Új Kelet, 1994. november (1. évfolyam, 189-214. szám)
1994-11-29 / 213. szám
UJ KELET MEGYÉNK ELETEBOL 1994. november 29., kedd 5 Torna lustábbaknak A férjek biztosan észreveszik Hajói sejtem, azzal, hogy itt most annak a fránya pár kilónak a leadásáról lesz szó, sok olvasó figyelmét elnyerem. Bizony, a témáról jómagam órákig el tudok beszélgetni egy vadidegen sorstárssal is, s hogy most papírra vetem, annak egy újfajta torna az előzménye. Callanetics. A szó a bennfentesek számára már ismert, aki pedig nem hallott róla, annak röviden összefoglalom a lényeget, és megpróbálok pártatlan maradni. Ebben a gyakorlatsorban nincs ugrabugra, hanem olyan erősítő jellegű, apró mozdulatokról van szó, amelyek ugyancsak próbára teszik az izmokat. Bizonyítékul szolgáljon az egyhetes izomláz, amit magaménak mondhattam a Városmajori Közösség Ház tornaórája után. Van, aki nevet az egészen, van, aki erre esküszik, és látványos eredményeket mutat fel hölgytársainak. Ezekre az idősebbek is esélyesek lehetnek. A gyakorlatokat — orvosi hozzájárulással — terhes nők is végezhetik. Valljanak róla bővebben a foglalkozás résztvevői: — Rozsrétszőlőből járunk ide hetente kétszer — mondja Nagy Imréné, két gyermek édesanyja, közel a negyvenhez. — Csak a mozgás miatt iratkoztam fel, hiszen régebben is jártam aerobicra, majdnem egy éven keresztül. Rá kellett jönnöm azonban, hogy az egyórás ugrálás már nem nekem való. Ugyanakkor az egésznapi ülőmunka miatt jólesik megmozgatni magam. —A torna otthon is végezhető, hiszen van egy könyv, mely részletesen tartalmazza a gyakorlatokat. —A könyvet nem olvastam, hanem a foglalkozásokról hallottam, így jutottam el ide. Nem árt, ha valaki felügyeli, mit csinálok és hogyan. így teljesen biztos az eredmény. — Engem is ő csábított el ide, bár ennek is külön története van — veszi át a szót Sebők Erika, aki huszonnégy éves és szintén két gyermek édesanyja. — Arról volt szó, hogy van egy jó torna, de nem tudtuk pontosan, melyik művelődési házban. így aztán a VMK-ban kötöttünk ki egy aerobic foglalkozáson, de rájöttünk, hogy eltévedtünk. Végül is itt maradtunk, mert ott mozgatnak meg minket—és elég keményen —, ahol a zsír szeret lerakodni. — Sikerült már október óta pár kilót leadni? — Jómagam pont azért jöttem, mert a fogyókúrától elpöttyedt a testem. Ez a szülés után még rosszabb lett, az most már látszik, hogy formálódtam. A széles csípőmből mindenképpen leadtam. — Anyósom megjegyezte, hogy nagyon csinos vagyok mostanában — így Pék Katalin, aki a közösségi ház munkatársa. A foglalkozás munkaidejében van, ezért otthon kell tornáznia. — Az egésznek a lényege, legyen valaki igényes arra, hogy a férjhezmenés és gyermekszülés után se hanyagolja el magát. Ez akkor is érvényes, ha nincs túl sok felesleges kiló az illetőn. Igaz, akkor nem olyan látványos a végeredmény, de a férj mindenképpen észre fogja venni. Ha pedig azt is beleszámolom, hogy ez a tanfolyam havi ötszázötven forintba kerül, és hétfőn, valamint pénteken jelent elfoglaltságot, igazán nem mondható, hogy ez akkora nagy áldozat lenne... — S hogyan lesz valakiből Callanetics tornatanár? A választ Szoboszlai Lívia adja meg. — Gimnazista koromban rettenetesen el voltam hízva. Minden álmom az volt, hogy