Új Kelet, 1994. november (1. évfolyam, 189-214. szám)
1994-11-11 / 198. szám
2 nri rÄi n rÄl rv 1994. november 11., péntek BELFOLD-KULFOLD UJ KELET Az SZDSZ optimista Az SZDSZ optimista az önkormányzati választások eredményét illetően. Ezt Pető Iván jelentette ki Székesfehérvárott, amikor bemutatta Észak-Dunántúl szabaddemokrata polgármesterjelöltjeit. A pártelnök kifejtette: az SZDSZ a parlamenti választásokhoz hasonló mértékű támogatottság megszerzését tűzte ki célként. Miskolcon és Szombathelyen már össze is gyűjtötte a szükséges ajánlásokat a párt polgármesterjelöltje — közölte Pető Iván. A Fidesz a külpolitikáról A kormányzat külpolitikájára főként a látszat jellemző — nyilatkozta Rockenbauer Zoltán. A Fidesz-képviselő pártja sajtótájékoztatóján elmondta: a Hom-kabinet NATO-val kapcsolatos ténykedése sem egyértelmű, hiszen szavakban a NATO mellett kötelezte el magát, ám gyakorlatban ellentétesen cselekszik. Például nem vett részt a Partnerség a békéért program hadgyakorlatain, nevetséges érvekre hivatkozva. Németh Zsolt pedig elmondta: a magyar kormány érzéketlen a határon túli magyarokkal kapcsolatban. Az MDF kritizálja a döntéseket Az MDF elnökségét aggodalommal tölti el az Alkotmánybíróság döntése, miszerint az országgyűlési képviselő egyben polgármester is lehet. Herényi Károly MDF-szóvivő szerint az Alkotmánybíróság egy korábbi döntését változtatta meg, ami példátlan és ezzel a kabinet elvárásait szolgálja. A szóvivő elmondta, hogy az expó-vita során kiderült: az expó-pártiak a nemzet hosszútávú érdekeit szolgálják, míg az ellenzők a napi politikai érdekeknek rendelik azt alá. Püspökök levele Fodor Gáborhoz A katolikus, a református és az evangélikus egyház iskolaügyekkel megbízott püspökei nyílt levelet intéztek Fodor Gáborhoz. Ebben azért tiltakoznak, mert a művelődési miniszter tévesen tájékoztatta a nyilvánosságot az egyházi iskolákról. Fodor Gábor egy rádió- és lapinterjúban azt mondotta, hogy az egyházi iskolák növendékeinek tanulmányait teljesen állami pénzből fedezik. A három egyházi méltóság ezt levelében cáfolta. Amerikai politikus a NATO-tagságról Az Egyesült Államok azt szeretné, ha a NATO a jövő hónapban világos politikai nyilatkozatot tenne arról, hogy azonnal felveszi tagjai közé a közép- és kelet-európai országokat, amint bebizonyítják, hogy készek a tagságra. Ezt Joseph Kruzel, az amerikai Védelmi Minisztérium helyettes államtitkára jelentette ki Budapesten. A politikus azonban hozzátette, hogy „a térség egyik állama sem eléggé érett a tagságra”. Kruzel szerint Oroszországot fel kell készíteni arra, hogy szomszédait felveszik a NATO-ba. Májgyulladásjárvány Pápán Fertőző májgyulladásjárvány van Pápán: naponta 3-4 új beteget regisztrálnak. A helyi kórházban 30 hepatitiszes beteget kezelnek. A tiszti főorvos szerint a hepatitisz A-vírus eddig 52 gyereket és felnőttet fertőzött meg. Eddig nem találták meg a fertőzés gócpontját, bár azt már tudják, hogy a déli városrész egyik iskolájában több gyerek is besárgult. A környéken mindenki védőoltást kapott. A tiszti főorvos szerint a járvány nem terjedt át más vidékre, bár három környező településen már találtak egy-egy beteget. Elvágtak egy telefonkábelt Néhány órára megszakadt az ország nemzetközi telefonösszeköttetése, mert egy ismeretlen munkagép szerda este elvágott egy optikai telefonkábelt Biatorbágynál. Nemcsak külföldöt, hanem számos hazai települést sem lehetett emiatt felhívni. A belföldi vonalak egy része még mindig néma. így Eszak- Dunántúlon a 22-es, 23-as, 33-as és 34-es körzetszámhoz tartozókkal, valamint Sopronnal egyelőre egyáltalán nem, vagy csak részlegesen lehet felvenni a kapcsolatot. A szakemberek az összeköttetések helyreállításán dolgoznak. A többség ellenzi az embargó feloldását A Biztonsági Tanács tagjainak többsége ellenezte azt az amerikai indítványt, hogy oldják föl a boszniai muzulmánokkal szembeni fegyverembargót. A szerdán befejeződött kétnapos vitában az USA javaslatával csak Pakisztán, Omán, Nigéria és Dzsibuti