Új Kelet, 1994. november (1. évfolyam, 189-214. szám)

1994-11-29 / 213. szám

UJ KELET MEGYÉNK ELETEBOL 1994. november 29., kedd 5 Torna lustábbaknak A férjek biztosan észreveszik Hajói sejtem, azzal, hogy itt most annak a fránya pár kilónak a leadásáról lesz szó, sok olvasó figyelmét elnyerem. Bizony, a témáról jómagam órákig el tudok beszélget­ni egy vadidegen sorstárssal is, s hogy most papírra vetem, annak egy újfajta torna az előzménye. Callanetics. A szó a bennfente­sek számára már ismert, aki pedig nem hal­lott róla, annak röviden összefoglalom a lé­nyeget, és megpróbálok pártatlan maradni. Ebben a gyakorlatsorban nincs ugrabugra, hanem olyan erősítő jellegű, apró mozdula­tokról van szó, amelyek ugyancsak próbára teszik az izmokat. Bizonyítékul szolgáljon az egyhetes izomláz, amit magaménak mondhattam a Városmajori Közösség Ház tornaórája után. Van, aki nevet az egészen, van, aki erre esküszik, és látványos eredmé­nyeket mutat fel hölgytársainak. Ezekre az idősebbek is esélyesek lehetnek. A gyakor­latokat — orvosi hozzájárulással — terhes nők is végezhetik. Valljanak róla bővebben a foglalkozás résztvevői: — Rozsrétszőlőből járunk ide hetente két­szer — mondja Nagy Imréné, két gyermek édesanyja, közel a negyvenhez. — Csak a mozgás miatt iratkoztam fel, hiszen régeb­ben is jártam aerobicra, majdnem egy éven keresztül. Rá kellett jönnöm azonban, hogy az egyórás ugrálás már nem nekem való. Ugyanakkor az egésznapi ülőmunka miatt jólesik megmozgatni magam. —A torna otthon is végezhető, hiszen van egy könyv, mely részletesen tartalmazza a gyakorlatokat. —A könyvet nem olvastam, hanem a fog­lalkozásokról hallottam, így jutottam el ide. Nem árt, ha valaki felügyeli, mit csinálok és hogyan. így teljesen biztos az eredmény. — Engem is ő csábított el ide, bár ennek is külön története van — veszi át a szót Sebők Erika, aki huszonnégy éves és szin­tén két gyermek édesanyja. — Arról volt szó, hogy van egy jó torna, de nem tudtuk pontosan, melyik művelődési házban. így aztán a VMK-ban kötöttünk ki egy aerobic foglalkozáson, de rájöttünk, hogy eltéved­tünk. Végül is itt maradtunk, mert ott moz­gatnak meg minket—és elég keményen —, ahol a zsír szeret lerakodni. — Sikerült már október óta pár kilót le­adni? — Jómagam pont azért jöttem, mert a fo­gyókúrától elpöttyedt a testem. Ez a szülés után még rosszabb lett, az most már látszik, hogy formálódtam. A széles csípőmből min­denképpen leadtam. — Anyósom megjegyezte, hogy nagyon csinos vagyok mostanában — így Pék Ka­talin, aki a közösségi ház munkatársa. A fog­lalkozás munkaidejében van, ezért otthon kell tornáznia. — Az egésznek a lényege, legyen valaki igényes arra, hogy a férjhezmenés és gyer­mekszülés után se hanyagolja el magát. Ez akkor is érvényes, ha nincs túl sok felesle­ges kiló az illetőn. Igaz, akkor nem olyan látványos a végeredmény, de a férj minden­képpen észre fogja venni. Ha pedig azt is beleszámolom, hogy ez a tanfolyam havi öt­százötven forintba kerül, és hétfőn, valamint pénteken jelent elfoglaltságot, igazán nem mondható, hogy ez akkora nagy áldozat len­ne... — S hogyan lesz valakiből Callanetics tornatanár? A választ Szoboszlai Lívia adja meg. — Gimnazista koromban rettenetesen el voltam hízva. Minden álmom az volt, hogy ha