Új Kelet, 1994. november (1. évfolyam, 189-214. szám)

1994-11-14 / 200. szám

új mit fl Kampányindító Gávavencsellőn Pénteken tartották kampányindító nagy­gyűlésüket a Nemzeti Középerők pártjai Gávavencsellőn. A pártokat Szilágyiné Császár Terézia, a KDNP országgyűlési képviselője, dr. Takács Péter MDF-es honatya és Hoványi Ferenc, az FKgP me­gyei titkára képviselte. A vendégek között volt dr. Zilahi József, a Választási Szövet­ség megyei listavezetője is. Bevezetőjében Hoványi Ferenc a szö­vetség megalakulásáról és annak szük­ségességéről beszélt. „Elérkeztünk a má­sodik nagy fordulóhoz a választások so­rában, éppen úgy, mint ‘90-ben. Egy mérkőzés kezdődik, aminek az a tétje, hogy milyen irányba fog menni a falu, a város, az ország szekere...” Elmondta, hogy demokratikus választásoknál nem szokás az eredményt vitatni, kritizálni (azt el kell fogadni!), de ugyanakkor mindent meg kell tenni azért, hogy ez a választás ne hasonló eredménnyel záruljon. Ezen okok miatt léptek a nemzeti középerők választási koalícióra, amit alapító tagként az MDF, a KDNP, az FKgP és a Vállal­kozók pártja hozott létre, hozzájuk csatla­kozott számos helyen a Fidesz is. Hoványi Ferenc után Takács Péter vet­te át a szót, aki a költségvetési tervezet negatív hatását elemezte az önkormány­zatok szemszögéből. Elmondta, hogy bi­zonyára sokat tévedett mind az Antall-, mind a őorass-kormány, de egyben nem: az egész országot fel akarta karolni, és erősen koncentrált a vidék fejlesztésére. Rátérve a költségvetési tervezetre, el­mondta, hogy jövőre ebben a térségben nem terveztek fejlesztéseket, azokat kizá­rólag a Dunántúlon és Budapesten szán­dékoznak megvalósítani. Az önkormány­zatok tekintetében sem elnézőbb a költ­ségvetés. A tervezet szerint az eddig 60 százalékban támogatott pályázatokat ezen­túl mindössze 40 százalékban fogják tá­mogatni, a munkanélküliek segélyezését is az önkormányzatok feladatkörébe utal­ják, miközben a támogatásukat lefaragják. Szilágyiné képviselőasszony a nemzeti erők szétdarabolódásának veszélyeire hív­ta fel a jelenlévők figyelmét. A májusi választáson ugyanúgy egyharmadot kapott az MSZP, mint a nemzeti erők. A problé­ma abból adódott, hogy ez az egyharmad 8 párt között oszlott el. Kiemelte, hogy az önkormányzati választás talán fontosabb, mint az országgyűlési választások, mert ennél az egészséges egyensúly, az egész­séges társadalmi kontroll a tét. Zilahi József az országos jellegű gon­dokról a megyét érintő problémákra terelte a szót. Az 1990-es évben, a piacgazdaság beindulásakor -— hátrányos infrastruktú­rája miatt — olyan helyzetbe került me­gyénk, ami kétségessé tette a fejlődést. Zilahi történelmi dátumnak nevezte azt a napot (1991. május 26.), amikor az An- tall-kormány kihelyezett kormányülést tartott Szabolcsban. Ettől kezdve indult olyan fejlődésnek a megye, amit az elmúlt 40-50 évben nem láthatott. Hatvanmilli- árd forintos beruházással ‘92-ben elsőként fejezte be megyénk a vízvezeték építését, a gázprogram 171 településen kész, 55 településen pénzügyileg megalapozottan várnak a megvalósításra. Súlyos gond a közlekedés. 1991 és 1992 között az összes, úthálózat fejlesztésére beadott pályázatot megnyerték a polgármesterek. Most a par­lamentben 13 MSZP-s képviselő ül, de nehezebb őket elérni, mint régen egy mi­nisztert. A vasútracionalizációs programot Zilahi József egyszerűen a kormány dilet­tantizmusának nevezte. Olyan közutakra terelne 200 kilométer vasutat, ami alkal­matlan a közlekedésre. Számítások szerint körülbelül 20 milliárd forintra lenne szük­ség ezeknek az utaknak a rendbetételére. Végezetül elmondta, hogy Horn Gyula erősíteni akarja az önkormányzatokat. Hogyan? Kétszázhúszezer munkanélküli­vel számolva a 13 és fél milliárdos foglal­koztatási alap 5 milliárdos lefaragásával. Az egyházi