Új Kelet, 1994. november (1. évfolyam, 189-214. szám)
1994-11-14 / 200. szám
új mit fl Kampányindító Gávavencsellőn Pénteken tartották kampányindító nagygyűlésüket a Nemzeti Középerők pártjai Gávavencsellőn. A pártokat Szilágyiné Császár Terézia, a KDNP országgyűlési képviselője, dr. Takács Péter MDF-es honatya és Hoványi Ferenc, az FKgP megyei titkára képviselte. A vendégek között volt dr. Zilahi József, a Választási Szövetség megyei listavezetője is. Bevezetőjében Hoványi Ferenc a szövetség megalakulásáról és annak szükségességéről beszélt. „Elérkeztünk a második nagy fordulóhoz a választások sorában, éppen úgy, mint ‘90-ben. Egy mérkőzés kezdődik, aminek az a tétje, hogy milyen irányba fog menni a falu, a város, az ország szekere...” Elmondta, hogy demokratikus választásoknál nem szokás az eredményt vitatni, kritizálni (azt el kell fogadni!), de ugyanakkor mindent meg kell tenni azért, hogy ez a választás ne hasonló eredménnyel záruljon. Ezen okok miatt léptek a nemzeti középerők választási koalícióra, amit alapító tagként az MDF, a KDNP, az FKgP és a Vállalkozók pártja hozott létre, hozzájuk csatlakozott számos helyen a Fidesz is. Hoványi Ferenc után Takács Péter vette át a szót, aki a költségvetési tervezet negatív hatását elemezte az önkormányzatok szemszögéből. Elmondta, hogy bizonyára sokat tévedett mind az Antall-, mind a őorass-kormány, de egyben nem: az egész országot fel akarta karolni, és erősen koncentrált a vidék fejlesztésére. Rátérve a költségvetési tervezetre, elmondta, hogy jövőre ebben a térségben nem terveztek fejlesztéseket, azokat kizárólag a Dunántúlon és Budapesten szándékoznak megvalósítani. Az önkormányzatok tekintetében sem elnézőbb a költségvetés. A tervezet szerint az eddig 60 százalékban támogatott pályázatokat ezentúl mindössze 40 százalékban fogják támogatni, a munkanélküliek segélyezését is az önkormányzatok feladatkörébe utalják, miközben a támogatásukat lefaragják. Szilágyiné képviselőasszony a nemzeti erők szétdarabolódásának veszélyeire hívta fel a jelenlévők figyelmét. A májusi választáson ugyanúgy egyharmadot kapott az MSZP, mint a nemzeti erők. A probléma abból adódott, hogy ez az egyharmad 8 párt között oszlott el. Kiemelte, hogy az önkormányzati választás talán fontosabb, mint az országgyűlési választások, mert ennél az egészséges egyensúly, az egészséges társadalmi kontroll a tét. Zilahi József az országos jellegű gondokról a megyét érintő problémákra terelte a szót. Az 1990-es évben, a piacgazdaság beindulásakor -— hátrányos infrastruktúrája miatt — olyan helyzetbe került megyénk, ami kétségessé tette a fejlődést. Zilahi történelmi dátumnak nevezte azt a napot (1991. május 26.), amikor az An- tall-kormány kihelyezett kormányülést tartott Szabolcsban. Ettől kezdve indult olyan fejlődésnek a megye, amit az elmúlt 40-50 évben nem láthatott. Hatvanmilli- árd forintos beruházással ‘92-ben elsőként fejezte be megyénk a vízvezeték építését, a gázprogram 171 településen kész, 55 településen pénzügyileg megalapozottan várnak a megvalósításra. Súlyos gond a közlekedés. 1991 és 1992 között az összes, úthálózat fejlesztésére beadott pályázatot megnyerték a polgármesterek. Most a parlamentben 13 MSZP-s képviselő ül, de nehezebb őket elérni, mint régen egy minisztert. A vasútracionalizációs programot Zilahi József egyszerűen a kormány dilettantizmusának nevezte. Olyan közutakra terelne 200 kilométer vasutat, ami alkalmatlan a közlekedésre. Számítások szerint körülbelül 20 milliárd forintra lenne szükség ezeknek az utaknak a rendbetételére. Végezetül elmondta, hogy Horn Gyula erősíteni akarja az önkormányzatokat. Hogyan? Kétszázhúszezer munkanélkülivel számolva a 13 és fél milliárdos foglalkoztatási alap 5 milliárdos lefaragásával. Az