Új Kelet, 1994. november (1. évfolyam, 189-214. szám)
1994-11-08 / 195. szám
4 1994. november 8., kedd KÜLFÖLD-BELFÖLD 11 ■ ___ mm U J KELET Milyen az orosz vállalkozó? 1992 óta szociológusok egy csoportja vizsgálja a moszkvai politikai technológiai központban az orosz vállalkozók hátterét. Interjúkat készítenek kis-, közép- és nagyvállalatok vezetőivel. Az első feltételezésük az volt, hogy az új elit, akárcsak a többi kelet-európai országokban, Oroszországban is a régi nómenklatúra jelentős részét is magába olvasztotta. Ez azonban hamarosan megdőlt. Kiderült, hogy a képlet sokkal bonyolultabb ennél, noha az is bizonyítható, hogy a nagyvállalkozók egy részeBrezsnyev alatt a feketegazdaságban tevékenykedett, mások a régi nómenklatúrából maradtak fenn, egyesek pedig átfestett vörösök, azaz korábban is gyárigazgatók voltak. Az újgazdagok zöme mégsem ezekből a rétegekből való. Legtöbben az úgynevezett „új oroszok” vannak köztük, akik az átalakulások után kerültek be először az üzleti életbe. Az új oroszok általában harmincnegyven év közötti iskolázott férfiak, nyolcán százalékban felsőbb végzettséggel, legtöbbjük második generációs értelmiségi. A felmérés eredményei nem igazolják azt az Oroszországban elterjedt tévhitet sem, hogy az üzleti világot az etnikai kisebbségek, zsidók, örmények, grúzok uralnák. Kiderül ugyanis, hogy a kis- és középvállalatok vezetőinek nyolcvannégy százaléka orosz. A nagyvállallatok esetében a vezetők hatvanhárom százaléka orosz, és az átlagosnál nagyobb a zsidó származásúak aránya. A felmérés nem talált bizonyítékokat arra, hogy a nem orosz vállalkozók üzleti klánokat hoznának létre. A régi nómenklatúra tagjai között ugyan elterjedt volt az állami tulajdonok saját kézbe való privatizálása, ezek a vállalkozások azonban nem bizonyultak sikeresnek. Ezek a vállalkozók nem alkotnak összetartó csoportot. Az sem igaz, hogy a régi vörös gyárigazgatók, az úgynevezett „átfestett vörösök” különösebben prosperálnának. A menő vállalatok vezetőségében nem találni ilyen embereket. Ok ugyanis általában egyszerű származású, az új oroszoknál idősebb, alulképzettebb szakemberek, akik egyetlen üzemben dolgoztak korábban, és apáskodtak a vállalat felett. Sok közülük mára belátta, hogy a produktivitás érdekében elbocsátásokra lenne szüksége üzemének, de gyakorlatban képtelen ezt megtenni, képességeiket pedig meghaladja, hogy felismerjék a megváltozott üzleti élet követelményeit. Egészen kicsiben talán ilyen is lehet az orosz vállalkozó Fotó: Sebestyén Szeretne üzenni az elnöknek? Szeretne közvetlen kapcsolatba kerülni a Fehér Házzal, bármikor személyes szavakkal üzenni Clinton elnöknek, vagy hozzáférni az amerikai közigazgatással kapcsolatos több ezer dokumentumhoz? Mindössze egy Internetre (nemzetközi komputerhálózatra) kapcsolt személyi számítógépre van szüksége ahhoz, hogy igénybe vehesse az Üdvözöljük a Fehér Házban elnevezésű új szolgáltatást, mely mindezt biztosítja. Olyanok is használhatják, akik valamely egyetem vagy egyéb intézmény E-maillel rendelkező számítógépes rendszeréhez hozzá tudnak férni. Ma már 150 országban, az E-mail hálózaton keresztül, néhány gombnyomással, amerikai kormányinformációkhoz és kiadványokhoz lehet hozzáférni. Az Egyesült Államok dokumentumprogramjának Internet címe: http./ / www.white house government. A rendszerben megtalálható egy illusztrált „körséta” a Fehér Házban, amely külföldiek számára mutatja be a híres épületet. Az Internet használata közben felmerülhetnek bizonyos költségek, a dokumentumok azonban ingyenesek. Az amerikai rendszer nem az első számítógépes rendszer a világon, amelyen keresztül közigazgatási anyagok hozzáférhetővé válnak, de bizonyára ez a legszélesebb körű és a legkönnyebben használható szolgáltatás. Clinton elnök fontosnak