Új Kelet, 1994. november (1. évfolyam, 189-214. szám)
1994-11-03 / 191. szám
4 UJ KELET Térségi szerepkör A település 1962-ben kapott gimnáziumot. Létesítése Ibrány életében gerjesztő hatású volt, hiszen innentől körzetközponti szerepet kapott a város. Mára az oktatáson kívül a kultúra és a gazdaság terén is meghatározóvá vált. Az általános iskola a Rétközi Iskolaszövetség módszertani központja. A szövetség 19 szabolcsi iskola részvételével alakult meg, hogy több mint hatezer iskolás gyermek pedagógusainak segítséget adjon a mindennapi munkához. Az iskolában évtizedek óta működik idegen nyelv és zenetagozat. Az intézmény keretén belül működő zeneiskola három település gyermekeinek ad lehetőséget tehetségük fejlesztésére, a rézfúvós, fafúvós, ütős és zongora tanszéken. Nemcsak az iskolának, hanem a városnak is büszkesége az ötven- tagú fúvósszenekar, mely több versenyen szerepelt már eredményesen. Az óvoda mintegy húsz község vonzás- körzetében ad szakmai és pedagógiai továbbképzést a csöppségek gondozásáról, érdeklődésük felkeltéséről és a tanulás alapjainak megteremtéséről. A környező települések leggazdagabb könyvállományával rendelkezik az ibrányi könyvtár. A szociális megfontolásból is létrehozott antikváriumnak köszönhetően igen értékes régiségek kerülnek elő a családi könyvtárakból. Ugyancsak kuriózumnak számít a térségben a XX. századi modem képtár és helytörténeti gyűjtemény. Remek kiegészítőnek bizonyult az 1200 műsoros kazettából álló videotéka, ellentétben a könyvkötészettel. Elsősorban saját könyveiket kötik át, de esetenként magánszemélyektől vagy az intézményektől is érkezik megrendelés. Ugyancsak térségi szerepkört lát el a település rendőrőrse is. S ha lejárt a személyi igazolvány, nem kell beutazni a megyeszékhelyre, hisz a könyvtárban készíttethető polaroid igazolványképpel elég csak besétálni, és elmondani az óhajt. Ibrányban található a TIGAZ regionális központja, amely nemcsak az üzemeltetésre ügyel, hanem a karbantartási munkálatokat is elvégzi. Ugyancsak regionális központja van itt a SZAVICSAV-nak. A víz- és szennyvíztisztító telep szintén több település problémáit oldja meg. A TITÁSZ is működtet itt egy központot az áramszolgáltatás és a karbantartási munkálatok elvégzésére. / ~brány jellegzetes, mezővárosias alföldi település megyénk északi részén, a Tiszaháton. A Rétköz nyugati részén fekszik, a Tisza és a Lónyai- csatorna által határolt területen. A település kialakulását történeti és régészeti feltárások egyöntetűen több mint 700 évre becsülik. A település neve a honfoglalás és az államalapítás időszakára utal, mint a legrégebbi településneveink, ez is személynév eredetű. Vélhetően a mohamedán Ibrahimból alakult ki s alakult át. Az első írásos dokumentum, melyben szerepel, IV. László király 1280-ban kelt adomány levele. Emellett a nemrégiben feltárt honfoglaláskori temetők is bizonyították, hogy már akkor is lakott volt a hely. Ibrány életében meghatározó esemény volt, amikor a Péc nemzetség tagjai 1435- ben megkapták a települést, és az adományozott birtok után ibrányiaknak kezdik nevezni magukat. Az ekkor épült ibrányi vár a későbbiekben meghatározó szerepet játszott a település életében, ám a XIX. század második felében üressé vált, majd elpusztult. Ma már csak a helyén lévő legelő őrzi „vári legelőként" emlékét. Ebben az időszakban a község életét alapvetően természeti környezete határozta meg, gazdaságában a rétközi vízivilág adta halászat, vadászat és állattartás dominált. A Tisza szabályozásával azonban a rétközi táj arculata megváltozott. Eltűnt a vízivilág, megnőtt a művelő földterület. Az Ibrányi család fokozatos elszegényedésével egyre nagyobb teret nyertek más birtokosok, bérlőként vagy tulajdonosként. A századforduló gazdaságában a tőkés fejlődés jelei is megmutatkoztak, az ibrányi uradalmak gépesítettség szempontjából a