Új Kelet, 1994. november (1. évfolyam, 189-214. szám)

1994-11-11 / 198. szám

2 nri rÄi n rÄl rv 1994. november 11., péntek BELFOLD-KULFOLD UJ KELET Az SZDSZ optimista Az SZDSZ optimista az önkormányzati választások eredményét illetően. Ezt Pető Iván jelentette ki Székesfehérvárott, amikor bemutatta Észak-Dunántúl szabaddemokrata polgármesterjelöltjeit. A pártelnök kifejtette: az SZDSZ a par­lamenti választásokhoz hasonló mértékű támogatottság megszerzését tűzte ki célként. Miskolcon és Szombathelyen már össze is gyűjtötte a szükséges aján­lásokat a párt polgármesterjelöltje — közölte Pető Iván. A Fidesz a külpolitikáról A kormányzat külpolitikájára főként a látszat jellemző — nyilatkozta Rockenbauer Zoltán. A Fidesz-képviselő pártja sajtótájékoztatóján elmondta: a Hom-kabinet NATO-val kapcsolatos ténykedése sem egyértelmű, hiszen sza­vakban a NATO mellett kötelezte el magát, ám gyakorlatban ellentétesen cse­lekszik. Például nem vett részt a Partnerség a békéért program hadgyakorlata­in, nevetséges érvekre hivatkozva. Németh Zsolt pedig elmondta: a magyar kormány érzéketlen a határon túli magyarokkal kapcsolatban. Az MDF kritizálja a döntéseket Az MDF elnökségét aggodalommal tölti el az Alkotmánybíróság döntése, miszerint az országgyűlési képviselő egyben polgármester is lehet. Herényi Károly MDF-szóvivő szerint az Alkotmánybíróság egy korábbi döntését vál­toztatta meg, ami példátlan és ezzel a kabinet elvárásait szolgálja. A szóvivő elmondta, hogy az expó-vita során kiderült: az expó-pártiak a nemzet hosszútávú érdekeit szolgálják, míg az ellenzők a napi politikai érdekeknek rendelik azt alá. Püspökök levele Fodor Gáborhoz A katolikus, a református és az evangélikus egyház iskolaügyekkel megbí­zott püspökei nyílt levelet intéztek Fodor Gáborhoz. Ebben azért tiltakoznak, mert a művelődési miniszter tévesen tájékoztatta a nyilvánosságot az egyházi iskolákról. Fodor Gábor egy rádió- és lapinterjúban azt mondotta, hogy az egy­házi iskolák növendékeinek tanulmányait teljesen állami pénzből fedezik. A három egyházi méltóság ezt levelében cáfolta. Amerikai politikus a NATO-tagságról Az Egyesült Államok azt szeretné, ha a NATO a jövő hónapban világos po­litikai nyilatkozatot tenne arról, hogy azonnal felveszi tagjai közé a közép- és kelet-európai országokat, amint bebizonyítják, hogy készek a tagságra. Ezt Joseph Kruzel, az amerikai Védelmi Minisztérium helyettes államtitkára jelen­tette ki Budapesten. A politikus azonban hozzátette, hogy „a térség egyik álla­ma sem eléggé érett a tagságra”. Kruzel szerint Oroszországot fel kell készíteni arra, hogy szomszédait felveszik a NATO-ba. Májgyulladásjárvány Pápán Fertőző májgyulladásjárvány van Pápán: naponta 3-4 új beteget regisztrál­nak. A helyi kórházban 30 hepatitiszes beteget kezelnek. A tiszti főorvos sze­rint a hepatitisz A-vírus eddig 52 gyereket és felnőttet fertőzött meg. Eddig nem találták meg a fertőzés gócpontját, bár azt már tudják, hogy a déli város­rész egyik iskolájában több gyerek is besárgult. A környéken mindenki védőoltást kapott. A tiszti főorvos szerint a járvány nem terjedt át más vidékre, bár három környező településen már találtak egy-egy beteget. Elvágtak egy telefonkábelt Néhány órára megszakadt