Új Kelet, 1994. november (1. évfolyam, 189-214. szám)

1994-11-29 / 213. szám

1 0 1994, november 29., kedd 1 II SPORT II! I ÚJ KELET RÖPTÉBEN CÉL AZ NB II! Sajnos, itt tartunk! Az elmúlt hétvégén nem volt forduló a férfi extra ligában. Mégpedig a magyar röplabda-válogatott szlovákiai fellépése miatt. A Pozsonyban lebonyolított mérkőzésen a magyar csapat teljesen szétesett játékkal vereséget szenvedett szomszédainktól. Szlovákia—Magyarország 3-0 (11, 4, 2) Pozsony, 1000 néző. Magyarország: Schidkraut, Csíkos, Pásztor, Hulman, Glózik, Tomanóczy. Csere: Mészáros, Gelencsér, Karmos, Makai. Ez a mérkőzés az Európa-bajnokság selejtezőjébe való bejutást volt hivatott eldönteni. Az első találkozón Marcaliban szintén a szlovákok nyertek 3-0 arány­ban, így a pozsonyi viadal nagyon ne­héznek tűnt. Sajnos, mint az ered­ményből kitűnik, be is bizonyosodott. A magyar csapat szövetségi kapitányát, Né­meth Lajost kérdeztük meg telefonon a mérkőzés végkimeneteléről. — Sajnos, ez a vereség várható volt az első meccs tükrében. Felkészülésünket az elmúlt hétfőn kezdtük meg. Nem a leg­jobb előjelekkel, ugyanis Németországból kaptunk egy faxot, melyben közölték, hogy Kántor Sanyinak megsérült a válla, így nem számíthatunk rá. Ráadásul az egyik feladónk, Mészáros Peti sérüléssel érkezett. Ez meg is adta az alaphangula­tot — rossz értelemben — az edzőtáborra. A mérkőzésről nem sok mindent lehet el­mondani. Az első játszma 11-9-es veze­tés után elúszott. Egyszerűen szétnyitot­tak bennünket. A hiányzó Kántort nem tudták a srácok nyitásfogadásban pótolni, így ennek a technikai elemnek a hiányos­sága meghatározta a mérkőzés kimenete­lét. A további két szettben pedig azt a lé­lektelen és akarat nélküli játékot, amit a játékosok produkáltak, egyszerűen nem lehet értékelni! A négy- és kétpontos játszmák önmagukról beszélnek! A jövőre való tekintettel, nem tudom, mi lesz a magyar válogatottal, illetve a magyar röplabdával. Én személy szerint gondolkozom a lemondásomon, mert nem látok koncepciót az elkövet­kezendő időszakra. Ha ez így marad, nem lesz röplabda Magyarországon! Nincs utánpótlás a válogatott számára. Nem tudom, a mostani fiatalok kap­nak-e időt a beérésre, valamint a támo­gatási rendszerben lesz-e változás. Je­len pillanatban a magyar férfi röplabda ott tart, hogy Európa huszonnégy leg­jobb csapatába nem fér be. Ez a való­ság, ezt el kell fogadni. De ha lehet, ak­kor ezen változtatni kell! Batai János KÉZILABDA NB I Nyíregyházi KC—Hort SE Férfi ifjúsági mérkőzés Tatabánya—Nyíregyházi Sportiskola 23-20 (8-8) Góllövők: Kovács 7, Hegedűs 5, Kozma 4, Kun, Lovász 2-2. A csapat egyik legjobbja, Kaplonyi sérült, így nem a legjobb összeállításban léptek pályára a nyírségi fiatalok. Országos serdülő kupa Ózdi KC—Nyíregyházi Sportiskola 15-19 (5-10) Góllövők: Papp 5, Budai 5, Ruha 4, Tanczer 3, Kriston, Braun 1-1. Küzdelmes mérkőzésen nyert a technikásabb vendégcsapat. Holnap a bajnokság utolsó hazai mér­kőzését játssza a Nyíregyházi KC NB I- es férfi kézilabdacsapata az őszi szezon folyamán. Az ellenfél a Hort együttese lesz. A fővárosi csapat két éve stabil tagja az első osztálynak, és jelenleg tíz ponttal a középmezőnyhöz tartoznak. A