Új Kelet, 1994. november (1. évfolyam, 189-214. szám)

1994-11-04 / 192. szám

\J Itt „égetik" a sikereket Fotó: Harascsák Annamária SZÁLKÁI GYERMEKEK SIKERE ZÁNKÁN Az elmúlt évekhez hasonlóan az idén is meghirdette a Zánkai Gyermeküdülő-cent­rum Gyermekalkotások Galériája — SZI­VÁRVÁNY ’94 címmel — nemzetközi képző- és iparművészeti pályázatát gyer­mekek részére. Ebben az évben 53 ország­ból több mint 14 ezer alkotás érkezett a pályázatra, s a szakmai zsűri ezek közül válogatta ki a legjobbakat. A tavalyihoz hasonlóan az idén is re­mekül szerepeltek a versengésben a Mátészalkai Városi Művelődési Központ képzőművészeti stúdiójának növendékei. Fődíjat kapott Filep Anita rajzaiért és tűz­zománc munkáiért. Arany oklevelet hár­man nyertek: Meszlényi Boglárka (tűzzo­mánc). Garamvölgyi Beáta (tűzzománc). és Bodó László (agyag állatfigurák). Ezüst oklevelet vehet át Baráth Sándor rajzai­ért, míg bronz oklevéllel jutalmazta a zsűri Ecsedi Éva és Miholecz Judit tűzzománc alkotásait. A gyermekek sikerében és örö­mében természetesen a felkészítőik is osz­toznak: Sipos Nóra és Virágh Tünde a művészeti stúdió tűzzománc szakkörének vezetői, Szabó Károly festőművész, a rajz­szakkör irányítója, valamint \iydbb Farkas Sándor, a Népművészet Ifjú Mestere, a fazekas szakkör vezetője. A díjakat — ünnepélyes keretek között — ez év december 7-én a Mesterségek bemutatója című rendezvényen vehetik át a sikeres pályázók, a mátészalkai művelő­dési központban. Nagy meglepetés nem ért senkit a Felső- Tisza Vidéki Vízügyi Igazgatóság mun­katársai közül a tegnap délelőtti értekez­leten, melyen az ez évi szokásos védmű- felülvizsgálatot záró kiértékelésre került sor. A meghívott vendég dr. Szilárd György, az Országos Vízügyi Főigazga­tóság főosztályvezető helyettese hol csen­des mosollyal, hol a gondokat nyugtázó bólintással követte Kerti Andor osztály- vezető főtanácsos problémacentrikus be­számolóját. mely részletesen kitért a víz­gazdálkodási létesítmények műszaki álla­potára a cég létszámának hiányán keresz­tül a pénzügyi gondokra is. Mint elmondta, az évet szélsőségek jel­lemezték mind a csapadékviszonyok, mind a hőmérséklet sokévi átlagát tekint­ve. Ez természetesen kihatott a belvizek alakulására, mely például tavaly decem­berben nem kis feladat elé állította a dol­gozókat. A megyei szemle során gyakran tapasztalták, hogy a horgászok kidöntik, MA: KÖZELKÉP NÉGY OLDALON Kormányülés MAGÁNOSilÁS KÉSZPÉNZZEL A kormány csütörtöki ülésén elfogadta az 1998-ig tartó priva­tizációs stratégia törvényterveze­tét. Bérest László pénzügyminisz­ter elmondta: a jelenlegi 261 cégből csupán 46 maradna to­vábbra is 100 százalékos állami tulajdonban. Előnyben részesítik a készpénzes és a tőkeemelést ígérő vásárlókat. Kovács Pál nép­jóléti miniszter bejelentette: több száz hellyel bővítik a hajléktalan- szállásokat. Egyben javasolják a parlamentnek: a költségvetés áll­ja az import gyógyszerek árainak emelését. Határoztak a rádió- és tévé­frekvenciák kiosztásáról is. SZABOLCS-SZATMAR-BEREG MEGYEI HÍRLAP I. évfolyam, 192. szám Ára: 12,50 Ft 1994. november 4., péntek VÉDELEM ÉS VESZÉLYEK levágják a fákat, melyek a jelenlegi álla­potok között könnyen a partéi szakadását okozhatják. Többek között arra is felhívta a figyel­met az előadó, hogy a töltéseken többen közlekednek, melynek következtében a töltéskorona kátyúsodik, magassága