az ország nemzetközi telefonösszeköttetése, mert egy ismeretlen munkagép szerda este elvágott egy optikai telefonkábelt Biatorbágynál. Nemcsak külföldöt, hanem számos hazai települést sem lehetett emiatt felhívni. A belföldi vonalak egy része még mindig néma. így Eszak- Dunántúlon a 22-es, 23-as, 33-as és 34-es körzetszámhoz tartozókkal, valamint Sopronnal egyelőre egyáltalán nem, vagy csak részlegesen lehet felvenni a kap­csolatot. A szakemberek az összeköttetések helyreállításán dolgoznak. A többség ellenzi az embargó feloldását A Biztonsági Tanács tagjainak többsége ellenezte azt az amerikai indítványt, hogy oldják föl a boszniai muzulmánokkal szembeni fegyverembargót. A szer­dán befejeződött kétnapos vitában az USA javaslatával csak Pakisztán, Omán, Nigéria és Dzsibuti képviselője értett egyet. Oroszország, Nagy-Britannia, Fran­ciaország és Kína elvetette a tilalom megszüntetésének tervét. Az AP hírügy­nökség úgy értesült, hogy az amerikai ENSZ-nagykövet egyelőre mégsem szán­dékozik visszavonni javaslatát. Szerb előretörés A boszniai szerbek sorra foglalják vissza a muzulmán offenzíva során észak­nyugaton elvesztett területeket, s néhány kilométerre megközelítették Bihac városát. A szerb katonai közlemény szerint Pritoka és a garbezi magaslat térsé­gében szorították vissza leginkább a kormányerőket. A muzulmánok viszont tüzérséggel támadták a Szarajevótól északra fekvő Ozren-hegységben lévő szerb vonalakat. Heves harcok dúlnak az észak-boszniai Doboj környékén is. Irak elismerte Kuvaitot Az iraki parlament után az államtanács is elismerve Kuvait szuverenitását, területi integritását és politikai függetlenségét, valamint az ENSZ által kijelölt közös határt. Az Öböl-háború befejezése után Irak ellen bevezetett ENSZ-em- bargó eltörlésének egyik feltétele volt Kuvait, a közös határ elismerése. Moszkva szerint a bagdadi döntés utat nyit az Irak elleni ENSZ-embargó feloldása előtt, javítja Irak külföldi megítélését, elősegíti a térség helyzetének gyors javulását. MSZP Megyénk 39 településén indít jelöl­tet a Munkáspárt. Mint azt tegnapi sajtótájékoztatójukon Krupica István­ná, a párt ügyvezető-alelnöke elmond­ta, ezeken a településeken összesen 134 jelölt pályázik az önkormányzati képviselő-testületi helyekre. Választási szövetséget a párt két alapszervezete kötött, a záhonyi és a porcsalmai, mégpedig a Szocialista Párttal. Néhány településen független jelölteket támogatnak. Krupicáné el­mondta, hogy tíz településen indít a Munkáspárt polgármesterjelöltet, Kál- mánházán, Nyírpazonyban, Geszteré- den, Mándon, Szamosszegen, Tiszalö- kön, Tisztaberekén, Paszabon, Tisza- teleken és Záhonyban. Ismertették a megyei listákat is. A 10 ezer lakos alatti településeken a listavezető Bán György, őt követik dr. Kovács Sándor, Balogh Andrásné, Paca Mihály, Varga Imre. A 10 ezer lakos fölötti települések listáját Enyedi Sándorné vezeti, utána dr. Horváth Endre, Ignéczi Zoltán, Kórik Sándor, Filep Gábor következik. Tíz megyei jelöltnek már megvan a jelöléshez szükséges ajánlása. Ezek után Mikulás Tamás, a városi szervezet ügyvezető elnöke vette át a szót, aki elmondta, hogy Nyíregyházán mind a 20 egyéni választókerületben indít jelöltet a Munkáspárt. A jelöltek átlagéletkora alig haladja meg a 40 évet. A párt a városban polgármester­jelöltet nem állít. 