leérettségiztem, akkor hazajöjjek, és az utolsó zsírpacniig mindent leadjak. így kezdődött a szerelmem a mozgás iránt. Előbb aerobicra jártam, majd következett ez a tanfolyam. Elvégzése után arra gondoltam, jó lenne itt is meghonosítani. A harminc­harmincöt éves hölgyek nagyra értékelik a kezdeményezést. — Van valami biztos tipped a fogyásra? — Érdemes elolvasni a diéta előtt a Test- kontroli című könyvet. Abban mindenki megtalálja a leírást, mi az, amit ésszerűen megehet. Emellett én minden héten tartot­tam egy gyümölcs- vagy zöldségnapot, ami­kor mást nem ettem. Az biztos, hogy a tej­termékek és a zsíros húsok hizlalnak. Eze­ket mai napig is kerülöm, és délig semmit nem eszem. A húsokkal is csínján bánok, és délután három órától már legfeljebb csak egy kis gyümölcsöt engedek meg magam­nak. — Te miért nem tornáztál most? — A foglalkozásokon inkább a többieket látom el jó tanáccsal, figyelem, hogy jó moz­dulatokat végezzenek. Én otthon tudom le a mozognivalót, és reggelente a kondi­teremben. — Most akkor melyik a jobb? A Caíla- netics, az aerobic vagy a konditerem? — Alkat kérdése. Aki vékony, légies és jól bírja az ugrálást, annak az aerobic is jó, bár hosszú távú művelése esetén kopik a ge­rinc. Aki csak izmosodni akar, az elmehet a konditerembe, és aki ennél egy kicsit lus­tább, vagy már nem bírja az olyan intenzív mozgást, akkor járjon Callaneticsre. herczku Mindennapi ügyeink A munkaviszony jogellenes megszüntetése III. Az a munkavállaló, aki munkaviszonyá­nak megszüntetését jogtalannak tartja, bíró­sághoz fordulhat. A jogellenesség megálla­pítása a bíróságra tartozik, de vannak olyan esetek, amikor kétséget kizáróan megállapít­ható a jogellenesség. Erről kérdeztem a jo­gászt, dr. Imre György ügyvédet. (Nyíregy­háza, Deák Ferenc u. 48.) — Jogellenesen a munkavállaló is meg­szüntetheti munkaviszonyát, de mivel gya­koribb a munkáltató részéről történő jogsér­tés és ezek jogkövetkezményei, ezeket ismer­tetem összefoglalóan. Egyértelműen jogel­lenes a munkáltató eljárása, ha felmondási tilalom ideje alatt szünteti meg a munkavi­szonyt. (Például keresőképtelenség idején.) Ilyen eset többek között a hátrányos megkü­lönböztetés vagy a nem valós okkal történő munkaviszony-megszüntetés. —Mit kérhet ilyen esetekben keresetében a bíróságtól a munkavállaló? — Kérheti munkaviszonya helyreállítását, elmaradt jövedelmének megtérítését, vala­mint, ha a társadalmi életben való részvétele tartósan megnehezült, úgynevezett nem va­gyoni kárának megtérítését. — Van-e esélye a jogorvoslatra a sértett­nek? — A törvény — ha a bíróság megállapít­ja, hogy a munkáltató jogellenesen szüntette meg a munkaviszonyt — előírja, hogy a munkavállalót kérelmére eredeti munkavi­szonyában kell tovább foglalkoztatni. Fon­tos itt kiemelni, hogy a munkaviszonynak jogellenes módon történő megszüntetésével kapcsolatos következményeket szabályozva a törvény nem tesz különbséget sem a ren­des, sem a rendkívüli, sem a határozott idő alatt történő jogellenes munkaviszony- meg­szüntetés jogkövetkezménye között. — A visszahelyezés képezheti-e megegye­zés tárgyát? — A törvény lehetővé teszi, hogy a mun­káltató kérje a munkavállaló eredeti munka­körbe történő visszahelyezésének mellőzését. Amennyiben a munkáltató ilyen kérelmet terjeszt elő, a