legutób­bi fordulóban igencsak meglepték az Elektromos gárdáját, a félidőben még döntetlen volt az állás. Kiegyensúlyozott, jól összeszokott társaság. így bármelyik csapat számára képesek meglepetést okoz­ni. Általában a nyitott védekezést alkalmaz­zák. A támadójátékukra a megfontolt, ki­dolgozott helyzetek a jellemzőek. Több jó képességű játékossal is rendelkeznek. Kö­kény irányító és bal lövő poszton veszélyes, ajobbszélsőKozma szinte minden helyzet­ben kapura tör. Tartani lehet még Csányitól és az irányító Himertől is. A hazai csapatnál bizakodó a hangulat, igyekeztek hamar túltenni magukat a legutóbb Tatabányán elszenvedett ve­reségen. Továbbra is sérüléssel bajlódik Szabó kapus és Varga Zsolt, akit meg is műtötték. Rájuk már ebben a szezonban nemigen számíthat Szőke edző. A mér­kőzésre való felkészülést nehezítette még, hogy a már csatasorba állt Tóvizi főiskolai tanulmányai miatt a délelőtti edzéseken nem tud részt venni. A szak­vezetők szerint az ellenfél nyitott véde­kezési taktikája ellen eredményesen ve­hetik fel a harcot Kun Laciék, és gyors kontrajátékkal eldönthetik javukra a két pont sorsát. Jankovicsék szeretnék a lel­kes, szépszámú közönségnek jó játék­kal megköszönni az egész évi buzdítást. Igaz, még nem búcsúznak véglegesen, hiszen december 7-én újra a Hort csa­patát fogadják a bujtosiban, de ekkor a Magyar Kupa legjobb nyolc csapata közé jutásért játszanak. —fuli— A bajnokság állása 1. Fotex VSE11 1-336-189 23 2. Elektromos 11­2328-259 22 3. Pick-SzegedlO­3341-270 20 4. Győri ETO 8 2 2295-247 18 5. Tungsram 9­4332-298 18 6. Ny.háza 7­6279-277 14 7. Debrecen 6 1 6250-277 13 8. Komlói B. 5 2 6263-250 12 9. Szolnok 5 2 6282-300 12 10. Ózdi KC 4 2 7278-299 10 11. Hort SE 5­8290-315 10 12. Tatabánya 5­8276-317 10 13. Pécsi MSC 4 1 8276-311 9 14. Pemü SE 4­9263-304 8 15. T.szentm. 1 2 10230-332 4 16. Sz.batta 1 1 11258-332 3 Még egy kép Attiláról azok kedvéért, akik szeretik KOSÁRLABDA NB I B Szekulovics játszik Az egyik nyíregyházi rádió sport­adásában felröppent a hír, miszerint Szekulovics, a TK szerb játékosa nem játszik tovább a csapatban. A hírre a csa­pat edzője azt válaszolta, hogy a szak­osztály vezetőit kell megkérdez­ni erről. Hétfőn délután megpróbáltuk elérni őket, Makrai Lászlóval, Hado- bás Lászlóval és Molnár Bélával si­került beszélnünk. Mindannyian azt mondták, erről szó sincs. Az egész hír Szekulovicsnak a Baja elleni mér­kőzés utáni elhamarkodott kijelen­téséből ered, de a játékos nem gondolta komolyan, amit mondott, mert másnap edzett, s Veszprémben negyven percen át játszott. Szekulovics — a balettmester — te­hát továbbra is ott lesz a pályán, ami­nek csak örülhetünk. Sajnos, a játékost és az edzőket nem sikerült elérnünk, de a későbbiekben őket is megkérdez­zük. Egyébként a TK szombati veresége után érdekessé vált a tabella a csoportban. Az élen Dombóvár áll, második Nyíregyhá­za, mindkettőjüknek kettő, a harmadik Sal­gótarjánnak már három veresége van. A következő három gárda — hét-hét vere­séggel — a Balatel, Veszprém és Szeged. Közülük kerülhet ki a csoport negyedik helyezettje.A TK-nak egyáltalán nein mindegy, hogy ki lesz a negyedik tovább­jutó, hiszen az ellene elért eredményt