Új Kelet, 1994. november (1. évfolyam, 189-214. szám)

1994-11-14 / 200. szám

SZABOLCS-SZATMAR-BEREG MEGYEI HÍRLAP I. évfolyam, 200. szám Ára: 12,50 Ft 1994. november 14., hétfő ÚJÍTOTT A PARKOLÓ KFT. KAMERA ÉS BILINC Futótűzként terjed a híre annak, hogy a Parkoló Kft. filmet forgat. Na, nem művészi alkotást, hanem csak egyszerű skicceket, melyek főszereplője a radí­rozott kártya, vagy annak hűlt helye. A kft. vezetője szerint jobban bevált ez a dolog, mintha ki tudja hányadszor hir­deti az újságban, hogy becsülettel fizes­senek, — Túlságosan elterjedt a radíros toll használata, de a kamera híre szenzáció­san terjed. Amint meglátják, rögtön előkerül a pénztárca, és nincs vita, hogy kifizeti-e a helyszíni bírságot vagy sem a páciens — mondaj Szűcs István, a kft. vezetője. — Egy hónapja kezdtük el ezt a fajta hatásvadászatot, mely megkönnyíti majd a bírósági procedúrák menetét. Az ügyesebb nemfizetők ugyanis addig ke­resik a kiskapukat, bizonygatják, hogy jogtalanul büntettük meg őket, hogy évekig is eltart, mire lezáródik a per. Persze ezután sem lehet az illetőn behajatni semmit, mert papíron nincs semmije, miközben Mercedesen sza­ladgál. (Folytatás a 3. oldalon) SZÁZ EV A mátészalkai TITÁSZ szakembe­rei szerelőkosárból újítják fel illet­ve cserélik ki a szigetelőket, rozs- látlanítják és festik a vasszerke- etet Pénzes László felvétele SPORT A VASÚTI KÖZLEKEDÉST három oldalon • Bakot lőtt Tiszavasvári, elher­dálta előnyét az NYFC (Tudósítások a megyei labda­rúgócsapatok bajnoki sze­repléséről a 11. oldalon) • Polgármesterjelöltek az ifi Eu- rópa-bajnokságról • Egymásra mutogatnak Győ­rén • Folytatódik az NYVSC röp- labdázóinak vesszőfutása • Hutás keze nem remegett (Beszámoló a kosárlabda NB IB bajnoki mérkőzésről a 10. oldalon) MEGÁLLÓ NÉLKÜL A Szabolcs Volán Rt. tájékoztatja az utasokat, hogy november 14-én — hétfőn — megszünteti a Mező utca 8. szám előtti és a Q 8-as benzinkút előtti autóbuszmegállóit. Az utasok az ezzel egy időben már kiépített megállóhelyeken szállhatnak fel az autóbuszokra. A 9-es, 17-es, 19- es, 21-es és 23-as autóbuszok, vala­mint a Nagycserkesz és Tiszavasvári irányába közlekedő vidéki buszok a Bethlen Gábor utca 67. szám előtt a konzervgyár teherportájával szembe­ni megállóban állnak meg. Az 1-es, az 1 A-s, a 12-es buszok a Bethlen Gábor utca 58. szám előtt, a TITÁSZ-szal szembeni megállóban, a Nagyhalász, Beszterec, Nyírpazony felől érkező járatok pedig a Társada­lombiztosítási Igazgatóság épületével szemben lévő megállóhelyen állnak meg. CSAK SZÜNETELTETNEK „Miniszteriális” vendégjárás volt me­gyénkben szombaton. Egésznapos konfe­renciával, helyszíni szemlével tájékozta­tott és tájékozódott a kormánykoalíció. A polgármestereknek az önkormányzatok jelenéről és jövőjéről tarott előadást Ko­vács Kálmán, a Közlekedési Hírközlési és Vízügyi Minisztérium politikai államtitká­ra. A kevés érdeklődő megtudhatta, hogy a helyi igények kielégítésére a meglévő pénzalapok tizenöt százalékban ele­gendőek. Azzal, hogy kevesebb pénz jut az önkormányzatoknak, jövőre veszélybe kerülhet működésük, és ennek megakadá­lyozására a kormánynak még nincs kidol­gozott koncepciója. Dörnbach Alajos, az Országgyűlés ön- kormányzati bizottságának SZDSZ-es al- elnöke elmondta, hogy az előző kormány már az 1996-os céltámoaatásoknál is el­cián az önkormányzati törvény tervezett változtatása is, amelyről még nem tudni, hogy előnyére vagy hátrányára válik a közigazgatásnak. Kovács Kálmán a sajtó képviselőit tájékoztatta a nagy felháboro­dást kiváltó, vasútvonalak megszüntetését tervező kormánypolitikáról .Elmondta, hogy a MÁV tervezett leépítése koalíciós döntés volt. Nem nyugtatott meg senkit az a kijelentés, hogy vasútvonalat nem szün­tetnek meg, hanem elbírálás alapján egyes szakaszokon szüneteltetik a Vonatközleke­dést, és helyette Volán-járatokkal pótol­ják a kiesést. Akár így lesz, akár úgy, egyik megoldás „tizenkilenc, a másik egy híján húsz”. A KHVM politikai