tartaná, hogy az egész világon globális interaktív rendszerek alakuljanak ki az egyes adminisztrációk között. Nemcsak magyarok • M Köztudott tény, hogy a kárpátaljai magyarság soraiból sokan — főként értelmiségiek — a mind nehezebb megélhetés miatt Magyarországra telepednek át, vagy ott vállalnak munkát. Ám nem csupán a magyarok keresik másutt a jobb megélhetés lehetőségeit, az ukrán szürkeállományt is egyre nagyobb mértékben szippantja el a külföld. S itt nem csupán a Magyarország-szerte ténykedő természetgyógyászokról, csodadoktorokról van szó. Az utóbbi időben jelentős mértékben csökkent a magasabb tudományos fokozattal rendelkező szakemberek száma. Tavaly Ukrajnában több mint 500 tudós, kutató hagyta el szakterületét, s közülük közel százan külföldre távoztak. Horváth Névtáblavita - koreai módra KICSI A VILÁG! Tipikus közép-kelet-európai ellentét — mondják sokan a szlovákiai kétnyelvű helységnévtáblák körüli magyar-szlovák vitáról, holott — hasonló vita támadt egy szöuli nemzetközi konferencián Dél-Ko- rea és Japán között is arról, hogy a két szomszédos ázsiai országot elválasztó tengert vajon Japán-tengernek kell-e nevezni, ahogy Tokióban teszik, vagy Keleti- tengernek, ahogy Szöulban szokás, mivel a szóban forgó tenger a Koreai-félszigettől keletre fekszik. Persze a japánok erre azzal replikáznak és joggak, hogy tőlük viszont nyugatra húzódik a Japán- tenger, így az sem véletlen, hogy egy múlt századi japán térképen még a Nyugati-tenger elnevezés is szerepel. Szöulban hamar készek voltak a válasszal: az ENSZ-nek is elküldött statisztikában kimutatták, hogy a 15. és a 19. század között Európában megjelent térképek közül 23 egyenesen a Csoszon-ten- ger elnevezést használja, ami akár Koreai-tengerként is fordítható, mivel a Csoszon-dinasztia uralkodott Koreában 1392-től 1910-ig, és mindössze 7 régi térképen olvasható az, hogy Japán-tenger. „Csak a századbeli orosz-japán háború, majd a Koreai-félsziget bekebelezése, vagyis Japán világhatalmi szerepköre billentette a mérleget a japánok javára” — érvelnek a koreaiak, és legalábbis a kettős név- használat nemzetközi elismerését követelik. A Szöulban tartott szeptemberi regionális konferencián a két Korea és Kína a koreai, Oroszország és természetesen Japán viszont a japán álláspontot támogatta, ami alaposan megnehezítette a záródokumentum szövegét, mivelhogy a konferencia fő témája éppen a Japánt és Koreát elválasztó tenger környezetvédelmi problémáinak megoldása volt... InfoNet Új magyar színház Thalia gondjai Szabadkán Hét szűk esztendő után végre nagy napra virradt Szabadka apraja és nagyja. Új színház született Szabadkán. A Kosztolányi Dezső nevével fémjelzett új magyar társulat más lehetőségek híján a szabadkai gyermekszínház termében vitte színre Boris Vian: Birodalomépítők, avagy a Schmürz című drámáját. Boris Vian pszichodrámája sajátos értelmezést kapott a balkáni szindrómát átélt közönség részéről. Az ismeretlen, ijesztő hangok nyomán bekövetkezett tragikus események láncolata kísértetiesen hasonlított napjaink kilátástalan meneküléseire. Az erkölcsi érzékét teljesen elveszítő családapát alakító Kovács Frigyes, mesteri játékával, közénk hozta a lelketlen birodalomépítőt — aki bár a dráma végén túléli családtagjai titokzatos eltűnését, saját, ébredező lelkiismeretével már nem tud elszámolni, és önkezével vet véget életének. A főpróbán és a bemutatón aratott vastaps arra utalt, hogy az új szabadkai magyar színház nem lehet tiszavirág életű. A magyar önkormányzati községek által nagy vehemenciával alapított új magyar színház szervezői is tudták, hogy talán ez az utolsó alkalom a vajdasági közönség visszacsalogatására. Hiszen Szabadka lakossága már évekkel ezelőtt több ezer, összegyűjtött aláírásával egyenesen követelte az önkormányzattól, hogy