Új Kelet, 1994. november (1. évfolyam, 189-214. szám)
1994-11-14 / 200. szám
UJ KELET 1994. november 14., hétfő 3 A Vöröskereszt várja az érdeklődőket Szociális bolt — Egyelőre egyéves szerződéssel és 50 százalékos bérletidíj-kedvezménynyel bocsátotta rendelkezésünkre az önkormányzat ezt az épületet, ahol meg tudtuk nyitni a szociális boltot, kulturált körülmények között tudjuk végezni a segélyezést, működtetni tudjuk a gyógyászati segédeszköz kölcsönzőt és a szociális információs szolgálatot — mondja Horváth Lászlóné, a Vöröskereszt megyei szervezete gazdálkodási és ellátási csoportvezetője, akivel a nyíregyházi Bethlen Gábor út 61. szám alatti szociális boltban beszélgetünk. — A vöröskereszt egy idő óta pénzszükségletének töredékét kapja csak az állami költségvetésből. A szervezet fenntartásához és a segítő munkához szükséges pénzt a munkatársaknak kell megteremteni az érdemi munka mellett. — Ez tényleg így van — folytatja a beszélgetést Horváthné. — Egyik ilyen pénzforrás a szociális bolt jövedelme. Jókor jött ez a lehetőség, mert itt a tél, az embereknek kell a téli ruhanemű és lábbeli. Vásárlási akcióval nyitottuk a boltot november 9-én. Az első napokban hosszú sorban álltak az emberek, ami érthető is, hiszen helyhiány miatt nyár óta nem tudtunk kinyitni. A mostani akciónkkal egy másik akciót támogatunk: a karácsonyi szeretetcsomagok anyagi hátterét biztosítjuk. — Honnan szerzik be az árut? ' — Az erre a célra rendelkezésünkre bocsátott külföldi és belföldi felajánlásokból. valamint saját vásárlásból. Araink a bolti áraknál alacsonyabbak, de a diszkontárak alá a magas költségek miatt nem tudunk menni. — Kettős haszna van ennek a tevékenységnek — szól közbe egy nyugdíjas korú hölgy, aki eddig is hallgatta beszélgetésünket. — Itt a kispénzű emberek is hozzájutnak tisztességes áruhoz, és a jövedelemből lehet segíteni azokat, akiknek még ennyi sincs. Én már máskor is voltam itt, mindennap frissítik az árukészletet. A szegényebb, de igényesebb emberek is megtalálják itt az új cipőt, új ruhát, tisztálkodószereket, vegyiárukat, édességet. Egy fiatal édesanya két gyermekével vásárol. — Az akció alatt már másodszor vagyunk itt, de még a jövő héten is eljövök — mondja.— Sok jó cuccot vásároltam már: szabadidőruhát, melegítőt, pólókat. A kiszolgálás gyors és udvarias, az eladók kedvesek. Szükség is van a gyorsaságra, mert sokan vannak a vásárlók és kicsi a terem. Talán a szervezők nem is számítottak ilyen nagy forgalomra. A továbbiakban a karácsonyi szere- tetakciókról beszélgettünk. Megtudtam, hogy sajnos nem tudnak eljutni mindenkihez, aki úgy érzi, hogy joga lenne a szeretetcsomaghoz. Ebben az évben az egyedülállók és a szociális rászorultak köréből kapnak a szociálisan krízishelyzetben lévők, a hajléktalanok, a kórházi ápolt felnőttek és gyerekek. Ha több pénz lenne, növekedhetne a kör. F. Sípos József Családsegítők Balkányban A hátrányos helyzetű családok és a környező tanyákon élő emberek gondjainak egy részét a családsegítő szolgálat vállalja magára. A segítők megbízott vezetőjével, dr. Mátrai Zsoltnéval beszélgettem az intézmény gondjairól. — Először is tudni kell, hogy Balkányban 60 százalékos a munkanélküliség. Lakosainak száma 7000. Ebből 40 százalék az, amely tanyákon él és gazdálkodik, már amelyik gazdálkodik — kezdi beszélgetésünket Mátrámé. — Mikor alakult az intézmény? — Ez év februárjában a testületi ülésen döntöttek úgy, hogy létrehoznak egy családsegítő szolgálatot, amely március 1- jével jött létre, azzal a céllal, hogy a tanyai lakosságnak, főképp az időseknek, segítséget nyújtson. :■—Hogyan működik a szolgálat? — Van egy tanyagondnoki hálózatunk, amely három tanyagondnokból és az asszisztensekből áll. Ok a tanyán élő embereknek, napos gondjaik elintézésében segítenek. Indítottunk egy idősek klubját, de az az igazság, hogy tagok vannak, csak nem járnak össze a klubnapokon. A klub tagjainak gondozására van öt házi szociális gondozó, és a klub életének megszervezésére egy klubfelelős. •— Ez alatt a rövid idő alatt, mióta