1. választási körzet: Molnár László- né, 2. vk.: Szilvási András, 3. vk: Do­rogi László, 4. vk.: Szabó Zoltán, 5. vk.: Titi Józsefné, 6. vk.: Varga Mihályné, 7. vk.: Bácskái Imréné, 8. vk.: Mester Gyula, 9. vk.: Dr. Horváth Endre, 10. vk.: Dr. Horváthné Kovács Zsuzsa, 11. vk.: Kovács Pál, 12. vk.: Mikulás Ta­más, 13. vk.: Pongó Ernő, 14. vk.: Sza­bó Sándor, 15. vk.: Szemán István, 16. vk.: Nagy János, 17. vk.: Horváth Imre, 18. vk.: Tóth Antal, 19. vk.: Szabó Sándorné, 20. vk.: Kulcs Károly. ÁllcEEiipolgári jogon jár a gyed (Folytatás az I. oldalról) Héthy Lajos munkaügyi minisztériumi államtitkár elmondta, hogy november 14- éig kellett átnyújtani a szociális partnerek­nek a társadalmi-gazdasági ügyekkel kap­csolatos javaslatokat. A kormány tartotta a határidőt, s ma el is készítette a végső szöveget. A dokumentum két részből áll, az első fele egy négyéves ciklusra szóló szerződéstervezet, mely általános érvényű megállapításokat tartalmaz. Szól a kor­mányzati célokról, irányokról, átfogó po­litikai, stratégiai kérdésekről. A dokumen­tum második része a jövő évre vonatkozó konkrétabb tervezet. Évente a kormány­zati ciklus végéig újabb javaslatok szület­nek, melyek a dokumentum első részéhez kapcsolódnak. Újságírói kérdésre elmond­ta, hogy az ET-ben eddig is születtek meg­állapodások, de zömmel nem ezek jelen­tek meg a sajtóban, hanem az ellentéteket mutatták be. Az államtitkár bízik abban, hogy a mostani javaslat is megértésre ta­lál, s nemcsak a sarokszámokban, hanem a részkérdésekben is sikerül megegyezni. Nem tartaná tragédiának azt sem, ha egy­két pontban nem születne megállapodás. Forró Evelyn kormányszóvivő elmond­ta, hogy 1995-től módosítani fogják a ta­nítók, a konduktor tanítók és az óvodape­dagógusok képzését. Az eddigi hároméves tanulás helyett négy évet kell majd eltöl- teniük az iskolapadban. Olyan tanítókat fognak képezni, akik alkalmasak lesznek az első 6 osztály nevelésére, tanítására. Az első négy osztályban valamennyi tantár­gyat kell tudni tanítaniuk, míg az ötödik, hatodik osztályban legalább egy művelt­ségi terület oktatási-nevelési feladatait kell ellátniuk. Az új képzési rend bevezetése mintegy harmincnyolcezer tanítót érint — ez a pedagógus társadalom egynegyede —, valamint a felsőoktatásban tanulók mintegy tíz százalékát.(Helyi vonatkozá­sú részletek a Közelkép első oldalán) A kormány elfogadta Magyarország és a NATO közötti egyéni partnerségi prog­ram magyar ajánlatát. Ezt a jövő kedden fogja átadni külügyminiszterünk Brüsszel­ben. E programot és a békepartnerség- program keretdokumentumának megerő­sítését célzó országgyűlési határozatterve­zetet rövidesen a parlament elé terjeszti a kormány. Ezt már korábban is meg kellett volna tenni, de az előző kormány a válasz­tások miatt már nem tartotta szükséges­nek. A kormány az országgyűlés elé terjesz­ti a halálbüntetés eltörlését kimondó tör­vényjavaslatot. Hazánk az országgyűlés egy korábbi határozata alapján már csat­lakozott ahhoz a jegyzőkönyvhöz, mely nemzetközi jogi értelemben ez év máju­sában hazánkra nézve is hatályba lépett. Ahhoz, hogy ez a belső jog részévé is vál­jon, ki kell hirdetni a jegyzőkönyvet. Alapvető