Új Kelet, 1994. november (1. évfolyam, 189-214. szám)
1994-11-24 / 209. szám
4 isi 1 I FEHÉRGYARMAT i 1994. november 24., csütörtök 1 UJ KELET VAROSRÓL jsS VAROSRA r UJ KELET FEHÉRGYARMATON Szűcsné Miski Mária kölcsönző-könyvtáros Negyvenéves a könyvtár Új helyén, a Kossuth utca 38. szám alatt működik immár negyedik éve a városi könyvtár Fehérgyarmaton. A negyvenéves születésnapját ünneplő intézmény múltjáról és jelenéről beszélgettünk Fábián Béla igazgatóval. — 1969. november elsején kerültem az akkor járási könyvtárba, tehát 25 éve vagyok könyvtáros. Nagyon sokáig szűkösen voltunk, társbérletben a művelődési házzal. Az egyre növekvő könyvállomány tárolása, valamint az egyre növekvő olvasólétszám egyre növekvő nehézségéket okozott. A gyermekkönyvtár szenvedett a legtöbbet, hiszen 1972- től olvasókörök, szakkörök is működtek. Szervezési feladatokat is elláttunk. Tivadarban olvasótáborokat indítottunk. Ennek volt szinte minden évben vendége Fábián Zoltán, az írószövetség titkára, az olvasómozgalom lelkes támogatója. — 1990-ben költöztek új helyükre... — Igen. Nagy munka volt a költözködés. Bár sokkal nagyobb területet kaptunk a volt városi tanács földszintjén, 650 négyzetmétert, azonban ez a könyvtár céljait csak részben és később tudta szolgálni, mert a folyamatos működés mellett kellett a belső átalakításokat is elvégezni. A gyermekkönyvtár például csak 1992-ben tudott a végleges helyén, optimális körülmények között dolgozni. Azóta is nagyon mozgalmas a gyermek- könyvtár, 950 beiratkozott olvasója van. A gyermekklub mellett különböző szakkörök is működnek. így a kézimunka, a gyöngyfűző, a bőrdíszműves, de rajzolnak és festenek is a gyerekek. Ki ne felejtsem még, hogy gyurmáznak és batikolnak is. Heti két alkalommal videojátékfilmeket vetítünk, s van számítógépes szakkörünk. A beiratkozott felnőtt olvasóink száma 1250 fő, az ő részükre kínáljuk olvasótermi szolgáltatásainkat. Zenei részlegünkben másolási lehetőség is van, emellett nyelvleckékkel is tudunk szolgálni. Ugyancsak a vakok és csökkentlátók részére 60 db-os hangoskönyvtárunk van a világirodalom és a magyar irodalom remekeiből. — Városi könyvtár lévén látnak-e el módszertani munkát? — Sajnos nem, 1990-től nem járjuk a falvakat, a községeket. Pedig szükség lenne e munkára, hiszen egyre kevesebb az anyagi forrás a könyvek beszerzésére. Sok helyen bezárták a könyvtárakat, nem forgalmaznak. Az ésszerűség azt diktálja, hogy a községi és az iskolai könyvtárakat összevonják. így lehetőség lenne a folyamatos kölcsönzés mellett a könyvbeszerzésre is. Szakmai segítséget — ha megkeresnek -— szívesen adunk, ám arra, hogy folyamatosan látogassuk a városkörzet könyvtárait, nincs anyagi lehetőségünk. — Úgy tudom, hogy nem Ön a legrégebbi könyvtáros Fehérgyarmaton... — Valóban nem. Márkus Zoltánná, Marika néni már 1955-től könyvtáros. Három éve ment nyugdíjba, de négyórás kölcsönző-könyvtárosként még visszajár hozzánk dolgozni, s átadja a tapasztalatait a fiatalabb kartársaknak. Most éppen Szűcsné Miski Máriával vannak szolgálatban. Mária már diákkorában is amolyan „könyvbarát” volt. Megszerette a könyvtárosságot, hivatásának tekinti. Hat éve dolgozik nálunk, s négy éve, hogy az olvasószolgálati teendőket végzi — közmegelégedésre. — Érkezésünkkor vendégei voltak... — A városi művelődési és a műszaki osztály vezetői jártak itt. Arról beszélgettünk, hogy egy új fal felhúzásával és egy ajtó megnyitásával meg lehetne oldani a könyvtár helytörténeti részének végleges kialakítását. Szükségünk lenne rá, dehát a megvalósítás — sajnos — nem rajtunk múlik. Budaházi István Veszélyben a hitelek visszafizetése? A lakosság viselte a terheket Fehérgyarmat életében is véget ért az a négyéves időszak, amit úgy jellemezhetünk, a demokrácia első évei. Az önkormányzati