ha leérettségiztem, akkor hazajöjjek, és az utolsó zsírpacniig mindent leadjak. így kezdődött a szerelmem a mozgás iránt. Előbb aerobicra jártam, majd következett ez a tanfolyam. Elvégzése után arra gondoltam, jó lenne itt is meghonosítani. A harmincharmincöt éves hölgyek nagyra értékelik a kezdeményezést. — Van valami biztos tipped a fogyásra? — Érdemes elolvasni a diéta előtt a Test- kontroli című könyvet. Abban mindenki megtalálja a leírást, mi az, amit ésszerűen megehet. Emellett én minden héten tartottam egy gyümölcs- vagy zöldségnapot, amikor mást nem ettem. Az biztos, hogy a tejtermékek és a zsíros húsok hizlalnak. Ezeket mai napig is kerülöm, és délig semmit nem eszem. A húsokkal is csínján bánok, és délután három órától már legfeljebb csak egy kis gyümölcsöt engedek meg magamnak. — Te miért nem tornáztál most? — A foglalkozásokon inkább a többieket látom el jó tanáccsal, figyelem, hogy jó mozdulatokat végezzenek. Én otthon tudom le a mozognivalót, és reggelente a konditeremben. — Most akkor melyik a jobb? A Caíla- netics, az aerobic vagy a konditerem? — Alkat kérdése. Aki vékony, légies és jól bírja az ugrálást, annak az aerobic is jó, bár hosszú távú művelése esetén kopik a gerinc. Aki csak izmosodni akar, az elmehet a konditerembe, és aki ennél egy kicsit lustább, vagy már nem bírja az olyan intenzív mozgást, akkor járjon Callaneticsre. herczku Mindennapi ügyeink A munkaviszony jogellenes megszüntetése III. Az a munkavállaló, aki munkaviszonyának megszüntetését jogtalannak tartja, bírósághoz fordulhat. A jogellenesség megállapítása a bíróságra tartozik, de vannak olyan esetek, amikor kétséget kizáróan megállapítható a jogellenesség. Erről kérdeztem a jogászt, dr. Imre György ügyvédet. (Nyíregyháza, Deák Ferenc u. 48.) — Jogellenesen a munkavállaló is megszüntetheti munkaviszonyát, de mivel gyakoribb a munkáltató részéről történő jogsértés és ezek jogkövetkezményei, ezeket ismertetem összefoglalóan. Egyértelműen jogellenes a munkáltató eljárása, ha felmondási tilalom ideje alatt szünteti meg a munkaviszonyt. (Például keresőképtelenség idején.) Ilyen eset többek között a hátrányos megkülönböztetés vagy a nem valós okkal történő munkaviszony-megszüntetés. —Mit kérhet ilyen esetekben keresetében a bíróságtól a munkavállaló? — Kérheti munkaviszonya helyreállítását, elmaradt jövedelmének megtérítését, valamint, ha a társadalmi életben való részvétele tartósan megnehezült, úgynevezett nem vagyoni kárának megtérítését. — Van-e esélye a jogorvoslatra a sértettnek? — A törvény — ha a bíróság megállapítja, hogy a munkáltató jogellenesen szüntette meg a munkaviszonyt — előírja, hogy a munkavállalót kérelmére eredeti munkaviszonyában kell tovább foglalkoztatni. Fontos itt kiemelni, hogy a munkaviszonynak jogellenes módon történő megszüntetésével kapcsolatos következményeket szabályozva a törvény nem tesz különbséget sem a rendes, sem a rendkívüli, sem a határozott idő alatt történő jogellenes munkaviszony- megszüntetés jogkövetkezménye között. — A visszahelyezés képezheti-e megegyezés tárgyát? — A törvény lehetővé teszi, hogy a munkáltató kérje a munkavállaló eredeti munkakörbe történő visszahelyezésének mellőzését. Amennyiben a munkáltató ilyen kérelmet