bíróság köteles az eredeti mun­kakörbe visszahelyezést mellőzni. Ennek feltétele azonban az, hogy a munkáltató a munkavállalónak a rendes felmondás esetén járó végkielégítés kétszeres összegét — mint­egy átalány-kártérítésként — megfizesse. Abban az esetben, ha a munkavállaló végki­elégítésre nem lenne jogosult, a törvény ré­szére a legalacsonyabb mértékű végkielégí­tés kétszeresének megfizetését írja elő. — Minden esetben figyelembe kell venni a munkáltató erre vonatkozó kérését? — Nem teszi lehetővé a törvény az erede­ti munkakörbe visszahelyezés mellőzését, ha a munkáltató súlyosan jogellenesen járt el a munkaviszony megszüntetésénél. így, ha fel­mondása a hátrányos megkülönböztetés ti­lalmába vagy a rendeltetésszerű joggyakor­lás következményeibe ütközött, továbbá, ha felmondási tilalmakat sértett. — Említette a dolgozó kárának megtérí­tését. — Jogosult a munkavállaló arra, hogy a jogtalan felmondással összefüggő vagyoni és nem vagyoni kárának megtérítését és elma­radt jövedelmének megfizetését kérje. A tör­vény nem ír elő a jogellenesen elbocsátott dolgozó részére kárenyhítési kötelezettséget. Megemlítem azt a sarkalatos törvényi sza­bályozást, ami perdöntő, hogy a felmondás indoklásának valódiságát a munkáltatónak kötelessége bizonyítani. Aradi Balogh Attila Suomi 77 éve független Ä finn nagykövet Nyíregyházán A Magyar—Finn Társaság szombaton Nyíregyházán tartotta Finnország függet­lenségének 77. évfordulója alkalmából rendezett országos ünnepségét. Az eseményt a megalakulásának tizedik évfordulójára emlékező nyíregyházi Magyar—Finn Baráti Egyesület rendezte. Már hagyomány, hogy a Magyar—Finn Társaság Finn­ország nemzeti ünnepén megemlékezést tart az évfordulóról. Az idén kicsit ko­rábban került erre sor, mivel december 6-án az ünnepnapon, az ismert diplomá­ciai események miatt, a finn nagykövetnek Budapesten kell tartózkodnia. Az ün­nepség díszvendége Pertti Torstila, a Finn Köztársaság magyarországi nagyköve­te, már a délelőtti órákban Nyíregyházára érkezett, hogy a várossal ismerkedjen. Az eseményre az ország sok városából érkeztek vendégek, akik a magyar város­okban működő Magyar—Finn Baráti Egyesületeket képviselték. A nagykövet a sóstói Múzeumfaluban merkedett, a Magyar—Finn Társaság vá­lasztmányának küldöttei a városi művelő­dési központban tartották ülésüket. Meg­vitatták, hogyan fejleszthetők, ápolhatok tovább a két rokon nép közötti kapcsola­tok. Az ülést Pozsgai Imre, a társaság el­nöke vezette. Este hat órakor a megyeháza nagyter­mében került sor az ünnepi megemléke­zésre. A vendégeket, a finn nagykövetet, a Magyar—Finn Társaság tagjait, a nyír­egyházi egyesület alapítóit és tagjait, a nagy számban jelen lévő érdeklődőket, dr. Endreffy Ildikó alpolgármester köszöntöt­te, ezután Pozsgai Imre rrlondott megnyi­tó beszédet, melyben arra hívta- fel a kö­zönség figyelmét, hogy a finn példa a mo­dernizációra, követhető. Torstila űr Finn­ország útja az Európai Unióba címmel tar­tott előadást. Ennek két alapgondolatát emelem ki. Az egyik, hogy a csatlakozás Finnország, de Európa további gazdasági fejlődése szempontjából is elkerülhetetlen. Mint kiderült, a finnek több mint ötven százaléka is így látja ezt. A másik az, hogy az Európai Unióban Finnország lehet Ma­gyarország felvételének