képviselője értett egyet. Oroszország, Nagy-Britannia, Franciaország és Kína elvetette a tilalom megszüntetésének tervét. Az AP hírügynökség úgy értesült, hogy az amerikai ENSZ-nagykövet egyelőre mégsem szándékozik visszavonni javaslatát. Szerb előretörés A boszniai szerbek sorra foglalják vissza a muzulmán offenzíva során északnyugaton elvesztett területeket, s néhány kilométerre megközelítették Bihac városát. A szerb katonai közlemény szerint Pritoka és a garbezi magaslat térségében szorították vissza leginkább a kormányerőket. A muzulmánok viszont tüzérséggel támadták a Szarajevótól északra fekvő Ozren-hegységben lévő szerb vonalakat. Heves harcok dúlnak az észak-boszniai Doboj környékén is. Irak elismerte Kuvaitot Az iraki parlament után az államtanács is elismerve Kuvait szuverenitását, területi integritását és politikai függetlenségét, valamint az ENSZ által kijelölt közös határt. Az Öböl-háború befejezése után Irak ellen bevezetett ENSZ-em- bargó eltörlésének egyik feltétele volt Kuvait, a közös határ elismerése. Moszkva szerint a bagdadi döntés utat nyit az Irak elleni ENSZ-embargó feloldása előtt, javítja Irak külföldi megítélését, elősegíti a térség helyzetének gyors javulását. MSZP Megyénk 39 településén indít jelöltet a Munkáspárt. Mint azt tegnapi sajtótájékoztatójukon Krupica Istvánná, a párt ügyvezető-alelnöke elmondta, ezeken a településeken összesen 134 jelölt pályázik az önkormányzati képviselő-testületi helyekre. Választási szövetséget a párt két alapszervezete kötött, a záhonyi és a porcsalmai, mégpedig a Szocialista Párttal. Néhány településen független jelölteket támogatnak. Krupicáné elmondta, hogy tíz településen indít a Munkáspárt polgármesterjelöltet, Kál- mánházán, Nyírpazonyban, Geszteré- den, Mándon, Szamosszegen, Tiszalö- kön, Tisztaberekén, Paszabon, Tisza- teleken és Záhonyban. Ismertették a megyei listákat is. A 10 ezer lakos alatti településeken a listavezető Bán György, őt követik dr. Kovács Sándor, Balogh Andrásné, Paca Mihály, Varga Imre. A 10 ezer lakos fölötti települések listáját Enyedi Sándorné vezeti, utána dr. Horváth Endre, Ignéczi Zoltán, Kórik Sándor, Filep Gábor következik. Tíz megyei jelöltnek már megvan a jelöléshez szükséges ajánlása. Ezek után Mikulás Tamás, a városi szervezet ügyvezető elnöke vette át a szót, aki elmondta, hogy Nyíregyházán mind a 20 egyéni választókerületben indít jelöltet a Munkáspárt. A jelöltek átlagéletkora alig haladja meg a 40 évet. A párt a városban polgármesterjelöltet nem állít. 1. választási körzet: Molnár László- né, 2. vk.: Szilvási András, 3. vk: Dorogi László, 4. vk.: Szabó Zoltán, 5. vk.: Titi Józsefné, 6. vk.: Varga Mihályné, 7. vk.: Bácskái Imréné, 8. vk.: Mester Gyula, 9. vk.: Dr. Horváth Endre, 10. vk.: Dr. Horváthné Kovács Zsuzsa, 11. vk.: Kovács Pál, 12. vk.: Mikulás Tamás, 13. vk.: Pongó Ernő, 14. vk.: Szabó Sándor, 15. vk.: Szemán István, 16. vk.: Nagy János, 17. vk.: Horváth Imre, 18. vk.: Tóth Antal, 19. vk.: Szabó Sándorné, 20. vk.: Kulcs Károly. ÁllcEEiipolgári jogon jár a gyed (Folytatás az I. oldalról) Héthy Lajos munkaügyi minisztériumi államtitkár elmondta, hogy november 14- éig kellett átnyújtani a szociális partnereknek a társadalmi-gazdasági ügyekkel kapcsolatos javaslatokat. A kormány tartotta a határidőt, s ma el is készítette a végső szöveget. A dokumentum két részből áll, az első fele egy négyéves ciklusra szóló szerződéstervezet, mely általános érvényű megállapításokat tartalmaz. Szól a kormányzati célokról, irányokról, átfogó politikai, stratégiai kérdésekről. A dokumentum második része a jövő évre vonatkozó konkrétabb tervezet. Évente a kormányzati ciklus végéig újabb javaslatok születnek, melyek a dokumentum első részéhez kapcsolódnak. Újságírói kérdésre elmondta, hogy az ET-ben eddig is születtek megállapodások, de zömmel nem ezek jelentek meg a sajtóban, hanem az ellentéteket mutatták be. Az államtitkár bízik abban, hogy a mostani javaslat is megértésre talál, s nemcsak a sarokszámokban, hanem a