létrejött a családsegítő szolgálat, történt valami nagyobb horderejű esemény? :— Igen! Most nyáron, a szolgálat szervezésében 10 hátrányos helyzetű gyerek nyaraltatását szerveztük meg sikeresen. Egy hétre vittük el őket táborozni. — Kiválasztott gyerekek voltak? — Igen. Olyanok, akikről biztosan tudjuk, hogy gyermekkoruk ideje alatt semmilyen lehetőség vagy mód nincsen arra. hogy elmehessenek kirándulni vagy táborozni. mert szociális körülményeik nem teszik lehetővé. — A táboroztatást a polgármesteri hivatal finanszírozta? — Főként vállalkozók voltak azok, akik segítettek, hogy a táborozás létrejöjjön. — Kint az udvaron három szolgálati járművet láttunk. A polgármesteri hivatal biztosította ezeket? — Nem! Pályázat alapján kaptuk őket, és igen nagy szolgálatot tesznek. Nagyon sokban segíti a tanyagondnokok feladatának ellátását, persze nélkülözhetetlen is lenne az ő munkájuk elvégzésében. — Terveznek most valamilyen programot a balkányiak részére? — Igen. Szeretnék összehozni egy szüreti bált, mert itt nincs és nem is volt semmilyen ehhez hasonló rendezvény. Később télre is szeretnénk a gyerekek részére szervezni egy Mikulás napi ünnepséget. Persze, hogy mindez sikerülni fog-e, azt előre nem tudhatjuk. Újított a Parkoló Kft. Kamera és kerékbilincs (Folytatás az 1. oldalról) — Persze, ha megmutatják neki a filmet, akkor nem megy a bíróságra. —- Az autósoknak nem nyitunk mozit, és azt sem mondjuk meg, hogy van-e felvétel vagy nincs. Ez legyen az ő rizikójuk. Ha a bíróság azonban kéri tőlünk ezt a bizonyítékot, akkor megmutatjuk a bírónak. Ott kerek perec, kinagyítva kiderül, hogy hol, mikor, milyen rendszámú kocsi parkolt illegálisan. Akkor majd nem lesz olyan eset, hogy megbüntetik, behoz egy másik kártyát, és azt mondja, hogy félrebírságoltunk, és kikéri magának. — Nem gondolja, hogy hátbatámadják majd azzal, hogy ez sérti a személyi jogokat? — Miért sértené? A traffipax nem sérti? Ott látszik a vezető, mert magától nem hajt gyorsan az a kocsi. Ez is ugyanúgy működik, de itt senki nincs rajta a filmen. Ez csak egy plusz, amit mi találtunk ki saját hatáskörünkben a parkolóhelyzet javítására. Eddig csak egy kamerát vettünk, de beváltotta a hozzá fűzött reményeket, s elképzelhető, hogy veszünk még ötöt, hatot, amennyi kell! Ha egyszer szeretnek szerepelni az autósok, miért ne? — Ennyire szörnyű a parkolási kultúránk? — Aki egy kicsit is képzett a>jogok világában — mellesleg a büntetendő autókat megítélve nem éppen a szegényebb vagy középrétegről van szó —, az megtalálja a rendelet kiskapuit, amik természetesen megvannak. Annak ellenére, hogy még egyetlen ilyen bíróságra vitt ügyben sem veszítettünk, sokan nem törődnek a perköltséggel, az okmányköltségekkel vagy az ügyvédi díjjal, így egy év alatt abból a húsz forintnyi spórolásból akár hatezer forintos költséget is magukénak mondhatnak. Táboruk egyre népesebb, s a bírók is egyre inkább leterheltek ezekkel a csip-csup ügyekkel. — Annak idején erre szolgált volna a parkolójegy-kiadó automaták bevezetése... — A jelenlegi önkormányzat nem fogadta el azokat a szankciókat, melyekkel az eredményes működést biztosítani tudnám. — Megtudhatjuk, hol volt a baj? — A kerékbilincsekkel. A tervem ugyanis az lett volna, hogy aki tartósan nem fizeti a parkolási díjat, kapjon egy ilyen bilincset, s addig ne is használja az autóját, amíg be bem áll a becsületesen fizetők sorába. Volt is egy ilyen rendelet- tervezet, mely Boross Péter aláírására várt, de hiába, mert megbukott az MDF-kor- mány. Talán Horn Gyula és Kuncze úr is aláírja, módosítás nélkül. Ebben az esetben országosan rendelet szabályozza majd a dolgot, és nem lesz olyan durva a kerékbilincs sem. Főleg, ha a fővárosban elterjedt hírek szerint minden taktikázó kerék- bilincset kap, és nem foglalkoznak azzal, hogy ki hányszor nem fizetett. Egy biztos, a fizetési morál ugrásszerűen javulna, de amíg csak a bírósággal tudunk fenyegetni, addig az eredmény egy nagy nulla. — Nem félnek, hogy az az aláírás csak nagy sokára születik meg? — Éppen ezért lehetett volna Nyíregyháza az első az országban, aki magától lép az ügyben. Számtalan más városban is megvan erre az igény, bár ott is az lehet a gond, hogy a bliccelő állampolgár is csak szavazó állampolgár, s egy ilyen lépéssel megcsappan a szavazatok száma. Tessék azonban leírni, hogy .