megye élvonalába tartoztak. A harmincas évek végére modernnek számító községgé válik. Egyre több gazdálkodó szervezet, intézmény tevékenysége válik térségi jellegűvé, ellátva szűkebb és tágabb vonzás- körzetének lakosságát, s ezzel mintegy elindítva a városiasodás folyamatát is. A település 1973-tól nagyközség, majd 1993. november 1-től megkapja a városi rangot. Ugyanazokkal a módszerekkel Imre Dezső és felesége az ÁFÉSZ-nál dolgoztak. Csaknem 15 éven keresztül vezették a Csemege ABC-t, mígnem egy szép napon elhatározták, belevágnak egy vállalkozásba. — A rendszerváltás idején sok ember belekóstolt a magánosodásba, hát miért pont mi maradtunk volna ki belőle — meséli vidáman a férj. Először megvettük az épületet, de még továbbra is az ABC-ben dolgoztunk. Egy idő után aztán bejelentettük, hogy önálló vállalkozásba szeretnénk kezdeni. Erre az ÁFÉSZ elnöke felajánlotta, hogy vegyük ki bérbe a boltot, s vigyük tovább azt. Mivel már nagyon régóta az volt a munkahelyünk, igent mondtunk. Szerettük volna kipróbálni, hogy mihez tudunk kezdeni egyedül . — A baj csak az volt, hogy olyan magas bérleti díjban állapodtunk meg, hogy éppen csak ki tudtuk fizetni, semmi hasznunk nem maradt — veszi át a szót az asszony. Végül úgy döntöttünk, hogy nem béreljük tovább, hanem valóban egyedül vágunk bele. Az épületet már előre megvettük hozzá, kezdhettünk is azonnal a munkához . — Mi volt az elsődleges céljuk? — Mivel a bolt eléggé le volt pukkanva, legelőször is az igényeknek megfelelő környezetet és kínálatot kellett kialakítani. Próbáltunk minél alacsonyabb és elfogadhatóbb árakat megszabni. Végül ez olyannyira sikerült, hogy már nem bírtunk ketten a nagy forgalommal. Hajnalban áru után rohangáltunk, napközben a tejfelvásárlással és vevőkkel foglalkoztunk, este pedig nekiültünk elvégezni a papírmunkát. Egy idő után azonban azt mondtuk, hogy állj, egy lépést sem tovább, mert megszakadunk! Felvettünk két alkalmazottat. Ám a forgalom egyre csak nőtt, mígnem újabb két alkalmazott felvétele mellett döntöttünk. Nem sokkal ezután megvettük a húsboltot is. — Ugyanazokat a módszereket alkalmazták mint az ABC-nél? — Igen. Először itt is az árukínálat bővítését oldottuk meg. Ma már ott tartunk, hogy kicsi a hely, nem férünk, bővíteni kell az alapterületet. A legtöbb gondot az élelmiszerkészlet raktározása jelenti. — Úgy láttam, már el is kezdték az építkezést... — Valóban, de ebben az évben már nem tudjuk befejezni. —Mi fog változni ha elkészül? — Bár már így is nagy a választék, mi tovább szeretnénk bővíteni. Azt az elvet valljuk, hogy a kis boltnak nincs jövője. Ha fellendül a gazdaság, az emberek úgy is oda mennek majd vásárolni, ahol nagyobb a kínálat. Ma még ezt nem tehetik meg, mert nincs hol válogatni, legalábbis nálunk Ibrányban erre nincs lehetőség. Még... Háttérben az ibrányi városháza Látványos fejlődés Az elmúlt négyéves ciklushoz hasonló látványos gyarapodása nem volt és nem is lesz Ibránynak, vallják a város lakói. Az önkormányzat és a vállalkozók egyöntetűen megragadták a kínálkozó lehetőségeket. Mindenki szerint szerencsésen és bölcsen választottak polgármestert Berencsi Béla személyében a település lakói akkor, amikor figyelmen kívül hagyták a pártpolitikai érdekeket, és azokat a képviselőket választották meg, akikről feltételezték, hogy tisztességesek, becsületesek. Több vállalkozót is bejuttattak a testületbe. Aki a magánéletben ugyanis sikeres vállalkozó, az a város érdekét is teljes odaadással képviseli és gyarapítja vagyonát. Ám aki a magánéletében sem sikeres... A, kezdetekben volt az útprogram, melynek keretében közel 25 utcában került szilárd burkolat az addigi poros felületre. A telefon folyamatosan valósult és valósul meg. A közel 50 millió forintos beruházáshoz 20 százalékos támogatást nyertek el. Ehhez jött még a 35-40-45 ezer forintos lakossági hozzájárulás is. Ha