tegyen már valamit a sorvadozó magyar színtársulat érdekében. A lakossági kérelem sokáig pusztába kiáltott szó maradt, ugyanúgy, mint Boris Vian velőt rázó sikolyai — ami után a birodalom mindig szegényebb lett egy emberrel. Az új színház igazi arcát egyelőre nagyon nehéz meghatározni. Az első bemutatót követő előadások néhány tetszőlegesen kiválasztott riportalanya viszont, meglepő módon, egymáshoz egészen közel álló nézetet vallott a színház múltjával és jövőjével kapcsolatban. Még az egészen fiatal színházrajongók is, akik egyébként a legnagyobb számban voltak nézői az új színház előadásainak, megállapították, hogy szép ez a mi kis gyermekszínházunk, szeretjük is, de ez itt mégiscsak a mesék és a bábok birodalma, és ebbe a miliőbe nem lehet ettől elütő műfajú színházat meghonosítani. Az idősebbek, akik talán unokáikat kísérve sűrűbben látogatják a gyermekszínház előadásait is, a rendezői választást bírálták. Ok nem rétegszínházat, hanem egy átlagműveltségű néző művelődési és szórakozási igényeit kielégítő magyar színházat szeretnének, ami mellett elférhetne egy rétegszínház is. „Ez az előadás nem sokban különbözik Ljubisa Ristic rendezői munkáitól. Ehhez hasonló előadásokat nála is láthattunk, még magyar nyelven is!” — mondta egy öregúr felháborodottan. „A szabadkai Népszínház a hatvanas és hetvenes években működött a legjobban” — emlékeztetett egy idős, de nem elhanyagolt hölgy. „A Népszínház nemcsak bemutatók alkalmával telt meg. A Nem élhetek muzsikaszó nélkül, amit a kritikusok giccsesnek minősítettek, több mint száz előadást megért telt ház előtt. Akkor öröm volt színházbajámi. Vígjátékot, drámát és operettet is lehetett látni, és rengeteg ismerős arcot, akik szórakozni, művelődni tértek be Thalia szentélyébe” — fejezte be monológját a hölgy. „Azt hiszem, csak az akkorihoz hasonló műsorpolitikával és a Népszínház ismételt birtokbavételével lehetne visszacsalni a nézőket. Hiszen az mégiscsak felháborító, hogy a bemutatót követő első előadásra mindössze húsz jegyet tudjon eladni a színház!” — állapította meg keserűen következő riportalanyom, majd faképnél hagyott... Szikár alakja valahol a főutca másik végén, aSkultéthy István építész által 1854-ben felépített, de már felújításra szoruló Népszínház pazar épülete tájékán tűnt el végleg a szemeim elől. Nagy Kanász György Törökország mezőgazdasága Törökországban a mezőgazdaság több évezredes múltra tekinthet vissza. Természeti adottságai, klímája olyanok, hogy az ország jelentős részén egy évben több betakarítás is lehetséges. Az ország területe 77 millió hektár, melyből 28,5 millió a megművelt. Igen jelentős terület van állandó öntözés alatt. A mezőgazdasági beruházások felét az öntözés fejlesztésére fordítják. Törökországnak nincs saját mezőgazdasági vegyipara, ezért viszonylag kevés vegyszert használnak a farmerek. Gépiparuk tökéletesen kielégíti a mezőgazdaság igényeit. Hatszázötvenezer traktor működik, melyek kétharmada a termelésben, egy- harmada a szállításban dolgozik. Az állattenyésztés adja a mező- gazdasági bruttó termelés 35 százalékát. Hústermelésük meghaladja az évi egymillió tonnát, melynek a fele marhahús. Nyolcvanmillió broiler-csirkét, 65 millió tyúkot, 3,5 millió pulykát számoltak össze az elmúlt év végén. A lakosság 45 százaléka foglalkozik mezőgazdasági termeléssel, általában családi birtokokon. A 3,5 millió farm egyharmada 2-5 hektáron gazdálkodik. A török mezőgazdaság 3,3 százalékos fejlődésével rövidesen számottevő tényezővé válhat a világ exportpiacán. Autópiac Munkatársunk Martyn Péter szívesen sétál a piacokon, hiszen ott gyakran talál lencsevégre való témát. Ezúttal a nyíregyházi autópiacon járt és örökített meg néhány jellegzetes pillanatot Ez a Lada jó lesz nekünk? Megkezdődik a papírmunka InfoNet