to­vább viszik a rájátszásba. Egy vereséget, a tarjánit, már biztos, hogy visznek, de le­het, hogy már kettővel számolhatnak, ha Veszprém negyedik lesz a végelszámo­lásnál. Emlékeztetőül, tavaly két vere­séggel lépett tovább a nyírségi együt­tes, s az sem volt elég a továbbjutáshoz, így a TK-nak a hátralévő találkozókon már nem nagyon szabad hibáznia. Va­sárnap a szegedi együttest fogadják, utá­na a Malévhoz utaznak, majd a Salgó­tarján látogat Nyíregyházára. Ezután három idegenbeli mérkőzés következik, még karácsony előtt két dunántúli csa­pathoz mennek, Százhalombattára és Siófokra, majd januárban Dombóvárra. Egyáltalán nem irigylésre méltó a sor­solás. A jó szerepléshez minden ener­giát össze kell gyűjteni, s rendezni kell a vitás kérdéseket. A Papp Kér SC sikersorozata Nagyszerűen szerepel a női kézilabda megyei 1. osztályban a Papp Kér SC csapa­ta. Remekül menetelnek, hiszen eddig száz- százalékosak, minden mérkőzésüket meg­nyerve állnak az első helyen. Fekete Mik­lóssal, a csapat edzőjével az eddig elért eredményekről, illetve a sikersorozatot megelőző időszakról beszélgettünk. — Gondolom, az eddigi siker egy hosszabb folyamat eredménye... Hallhat­nánk az előzményekről? — Valóban így van, hiszen ezelőtt két évvel határoztuk el, hogy létrehozunk egy új női kézilabdacsapatot Mátészalkán. El­sősorban azért, mert itt ennek régebben nagy hagyományai voltak az NB I B-s, il­letve az NB Il-es csapat idejében. Úgy tűnt — s ezelőtt két évvel azt hittem —, hogy erre ismét van igénye a városnak. A terve­inkhez három általános iskola is — Szálká­ról és a környékről — tudott jó játékosállo­mányt biztosítani. — Mik voltak a kezdeti lépések? — Elhatároztuk az Esze Tamás Gimná­ziumban, hogy létrehozunk egy speciális „kézilabdás” osztályt. Ezzel elérhetővé vált az iskolának az a célja is, hogy országosan jó eredményeket érjen el a kézilabda terén. Végül megkaptuk ezt a lehetőséget, és az iskolavezetés is beleegyezett, de anyagilag nem tudott áldozni a célra. Nem kis utána­járással — elsősorban reklámfelületek ki­adásából — sikerült annyi pénzt összehoz­ni, hogy indulhattunk a megyei bajnokság­ban. Közben szép sikert értünk el a közép- iskolás bajnokságon, ahol korosztályunk­ban bejutottunk az országos döntőbe, s vé­gül nyolc csapatból a hatodik helyen végez­tünk. Olyan csapatok előztek meg bennün­ket, mint a Vasas, DVSC, Dunaferr után­pótlásai... — Milyen célt tűzött ki a csapat elé az első évben a megyei bajnokságban? — Célunk az volt, hogy az első öt hely valamelyikét megszerezzük, s ez sikerült is, hiszen a második helyen végeztünk a Tanárképző mögött. —Említette, hogy az eredeti tervek sze­rint a csapatot a város, vagyis Mátészalka működtette volna. Most viszont Papp Kér SC néven szerepelnek. Hogyan történt ez? — Valóban, a tervek szerint beindulás után a városnak adtam volna át további mű­ködtetésre a csapatot. Sajnos erre Mátészal­kának nem volt anyagi fedezete, így nem vállalták a fenntartásunkat. Ezek után for­dultam Papp Lászlóhoz, a Papp Kér tulaj­donosához, aki rövid beszélgetés után úgy döntött: átveszi a csapatot. Nagyon remé­lem, hogy Papp úrnak ez is jó „befekteté­se” lesz... Működésünkhöz a Papp Kér — és személy