terjeszt elő, a bíróság köteles az eredeti munkakörbe visszahelyezést mellőzni. Ennek feltétele azonban az, hogy a munkáltató a munkavállalónak a rendes felmondás esetén járó végkielégítés kétszeres összegét — mintegy átalány-kártérítésként — megfizesse. Abban az esetben, ha a munkavállaló végkielégítésre nem lenne jogosult, a törvény részére a legalacsonyabb mértékű végkielégítés kétszeresének megfizetését írja elő. — Minden esetben figyelembe kell venni a munkáltató erre vonatkozó kérését? — Nem teszi lehetővé a törvény az eredeti munkakörbe visszahelyezés mellőzését, ha a munkáltató súlyosan jogellenesen járt el a munkaviszony megszüntetésénél. így, ha felmondása a hátrányos megkülönböztetés tilalmába vagy a rendeltetésszerű joggyakorlás következményeibe ütközött, továbbá, ha felmondási tilalmakat sértett. — Említette a dolgozó kárának megtérítését. — Jogosult a munkavállaló arra, hogy a jogtalan felmondással összefüggő vagyoni és nem vagyoni kárának megtérítését és elmaradt jövedelmének megfizetését kérje. A törvény nem ír elő a jogellenesen elbocsátott dolgozó részére kárenyhítési kötelezettséget. Megemlítem azt a sarkalatos törvényi szabályozást, ami perdöntő, hogy a felmondás indoklásának valódiságát a munkáltatónak kötelessége bizonyítani. Aradi Balogh Attila Suomi 77 éve független Ä finn nagykövet Nyíregyházán A Magyar—Finn Társaság szombaton Nyíregyházán tartotta Finnország függetlenségének 77. évfordulója alkalmából rendezett országos ünnepségét. Az eseményt a megalakulásának tizedik évfordulójára emlékező nyíregyházi Magyar—Finn Baráti Egyesület rendezte. Már hagyomány, hogy a Magyar—Finn Társaság Finnország nemzeti ünnepén megemlékezést tart az évfordulóról. Az idén kicsit korábban került erre sor, mivel december 6-án az ünnepnapon, az ismert diplomáciai események miatt, a finn nagykövetnek Budapesten kell tartózkodnia. Az ünnepség díszvendége Pertti Torstila, a Finn Köztársaság magyarországi nagykövete, már a délelőtti órákban Nyíregyházára érkezett, hogy a várossal ismerkedjen. Az eseményre az ország sok városából érkeztek vendégek, akik a magyar városokban működő Magyar—Finn Baráti Egyesületeket képviselték. A nagykövet a sóstói Múzeumfaluban merkedett, a Magyar—Finn Társaság választmányának küldöttei a városi művelődési központban tartották ülésüket. Megvitatták, hogyan fejleszthetők, ápolhatok tovább a két rokon nép közötti kapcsolatok. Az ülést Pozsgai Imre, a társaság elnöke vezette. Este hat órakor a megyeháza nagytermében került sor az ünnepi megemlékezésre. A vendégeket, a finn nagykövetet, a Magyar—Finn Társaság tagjait, a nyíregyházi egyesület alapítóit és tagjait, a nagy számban jelen lévő érdeklődőket, dr. Endreffy Ildikó alpolgármester köszöntötte, ezután Pozsgai Imre rrlondott megnyitó beszédet, melyben arra hívta- fel a közönség figyelmét, hogy a finn példa a modernizációra, követhető. Torstila űr Finnország útja az Európai Unióba címmel tartott előadást. Ennek két alapgondolatát emelem ki. Az egyik, hogy a csatlakozás Finnország, de Európa további gazdasági fejlődése szempontjából is elkerülhetetlen. Mint kiderült, a finnek több mint ötven százaléka is így látja ezt. A másik az, hogy az Európai Unióban Finnország lehet