ko­pik, s egy esetleges árvíz esetén megkö- zelíthetetlenné válik a helyszín. A vizek mellett a sorompók, töltéstartozé­kok, kresztáblák állapota minősíthetetlen, mégpedig az ott élők jóvoltából, akik az elhelyezett táblákat kicsavarják, tőből ki­vágják, ledöntök. Elég szomorú, hogy a más tulajdonában lévő csatornák úgymond ebek harmincadjára kerültek, főleg a ma­gántulajdonban, illetve a volt tsz-ek tulaj­donában lévők. Jelentős változást hozott a vízügyi igaz­gatóság életében, hogy a kormányren­deletnek megfelelően a korábbi termelési szerveket leválaszották, s a védelmi fel­sen csökkent. Bár élő az együttműködés, az esetleges árvizek elleni védelemhez szükséges létszám jóval alatta marad a kí­vánatosnak. A helyzeten javít, hogy külső szervekre — mint például a honvédség, a polgári védelmi parancsnokság és az ön- kormányzatok — számítani lehet, ám az eredeti problémákat ez nem oldja meg maradéktalanul. Ennek függvényében Kerti Andor azo­kat a feladatokat is megfogalmazta, me­lyekhez nem kell anyagi befektetés. így például javítani kell a gátőrök helyzetén, hogy emberibb körülmények között lát­hassák el munkájukat, fel kell venni az új önkormányzati testületekkel a kapcsola­tot, ki kell dolgozni egy beruházási prog­ramot a legsürgetőbb feladatok megoldá­sára, szervezési, védekezési tervet készí­teni az egyes szakaszokat illetően, oda kell figyelni a tározók rekonstrukciójára, hi­szen feliszapoltságuk tűrhetetlen, valamint adatokat ellátók létszáma ezáltal jelentő- tájékoztatni kell a nyilvánosságot! LÉTSZÁMCSÖKKENTÉS A KÖZALKALMAZOTTAKNÁL Tegnap délután öt órától Nyíregyházán a TIT Bessenyei György Értelmiségi Klub látta vendégül dr. Kiss Gábor országgyű­lési képviselőt, az MSZP megyei elnökét. A kötetlen, klubszerű beszélgetés kereté­ben a képviselő a parlamenti munkáról, a kultúra és az oktatás aktuális kérdéseiről, az MSZP-nek az értelmiséggel való kap­csolatáról tájékoztatta a hallgatóságot. A házigazda szerepkörét dr. Székely Gábor főiskolai főigazgató, az egyesület elnöke töltötte be. A képviselőnek nagyon is életszerű, ele­venbe vágó kérdéseket tettek fel a klub­tagok, aki kendőzetlenül válaszolva — saját pártját is kiritkusan szemlélve — ho­zott fel példákat. SZTRÁJKOLNAK A TANÁROKÉ A Pedagógusok Demokratikus Szak- szervezete is csatlakozott ahhoz a sztrájk- bizottsághoz, melyet három felsőoktatási érdekképviselet hozott létre. Sajtótájékoz­tatójukon elmondták, a munkabeszüntetést csak a legvégső eszköznek tekintik. No­vember 25. és 27. között ezért egyeztető tárgyalás lesz az ÉT-n belül, és csak en­nek eredménytelensége esetén szervezik meg a sztrájkot. A három felsőoktatási szakszervezet közben levélben fordult a művelődési miniszterhez a legfontosabb problémák megoldását kérve. Tájékozta­tójukon elhangzott, továbbra is a tárgya­lást helyezik előtérbe. A gazdaság megkapaszkodásának egyetlen lehetőségeként a bérek visszafo­gását említette kormányprogramként, amelyet bármennyire fájdalmas is, de fel­tétlenül meg kell tenni. Ez azt jelenti, hogy az eddig „érintetlen” közalkalmazotti lét­számot csökkenteni kell, amely mintegy kettőszázezer embert érint. A Békési-prog­ramra több ellenzéki képviselő is úgy rea­gált, hogy (mint egyetlen lehetséges lé­pést), a kormány „meg meri-e valósítani?” Dr. Kiss Gábor válasza: — Szükséges megtenni, még ha ez eset­leg a kormány idő előtti