egyházi ingatlanok visszaadására 1 milliárd forintot tervez, a korábbi 6 és fél milliárdhoz képest. Ezek után hogyan is állunk a szakszerűséggel? Jelenleg 40 ön- kormányzat küszködik likviditási gondokkal. Ha nem lesz megfelelően erős a következő önkormányzat, akkor jövőre háromnegyedük fizetésképtelenné válik, és annak beláthatatlanok a következményei. Garamvölgyi 1994. november 14., hétfő Természetvédelmi területek megyénkben (8. rész) A tiszadobi A Tisza szabályozásával jelentős területek kerültek művelés alá, így az ősi, természetes élettér kis részben — főleg a védőgátakon belül — maradt fenn. Ezért vált szükségessé 1977-ben egy 1000 hektáros terület védetté nyilvánítása, amely változatos és gazdag élővilágnak ad otthont. A folyó partján keményfa-ligetet találunk, amelyben meghatározó fajok a tölgy, a szil és a nyárfa. Mivel a területen erdőgazdálkodást is folytatnak, az őshonos fafajok mellé nemes nyárt és lucfenyőt is telepítettek. Az igazi persze az lesz, ha a kitermelt fák helyére eredetileg is meglévő fajokat ültetnek. A fák között helyenként a felkúszó ligeti szőlő képez sűrű szövedéket, szinte lehetetlenné téve az átjárást. Az aljnövényzetben jelentős a szederállomány, valamint szép látványt nyújt a tavaszi áradások után előbújó gyöngyvirágok csoportja. Az erdő a botanikai érdekességeken kívül igen színes állatvilágnak is otthont ad. A vízben sok halfaj él. Előfordul a lápi póc, amelyet régen vödörszámra fogtak, s disznóhizlalásra használták. Mára azonban úgy lecsökkent az állomány az élőhelyek megszűnése miatt, hogy védetté kellett nyilvánítani a fajt. A vízben és a parti növényeken számos csigafaj található, s olykor még mocsári teknőst is láthatunk. A vízinövények közül a fehér tündérrózsa, a mocsári pajzsika mellett megtalálható hazánk legkisebb virágos növénye is, a vízidara. A vízpart a madaraknak is kedvelt helye. Megfigyeltek itt egy gémtelepet, ahol régebben fészkelt bakcsó, üstökösgém, ártér szürkegém, kiskócsag és kárókatona is. Sok szárcsa és réce is költ a területen. A ragadozó madarak közül a barna rétihéja látható gyakrabban. Az erdő belsejében is változatos a madárvilág, sok énekesmadár mellett előfordul a kabasólyom és a vörös vércse is. Az ártér területén néha találkozhatunk a vidra nyomaival. Ez a kedves kis állat mára a kipusztulás szélére jutott, ezért szigorúan védett. Az erdőben a nagyobb állatok közül a vaddisznó, a borz és a róka jelenléte bizonyos. A történeti értékek közül érdemes megtekinteni a folyószabályozással kapcsolatos emlékműveket és a Tisza- dobon található Andrássy-kastélyt, amelynek parkja helyi jelentőségű természetvédelmi terület. Jurás László Születésnap az ESSO-nál El kell menni tüdészőrésre! Sajnos, a tüdőbeteg emberek száma világszerte emelkedik. A két legveszedelmesebb kór — a TBC és a tüdőrák — terjedéséről beszélgettünk dr. Szűk Béla tüdőgyógyász szakfőorvos címzetes egyetemi docenssel. — Foglalkozzunk először a TBC-s betegek szaporodásának okaival! — A régmúltban ez a betegség generációk sorát tizedelte meg. Magyarországon az ötvenes évek végén kampány indult visszaszorítása érdekében. Ennek végeredményeként a nyolcvanas évek elejére nagy mértékben csökkent a megbetegedések száma. Ezután hibát követtünk el: a csatát megnyertük, de a háborút nem. Elég volt egy kis figyelemlankadás az orvosok és a lakosság részéről is, és máris újra támadt a kór. —A TBC-re azt mondják, hogy szociális betegség. — Ez ma már nem igaz, minden réteget támad. Az emberek nem étkeznek rendesen, viszont rengeteg alkohol fogy. Az alkohol jelentősen csökkenti a szervezet védekezőképességét a fertőző megbetegedésekkel szemben. Ez a fogékonyság kiindulópont lehet a TBC terjedésénél. Ma elsősorban a húsz-negyven év körüli