Magyarország felvételének egyik támogatója, a finnek úgy gondolják Közép- és Ke- let-Európának is csatlakoznia kell az unióhoz. Természetesen ennek a feltételeit még meg kell teremteni. Ezután Révay Valéria, a nyíregyházi Magyar—Finn Baráti Egyesület elnöke emlékezett vissza az elmúlt tíz évre s a korábbi kapcsolatokra. A beszédek közben és után színes műsort hallgathattak meg a jelenlévők. Pre- gitzer Fruzsina és Kocsis Antal finn és magyar költők verseiből adott ízelítőt, Antti Makinen Kaajaniból finn népdaloA Magyar-Finn Társaság ünnepi ülése Pertti Torstila nagykövet fél tizenegykor érkezett a nyíregyházi városházára. Dr. Endreffy Ildikó, a város alpolgármestere fogadta a nagykövetet. A beszélgetés során az alpolgármester asszony bemutatta a nyírsági várost a vendégnek. A nagykövet először járt az országnak ezen a részén, s élénken érdeklődött az elmúlt évek városi és megyei eseményeiről. A beszélgetésen nemcsak a közelmúltról, hanem Nyíregyháza és a Finnország régebbi kapcsolatairól is szó esett. Ennek során kiderült, Endreffy Zoltán, az alpolgármester édesapja, már a harmincas években járt Finnországban, hogy az ottani evangélikus egyházzal ápolják a kapcsolatokat. A nagykövet nagy érdeklődéssel lapozta azt a könyvet, amit akkor Finnországból emlékként hozott magával Endreffy Zoltán. Meglepetten mondta, hogy ilyen könyvet otthon is ritkán látni az antikváriumokban. A nagykövet ezután rövid sétát tett Nyíregyházán, a Jósa András Múzeumban megtekintette az Őseink, rokonaink című kiállítást. Ellátogatott a sóstói Falumúzeumba, ezután az Emmaus evangélikus szeretetotthonnal ismerkedett. Progjamjába egy nem tervezett piaclátogatást is beiktattak. Torstila úr ugyanis, mikor megtudta, hogy Nyíregyházán működik az ország legnagyobb „KGST-piaca”, vendéglátóját arra kérte, hogy egy rövid sétát tehessen a Tokaji úti piacon. Mint később megtudtuk tőle, meglepte a nyíregyházi „bazár” nemzetközi kavalkádja. Míg a nagykövet a megyeszékhellyel iskat énekelt, majd a Banchieri együttes madrigálbemutatója következett. Végül az együttes Sibelius Finnlandia-himnuszával búcsúzott a vendégektől, akik a Szabolcs Szállóban szatmári ételkülönlegességekből álló vacsorával zárták az ünnepi napot. R. Z. (Tegnapi számunkban számoltunk be a nagykövet egyéb programjairól. A szerk.) SZÓ a 2 OK Mészáros Gábor munkáiból nyílt kiállítás Nyíregyházán, a Városi Galériában. A keramikus iparművész alkotásait december 12-éig tekinthetik meg az érdeklődők Emléktábla Nagyváradon A 425 éves Nagyváradi Disputára emlékezett meg Nagyváradon a Romániai Unitárius Egyház a Magyar- országi Unitárius Egyházzal közösen. Az ünnepi istentisztelet keretében felléptek a nagyváradi unitárius művészek, majd a helyi egyházak képviseletében Boda József lelkész, Jósa Lajos teológus és Andrássy György unitárius professzor méltatta a Disputát. Megyénket a Kelet-Magyarországi Szabadelvű Protestáns Kör, a Beregi Unitárius Szórvány és a Magyarországi Unitárius Egyház képviselte. A Disputa helyszínén került sor a beregiek által ajándékozott fafaragásé emléktábla felavatására a debreceni Dúsa Lajos költő közreműködésével. Ezt követően a Beregi Népfőiskola hallgatói adtak műsort a résztvevőknek. _ Buda házi István