felmentését is eredményezi. A gazdasági prognosztizáció szerint 1996-ra már 2-3 százalékos növe­kedésre lehet számítani. IZRAELNEK A BEKE NEM ÜZLET Bár az arab és az izraeli üzletembe­rek többsége ugrásra készen várja, hogy a béketárgyalások nyomán kialakulja­nak a közel-keleti üzleti kapcsolatok, a politikára fittyet hányó csempészet és illegális kereskedelem mindig is virág­zott Izrael és az arab államok között — írja a Newsweek című amerikai hír­magazin Ennek a feketegazdaságnak a résztvevői nem feltétlenül örülnének a békének. 1993-ban Izrael becslések szerint 400-800 millió dollár értékű árut exportál illegálisan szomszédai­nak. Ezeket az árukat közvetítőkön ke­resztül izraeli jelzések nélkül, hamis okmányokkal szállították a megrende­lőkhöz. Alapítvány a temetőért A nyíregyházi Közelkép múlt heti számában írtunk a Kertvárosban talál­ható Hősök temetőjének állapotáról. Akkor leírtuk azt, amit a kerítésen kívülről tapasztaltunk. Ezen a héten kaptunk egy telefonhívást, melyben megkértek, hogy november elsején látogassunk ki a hősi halottak nyug­helyére, ahol a 107-es számú Ipari Szakmunkásképző és Szakközépisko­la növendékei gyertyát gyújtanak az E elhunytak lelki üdvéért. A helyszínen beszélgettünk Bodócsné Vinnai Klá­ra történelem tanárnővel. — Az iskola és a Városvédő Egye­sület közösen létrehozott egy alapít­ványt, azzal a céllal, hogy a Hősök temetőjét rendbehozzuk. Az alapít­ványt az iskolában kezelik, és az in- I tézményigazgató az elnöke. Két évvel ezelőtt kezdtünk hozzá a munkához. Azt hiszem, a két évvel ezelőtti álla­potokhoz viszonyítva az eredmény szem­mel látható. Jószerével nem lehetett be­jönni a temetőbe, mindenütt magasan állt a szemét, a fák, a bokrok elburjánzottak. Mi a gyerekekkel teljesen kitisztítottuk, ehhez tavaly kezdtünk hozzá. Nagy segít­séget kaptunk a Temetkezési Vállalat igaz­gatójától, Szekrényes Andrástól. Hozzá­fogtunk a sírkövek letisztításához is, egy parcellával már el is készültünk. Október 17-én kopjafát avattunk, ami a temető első részében áll. — Sok kidöntött vagy megrongálódott sírkövet lehet látni. — Ezeket nagyon szeretnénk rendbe tenni, felújítani, vagy újraönteni a sírkö­veket, ehhez azonban nagyon sok pénz kell. Volt a temetőben egy turulmadár szo­bor is. Annyira megrongálódott, hogy azt újra kell önteni. A Művészeti Szakközép- iskola egyik tanára el is vállalta a munkát, de sajnos még nem készült el. — Miből akarják fedezni a kiadásokat? — Egyrészt az alapítvány támoga­tásából, valamint pályázaton nyert pénzből. E tennivalókat főleg társadal­mi munkában végezzük. — Mikor fejeződik be a felújítás? — Valószínűleg soha. Mire a végé­re érnénk, akkor kezdhetjük elölről. Itt van körülbelül 3000 sír. Nyugszanak itt magyarok, oroszok, olaszok, bos- I nyákok, csehek, osztrákok és a felira- I tok szerint jugoszlávok. Ez is érdekes, I mert az első világháború idején még I nem volt használatban a jugoszláv név. I Talán később állították a sírköveket. — Csak az iskolások dolgoznak? — Természetesen nem. A fűnyírást 1 a Temetkezési Vállalat csinálja, és így I november elején ki szokott jönni ide a i hadsereg is, és összeszedik a lehullott '] leveleket. Úgy látom, idén nem végez- I tek valami jó munkát...Rajtuk kívül az I önkormányzat is végeztetett itt köz- j hasznú munkát tavaly. Ősz a lombok alatt Fotó: Bozsó Katalin

Next

/
Oldalképek
Tartalom