Új Kelet, 1994. november (1. évfolyam, 189-214. szám)
1994-11-17 / 203. szám
Kiegyenesítik a kanyart UJ KELET_ MEGYÉNK ELETEBOL 1994. november 17., csütörtök 3 Mérleg a dohánypiacon A biztonságos közlekedés javítása érdekében Vaja központjában megszüntetnek egy nyílt színi csatornát és a rajta keresztülvezető hidat. Az utat szélesítik, így a veszélyes kanyar helyén egyenesebb lesz az út. Az építkezés idejére a debreceni Zöldfény Kft. dolgozói jelzőlámpát szerelnek fel Fotó: Pénzes László Azóta nem félek sem a pókoktól, sem a békáktól, sem egyéb rovarféléktől, amióta több nyáron kellett farkasszemet néznem a dohánylevelek közül előbukkanó állatkákkal. Szüleimmel majd öt évig vállaltuk ezt a sokak által a legpiszkosabb és legkeményebb mezőgazdasági munkának tartott nyári hadműveletet, s bizony, aki benne van a dologban, jól tudja, mit jelent, ha tűző napon vagy éppen az esővel a sarkunkban kell menni, törni a dohányt. A régi emlékekkel a tarsolyomban kerestem meg Tátrai Lászlót, a Nyidofer Rt. fel- vásárlási osztályának vezetőjét, azzal a szándékkal, hogy megtudjuk, kinek van kedve mostanában ehhez a munkához? — Bár úgy tűnhet, hogy a lelkesedés megcsappant az utóbbi időben, a valódi háttér más. A régi, gyakorlott „dohányos generáció” öregszik, s a fiatalok, az új nemzedék nem mindig elég türelmes ahhoz, hogy bevárja a munka gyümölcsét. Nem beszélve arról, hogy a hat-nyolcszáz ölről származó jövedelem kevésnek bizonyul a nagy tervekhez, inkább kimennek seftelni a piacra. Ennek ellenére nagyon sok kistermelő van, akik többek között ezzel is foglalkoznak, sok kicsi sokra megy alapon. Mindezt a dohánytermesztés jellege diktálja, hiszen a vetésforgó miatt az éppen nem dohánnyal bepalántá- zott területeket is ki lehet használni. Ezért van az, hogy aki dohánnyal rendelkezik, annak van napraforgója vagy más növénye, s talán még állattartással is párosul ez a fajta pénzkereset. —Legyen az paprika, paradicsom vagy alma, az aszály az idén nem válogatott. Gondolom, a dohánytermesztők sem zártak túl jó évet. — Sajnos beigazolódott az aszálytól való félelem, hiszen a megtermelt mennyiség dupláját is képes átvenni a dohányipar, s ki is tudta volna fizetni a termelőket. Az aszály azonban nemcsak mennyiségi kárt okozott, hanem a •miriőség rovására is Módosított költségvetés — Egyhangú szavazással módosította 1994. évi költségvetését a mátészalkai önkormányzat képviselő-testülete — tudtuk meg Dobos Ferenctől, a polgár- mesteri hivatal pénzügyi irodájának vezetőjétől. Erre azért volt szükség, mert a hivatal intézményei a tervezettnél több bevételt produkáltak, mégpedig 14 millió forinttal. Az összeget az F kategóriájú pedagógusok túlmunkájának — és annak adó-, illetve tb-járulékának — fedezésére használjuk majd fel. Több pénz jut a városnak a Belügyminisztériumtól a munkanélküliek és a mozgáskorlátozottak támogatására is, és a helyi adókból is a korábbi elképzeléseknél több mint hatmillió forint folyt be. A jó hírek ellenére a polgár- mesteri hivatal kiadásaiból még tizenkilenc milliós összegre nincsen meg a fedezet. A városatyák jóváhagyása alapján a város négy háziorvosa vállalkozási formában folytatja a gyógyítómunkát. A Mátészalkai Református Egyház korábbi ingatlanában jelenleg a ISKOLANEV-VÁLTOZÁS Városunk egyik legfiatalabb és legnagyobb lakótelepének elsőként megépült oktatási intézménye ebben a tanévben ünnepli fennállásának tizedik évfordulóját. A jubileum alkalmából az eddig 21 -es számmal jelölt örökös- földi iskola szeretné felvenni Móra Ferenc nevét. Az iskola vezetői és tanárai azért döntöttek a napjainkban is népszerű ,r"ó mellett, mert Móra Ferenc munkássága rendkívül közel áll az általános kolás korosztályhoz. A névváltoztatásra valószínűleg a nyíregyházi ízgyűlés hétfőn az áldását adja. Gergely Csilla ment. A szezon kezdetén leginkább a kényszerérett, felsült dohányokon, az októberi átvételeken pedig a zöldre színe- ződött — köztudottan rosszabb minőségű -— levelek miatt bánkódhattunk. Nem lehet azonban