól, a néhai múzeumalapító fiától. A vetélkedő szünetében kerítenek sort Harangozó Miklós kárpátaljai festőművész kiállításának megnyitására. (lefler) Védj 1 •• 1« k az őszi vetéseket i e Pocokinvázió várható Széchenyihez méltóan Esély a jövőre A napokban zajlottak a gimnáziumokban és a szakközépiskolákban a pályaválasztási tanácsadások, melyek elsősorban a szülőknek szólnak, de a gyerekek is elmehetnek és megtekinthetik leendő iskolájuk falait, megismerhetik lehetőségeiket. A Széchenyi István Közgazdasági Szakközépiskolában Hargitai István igazgató tartott tájékoztatót az érdeklődők számára. Az ide felvételiző tanulók magyarból és matematikából írják meg felvételi dolgozatukat, s eredményeik alapján kerülnek vagy nem kerülnek be az iskolába. Az itt tanulók mindegyike elsajátítja a gépírás és a számítógépes szövegszerkesztés tudományát,. Az iskolában jelenleg öt ágazaton folyik az oktatás. „Legnépszerűbb” a pénzügyi, de a három évvel ezelőtt kísérleti osztályként indult általános köz- gazdasági szak és külkereskedelmi ügyintéző képzése is feltörekvőben van. Az iskolából remek pénzügyi szakemberek, titkárnők és nem utolsósorban számítástechnikai ismeretekkel rendelkező programozók kerülnek ki. Addig azonban az iskola hírnevéhez méltóan a tanulóknak meg kell felelniük a magas követelményeknek. A Széchenyi végzősei igen széles skálán válogathatnak a különböző főiskolák és egyetemek között. Számos közgazdász, programozó-matematikus és tanár indult el az iskolából. Nagy nevek kerültek ki e falak közül, akiket nap mint nap láthatunk a tévé képernyőjén, hallhatunk a rádióban. Méltán viseli az iskola a legnagyobb magyar nevét, hisz tanulói Széchenyivel együtt büszkén állítják: „A tudományos emberfő mennyisége a nemzet igazi hatalma”. Faller Agnes Késett a csapadék Az alábbi hidrometeorológiai tájékoztatót kaptuk a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóságtól; szeptemberhez hasonlóan, októberben is valamivel több csapadék hullott, mint a sokévi átlag. A mérések szerint 40,3 milliméter eső esett megyénk területén. Ez azonban nem pótolja az előző hónapok csapadékhiányát, amely még mindig 79 milliméter. Néhány kisebb víz- szintineadozástól eltekintve nem volt lényeges változás a folyókon. A medertelt- ségi szintek a közepes értékek alatt maradtak. A lehullott, átlagos körüli csapadékmennyiségek hatása az előző hónapok aszályos jellege miatt nem növelte meg a talajvíz szintjét. Ez a mutató október végén már 53 százalékkal maradt el a sokévi közepes értékekhez viszonyítva, tehát romlott a helyzet és a legtöbb talajvízmérő kútban nagyon alacsony a vízszint. A Földművelésügyi Minisztérium Ag- rárkömyezet-gazdálkodási és Növényvédelmi Főosztálya felhívással fordult a mezőgazdasági üzemekhez, polgármesteri hivatalokhoz, gazdakörökhöz a pocokveszély miatt. Nagy gondot jelenthet ugyanis a mezei pockok inváziószerű elszaporodása. A hír hallatán kerestük meg a Megyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomást, ahol Sallai Pál igazgató tájékoztatott a veszedelmes rágcsáló „fel- térképezéséről”. Elöljáróban elmondta, hogy szerencsételepülnek be. Az első kora őszi fagyok beállta után friss, zöld táplálékot már csak az őszi gabonavetések és a káposzta-repce táblák kínálnak számukra, de nem vetik meg a táblaszéli prizmákban tárolt cukorrépa, burgonya, káposzta- és gyökérzöldségféléket sem. A pocok nem alszik téli álmot, örökösen jár, mozog. A hótakaró alatt nagyszerűen érzi magát, s bizony felbecsülhetetlen károkat tud okozni. A nyálkás, esős, ködös időjárás az ő szervezetük számára sem kívánatos, bizony „megnáthásodhatnak”, s éppen ez az re megyénk e szempontból nem tartozik a súlyosan fertőzött területek közé. A pocokveszély egyébként valós probléma, a rágcsálók elszaporodásának igen kedvezett az utóbbi két-három év száraz időjárása. Tömeges előfordulásuk a mezőgazdaság számára akkor jelent fokozott veszélyt, amikor valamilyen haszonnövény állományába — táplálékhiány miatt — idő jelentheti tömeges pusztulásukat. Természetes ellenségeik is gyérítik