Új Kelet, 1994. október (1. évfolyam, 163-188. szám)

1994-10-28 / 186. szám

II KÖZELKÉP 1994. október 28., péntek AR SORBAN t Regionális belgyógyász­konferenciát rendeznek ma dél­előtt kilenctől a Váci Mihály Művelődési Központban. t Választások Magyaror­szágon címmel nyitják meg ma délelőtt 11 órakor azt a kiállítást, melyet a megyeházán láthat a nagyérdemű. t Ülésezik a megyei munka­ügyi tanács a mai napon délelőtt kilenctől a nyíregyházi kiren­deltségükön. t Városismereti versenyt rendez a Nyírségi gyermekúnió 29-én reggel kilenctől délután négyig az általános iskolások számára a Kölyökvárban. t Kállay Miklós mellszob­rának avatására kerül sor szom­baton 11 órától a Bessenyei téren. t Julika néni mesél a címe a Mesekert Bábszínház bemu­tató előadásának, melyre vasár­nap 10 órára várják az érdek­lődőket. t A Narancs Zselé Film­klubban Fábri Zoltán életműso­rozatának filmjét 18 órától vetí­tik. A Huszárik Zoltán Filmklub­ban a Budapest Film kínálatából válogattak. Az eredmény ugyan­csak hétfőn, de este nyolctól látható a művelődési központ hangversenytermében. t A kisállattenyésztésről, legelőgazdálkodásról és az agro­meteorológiáról tart előadást dr. Oláh Imre főiskolai tanár 28-án a Jurányi TIT Centrumban. t Csuhéjfonó tanfolyamot indít a Városmajori Közösségi Ház, elsősorban óvónőknek, ta­nítónőknek, november 2-án dél­után fél öttől. A jelentkezők mindössze ezerkétszáz forintért harminc óra alatt elsajátíthatják mindazt az alapfogást, ami a karkötő, kosár vagy más haszná­lati tárgyak elkészítéséhez szük­séges. t A Megyei Munkaügyi Tanácsok III. Regionális Talál­kozójára várja vendégeit a mun­kaügyi tanács és a megyei mun­kaügyi központ november 3-4- én a Hotel Centrálba. t Orientalium dignitas, azaz XIII. Leó pápa apostoli le­velének centenáriumán rendez tudományos szimpóziumot a Szent Athanáz Görög Katolikus Hittudományi Főiskola novem­ber 2-től 5-ig. A Keleti Kong­regáció védnöksége alatt és a Pá­pai Keleti Intézet támogató együttműködésével létrejött ren­dezvény másodikán délután fél négykor kezdődik a városháza dísztermében. A következő napokban pedig tíz ország ven­dégei tartanak előadásokat. Függetlenek egyesült erővel- 1990-ben a helyi választásokon hét független jelölt került a nyír­egyházi képviselő-testületbe úgy, hogy mindannyian „magányos farkasként” indultak el a választá­si küzdelemben, minden támogatás nélkül. Sajnos, ez a testületben később is látszott, mivel a pártok túlsúlya miatt a függetlenek idő­közben kialakult frakciója nem ka­pott megfelelő hangot. Most más­képp szeretnénk! Megalakult - öt jelenlegi független képviselő (Bé­res József, Jaczkó Pál, dr. Soltész János, Szűcs István, dr. Zilahi József) kezdeményezésére — a Független Képviselők Egyesülete. Az egyesület megkereste a város­ban azokat az ismert, köztisztelet­nek örvendő független személyi­ségeket, akik egyetlen pártnak sem elkötelezettjei és vállalják a meg­méretést a választásokon. Nemrég tartotta bemutatkozó sajtótájékoztatóját az egyesület, s ott bejelentették: a városnak mind a húsz választókerületében állíta­nak független jelöltet! Egyben be­mutatták a sajtó képviselőinek a függetlenek egyesületének polgár­mesterjelöltjét, dr. Zilahi Józsefet, aki jelenleg a megyei közgyűlés al- elnöke, s a nyíregyházi közgyűlés tagja. Zilahi József elmondta: az erők Nyíregyházán a Független Kép­viselők Egyesülete dr. Zilahi Józse­fet, a megyei közgyűlés alelnökét, a városi közgyűlés független kép­viselőjét jelölte meg mint polgár­mesterjelöltet a decemberi helyha­tósági választásokra. A megye és a város régóta közismert, tekintélyes személyiségéről van szó, akit 1990- ben helyi választókerületében, a nyíregyházi Kertvárosban a város­ban induló összes egyéni jelölt kö­zül a legmagasabb szavazati arány­nyal választottak meg a polgárok. A polgármesterjelölt 58 éves, a műszaki tudományok doktora, az Ybl Miklós Műszaki Főiskola címzetes docense. A nyíregyházi Kertváros szülötte, „ide is nősül­tem” — mondja, két gyermeke kö­zül a lánya építőmérnök, a fia or­vos, a debreceni 1. számú belgyó­gyászati klinikán dolgozik. 