Új Kelet, 1994. november (1. évfolyam, 189-214. szám)
1994-11-05 / 193. szám
* 1994. november 5.» szombat BELFÖLD-KÜLFÖLD UJ KELET November 4-i megemlékezések A rendszerváltozás óta november 4-én állami koszorúzási ünnepséggel tisztelegnek az ’56-os utcai harcokban elesettek nyughelyénél a nemzeti sírkertben. A Független Kisgazdapárt megkoszorúzta az egykori kisgazda kormányfő és köz- társasági elnök, Tildy Zoltán sírját a Farkasréti temetőben. Adatok az iparról és a kereskedelemről A kereskedelem háromnegyed évi mérlege szerint a kivitel — a múlt évhez viszonyítva, dollárban számítva — 14,3 százalékkal, az import 16,2 százalékkal növekedett. Dunai Imre ipari- és kereskedelmi államtitkár kifejtette: a külkereskedelmi mérlegben a folyó fizetési mérleget is terhelő hiány az év végére elérheti a 2,8 milliárd dollárt. Szeptember végéig 900 millió dollár értékű külföldi működő tőke érkezett készpénzben, a tárgyi apport értéke 109 millió dollárra becsülhető. Januártól augusztusig — összehasonlító áron — 8,4 százalékkal volt több az ipar termelése, mint a múlt év azonos időszakában. Jövőre árat emel a Matáv Jövőre 10,2 százalékkal emelkednek a telefon-előfizetési díjak, ugyanis a Matáv az inflációhoz igazítja árait —jelentette be tájékoztatóján az rt. gazdasági főigazgatója. Jambrik Mihály elmondta azt is, hogy a szolgáltatási díjak kialakításánál az idei ipari termelői árindexet veszik figyelembe. Kovács László felszólalása Magyarország teljes jogú csatlakozásáról 1996 végén, 1997 elején kezdődhetnének a tárgyalások az EU-val. Hazánk az ezredfordulóra már az európai integráció tagja lehet — mondta Kovács László a Friedrich Ebert és az Euration Európai Együttműködési Alapítvány budapesti konferenciáján. A külügyminiszter beszélt arról a magyar óhajról is, hogy az unió a felvételnél az adott ország teljesítményét vegye figyelembe, a felkészüléshez pedig nyújtson támogatást. Palotás János sajtótájékoztatója A Köztársaság Párt, az Agrárszövetség és a Liberális Polgári Szövetség Vállalkozók Pártja budapesti szervezetei együttműködési megállapodást kötöttek az önkormányzati választásokra. Ezí Palotás János, a Köztársaság Párt elnöke sajtó- tájékoztatón jelentette be. Elmondta azt is, hogy nem kívánnak mindenütt jelöltet állítani, csak ott, ahol eséllyel indulhatnak: így elsősorban a fővárosban. A Köztársaság Párt és a Vállalkozók Pártja közös fővárosi főpolgármester-jelöltje Magyar György. Támogatásáról az Agrárszövetség később dönt. Nem lesz jövedéki termék a bor A Pénzügyminisztérium jelenleg nem tervezi, hogy a bort is jövedéki termékké tegye —jelentette ki Nagy Lajos, a tárca főosztályvezető-helyettese a Világgazdaság című napilapban. Sümegi József, a Szőlő-bor Szövetség és Terméktanács elnöke csütörtökön elmondta: elképzelhető, hogy a bor is jövedéki termék lesz. Erre utal legalábbis, hogy a PM a szőlő- és borágazat termelési és forgalmazási adatairól kért részletes tájékoztatást. Nagy Lajos ezzel szemben arról tájékoztatott: jövőre semmiképpen sem várható ez az intézkedés. Ha a későbbiekben felmerül ennek lehetősége, az csak az 1996-os szabályozást érintené. Az időskorúak gondozásáról A kormányzat a nagycsaládosok támogatási rendszerének átalakítása után az idősek helyzetének javítását tartja a legfontosabbnak. Erről a népjóléti tárca képviselője beszélt az időskorúak gondozásáról kezdődött budapesti konferencián. Bíró Boldizsár államtitkár-helyettes elmondta, hogy a legnagyobb gondot a nyugdíjak értékállóságának megőrzése, illetve a nyugellátásban részesülők élet- színvonalának javítása jelenti. A kormányzat az elkövetkező években sem képes több támogatást nyújtani az önkormányzatoknak a szociális intézmények működtetéséhez — mondta. Egészségvédelmi