énnek az egész cikknek a mottójául azt mondanám, hogy mi a becsületes embert védenénk, mert ha nem elég szigorú a törvény vagy a szabály a csalókkal szemben, akkor azok juszt sem fizetnek majd! Tttdja, ki fogja helyettük állni a tartozást? — Az egyszeri adófizető, létminimum határán élő, kisnyugdíjas, stb... — Ha nincs bevétel, akkor emelni kell a tarifákat. Mi nem akarunk drágítani, csak olyan réteget megfogni valamilyen formában, aki igénybe veszi a szolgáltatást és nem fizet. Tetszik tudni, ki az, aki rendesen fizet? Könnyen meg lehet ismerni. Trabantja van, s a benzinkútnál sem tankol soha tele, mert nincs annyi pénze. Azt azonban szégyelli, hogy ilyen büntetése legyen, s még ki is derüljön! Ők, havonta nyolcszázan, tudják, mi a becsület! Herczku Tünde A kamerának szabad a pálya Az ember melegségre vágyik ..Az ember melegségre vágyik”—ju-’ tott eszembe egy Örkény novella címe a Nyírtávhő Tüzér utcai telephelyére menve. Október elején pár nap erejéig ránk ijesztett a tél, és akkor sokan a fűtés beindítását kérték. A szolgáltató Nyírtávhő Kft. ezt meg is tette, méghozzá — az október 15-i hivatalos fűtési idény beindultáig — díjmentesen. Tegnaptól ismét — most már mínuszokkal is — itt a tél. A közös képviselő lakógyűlésre invitáló felhívásában a fűtés eddigi átalánydíjas elszámolásának egy más lehetőséggel való felváltása szerepel. Ezzel kapcsolatban kerestük meg a Nyírtávhő Kft. két vezető szakemberét: Tóth Illés műszaki vezetőt és Gerda István műszaki csoportvezetőt. — Nem újkeletű dologról van szó, a teljes körű mérés több városban már megvalósult, de jellemzően inkább a dunántúli területeken. Nyíregyházán is előfordult, de kevés helyen. A szakemberek elmondták, hogy a hőmennyiség órákkal történő fogyasztásmérése nyilván akkor kifizetődő egy lakóközösség számára, ha a tél enyhébb. A mérőórákra való áttérés lehetősége ugyan adott valamennyi hőközpont esetében, de az egyes hőközpontokhoz tartozó eltérő lakóépületek és lakások száma nehezíti. Ott a legkönnyebb ezt megoldani, ahol az épület egy hőközponthoz tartozik, a kisebb lakóközösség ily módon döntőképesebb. Amennyiben a mérőórák mellett szavaznak, még mindig gondot okoz a további elosztás. Véleményük szerint a legegyszerűbb forma, ha a légköbmétereket veszik figyelembe. Lehetőség Iigyan van a lakásokban külön-külön mérésre, de e fűtési költség- osztó rendszer tartalmazza a hőközponti hőmennyiségmérő kört, a fűtött helyiségekben a radiátorokba beépített szerelvényt termosztatikus szabályozófejjel és a radiátorokra szerelhető elpárologtatós költségelosztót. A költségosztón mérhető elpárolgás arányában számláznak. Ennek — szereléssel — a bekerülési költsége radiátoronként jelenleg háromezer forint körüli. A vízóráknál tehát valamelyest bonyolultabb. E rendszer beállítása ugyanakkor számos más problémát is felvet. Egy korábban épült városrészen lakó — a technológia, az épület szigeteltsége miatt — jóval nagyobb számlára számíthatna, mint a közelmúltban épített lakás tulajdonosa. Bizonyított tény, hogy egy északra fekvő Lakás sokkal több hőt igényel, mint egy délre néző. Ez is vitaforrásul szolgálhat. A város döntése értelmében egyébként 1996-ig marad a jellemzően általány díjas fogyasztási rendszer. > A szakemberek elmondták még, hogy az áttérésre csak olyan lakóközös1 ségnek van lehetősége, amely nem tar1 tozik a szolgáltatónak. Ezzel kapcsolatosan elmondták, hogy a cég kintlévősége meglehetősen magas. Most kénytelenek megtenni a Toldi u. 62. alatti lakások kizárását, pedig csak a legvégső esetben folyamodnak ehhez a módszerhez, mert tartozásuk nem kevesebb, mint 2 millió 316 ezer forint. Pedig a meteorológusok ugyancsak hideget jósolnak... (lefler) A térképen Nyíregyháza hóközpont jai Gergely Csilla