ingatlanok visszaadására 1 milliárd forintot tervez, a korábbi 6 és fél milliárdhoz képest. Ezek után hogyan is állunk a szakszerűséggel? Jelenleg 40 ön- kormányzat küszködik likviditási gondok­kal. Ha nem lesz megfelelően erős a kö­vetkező önkormányzat, akkor jövőre há­romnegyedük fizetésképtelenné válik, és annak beláthatatlanok a következményei. Garamvölgyi 1994. november 14., hétfő Természetvédelmi területek megyénkben (8. rész) A tiszadobi A Tisza szabályozásával jelentős te­rületek kerültek művelés alá, így az ősi, természetes élettér kis részben — főleg a védőgátakon belül — maradt fenn. Ezért vált szükségessé 1977-ben egy 1000 hektáros terület védetté nyilvání­tása, amely változatos és gazdag élővi­lágnak ad otthont. A folyó partján keményfa-ligetet ta­lálunk, amelyben meghatározó fajok a tölgy, a szil és a nyárfa. Mivel a terüle­ten erdőgazdálkodást is folytatnak, az őshonos fafajok mellé nemes nyárt és lucfenyőt is telepítettek. Az igazi per­sze az lesz, ha a kitermelt fák helyére eredetileg is meglévő fajokat ültetnek. A fák között helyenként a felkúszó li­geti szőlő képez sűrű szövedéket, szin­te lehetetlenné téve az átjárást. Az alj­növényzetben jelentős a szederállo­mány, valamint szép látványt nyújt a ta­vaszi áradások után előbújó gyöngyvirá­gok csoportja. Az erdő a botanikai érdekességeken kí­vül igen színes állatvilágnak is otthont ad. A vízben sok halfaj él. Előfordul a lápi póc, amelyet régen vödörszámra fogtak, s disznóhizlalásra használták. Mára azonban úgy lecsökkent az állomány az élőhelyek megszűnése miatt, hogy védetté kellett nyilvánítani a fajt. A vízben és a parti nö­vényeken számos csigafaj található, s oly­kor még mocsári teknőst is láthatunk. A vízinövények közül a fehér tündérrózsa, a mocsári pajzsika mellett megtalálható ha­zánk legkisebb virágos növénye is, a vízidara. A vízpart a madaraknak is kedvelt he­lye. Megfigyeltek itt egy gémtelepet, ahol régebben fészkelt bakcsó, üstökösgém, ártér szürkegém, kiskócsag és kárókatona is. Sok szárcsa és réce is költ a területen. A ragadozó madarak közül a barna rétihéja látható gyakrabban. Az erdő belsejében is változatos a madárvilág, sok énekesmadár mellett előfordul a kabasólyom és a vörös vércse is. Az ártér területén néha találkozha­tunk a vidra nyomaival. Ez a kedves kis állat mára a kipusztulás szélére jutott, ezért szigorúan védett. Az erdőben a na­gyobb állatok közül a vaddisznó, a borz és a róka jelenléte bizonyos. A történeti értékek közül érdemes megtekinteni a folyószabályozással kapcsolatos emlékműveket és a Tisza- dobon található Andrássy-kastélyt, amelynek parkja helyi jelentőségű ter­mészetvédelmi terület. Jurás László Születésnap az ESSO-nál El kell menni tüdészőrésre! Sajnos, a tüdőbeteg emberek száma vi­lágszerte emelkedik. A két legveszedelme­sebb kór — a TBC és a tüdőrák — terjedéséről beszélgettünk dr. Szűk Béla tüdőgyógyász szakfőorvos címzetes egye­temi docenssel. — Foglalkozzunk először a TBC-s be­tegek szaporodásának okaival! — A régmúltban ez a betegség generá­ciók sorát tizedelte meg. Magyarországon az ötvenes évek végén kampány indult visszaszorítása érdekében. Ennek végered­ményeként a nyolcvanas évek elejére nagy mértékben csökkent a megbetegedések száma. Ezután hibát követtünk el: a csatát megnyertük, de a háborút nem. Elég volt egy kis figyelemlankadás az orvosok és a lakosság részéről is, és máris újra támadt a kór. —A TBC-re azt mondják, hogy szociá­lis betegség. — Ez ma már nem igaz, minden réte­get támad. Az emberek nem étkeznek ren­desen, viszont rengeteg alkohol fogy. Az alkohol jelentősen csökkenti a szervezet védekezőképességét a fertőző megbetege­désekkel szemben. Ez a fogékonyság ki­indulópont lehet a TBC terjedésénél. Ma elsősorban a húsz-negyven év körüli fia­tal emberek betegszenek