sajtótájékoztató A Világbanki Projekt Felzárkóztatási Bizottsága nem csupán a 14 millió dolláros kölcsön odaítéléséről dönt, de a hazai egészségügyi fejlesztést is segíti — jelentette ki a Népjóléti Minisztérium politikai államtitkára. Kökény Mihály a bizottság budapesti tájékoztatóján elmondta, hogy a népegészségügyi, betegségmegelőzési program elsődleges célja a lakosság egészségi állapotának javítása de fontos része az iskolai egészségügy támogatása is. Leváltások a szlovák parlamentben Vladimir Meciar és támogatói csütörtök éjjel az új szlovák parlamentben kulcs- fontosságú posztok éléről váltottak le embereket. Egyebek között távoznia kellett posztjáról a belügy- és a privatizációs miniszternek, s a Meciar vezette mozgalom máris a saját jelöltjét nevezte ki a rádió élére. Késő este a Moravcik-kabinet benyújtotta lemondását. Az éjféltájban megkezdődött második parlamenti ülésszakon az ellenzék már csak megfigyelőkkel képviseltette magát. Péntek reggel az új szlovák parlament második ülésszaka befejezte munkáját. ENSZ-közgyűlési döntés Boszniáról Az ENSZ közgyűlése határozatban sürgette a Biztonsági Tanácsot a Bosznia elleni fegyverembargó feloldására. A tanácskozáson egyben elítélték a boszniai szerbeket a rendezés akadályozása és a háború elhúzódása miatt. A közgyűlésen felszólaló magyar ENSZ-nagykövet üdvözölte, hogy a belgrádi kormány lezárta a boszniai—szerb határt. Erdős André egyben úgy vélte, logikus lépés lenne, ha Jugoszlávia és Bosznia kölcsönösen elismerné egymást. Komi olajszennyeződés Az orosz hatóságok nem tesznek semmit, tovább szivárog az olaj a komiföldi olajvezetékből — közölték a helyszínen tartózkodó amerikai szakértők. Helyi illetékesek csak tavasszal akarnak hozzálátni a szennyezés felszámolásához. Addig azonban helyrehozhatatlan károkat okozhat a még most is szivárgó olaj. A I vezetéket mindenféle védőburkolat nélkül fektették a földbe, afölé vagy a vizek I fölé. Nem történt baleset, a cső egyszerűen szétrohadt. Névszerinti szavazás után tt Összeférhetetlenség Szerte a világban nagyon fontos probléma a döntéshozók — legyenek azok a bürokráciában dolgozók vagy politikai illetve szakmai irányító testületekben helyet foglaló személyek — megvesztegethetetlenségének és elfogulatlanságának a kérdése. Az objektív mérce világos: a döntéshozóknak az egyéni érdeküktől függetlenül a legjobb feltételekkel rendelkező elképzelést kell támogatniuk. A probléma ugyanakkor kettős. Egyrészt nagyon nehéz olyan szakmai mértékeket alkalmazni, amelyekből mindenféle probléma és gond nélkül ki lehet választani egy megoldást, lehet hozni egy megkérdőjelezhetetlen döntést. Másrészt a döntéshozók kiemelt információs helyzetben vannak (birtokolhatják az összes szóba jöhető információt, és sejthetik a végleges döntést), de ez még a szerencsésebb megoldás, hiszen ez természetszerűen következik a pozíciókból. A gond ott kezdődik, ha a döntéshozó elfogulttá, esetleg korrupttá válik. Egy új demokráciában és egy átmeneti gazdaságban éppen ezért a politikusoknak elemi érdeke, hogy feddhetetlenek, megvesztegethetetlenek maradjanak. Mindezen céloknak az egyik, talán a legfontosabb eszköze a szigorú összeférhetetlenségi szabályok léte. Bár ez sem teremt tökéletes védőhálót, de enélkül úgyszólván „szabad a gazda”. A Fidesz felismerve mindezen okokat, és folytatva az előző ciklusban elkezdett tevékenységét, egy nagyon szigorú összeférhetetlenségi szabályozást terjesztett be a parlament ele. Nem volt udvariatlan, hiszen bevárta a szép és hangzatos szocialista ígéreteket, majd ezután egyszerű kérdésben érdeklődött a kormánytól arról, hogy mikor kezdeményez megnyugtató megoldást maga a kormány. Miután azonban a harmadik határidő is letelt, Kása Lajos, a