részkérdésekben is sikerül megegyezni. Nem tartaná tragédiának azt sem, ha egykét pontban nem születne megállapodás. Forró Evelyn kormányszóvivő elmondta, hogy 1995-től módosítani fogják a tanítók, a konduktor tanítók és az óvodapedagógusok képzését. Az eddigi hároméves tanulás helyett négy évet kell majd eltöl- teniük az iskolapadban. Olyan tanítókat fognak képezni, akik alkalmasak lesznek az első 6 osztály nevelésére, tanítására. Az első négy osztályban valamennyi tantárgyat kell tudni tanítaniuk, míg az ötödik, hatodik osztályban legalább egy műveltségi terület oktatási-nevelési feladatait kell ellátniuk. Az új képzési rend bevezetése mintegy harmincnyolcezer tanítót érint — ez a pedagógus társadalom egynegyede —, valamint a felsőoktatásban tanulók mintegy tíz százalékát.(Helyi vonatkozású részletek a Közelkép első oldalán) A kormány elfogadta Magyarország és a NATO közötti egyéni partnerségi program magyar ajánlatát. Ezt a jövő kedden fogja átadni külügyminiszterünk Brüsszelben. E programot és a békepartnerség- program keretdokumentumának megerősítését célzó országgyűlési határozattervezetet rövidesen a parlament elé terjeszti a kormány. Ezt már korábban is meg kellett volna tenni, de az előző kormány a választások miatt már nem tartotta szükségesnek. A kormány az országgyűlés elé terjeszti a halálbüntetés eltörlését kimondó törvényjavaslatot. Hazánk az országgyűlés egy korábbi határozata alapján már csatlakozott ahhoz a jegyzőkönyvhöz, mely nemzetközi jogi értelemben ez év májusában hazánkra nézve is hatályba lépett. Ahhoz, hogy ez a belső jog részévé is váljon, ki kell hirdetni a jegyzőkönyvet. Alapvető emberi jogról, az élethez való jogról van szó, amit csak törvényi szinten szabályozhatnak. Ez összhangban van az alkotmánnyal, így újabb alkotmánymódosításra nem lesz szükség. A kormány rendeletet alkotott a ma- gyar-cseh növényvédelmi együttműködésről és az állategészségügyi egyezményről. Elfogadta hazánk vízügyi politikájának fő elveit. A törvényjavaslatot rövidesen a parlament elé terjeszti. Rendeletet alkotott továbbá a jövő évre szóló országos statisztikai adatgyűjtési programról. Ez minden statisztikai adatszolgáltatóra vonatkozik. Egyidejűleg tárgyalt a kormány a Központi Statisztikai Hivatal fejlesztéseinek főbb irányairól. A megvalósítás lehetőségeire évente fognak visszatérni, mivel most csak távlati elképzelések születtek. zmeskall Költségvetés(i) hiány A Horn-kormány első költségvetési évében olyan precedens történhet, ami sem az Antall- sem a Boross-kormány alatt soha nem esett meg. A helyzet mai állása szerint ugyanis könnyen előfordulhat, hogy jóváhagyott költségvetés nélkül vágunk neki az 1995-ös évnek. Nem tragédia ez — cáfolják meg a néhány évvel ezelőtti ellenzéki véleményüket a mai kormánypártok képviselői, az MSZP és az SZDSZ illetékes politikusai. Vajon igazuk van-e? A továbbiakban hat tényezőt sorolnék fel, alátámasztva azt a sommás véleményt, hogy nem ez dönti el a magyar gazdaság sorsát, de a költségvetés hiánya ugyanakkor mégis nagyon komoly negatív következményekkel járhat. Először is rendkívül ellentmondásos helyzet alakult ki az érdekegyeztetés szempontjából. Miközben a kormányzó pártok, különösen a magukat szociáldemokratáknak valló szocialisták, a választási kampányban állandóan hangsúlyozták, hogy nekik az emberek véleménye, a különböző civil egyesületek és szakszervezetek álláspontja kulcsfontosságú, s velük folyamatos párbeszédre, egyeztetésre törekszenek, ezzel szemben a beterjesztett költségvetés mögött nincs ÉT-jóváhagyás. Ennek a párbeszédnek a betetőződése az a társadalmi-gazdasági megállapodás (TGM) lett volna, amelynek szükségességét a kampányban (és korábban is) legerőteljesebben a Fidesz képviselte. Namármost ez a hosszabb távú megállapodás mindenfajta határidő ellenére mind a mai napig nem született meg, sőt, nem elhanyagolható annak az esélye, hogy nem is fog. Ezen túlmutató, de majdnem ilyen súlyú a jövő évi költségvetésre történő rá- bólintás a szakszervezetek