fiatal emberek betegszenek meg. A betegek 27 százaléka munkanélküli, 15 százaléka alkoholista, 14 százaléka cigány — számarányukat tekintve a hiedelmekkel ellentétben nem domináns, 7 százalék ingázó — ismert okok miatt ez csökkenő tendenciát mutat. Sajnos, a munkaképes fiatalok betegszenek meg: míg tíz évvel ezelőtt a betegek fele ötven életév feletti volt, addig most több mint a fele 20 és 40 közötti. Itt lehet sorolni a riasztó adatokat: míg 1988-ban a betegek 60 százaléka nem fertőző állapotban került hozzánk, 1993-ban már 60 százalékban fertőztek. Súlyosbítja a helyzetet a betegek biológiai állapota és a szervezet közömbössége a gyógyszerekre. Cseppfertőzéssel terjed, tehát elvileg minden fogékony szervezetet megtámadhat. — Ezek szerint az egészségügyi dolgozók is veszélyeztetettek. — Ez így van. Elsősorban a mentősök, mert ők még nem mindig tudják, hogy milyen beteget szállítanak, és itt sokáig tünetmentesen zajlik a betegség. Ezután jönnek a kórboncnokok, majd a tüdő- gyógyászok. — Vizsgáljuk meg megyénk helyzetét országos összehasonlítás alapján! — A betegek száma 1994-től országosan 34 százezrelékről 41 -re emelkedett (tavaly számszerűen 4209 új beteg), Szabolcsban ugyanezen idő alatt 45 százezrelékről 65,5-re emelkedett, ami tavaly 368 új megbetegedést jelentett. Mögöttünk van Borsod 56,5 százezrelék — a végén pedig Csongrád- és Győr megye 18, illetve 29 százezrelék megbetegedési aránynyal. Megyénkben legrosszabb a helyzet Kisvárda környékén. Itt a megbetegedések száma 107 százezrelék, amely majdnem háromszorosa az országos értéknek. Ha a fertőző TBC-sek számát vizsgáljuk. akkor láthatjuk, hogy míg Szabolcsban 37 százezrelék, addig például Zalában csak 6,6 százezrelék. Továbbvetítve: Kisvár- dára — ott 56 százezrelék. — Egyre kevesebb ember jár rendszeres szűrésre, pedig igazi eredményt csak a megelőzés produkál, mind a gyógyítás, mind pedig a fertőzés terjesztésének megakadályozása szempontjából. Mit tudnak Önök tenni ezen a téren? — Sajnos semmit. Mi nem tudjuk az embereket ostorral elhajtani a szűrőállomásokra. Jelenleg a személyi szabadság- jogok a szabálytalankodókat védik, tehát büntetés nélkül fertőzhetik a többi embert. 1988-ban még az emberek 90 százaléka elment szűrésre, tavaly már csak 50 százalékuk. Tavaly az új TBC-s betegeket 70 százalék helyett már csak 40 százalékban tudtuk kiemelni. Ez Tiszalökön és környékén csak 13 százalék. A többiek már panasszal jönnek, általában elég súlyos állapotban. Tudomásul kellene végre venni, hogy ez a betegség a tünetmentes állapotban csak röntgenvizsgálattal fedezhető fel. Minél később jelentkezik a beteg, annál nehezebb meggyógyítani, míg ha időben észrevesszük, 100 százalékos a gyógyulási esély. Sok a TBC-s beteg, de sajnos, közel ennyi fertőz tünetmentesen autóbuszon, étteremben, munkahelyen, rokoni és családi körben. —Befejezésül beszéljünk néhány szót a tüdőrákról, mint a másik, időben kiszűrhető betegségről. — Sajnos, ez a kór sem válogat. Ha időben ki tudjuk szűrni, megnő az életben maradási esély. Az ilyen betegek 34 százalékát tudjuk csak kiszűrni, 70 százalék már panasszal jön. A fellelhető európai adatok szerint itt is Magyarország vezet, országon belül pedig, a férfiak esetében, Szabolcs. Ez érthetetlen a számunkra, mert nálunk a legtisztább a levegő, és itt sem dohányoznak többen, mint máshol. Az ország legrosszabb levegőjű városa Budapest, és itt van a legkevesebb megbetegedés. Gondolunk arra, hogy az ok a mérhetetlen mennyiségű permetszer környezeti szennyezése, de ennek tudományos bizonyítása még hátravan. Mindkét betegség esetében a hangsúly a megelőzésen van, a szűrőállomások behálózzák az országot, a megyét, szűrő- buszok járják a falvakat. El kell menni tüdőszűrésre! F. Sípos József