Fidesz képviselője megelégelte a meddő várakozást, és ekkor írásban is beterjesztette javaslatát. A javáslat szigorú volt. (Például titltotta a Torgyán úr által olyannyira támogatott ügyvédi munka folytathatóságát, mivel ebben az esetben a jogalkotó egyszerre jogalkalmazó is, s ez számos visszaélésre ad alkalmat.) Tiltotta az állami és magán- vállalatoknál vezetői funkciók betöltését is, bár többször is jeleztük, hogy javaslatunkat tárgyalási alapnak szánjuk, s hajlandóak vagyunk némi kompromisszumra. Az SZDSZ belátta (először fordult az elő, hogy nyíltan sem értett egyet a parlamentben nagyobb koalíciós társával), hogy napirendre kell venni ezt a javaslatot. Az MSZP azonban hangzatos korrupciós propagandája ellenére (mellett?) még azt is elutasította, hogy egyáltalán a szóvirágokon túl érdemben tárgyalhassunk a javaslatról, s a Tisztelt Ház napirendjére vegye. Nagyon jól tudjuk, hogy a szocialista képviselők már többnyire nem közvetlenül a párt- és a KISZ-apparátusból jöttek (zömük '90 óta megfordult a magánszférában és fontos vezetői pozíciókban), s legalább 60-80-an tagjai valamilyen felügyelőbizottságnak vagy igazgatótanácsnak. A különbség az MDF volt képviselői és az MSZP-sek közt, hogy az előbbiek többnyire magáncégekben érdekeltek, míg az utóbbiak állami vállalatokban. Miközben a Fidesz állítólagos cégeivel telekürtölték a sajtót, addig nem kis meglepetéssel (és mintegy kétéves csúszással) olvashatjuk az október 31-i Magyar Nemzet 9. oldalán, hogy „1992-ben még összesen 28 kft. állt a párt (MSZP — M. L.) kezelésében, ezek teljes egészében magánkézbe, nagyrészt dolgozói tulajdonba kerültek”. (A hatályos jogi szabályozás azt teszi lehetővé, hogy egy pártnak maximum egy gazdasági társasága legyen.) Privatizálták őket! Méghozzá dolgozói tulajdonba! A cikknek azóta semmilyen cáfolata nem jelent meg, a Népszabadság, a Magyar Hírlap s a Népszava pedig hallgat, a tv-híradóban sem jelent meg semmi. Ez azért furcsa egy kicsit. Visszakanyarodva a történethez egy jópofa kis epizód zajlott le a napirendre vétel körül kialakult vitában. Az MSZP képviselője hosszasan ecsetelte, hogy milyen belső párthatározatok vannak, illetve készülnek ebben a témában. Erre válaszolva a Fidesz frakcióvezetője csak annyit jegyzett meg, hogy szerencsére azért azok az idők már elmúltak, hogy a párt belső határozatai az állam minden szerplőjére kötelező erejűek lennének... Mádi László Választási óra a megyeházán Frontmunka (Folytatás az 1. oldalról.) A főjegyző elmondta, hogy két község, Dögé és Magy maradt el a választási menetrendtől, utóbbi település polgármestere márciustól nem is hívott össze testületi ülést. A választás sikeressége érdekében valamennyi résztvevő figyelmét felhívta, hangsúlyozva, hogy egyetlen feladatot sem lehet „albérletbe kiadni”. A további menetrend ismertetését követően a résztvevők a választási nyomtatványok kitöltésével foglalkoztak. Ugyancsak nagy figyelemre volt szükségük, hiszen nem kevesebb, mint harmincnégy különböző nyomtatvány kezelését kell megismerniük, majdan álkalmazniuk. A választás sikerességéért három próbacsoport működését tervezték be, november 28-án kerül sor várhatóan az úgynevezettjogi főpróbára. A főjegyző november 29-én, 9 órára hívta össze a választási munkacsoportok vezetőit a mai megbeszélés helyszínére, kérve, hogy a folyamatos kapcsolattartás ne maradjon el. A résztvevők közül két munkacsoportvezetőnek a véleményét kértük a választási procedúrákkal kapcsolatosan, illetve, hogy településükön a polgárok „érzik-e már” az önkormányzati választások közeledtét. Bundáné Bodies Ildikó Tiszavasvári, igazgatási osztályvezető: — A választások mindig is frontmunkát követeltek, ez most sem lesz másképpen, sőt...! Az emberek készülnek