szerint Papp László — minden segítséget megad, most például új szerelést vásárolt a csapatnak. — Mika tervei, milyen szereplést vár a lányoktól a most zajló bajnokságban? — Az idén egyértelműen az a célunk, hogy megnyerjük a megyei bajnokságot, és feljussunk az NB II-be! Bár ez az akarás időnként görcsösen hat a lányokra, úgy ér­zem — s ezt eddigi szereplésünk is igazol­ja —, a legjobb úton haladunk a kitűzött cél felé. Szamosi István Állnak: Szántó I„ Simái K., Kunk, Tóth A., Kiss A., Gaál A. Guggolnak, tér­delnek: Szálkái K., Plébán A., Kovács A., Novák É. A felvételről hiányoznak: Tarr V„ Bencze A., Ficsor K„ Magyari T. Szamosi István felvétele Diáksportkörkép: Búj Sorozatunk újabb állomása Búj. Az ál­talános iskola diáksportjának életéről Podlovics Imre testnevelő tanár számolt be lapunknak. — A diáksport egyesület 1986-ban ala­kult. Három szakosztály tartozik hozzá: kézilabda, labdarúgó és természetjáró. A diákolimpiákon a közelmúltban a focisták és a kézilabdázók szereplése érdemel em­lítést. A lányok nemegyszer voltak már megyei elődöntősök, és ugyanez elmond­ható a fiúcsapatról is. Labdarúgó-palán­táink eredményei is tiszteletre méltóak. A természetjáró-szakosztály tagjai rendsze­resen vesznek részt vándortáborokban, gyalog- és kerékpártúrákon. Tavaly az ál­talános iskolák természetjáró-szervezetei között az aktívapontszámok alapján a buji iskola lett a második. Az októberi diák- sportaktíva-ülésen jutalmat kaptak a ter­mészetbarát- és diáksporttanács javaslata alapján. A megyei alapfokú tanintézmé­nyek rangsorában számos nagy múltú su­lit előztünk meg. Szakosztályvezetőjük, Géczi R. Ferenc irányításával november elején Radnóti-emléktúrán voltak a nebu­lók Vas megyében. Az úszásoktatást szervezzük az iskolá­ban. Szeretnénk húsz-negyven gyereknek lehetőséget biztosítani arra, hogy megtanul­janak úszni. A megyeszékhelyre hetente bérelt autóbusszal szállítanánk nebulóinkat az uszodákba. Téli programként sítáborra is gondol­tunk. Erre Szlovákiában lenne alkalmas hely. Rendezvényeink közül meg kell említeni a Honvéd Kupa nagypályás focitomát, mely rendszerint szeptember­ben van. A résztvevők a környező tele­pülések diáksportköreinek együttesei kö­zül kerülnek ki. Az idén tizedszer volt, és ezúttal Bujon. Jövőre Ibrány lesz a házi­gazda. Nemzetközi hegyi kerékpáros vál­tóversenyt is rendeztünk Ötlet Kupa né­ven. Jövő tavasszal Paszabon duatlonvia- dalon lépnek fel a DSK tagjai, ehhez fel­készülésként házi duatlonversenyt szerve­zünk. Az iskolában a tárgyi feltételek megfele­lőek a színvonalas testnevelés-oktatáshoz. Tornatermünk, salakos kézilabdapályánk, távolugró-, magasugró- és súlylökőhe­lyünk is van. A DSK-n belül a kézilabda- és a labdarúgó-szakosztályt egy-egy testnevelő irányítja, és a természetjárókat is pedagógus felügyeli. Az önkormányzati támogatás elég cse­kély. A diáksporttanács központi kereté­ből az eredményeink alapján és a működő szakosztályok számának függvényében kapunk anyagi segítséget. Ezenkívül pá­lyázatok útján jutunk pénzekhez. A tor­natanárok munkáját, pontosabban a diák­sportkör-csoportok vezetőinek tevékeny­ségeit jelképes összeggel ismerik el. Tóth Mihály

Next

/
Oldalképek
Tartalom