részéről. Sajnos — s ezért folyik az ádáz vita a sajtó nyilvánossága előtt az érdekvédelmi képviselők és a kormány képviselői között — ez a megállapodás sem született meg a költségvetési törvényjavaslat beterjesztése előtt. Márpedig — s erre volt már precedens — semmiképp sem szerencsés a parlamentben olyan anyagot tárgyalni, amely nem egyeztetett, s könnyen „mozgó célponttá” válhat egy későbbi, az esetleges megállapodás esetén beterjesztett módosító csomag következtében. A második alapvető probléma az az üzenet, amelyet egy költségvetéshiányos állapot üzen a nemzetközi közvéleménynek. Nem szabad ennek a jelentőségét lebecsülnünk, mert egyrészt az óriási külföldi adósságaink miatt korántsem közömbös a fejlett világ rólunk alkotott véleménye, másrészt állítólag az Európai Unió felé törekszünk. Bármennyire is kozmetikázzuk és magyarázzuk azt az állapotot, hogy nincs esetleg az országnak decemberben elfogadott jövő évi költségvetése, a tény önmagáért beszél. Látni kell ugyanakkor azt is, hogy a korábbi közös, a „visegrádi országokkal” együtt történő csatlakozás helyett egyre inkább az egyenkénti csatlakozás esélyei fokozódnak. A legutóbbi példa erre Vaclav Havel cseh elnöknek a közelmúltbeli hazánkban tett látogatása alkalmával tett kijelentése. A harmadik gond az, hogy a jövő évi költségvetés nélkül nem nagyon lehet ön- kormányzati büdzséket készíteni az 1995- ös évre. Nem elég, hogy az abszurd időpontra, az ezüstvasárnapra terevezett önkormányzati választás egyébként is abnormális helyzetet idéz elő, de ezzel még tovább fokozhatja a kormány a meglévő bizonytalanságot. A bevételek pontos ismerete nélkül pedig felelőtlenség a kiadásokat megtervezni. Márpedig elméletileg november 30-ig az önkormányzati költségvetéseknek készen kell lenniük. A negyedik feszültség az, hogy még a késedelmes beterjesztés és tárgyalás ellenére sem mondható el, hogy komolyan hozzáfogtunk az államháztartási reform következetes végrehajtásához. Ugyanakkor mindkét párt ezt ígérte, s bizonyos szempontból ez gazdasági szükségszerűség. Az pedig majd a későbbiek során beható vizsgálódást igényel, hogy vajon az 1995-ös büdzsé tekintehtő- e egy új gazdaságpolitika nyitányának és bizonyítékának. Az ötödik felmerülő tisztázatlanság — s talán ez sem fordult elő már az utóbbi két évben —, hogy az adótörvények tárgyalása november közepén kezdődik (!!) csak el. Márpedig ez ugyanakkor azt is jelenti, hogy elfogadott adótörvényeink leghamarabb december közepére lesznek, s magának a költségvetésnek a tárgyalását úgy fogjuk nagyrészt lefolytatni, hogy nem lehetünk biztosak a bevételi lehetőségekben. Kicsit bizarr, hogy ugyanakkor a magát liberálisnak nevező SZDSZ a kampányban adózási alkotmányról beszélt, azaz arról a szándékáról, hogy az adótörvényeknek hosszú évekre állandóan, stabilan kell funkcionálniuk. Ilyen kapkodásban ez az igénybeteljesülés a csodával határos lenne. Márpedig csodák ritkán történnek. Sok elemző — egyetértve a Pénzügyminisztérium képviselőinek véleményével — felveti azt a kritikát, hogy nem kellett volna a pótköltségvetésre oly sok erőt és időt fecsérelni. Ebben sok igazság van, különösen azt is figyelembe véve, hogy maga a pótköltségvetés részben a beterjesztést megelőzően, részben a vita során jórészt már csak szimoblikussá vált, tényleges komoly változtatások jószerivel már nem is maradtak benne a végére. Talán leginkább az áfa-emelést (a kormány javaslatára az MSZP és az SZDSZ-frakció 10 százalékról 12 százalékra emelte az áfa alsó kulcsát) lehetne említeni, csakhogy az 1995. január 1-jével lép hatályba. Jogilag egy kicsit furcsa és érthetetlen egy folyó évi folyamatokat korrigáló pótköltségvetésben egy következő évben hatályba lépő adóemelést kodifikálni. Négy hónappal a szocialista-szabaddemokrata kormány hivatalba lépést követően még Horn Gyula értékelésében is a kormány csak közepest kapott. Nem hiszem, hogy a 133 nap elteltével nagyon sok minden változott. Talán csak annyi, hogy a 133 nap sem volt annyira dicsőséges. Máuli László