a választásokra, beszélnek róla, úgyhogy a városunkban már beindult a gépezet. Szabó István Fehérgyarmat, jegyző: — Nem politikailag, hanem szakmailag megítélve az a véleményem, hogy a választást nagyon gyors ütemben készítették elő, rendkívül rövid idő áll rendelkezésre, a korábbi választásokhoz képest — van tapasztalatom a kellő megítéléshez — ez az eddigi legbonyolultabb. A kétely mindannyiunkban ott van, több-kevesebb, s ha ezt nem sikerül tisztázni, gondok lehetnek. Nagyon nehéz helyzetben van, aki körjegyzőséget lát el például, vagy még kevésbé tapasztalt. Óriási a felelősségünk! Fehérgyarmat például az ország egyik, ha nem a legnagyobb választási körzete, összesen negyvennyolc település tartozik hozzánk. Úgy ítélem meg, hogy a jogászokból, főiskolásokból, profi számítógépes szakemberekből álló munkacsoport meg tud birkózni a feladattal. A kérdés másik részére a válaszom röviden: még hogy! November 6-ától, a polgármesteri hivataloknál vasárnapi Ugyeletet tartva beindul az önkormányzati választási KAMPÁNY! (Lefler) | A miniszter a falugazdászokról is száll | Tulajdoni bizonytalanságok (Folytatás az 1. oldalról.) Lakos László ezután az újságírók kérdésére válaszolt. Arra a kérdésre, hogy a pártprogramban megfogalmazottakhoz híven meg- szüntetik-e az FM-hivatalokat, a következőket nyilatkozta: — A Földművelésügyi Minisztérium és a földművelésügyi hivatalok által képviselt állami hatósági jogköröket fölül fogjuk vizsgálni illetve ez már folyamatban is van. Az a véleményünk, hogy a jelenlegi állami feladatok közül nem szükséges mindegyiket megtartani, ezeknek egy részét át kell adni az önkormányzatoknak illetve a most szerveződő agrárkamaráknak, és különböző — a termelők által létrehozott — szervezeteknek. Csak azokat a hatósági feladatokat akarjuk megtartani, amelyeket mi tudunk jobban ellátni vagy elláttatni. Ezeknek a vizsgálata folyamatban van. Hogy mennyi kárpótlási jegy van a szövetkezetek tulajdonában, illetve hogy a kárpótlási jegyek megőrzésének érdekében tesz-e valamit a tárca, így válaszolt: — Pontos adatunk nincsen. Egyik legfontosabb feladatomnak tartom, hogy a kár- rendezési hivatalok elszámolását a nagyüzemek felé meggyorsítsam. Azt el is értük, hogy a megyei kárrendezési hivatal a nagyüzemek több mint kilencven százalékával elszámolt, tehát hogy megkaphatják a kárpótlási jegyeiket. Hogy mennyi kárpótlási jegy van a nagyüzemeknél, azt pontosan nem tudjuk, az érdekképviselettel együtt most próbálunk adatokat szerezni. Felvetődött, hogy januártól meg akarják szüntetni a falugazdászok hálózatát, holott a gazdálkodók információval való ellátását, tájékoztatását ezek a tisztségviselők látták el. Erre Lakos László elmondta: — Meggyőződésünk, hogy nem képzelhető el, hogy az új tulajdonosok integrációját hosszú távon egy állami alkalmazott lássa el. Ez egyszerű fizikai lehetetlenség, hiszen ennek az embernek túl sok területen kellene tájékozottnak lennie. Azt gondoljuk, hogy ennek a termelésnek az összefogására, integrálására többcsatornás rendszert kell kialakítani. Arra a kérdésre, hogy van-e lehetőség megyénkben a mezőgazdasági szférában munkahelyek teremtésére, elmondta: — Szabolcsban ez a legnagyobb probléma. A mezőgazdaságban foglalkoztatottak számának növelése vagy növelhetősége alapvetően a külpiacon elért eredményektől függ. A kormány döntött arról, hogy ennek a térségnek a problémáival komplexen foglalkozik, és egy programot fog készíteni, hogy a megye gondjain segítr sen. Ennek a programnak szerves része lesz a mezőgazdaság átalakítása, fejlesztése. A sajtótájékoztató után Lakos László a Nyidofer Rt-hez látogatott, hogy belülről tanulmányozhassa megyénknek ezt az igen jelentős mezőgazdasági feldolgozó üzemét. Vasas László