meg. A betegek 27 százaléka munkanélküli, 15 százaléka alkoholista, 14 százaléka cigány — számarányukat tekintve a hiedelmekkel ellentétben nem domináns, 7 százalék ingá­zó — ismert okok miatt ez csökkenő ten­denciát mutat. Sajnos, a munkaképes fiata­lok betegszenek meg: míg tíz évvel ezelőtt a betegek fele ötven életév feletti volt, ad­dig most több mint a fele 20 és 40 közötti. Itt lehet sorolni a riasztó adatokat: míg 1988-ban a betegek 60 százaléka nem fertőző állapotban került hozzánk, 1993-ban már 60 szá­zalékban fertőztek. Súlyosbítja a helyze­tet a betegek biológi­ai állapota és a szer­vezet közömbössége a gyógyszerekre. Cseppfertőzéssel ter­jed, tehát elvileg minden fogékony szervezetet megtá­madhat. — Ezek szerint az egészségügyi dolgo­zók is veszélyeztetettek. — Ez így van. Elsősorban a mentősök, mert ők még nem mindig tudják, hogy milyen beteget szállítanak, és itt sokáig tünetmentesen zajlik a betegség. Ezután jönnek a kórboncnokok, majd a tüdő- gyógyászok. — Vizsgáljuk meg megyénk helyzetét országos összehasonlítás alapján! — A betegek száma 1994-től országo­san 34 százezrelékről 41 -re emelkedett (ta­valy számszerűen 4209 új beteg), Sza­bolcsban ugyanezen idő alatt 45 százez­relékről 65,5-re emelkedett, ami tavaly 368 új megbetegedést jelentett. Mögöttünk van Borsod 56,5 százezrelék — a végén pedig Csongrád- és Győr megye 18, illet­ve 29 százezrelék megbetegedési arány­nyal. Megyénkben legrosszabb a helyzet Kisvárda környékén. Itt a megbetegedé­sek száma 107 százezrelék, amely majd­nem háromszorosa az országos értéknek. Ha a fertőző TBC-sek számát vizsgáljuk. akkor láthatjuk, hogy míg Szabolcsban 37 százezrelék, addig például Zalában csak 6,6 százezrelék. Továbbvetítve: Kisvár- dára — ott 56 százezrelék. — Egyre kevesebb ember jár rendsze­res szűrésre, pedig igazi eredményt csak a megelőzés produ­kál, mind a gyógyí­tás, mind pedig a fertőzés terjesztésé­nek megakadályozá­sa szempontjából. Mit tudnak Önök ten­ni ezen a téren? — Sajnos semmit. Mi nem tudjuk az embereket ostorral elhajtani a szűrőállo­másokra. Jelenleg a személyi szabadság- jogok a szabálytalan­kodókat védik, tehát büntetés nélkül fer­tőzhetik a többi em­bert. 1988-ban még az emberek 90 száza­léka elment szűrésre, tavaly már csak 50 százalékuk. Tavaly az új TBC-s betege­ket 70 százalék helyett már csak 40 szá­zalékban tudtuk kiemelni. Ez Tiszalökön és környékén csak 13 százalék. A többiek már panasszal jönnek, általában elég sú­lyos állapotban. Tudomásul kellene végre venni, hogy ez a betegség a tünetmentes állapotban csak röntgenvizsgálattal fedezhető fel. Minél később jelentkezik a beteg, annál nehezebb meggyógyítani, míg ha időben észrevesszük, 100 százalékos a gyógyulási esély. Sok a TBC-s beteg, de sajnos, kö­zel ennyi fertőz tünetmentesen autóbu­szon, étteremben, munkahelyen, rokoni és családi körben. —Befejezésül beszéljünk néhány szót a tüdőrákról, mint a másik, időben kiszűr­hető betegségről. — Sajnos, ez a kór sem válogat. Ha időben ki tudjuk szűrni, megnő az életben maradási esély. Az ilyen betegek 34 szá­zalékát tudjuk csak kiszűrni, 70 százalék már panasszal jön. A fellelhető európai adatok szerint itt is Magyarország vezet, országon belül pedig, a férfiak esetében, Szabolcs. Ez érthetetlen a számunkra, mert nálunk a legtisztább a levegő, és itt sem dohányoznak többen, mint máshol. Az ország legrosszabb levegőjű városa Buda­pest, és itt van a legkevesebb megbetege­dés. Gondolunk arra, hogy az ok a mérhe­tetlen mennyiségű permetszer környezeti szennyezése, de ennek tudományos bizo­nyítása még hátravan. Mindkét betegség esetében a hangsúly a megelőzésen van, a szűrőállomások be­hálózzák az országot, a megyét, szűrő- buszok járják a falvakat. El kell menni tüdőszűrésre! F. Sípos József

Next

/
Oldalképek
Tartalom