e rágcsálókat, elsősorban a ragadozó madarak, a vetési varjú, bagoly, karvaly tizedelik állományukat. A ragadozó madarak „munkáját” segíthetjük azzal, ha a régebben szokásban volt T alakú karókat kihelyezzük a fertőzött tábla megfelelő helyeire. Innen könnyen áttekintheti a madár a terepet. Ugyancsak tapasztalati tény, hogy a birkanyáj által megjáratott területen sincs fertőzés. Egyébként erős mezeipocok-fertőzésről és ennek alapján kártételi veszélyhelyzetről akkor beszélünk, amikor a lakott járatok (lyukak) száma 100 négyzetméterenként meghaladja a 20-at. A növényvédelmi jogszabályok úgy rendelkeznek, hogy aki földet használ, növényt termeszt, feldolgoz vagy tárol, köteles a károsítok ellen védekezni. Ennek elmulasztója pénzbírsággal sújtható és költségére közérdekű védekezés rendelhető el. A megyében fertőzött területűnek minősül Nyírbátor térsége, a keleti határvidék (Ukrajna, Románia vonala mentén) és Tiszalöknek a Tisza által határolt területe. E helyeken 10 körüli a lakott járatok száma. Éppen ezért szükséges megszervezni a figyelést a helyi önkormányzatok, gazdakörök részéről, s ha a téli időjárás kegyes lesz a rágcsálókhoz, akkor a tavaszi védekezést (mérgezést) feltétlenül végre kell hajtani. A mezőgazdasági nagyüzemek e célból a Thionex és a Thiodán szereket használhatják, míg a Redentin 75 készítmény szabadon vásárolható és használható rágcsálóirtó szer, amely a házikerttől az árutermelő területekig, valamint a raktározott termények rágcsálómentesítésére egyaránt engedélyezett. Alapanyaga aprított kukorica, amely növényvédő szerrel van átitatva. E mérgek mind üzemi, mind házikerti használata óvatosságra int, részben környezetvédelmi szempontokból, részben pedig azért, mert más állatokat sem kímél meg a pusztulástól. Nyulak, őzek lehetnek áldozatai a féktelen pocokirtásnak, a házikertekben pedig a teljes baromfiudvar kipusztulását eredményezheti. Ezért az említett eljárások a mezőgazdasági nagyüzemekben hozhatnak eredményt, míg a ház körül inkább a mechanikus egérfogók használata ajánlott. L. Gy. Kabalús jövője A megyeszékhelytől tíz kilométerre fekvő Nyírpazony-Kabalás kitűnő idegenforgalmi lehetőségeket rejt magában. Ez az adottság most nincs igazán kihasználva, hiszen csak május elsején és a gyermeknapon látogat ki több ezer érdeklődő. Január elsejétől új tulajdonos üzemelteti a büfét és az autósmozit. Hamarosan itt a téli szünet, így szeretnék a kellemest a hasznossal egybekötni. Ha az időjárás engedi, korcsolyapályát alakítanának ki. Úgy tervezik, nem csak a téli szünet idején működne. Nagy anyagi hasznot nem várnak ettől a működéstől, a gyerekek vakációját szeretnék emlékezetessé tenni. Nyáron is lehet a gyerekeknek hasznos és értelmes elfoglaltságot találni, így a szülők is nyugodtan dolgozhatnak majd, míg gyermekeik egy napközis tábor keretében ismerkedhetnének például kézművesség alapjaival. Hét közben nagy a hajtás az iskolában, a diákoknak legalább a hétvégén szükség lenne egy kis kikapcsolódásra, amelyet a szabad levegőn mozgással tölthetné- nek el. A kabalási dombok nem esnek távol a megyeszékhelytől, így a magas benzinárak ellenére, egy hétvégi kirándulás keretében több család is felkereshetné. Hajdú Gabriella Rákos Sándor 73 éves A Kálmánházán 1921. november 25-én született költő Nyíregyházán, a Kossuth gimnáziumban érettségizett, majd 1946-ban Budapestre költözött, ahol az Újhold és az Új Idők folyóiratokban kezdett publikálni. Első kötete 1949-ben az Eb válaszol címmel jelent meg. Ezt követően szinte egymást érték verseskötetei. A legutóbbi, a Csörte című, 1991-ben került közönség elé. Tanulmánykötetei mellett, amelyek 1974-ben (Elfogó ég) és 1990-ben (Két vers között) születtek, jelentős a műfordítói tevékenysége is. Az akkád nyelvű asszír—babilóniai irodalom emlékeit, a Gilgamest, az Agyagtáblák üzenetét ültette át magyar nyelvre. Ezután Óceánia népeinek költészetével lepte meg az irodalombarátokat. Fordításkötete Táncol a hullámsapkás tenger címmel látott napvilágot. Budaházi István Azokból a felhőkből jön az eső...