emberi jogról, az élethez való jogról van szó, amit csak törvényi szinten szabályozhatnak. Ez összhangban van az alkotmánnyal, így újabb alkotmánymódo­sításra nem lesz szükség. A kormány rendeletet alkotott a ma- gyar-cseh növényvédelmi együttműkö­désről és az állategészségügyi egyez­ményről. Elfogadta hazánk vízügyi poli­tikájának fő elveit. A törvényjavaslatot rövidesen a parlament elé terjeszti. Ren­deletet alkotott továbbá a jövő évre szóló országos statisztikai adatgyűjtési program­ról. Ez minden statisztikai adatszolgálta­tóra vonatkozik. Egyidejűleg tárgyalt a kormány a Központi Statisztikai Hivatal fejlesztéseinek főbb irányairól. A megva­lósítás lehetőségeire évente fognak vissza­térni, mivel most csak távlati elképzelé­sek születtek. zmeskall Költségvetés(i) hiány A Horn-kormány első költségvetési évében olyan precedens történhet, ami sem az Antall- sem a Boross-kormány alatt soha nem esett meg. A helyzet mai állása szerint ugyanis könnyen előfordulhat, hogy jóváhagyott költségvetés nélkül vá­gunk neki az 1995-ös évnek. Nem tragé­dia ez — cáfolják meg a néhány évvel ezelőtti ellenzéki véleményüket a mai kor­mánypártok képviselői, az MSZP és az SZDSZ illetékes politikusai. Vajon igazuk van-e? A továbbiakban hat tényezőt sorolnék fel, alátámasztva azt a sommás véleményt, hogy nem ez dönti el a magyar gazdaság sorsát, de a költségvetés hiánya ugyanak­kor mégis nagyon komoly negatív követ­kezményekkel járhat. Először is rendkívül ellentmondásos helyzet alakult ki az érdekegyeztetés szempontjából. Miközben a kormányzó pártok, különösen a magukat szociálde­mokratáknak valló szocialisták, a válasz­tási kampányban állandóan hangsúlyoz­ták, hogy nekik az emberek véleménye, a különböző civil egyesületek és szakszer­vezetek álláspontja kulcsfontosságú, s ve­lük folyamatos párbeszédre, egyeztetésre törekszenek, ezzel szemben a beterjesztett költségvetés mögött nincs ÉT-jóváhagyás. Ennek a párbeszédnek a betetőződése az a társadalmi-gazdasági megállapodás (TGM) lett volna, amelynek szükségessé­gét a kampányban (és korábban is) legerőteljesebben a Fidesz képviselte. Namármost ez a hosszabb távú megálla­podás mindenfajta határidő ellenére mind a mai napig nem született meg, sőt, nem elhanyagolható annak az esélye, hogy nem is fog. Ezen túlmutató, de majdnem ilyen súlyú a jövő évi költségvetésre történő rá- bólintás a szakszervezetek részéről. Saj­nos — s ezért folyik az ádáz vita a sajtó nyilvánossága előtt az érdekvédelmi képviselők és a kormány képviselői kö­zött — ez a megállapodás sem született meg a költségvetési törvényjavaslat beter­jesztése előtt. Márpedig — s erre volt már precedens — semmiképp sem szerencsés a parlamentben olyan anyagot tárgyalni, amely nem egyeztetett, s könnyen „moz­gó célponttá” válhat egy későbbi, az eset­leges megállapodás esetén beterjesztett módosító csomag következtében. A második alapvető probléma az az üzenet, amelyet egy költségvetéshiányos állapot üzen a nemzetközi közvélemény­nek. Nem szabad ennek a jelentőségét le­becsülnünk, mert egyrészt az óriási kül­földi adósságaink miatt korántsem közöm­bös a fejlett világ rólunk alkotott vélemé­nye, másrészt állítólag az Európai Unió felé törekszünk. Bármennyire is kozmeti­kázzuk és