a mostani ütemezési szakasz befejeződik, mintegy 900 lakásban lesz telefon. A gázberuházást térségi fejlesztés keretében oldották meg 720 milliós beruházási összegből. A területfejlesztési alapból 40 százalékos támogatást kaptak, a lakosság pedig 30 ezer forinttal járult hozzá a megvalósításhoz. A gázbekötés még jelenleg is tart, a végelszámolásnál körülbelül 1350 család büszkélkedhet majd gázkonvektorral. A területi feladatot ellátó rendőrőrsöt 1992. március 15-én avatták fel, s még ez évben adták át a mentőállomást is. Ugyancsak 1992-ben indult be a szennyvíztisztító telep, és most van folyamatban a szennyvízvezeték kiépítése. Ezekhez a beruházásokhoz 50 százalékos céltámogatást kapott a város. Az Ibrányt és Nagytanyát összekötő utat az Útalap és a Földművelésügyi Alap finanszírozta 65 százalékos támogatással. Az út megépítését követően mindkét település közelebb került a megyeszékhelyhez. Mindezen beruházásoknak köszönhető, hogy 1993. november 1-jével Ibrány városi rangra emelkedett. Ám ugyanezeknek köszönhető, hogy nagyobb beruházásokra most egy jó ideig nem telik a városnak, mert most kell majd visszafizetni a rengeteg kölcsönt és hitelt. Ennek ellenére a város vezetősége mindent megtesz annak érdekében, hogy minél több munkahelyet tudjanak teremteni és folyamatosan működtetni tudják a meglévő intézményeket. Termelőszövetkezet — másképp Az ibrányi Rákóczi Mezőgazdasági és Szolgáltató Termelőszövetkezet 1994 áprilisában kapott új „gazdát”. Az előző elnök lemondása után Köbli Emilt kérték fel, illetve nevezték ki a posztra. —Mivel foglalkozott a kinevezése előtt? — Növénytermesztési főágazat-vezető voltam a tsz-ben — válaszolja puhatolózó kérdésemre barátságosan az elnök. —Mennyire van távol a két pozíció egymástól? — Nagyon közel állnak, mert a növénytermesztés a szövetkezet alap- tevékenysége. Egyáltalán nem ismeretlen ezért számomra a feladat. Talán kicsit több munkát és nagyobb rálátást igényel. — Gondolom, az előző elnök lemondása után rengeteg elintéznivaló s még több adósság szakadt az Ón nyakába... — Valóban nem a legideálisabb körülmények között történt meg a „hatalomátvétel”. A vezetést és irányítást 67 millió forint veszteséggel vettem át. Elsősorban a szövetkezeti törvény, az átmeneti és a kárpótlási törvény okozott olyan változásokat, amiket most kellett megoldani. Persze, így utólag belecsöppenve nem igazán átláthatóak a galibák. Ráadásul a tulajdon- viszonyok rendezetlensége is elég kellemetlenségre ad okot. — Mit tett annak érdekében, hogy kilábaljanak a hullámvölgyből? — Először is arra törekedtem, hogy ne keletkezzen további veszteség. Ezért megszüntettem a veszteségforrásokat, mint például az állattenyésztési ágazatot. Erre a lépésre azért kényszerültem, mert nemcsak hogy veszteséges volt, de megszűnt a tápláló takarmánybázis is. Ugyancsak komoly lépés volt egy adósságkonszolidációs pályázat kidolgozása és benyújtása a hitelek kamatainak elengedésére vagy csökkentésére. Ennek a pályázatnak éppen most várjuk az eredményét. Ha sikerül elfogadtatni kérelmünket, foglalkozhatunk azzal is, hogyan éljünk és dolgozzunk a továbbiakban. — Vannak már terveik? — Már eldöntött kérdés, hogy elsősorban a növénytermesztéssel és az almával foglalkozunk. Ezenkívül szeretnénk a későbbiekben ráállni az egyéb mezőgazdasági szolgáltatásokra is, bár erre vonatkozóan még nincsenek konkrét elképzeléseink. — Felvásárlással, illetve értékesítéssel nem próbálkoznak? — Nincsenek ilyen irányú terveink. Eddig sem csináltuk, s ezután sem akarjuk. —Manapság a legtöbb tsz-ben az egykori hatalmas dolgozói létszám töredékével dolgoznak csak... — Nálunk jelenleg negyven aktív dolgozót tartunk nyilván, de a vállalkozói jog-- viszony keretén belül sok emberrel tartjuk a kapcsolatot. De mint említettem, még nincs teljesen rendezve a föld tulajdonjogi kérdése... I ÚJ KELET BRÁNYBAN