átlagot vonni ebben a tekintetben sem, mert vannak termelők, akik már több éve foglalkoznak öntözéssel, s nem akármilyen tapasztalatokkal rendelkeznek. Számukra mind mennyiségileg, mind minőségileg kedvezően alakult az 1994-es év is. Ha őket nem számoljuk. — Mennyit ér a dohány manapság? — Többféle dohányt vásárolunk fel. A mesterséges szárítású hevesi fajta átvételét augusztus elején kezdtük, és most értünk a finishez. Ennek átlagára 100 kg- onként minőségétől függően 15-20 ezer forintot ér. Nemrég kezdtük el a fűzős, nagy levelű, kerti és kállai dohány felvásárlását, 9-11 ezer forintos 100 kg-onkénti átlagáron. Ehhez mérten az egyhektárnyi terület termésátlaga 14-20 mázsa körül mozog, amitől persze eltérnek az öntözéA termelők türelmetlenül várták, melyik osztályba sorolták dohányukat még akkor is van annyi előnye a dohány- termelőknek, hogy minden megtermett levelet felvásárolunk, s a most meghirde- *tett árat jövőre is garantálni tudjuk a felvásárlásnál. Ez az értékesítési biztonság mond leginkább ellent annak, hogy a termelői kedv hanyatlana, hiszen a jelen mezőgazdasági helyzetben kevés területen jellemző ügyaiiez. Mellesleg az idő sem lehet olyan gonosz, hogy jövőre is kitola földművé sekké]. ses termésátlagok, és a többi is egyénenként változik. Persze a dohánytermelők jelentős százaléka régi, gyakorlott termelő, s tudja, milyen dohányt hozott be, és az mennyit ér. — Ennek ellenére hallottam már olyat, hogy valaki azért locsolgatta a leszedett dohányleveleket, hogy súlyra többet nyomjanak. — Átvételt megelőzően át kell válogatnia a termelőnek a leveleket az érvényben lévő szabályok szerint. Lehet nézeteltérés a termelő és az átvevő között, hogy nedvesebb az a dohány, mint ahogy azt a gazda megítélte volna. Ha ez a minőségi tárolhatóságot veszélybe sodorja, akkor az illető még mindig hazaviheti terményét, kiszáríthatja, és utána újra elhozhatja. Ugyanez vonatkozik a kevert minőségű bálákra is. Aki azonban kisebb csalafintasággal próbál célt érni, az rossz úton jár, hiszen jó szemű, gyakorlott szakemberek állnak a másik oldalon is, és meg tudják ítélni, hogy a nedvesség szándékosan vagy az időjárás viszontagságai miatt keletkezett-e. S ha már az átvételnél tartunk, meg kell említenem, hogy az idén már egy koncentráltabb átvételi stratégia szerint dolgozunk, s a végső célunk az, hogy mindenki Nyíregyházára hozza a dohányát átvételre. Itt kulturáltabban, gyorsabban és dohánykímélőbb eljárással tudjuk felvásárolni a terményt, ehhez szállítóeszközöket is biztosítunk, s egyfajta fuvartérítést is fizetünk. Persze nem kizárt, hogy ha egy községben sok termelő van, akkor kimegyünk magunk, bár szeretnénk, ha erre minél ritkábban kerülne sor. — Ha ezek után valaki úgy dönt, hogy belevág, tud-e tanácsot adni ahhoz, hogy hogyan tegye? — Nincs titok, a körünkbe pályázók számára az ország egész területére kiterjedt szaktanácsadói hálózatunk van. Ok mindent elmondanak az eszközökről, a lehetőségekről és a technológiáról. Emellett keressük is a termelőket, és tovább folytatjuk az öntözéses dohánytermesztés propagálását. Segítjük azokat is, akik az aszályt leküzdve termelnek, így a hevesi dohányra előleget, míg a nagy levelű, kevésbé eszközigényes fajta termesztéséhez különböző támogatási formákat nyújtunk. Ez azonban olyan sokféle, ahány termelőnk van. Velük -— a közvetlen kapcsolat- tartással — megtaláljuk a kedvező támogatási formát. *i«Sí S * i * *'- * Herczku Tünde, 7. számú iskola működik. Az egyház kártérítési igényét a testület elfogadta, így a reformátusok kérhetik az államtól a nekik járó húszmillió forintot. Döntés született arról is, hogy az ön- kormányzati bérlakások értékesítése — a korábban meghatározott feltételekkel — megindulhat, az üzletek eladását azonban egyelőre felfüggesztik. Hatan kértek a hivataltól lakásvásárláshoz, -építéshez anyagi támogatást. Több mint egymillió forintos támogatást szavaztak meg számukra a képviselők. Elfogadták a képviselők dr. Kelemen Barna jegyző beszámolóját Mátészalka