választások előtt a város néhány személyiségével próbáltuk az elmúlt időszakot értékelni és a következő jövőt megfogalmazni. Beszélgetőpartnereim voltak: Balogh Zsigmond áruházigazgató, alpolgármester; Bolyákiné Németh Ilona munkanélküli; dr. Fiamar Péter kollégiumigazgató; Kalydi Ferenc vállalkozó; dr. Kanyó András főorvos; Porkoláb Pál egyéni gazdálkodó. Különböző pártokat képviseltek a jelenlévők, de volt egy pár- tonkívüli is. A kötetlen beszélgetésen két kérdés hangzott el: Hogyan értékelik az elmúlt négy év munkáját?, Mit kell megoldania leghamarabb a következő önkormányzatnak? Az egyenként elmondott válaszok alkalmával volt lehetőség a vélemények ütköztetésére. Dr. Hamar P.: — Ami a kulturális életet illeti, kiinduló tétel, hogy az önkormányzat helyi szinten hangsúlyozottabban kezelte ezt a területet. mint országosan. Még annak az árán is, hogy ehhez hiteleket kellett felvenn i. Fontos, hogy a nyolcosztályos gimnázium működési feltételei meglegyenek, mert ez nemcsak gyarmati, hanem térségi érdek. A vidéki iskolák a szakos ellátottság hiánya miatt alulképzési problémákkal küzdenek, mégis, ennek ellenére, sok iskola direkt vagy indirekt módon fékezi a törekvést. Balogh Zs.: — Az, hogy az iskolák sokat kaptak fejlesztésre, egyrészt az intézményeknek köszönhető, mert sok pályázati pénzt szereztek a fejlesztéshez. Másrészt a városnak ezekkel összefüggésben több mint százmilliós adósságot kell kezelni. Dr. Hamar P.: — Kétségtelen, hogy az oktatási intézmények harmincezertől ötmillióig sok támogatást kaptak pályázatokon, ami csak az ő érdemük. De ezzel együtt nem lehet hét-nyolc intézményt arányosan fejleszteni. A sokmilliós adósságot meg a következő önkormányzatnak kell visszafizetni. B. Németh I.: —Azok ellenére, hogy óriási érdem a diákönkormányzat létrehozása, nincs meg a fiataloknak a tartalmasabb szórakozásra, művelődésre a lehetősége. Dr. Hamar P.: — Ez nem olyan sötét, mint ahogy látjuk. A középiskolák szerveznek színházlátogatást, filmklubok működnek, most nyertünk nyolcvanezer forintot szakköri támogatásra. Porkoláb P.: — Ez, amit Ilona mondott. nem csak az iskolások gondja, mert a városban ők csak a fiatalság egy részét képviselik. Dr. Kanyó A.: — Ha figyelembe vesszük, hogy a művelődési ház költség- vetése lehetőségeihez viszonyítva majdnem egyenlő a nullával, akkor felvetődik a kérdés, van-e lehetőség az óhajtott színvonalas művelődésre. Kalydi F.: — Arra is volt példa, hogy ingyenjeggyel is kevés volt az érdeklődő. Valahol a fiatalok érdeklődésével is baj van, mert a klasszikus értékekhez nem vonzódnak. Dr. Hamar P.: — Ezen sem lehet csodálkozni, mert van egy, az Ilona által említett diákönkormányzat, ahol kezdik tanulni a társadalmi formákat. De nem jól működik, mert majd a szívemhez kaptam, amikor meghallottam, hogy felnőtt beleegyezéssel sörivó versenyt rendeztek. Kalydi F.: — Sokkal nagyobb probléma az, - ami még a fiatalok életére is befolyással lehet városunkban -, hogy a város eladósodása megközelíti a kétszázmilliót. Csak annyival vagyok elégedett, hogy az infrastruktúra fejlődött. Ez is nagyrészt a lakosságnak köszönhető, mert a fizetési terheket ők vállalták. Tehát senki ne hivatkozzon saját érdemére, mert mindenki a fizetéséért dolgozott, aki ebben részt vett. Ugyanakkor nincs megoldva a belvízelvezetés, egy nagy eső elöntheti a várost. Nem tudták a négy év alatt megoldani, hogy kiépüljenek a járdák. Dr. Kanyó A.: — Ezzel vitatkozom, hogy gyors volt az infrastuktúra fejlődése, mert ha az elmúlt kormány pályázati pénzekkel nem támogatja, akkor ez most nem biztos, hogy elmondható. Ha megszünteti a mostani kormány a pályázati támogatást, a már említett, a várost terhelő hitelek visszafizetése is veszélybe kerül. Ugyanakkor el kell ismerni, hogy az elmúlt években a kórház