magyarázzuk azt az állapotot, hogy nincs esetleg az országnak decem­berben elfogadott jövő évi költségvetése, a tény önmagáért beszél. Látni kell ugyan­akkor azt is, hogy a korábbi közös, a „vi­segrádi országokkal” együtt történő csat­lakozás helyett egyre inkább az egyenkénti csatlakozás esélyei fokozódnak. A leg­utóbbi példa erre Vaclav Havel cseh el­nöknek a közelmúltbeli hazánkban tett lá­togatása alkalmával tett kijelentése. A harmadik gond az, hogy a jövő évi költségvetés nélkül nem nagyon lehet ön- kormányzati büdzséket készíteni az 1995- ös évre. Nem elég, hogy az abszurd időpontra, az ezüstvasárnapra terevezett önkormányzati választás egyébként is ab­normális helyzetet idéz elő, de ezzel még tovább fokozhatja a kormány a meglévő bizonytalanságot. A bevételek pontos is­merete nélkül pedig felelőtlenség a kiadá­sokat megtervezni. Márpedig elméletileg november 30-ig az önkormányzati költ­ségvetéseknek készen kell lenniük. A negyedik feszültség az, hogy még a késedelmes beterjesztés és tárgyalás elle­nére sem mondható el, hogy komolyan hoz­záfogtunk az államháztartási reform követ­kezetes végrehajtásához. Ugyanakkor mindkét párt ezt ígérte, s bizonyos szem­pontból ez gazdasági szükségszerűség. Az pedig majd a későbbiek során beható vizs­gálódást igényel, hogy vajon az 1995-ös büdzsé tekintehtő- e egy új gazdaságpoliti­ka nyitányának és bizonyítékának. Az ötödik felmerülő tisztázatlanság — s talán ez sem fordult elő már az utóbbi két évben —, hogy az adótörvények tár­gyalása november közepén kezdődik (!!) csak el. Márpedig ez ugyanakkor azt is jelenti, hogy elfogadott adótörvényeink leghamarabb december közepére lesznek, s magának a költségvetésnek a tárgyalá­sát úgy fogjuk nagyrészt lefolytatni, hogy nem lehetünk biztosak a bevételi lehető­ségekben. Kicsit bizarr, hogy ugyanakkor a magát liberálisnak nevező SZDSZ a kampányban adózási alkotmányról be­szélt, azaz arról a szándékáról, hogy az adótörvényeknek hosszú évekre állandó­an, stabilan kell funkcionálniuk. Ilyen kap­kodásban ez az igénybeteljesülés a cso­dával határos lenne. Márpedig csodák rit­kán történnek. Sok elemző — egyetértve a Pénzügy­minisztérium képviselőinek véleményével — felveti azt a kritikát, hogy nem kellett volna a pótköltségvetésre oly sok erőt és időt fecsérelni. Ebben sok igazság van, különösen azt is figyelembe véve, hogy maga a pótköltségvetés részben a beter­jesztést megelőzően, részben a vita során jórészt már csak szimoblikussá vált, tény­leges komoly változtatások jószerivel már nem is maradtak benne a végére. Talán leginkább az áfa-emelést (a kormány ja­vaslatára az MSZP és az SZDSZ-frakció 10 százalékról 12 százalékra emelte az áfa alsó kulcsát) lehetne említeni, csakhogy az 1995. január 1-jével lép hatályba. Jogi­lag egy kicsit furcsa és érthetetlen egy fo­lyó évi folyamatokat korrigáló pótköltség­vetésben egy következő évben hatályba lépő adóemelést kodifikálni. Négy hónappal a szocialista-szabadde­mokrata kormány hivatalba lépést köve­tően még Horn Gyula értékelésében is a kormány csak közepest kapott. Nem hi­szem, hogy a 133 nap elteltével nagyon sok minden változott. Talán csak annyi, hogy a 133 nap sem volt annyira dicső­séges. Máuli László

Next

/
Oldalképek
Tartalom