egyik támogató­ja, a finnek úgy gondolják Közép- és Ke- let-Európának is csatlakoznia kell az uni­óhoz. Természetesen ennek a feltételeit még meg kell teremteni. Ezután Révay Valéria, a nyíregyházi Magyar—Finn Ba­ráti Egyesület elnöke emlékezett vissza az elmúlt tíz évre s a korábbi kapcsolatokra. A beszédek közben és után színes mű­sort hallgathattak meg a jelenlévők. Pre- gitzer Fruzsina és Kocsis Antal finn és magyar költők verseiből adott ízelítőt, Antti Makinen Kaajaniból finn népdalo­A Magyar-Finn Társaság ünnepi ülése Pertti Torstila nagykövet fél tizenegy­kor érkezett a nyíregyházi városházára. Dr. Endreffy Ildikó, a város alpolgármes­tere fogadta a nagykövetet. A beszélge­tés során az alpolgármester asszony be­mutatta a nyírsági várost a vendégnek. A nagykövet először járt az országnak ezen a részén, s élénken érdeklődött az elmúlt évek városi és megyei eseményeiről. A beszélgetésen nemcsak a közelmúltról, hanem Nyíregyháza és a Finnország ré­gebbi kapcsolatairól is szó esett. Ennek során kiderült, Endreffy Zoltán, az alpol­gármester édesapja, már a harmincas években járt Finnországban, hogy az ot­tani evangélikus egyházzal ápolják a kap­csolatokat. A nagykövet nagy érdeklő­déssel lapozta azt a könyvet, amit akkor Finnországból emlékként hozott magával Endreffy Zoltán. Meglepetten mondta, hogy ilyen könyvet otthon is ritkán látni az antikváriumokban. A nagykövet ezután rövid sétát tett Nyíregyházán, a Jósa András Múzeum­ban megtekintette az Őseink, rokonaink című kiállítást. Ellátogatott a sóstói Falumúzeumba, ezután az Emmaus evangélikus szeretetotthonnal ismerke­dett. Progjamjába egy nem tervezett pi­aclátogatást is beiktattak. Torstila úr ugyanis, mikor megtudta, hogy Nyíregy­házán működik az ország legnagyobb „KGST-piaca”, vendéglátóját arra kérte, hogy egy rövid sétát tehessen a Tokaji úti piacon. Mint később megtudtuk tőle, meglepte a nyíregyházi „bazár” nemzet­közi kavalkádja. Míg a nagykövet a megyeszékhellyel is­kat énekelt, majd a Banchieri együttes madrigálbemutatója következett. Végül az együttes Sibelius Finnlandia-himnuszával búcsúzott a vendégektől, akik a Szabolcs Szállóban szatmári ételkülönlegességek­ből álló vacsorával zárták az ünnepi na­pot. R. Z. (Tegnapi számunkban számoltunk be a nagykövet egyéb programjairól. A szerk.) SZÓ a 2 OK Mészáros Gábor munkáiból nyílt kiállítás Nyíregyházán, a Városi Galériában. A keramikus iparművész alkotásait december 12-éig tekinthetik meg az érdeklődők Emléktábla Nagyváradon A 425 éves Nagyváradi Disputára emlékezett meg Nagyváradon a Ro­mániai Unitárius Egyház a Magyar- országi Unitárius Egyházzal közö­sen. Az ünnepi istentisztelet keretében felléptek a nagyváradi unitárius mű­vészek, majd a helyi egyházak kép­viseletében Boda József lelkész, Jósa Lajos teológus és Andrássy György unitárius professzor méltatta a Dis­putát. Megyénket a Kelet-Magyaror­szági Szabadelvű Protestáns Kör, a Beregi Unitárius Szórvány és a Ma­gyarországi Unitárius Egyház kép­viselte. A Disputa helyszínén került sor a beregiek által ajándékozott fafaragá­sé emléktábla felavatására a debre­ceni Dúsa Lajos költő közreműködé­sével. Ezt követően a Beregi Népfő­iskola hallgatói adtak műsort a résztvevőknek. _ Buda házi István

Next

/
Oldalképek
Tartalom