út- és közműellátottság-helyzetéről. A víz-, csatorna- és a telefonellátottsággal alapjában véve nincs semmi gond. Az útépítésre azonban nagyobb figyelmet kell fordítania a következő önkormányzatnak, 15 kilométert kellene még aszfaltozni. KvZ-íw— Erősödik a Csengeri ÁFÉSZ r A város kereskedelmében és főleg a napi bevásárláshoz szükséges alapellátásban továbbra is meghatározó szerepe van az AFESZ-eknek. — A veszteséges üzemelés miatt a vendéglátás területéről teljesen kivonultunk. Az egységek nagy része bérleménybe van kiadva, kettőt ,el is adtunk! A másik jelentősebb üzemág, á felvásárlás is szünetelt két évig a kedvezőtlen piaci viszonyok miatt, de ebben az évben újra beindult — mondja Takács László, a szövetkezet kereskedelmi osztályvezetője. — Ezek szerint újra indult a korábbi, klasszikus felvásárlási tevékenység? —Egyelőre csak mintegy 100 vagon almát vásároltunk fel a helyi Malimpex Kft. részére. Most ezt az almát kihelyezzük a lakossághoz hámozásra. Ezzel munka- és kereseti lehetőséget biztosítunk annak, aki ezt vállalja. Ezután a hántolt alma visszakerül a kft.-hez feldolgozásra. A jövő évtől teljes skálával indítjuk a felvásárlást, miután a megnyugtató piaci alapokat megteremtettük a különféle termékek fogadására. — Említette, hogy az alapellátást tekintik fő feladatuknak. Tartós fogyasztási cikkeket nem is forgalmaznak? — Forgalmazunk, csak nem olyan mértékben, mint jó pár évvel ezelőtt. Öt üzletünk van, ahol bútort, cipőt, vas-műszaki, vegyi és ruházati termékeket árusítunk. Most a ruházati boltunkra vagyunk a legbüszkébbek. Megújult külsővel és többmilliós készletű távol-keleti olcsó áruval látjuk el a lakosságot. Eredményesen, hiszen a forgalmunk megháromszorozódott. Egyéb tartós áruféleségeknél is érződik a fizetőképes vásárlóerő csökkenése. — Hogyan gazdálkodik most a szövetkezet? — Az utóbbi két évben nálunk nem volt jelentősebb létszámcsökkentés. Jelenleg a hálózattal és az igazgatással együtt 115- en vagyunk. A szövetkezet a négy évvel ezelőtt elkezdődött átalakulást szerencsésen átvészelte. Kiálltuk a próbát, 'egyik évben sem voltunk veszteségesek. Ugyan1 akkor jelentős beruházásokat hajtottunk végre a hálózatban. Az egységeket például gázfűtéssel láttuk el, növeltük teherszállító járműveink számát. Boltjainkat folyamatosan újítjuk fel. A közeljövőben tervezzük a határőrség régi épületében lévő üzleteink rendbetételét. — Bérek és fizetések terén mennyire vonzó a szövetkezet? — Mi is azokkal a gondokkal küszködünk, mint a megye többi, kereskedelemmel foglalkozó szövetkezete. Ebben a szakmában továbbra is nyomottak a bérek. Bár az elmúlt évhez'képest egy kis változás van! A kiskereskedelmi dblgo1 zók bérszínvonalánál ülik 25 százalékkal ■; .; -nőtt. Ha efedmpnyejntf-ilyen *j@l ‘alakulnak,' akkor további bérfejlesztésekre lesz lehetőség. — Milyen terveik vannak a további eredményes működés érdekében? —A teljes kilábalást célul tűzve újraindítjuk régi tevékenységeinket. mint például az említett felvásárlást, amit kiegészítünk azzal, hogy vásárolunk egy 30 hektáros . gyümölcsöst. Visszavesszük a fűrészüzemünket, így az almatermesztéshez szükséges göngyöleget is mi magunk állíthatjuk elő. Azokat a boltokat, amelyek nem nyereségesek, bezárjuk vagy értékesítjük. Mezőgazdasági termékeket előállító térség vagyunk, ezért a vetőmag-forgalmazás területén is előbbre szeretnénk lépni. A jobb 'r n cs olcsóbb ellátás érdekében mi is tagjai vagyunk a PRO-COOP nagykereskedelmi láncnak. Ennek ] az a lényege, hogy közvetlenül a termelő cégtől olcsóbban szerezzük be az árut, és természetesen a vásárló is kedvezőbb áron veheti meg boltjainkban. A választékot is szélesíteni akarjuk. — Hogy érzik, milyen arányban vásárol önöktől a lakosság? — Az élelmiszer-kiskereskedelmi árucikkeket a lakosság több mint 50 százaléka naponta nálunk szerzi be. Ez a szám magasabb is lehetne, de városunkban is egyre több magánüzlet nyílik. Mi viszont árakban olcsóbbat, választékban többet igyekszünk nyújtani. Fullajtár András