államtitkára azzal fejezte be megyei látogatását, hogy a hely­színen tanulmányozta a dombrádi ponton­híd Lónyára telepítésének lehetőségét. ígért a rendelkezésre álló harminchárom milliárd forintból huszonnyolc milliárdot. Szerinte az előző kormány, amelyik sokat költött a kistelepülések infrastrukturális fejlesztésére, hibát követett el, mert a jövőbeli fejlesztések miatt rangsorolni kell az elkövetkező időben a beruházásokat. Szóba került az egésznapos konferen­Erre azután kerülhet sor, hogy november 19-én Cigándnál átadják az új, felépített közúti hidat. A lónyaiak már nagyon vár­ják, hogy kompjukat lecseréljék, mert évekkel ezelőtt még Antall József ígérte meg a határszéli település lakóinak, hogy pontonhidat kapnak közlekedési nehézsé­gük könnyítésére. A KISBEFEKTETŐK IS TANULHATNAK Debrecen a „békebeli idők”-ben fontos regionális tőzsdei centrum volt. Egész Európából jöttek a meg­figyelők, hogy a tőzsdenapokon meg­tudják, mennyibe kerül például a ma­gyar búza, vagy a híres rimamurá­nyi részvény. 1949 óta azonban Bu­dapesten és Debrecenben egyaránt megszűnt a tőzsedi élet. 1980 óta újra van Budapesten érték-, sőt áru­tőzsdénk is. Szakemberből azonban hiány van. A Debreceni Agrártudományi Egyetem továbbképzési osztálya azon­ban tőzsdeismereti posztgraduális kép­zést szervezett a végzett agrármérnök- hallgatóknak. Mint dr. Kiss Albert osztályvezetőtől megtudtuk, az első csoportban 32 hall­gató végzett. Ok ezekben a napokban kapják meg bizonyítványukat. A képzés a munkaügyi központ, illetve a Phare- program által támogatott szaktanács- adói, oktatási project keretében történt. A továbbiakban tervezik a képzés kibővítését, mind a hallgatók, mind a külső érdeklődők részére. Mivel nemcsak a városból, hanem a kelet-magyarországi régióból is érdeklődés mutatkozott, elhatározták, hogy november második felétől új in­tenzív képzést indítanak. A magán- befektetők számára indított tanfo­lyamra végzettségtől függetlenül bár­ki jelentkezhet. Az egyetlen önkölt­séges képzésen főként alapfokú be­fektetési, felhasználói ismereteket oktatnak majd. Századik születésnapjára készül az Ecsedi-láp-lecsapoló és a Szamosbalparti Ármentesítő és Belvízszabályozó Társa­ság. November 15-én délután háromkor ebből az alkalomból rendez vízügyi kon­ferenciát a nagyecsedi szivattyútelepen. A Magyar Hidrológiai Társulat Vízügyi Tör­téneti Bizottsága és megyei területi szer­vezete, a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igaz­gatóság és az Ecsedi-láp-Krasznabalparti Vízgazdálkodási Társulat konferenciáján Péchy László életéről és munkásságáról Fejér László, az MHT Vízügyi Történeti Bizottságának elnöke beszél, majd Péchy László emléktáblájának avatására kerül sor. A kétnapos konferencia november 16- án, tehát másnap délelőtt tíz órától a mátészalkai művelődési központban foly­tatódik. A Felső-Tisza-vidék ár- és belvízmen­tesítésének történetéről Fazekas László, a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság igazgatója tart beszámolót, s azt követően Gondolatok az Ecsedi-láp lecsapolásának a természeti környezetre gyakorolt hatá­sáról címmel hangzik el előadás. KATONÁS PRÓBABABA KŐOLAJ NYUGATRA Ukrajna és Törökország jegyzőkönyvet írt alá egy transzkontinentális kőolaj- vezeték kiépítéséről, amely előre látható­lag 1997-ben kezdi meg működését. Mind ez idáig Oroszország volt a nyugatra irá­nyuló legnagyobb kőolajexportőr. Ukraj­nán, Litvánián és Belorusszián keresztül több mint 100 millió tonna kőolajterméket továbbított a nyugati országokba. Az uk­rán-török kőolajvezeték üzemeltetésének beindítása után megtörik Oroszország monopóliuma, és ez Európában nemcsak a gazdasági, hanem a politikai helyzetre is kihat majd. A Perzsa-öböl országainak többsége, amelyek fő iparága a kőolajtermelés, sze­retne az európai piacra is bejutni. Termé­szetesen Ukrajna nagyobb mértékben ér­dekelt egy transzkontinentális kőolaj- vezeték kiépítésében mint Törökország.

Next

/
Oldalképek
Tartalom