fejlesztése sokat köszönhet az önkormányzatnak. B. Németh I.: — Az egészégügy szempontjából ne csak a kórházról beszéljünk, mert ez térségi feladatokat is megold. Az alapellátásban, a háziorvosi működésben nem történt javulás. Pedig erre szükség lett volna, hogy a kórház terheltségét csökkentse. Porkoláb P.: — A város eladósodása, remélem, kezelhető lesz. Dr. Hamar P.: — Zsigmond királynak tizenhat lányt ajánlottak fel a szepesi vármegyék az adósság fejében, mi legfeljebb felajánljuk a vállalkozóinkat. Porkoláb P.: — Felajánlanánk, ha a városvezetés támogatta volna őket. Nincs a városi önkormányzatnak egy mezőgazda- sági bizottsága, pedig itt a földművelés meghatározó szerepű. Egyetlen olyan kísérlet nem történt, amely a mezőgazdaságból munkanélkülivé vált embereket támogatta volna. A Zöldért hatvanmillióért kelt el. Jobb lett volna, ha a repülőtér helyett megvette volna az önkormányzat, és ő működtette volna. Balogh Zs.: — A mezőgazdaságról nem felejtkezett el az önkormányzat, mert ami pénzt kapott a kormánytól, azt kiközvetítette. Induljunk ki abból, hogy az előző kormány megteremtette azt a lehetőséget, hogy nagy pénzeket juttatott az önkormányzatnak a város fejlesztésére. Ezt az önkor- mányzatot világgá kellett volna zavarni, ha ezt a lehetőséget nem használja ki. Az a legnagyobb probléma, hogy a lakossággal nem sikerült megteremteni azt a kapcsolatot; hogy évente legalább egyszer megkérdezzék a véleményét... Dr. Hamar P.: — Pedig erre van igény, mert egy tévéadáson három órán át jöttek a kérdések. Balogh Zs.: — ...a vállalkozói réteget nem támogatta az önkormányzat, mert rá lett húzva, hogy a bőre alatt is pénz van, de sok nagyon nehéz helyzetben van, s ha megszűnik, akkor kerül sokba a városnak, mert munkanélküliséget növelő hatása lesz, és az önkormányzat elesik az adóbevételektől. Ezt pedig nem engedhetjük meg magunknak, mert a hiteleket fizetni kell, ugyanis az ön- kormányzat vagyonának többsége jelzálog alatt van. Dr. Hamar P.: — Az oktatási koncepciót is újra kell fogalmazni, mert a mostani a status quo rögzítése. B. Németh I.: — Ez csak olyan képviselő-testülettel oldható meg, ahol nem a „csak azért is egymás ellen” az uralkodó felfogás. Kalydi F.: — Csak így érhető el, hogy a város szélső pontja is ugyanazt a lehetőséget adja, mint a középső. Porkoláb P.: — Ehhez viszont tisztességesen kell dönteni, az igazságérzetre is hallgatva. Ilyen még nem volt A Fehérgyarmati ÁFÉSZ Ruházati Áruháza gondol a nyugdíjasokra. Meg a fiatalokra is. Legalábbis ez derül ki Balogh Zsigmond áruházigazgató nyilatkozatából. — Ismerjük a jövedelmi viszonyokat, meg az egyre növekvő áremelkedéseket. Tudjuk, milyen nehéz a megélhetés, és a tél közeledtével szaporodnak a problémák, az ezzel járó kiadások. Ezért döntöttünk úgy, hogy három napig a nyugdíjasok, novemberi szelvényük felmutatásával, minden árura húsz százalék kedvezményt kapnak. — Mi van abban az esetben, ha az unoka jelentkezik a november havi nyugdíjasszelvénnyel? — Gondolom, ez ritka eset lesz, mert inkább családi vásárlássá válik az akció, amikor is a nagymamát, nagypapát elkísérik, hogy segítsenek az áru kiválasztásában. Ha valamelyik családtag jön a szelvénnyel vásárolni, felírjuk annak számát, és kiszolgáljuk a vevőt, mert nem várhatjuk, hogy a beteg nagyi is eljöjjön. — Úgy hallottam, ezt a november huszonnyolcadikától harmincadikáig tartó akciót követi egy másik.-— Közeledik a karácsony, a szeretet ünnepe és az újév. December negyedikétől áruházunk minden vasárnap nyitva lesz. Az igazi meglepetés azonban az, hogy ezeken a napokon minden osztályunkon öt-öt árucikk ötven százalékos engedménnyel kerül értékesítésre. Ráadásul, aki kettőezer forint felett vásárol, az sorsjegyet kap, és a december húszadikai sorsoláson még nyerhet is valamit.