31 éve­sen lett tervosztály vezető főmérnök a megyei tanácson, majd az építési illetve a műszaki főosztályt vezette 1990-ig, mikor is a megyei közgyű­lés alelnökévé választatták. — Nyíregyháza: szívügyem — mondja higgadtan —, mert tudom, hogy mennyi tennivaló van a város­ban. Visszatekintve az elmúlt időre: az utóbbi két évben odajutottunk, hogy éppen csak működtetni lehe­tett a várost és intézményeit. A fej­lődés megállt. Álláspontom szerint az új városvezetés sem lesz könnyű helyzetben, eleinte csak az alapvető feladatok megoldása jöhet szóba, a város talpon tartása. Igen szerény, lakossági együttműködéssel meg­valósított fejlesztésekről lehet szó legfeljebb. Viszont arra lehet kon­centrálni, hogy a város életét meg­határozó koncepciókat kell kidol­gozni, amelyek hosszú távúak.. Ilyen igen fontos feladat a város közlekedési rendszerének minősé­gijavítása, az úthálózat kiépítettsé­gének alapvető fejlesztése úgy, hogy a közművek is kerüljenek min­denhol a földbe. Ez a belterületre vonatkozik, a külterületeken meg­felelő közműpótló létesítményeket kell építeni. Nagyon fontos feladat ugyancsak a város életére és egész imázsára kiható kulturális és sport­intézmények fenntartása és lehető­ség szerinti fejlesztése. Itt van a színházunk, amely igen jó nevű országszerte — kiemelten kell tá­mogatni! Vagy a sport, azon belül például a foci. Nyíregyházának vagy másfél évtizede igen rangos futballélete volt — ezt feltétlenül vissza kell hozni! Az oktatás, a pedagógusok hely­zete ugyancsak kiemelten kezelen­dő: sok olyan iskolánk van például, ahol létfontosságú dolgok hiányoz­nak, a tanítás csak a pedagógusok áldozatvállalása révén színvonalas. E téren lépni kell, a régi iskoláknak, ahol szükséges, tornatermet, kor­szerű éttermet kell kapniuk, nem beszélve az egyéb tárgyi feltéte­lekről... Sok mindenről lehetne még be­szélni, sok a megoldandó feladat. A munkanélküliség súlyos gond! Saj­nos, sok a szakképzetlen emberünk. A városnak az átlagosnál jóval nagyobb részt kell vállalnia e téren. Vagy itt van a számomra igen lényeges kérdés: a város ápoltsága, külleme. E téren sokkal többet kell tennnie a városvezetésnek: ne láthasson a belvárosban omladozó falakat a járókelő, ne legyen ápo­latlan a közterület — s persze, a magánterület se. A polgároknak is szívügyévé kell tenni mindezt—de előbb a városnak kell megtennie, amit megtehet. (-) Megújul decemberben a váro­si közgyűlés is összefogása a cél, olyan személyi­ségek támogatása, akik a saját la­kókörzetükben, választókerületük­ben, sőt, az egész városban ismert, népszerű, hiteles emberek. A füg­getlenek arra vállalkoznak, hogy a város fejlődését segítsék a maguk eszközeivel, kulturális, oktatási, gazdasági téren vagy éppen a sport területén (egyik fontos céljuk pél­dául, hogy a nyíregyházi labdarú­gás ismét az évekkel ezelőtti fényét visszakapja...). „Minden párttól egyforma távolságban és egyfor­ma közelségben állunk, nem aka­runk belemenni semmiféle elvtelen alkuba” — mondta a polgármes­terjelölt. Jaczkó Pál, a jelenlegi közgyűlés korelnöke, aki évtizedek óta kép­viseli a lakosság érdekeit a város vezető testületében, hozzáfűzte: „Azt szeretnénk, ha legalább any- nyi független képviselője lenne a városnak, mint volt, de jelöltjeink névsorát tekintve komoly esélyünk van arra, hogy jóval többen le­szünk!” Az újságírók megkérdezték: ki mellé csatlakoznak majd a függet­lenek a közgyűlésben? A válasz tö­mör volt: mindig azokhoz, akik a városlakók számára legkedvezőbb álláspontot képviselik. Dr. Soltész János ehhez hozzátette: így, szer­vezetten, együttesen fellépve a függetlenek komoly erőt jelente­nek majd a közgyűlésben, minden­képpen számolni kell velük. Dr. Zilahi József kijelentette: nehogy azt higgye valaki, hogy csak má­sok elképzeléseinek támogatása lesz a feladata a függetlenek cso­portjának: igyekszünk minél több önálló javaslattal élni, kidolgozott, átgondolt terveket szándékozunk előterjeszteni — és részt veszünk azok gyakorlati megvalósításában is! A tájékoztatón természetesen azt is tudakolták a sajtó képviselői: mennyi pénzt szándékoznak a kampányra költeni a függetlenek, és honnan veszik azt? A válaszból kiderült: természetesen nem áll mögöttük semmilyen pártkassza, együttes erővel teremtik elő a Választási IZákwY 17VI) Mindig vállalkozó szellemű voltam Igényesen berendezett lakás­ban fogad bennünket dr. Kokas Attila szülész-nőgyógyász főor­vos. Kiegyensúlyozottság és a nyugalom légköre veszi körül. Csendes, de határozott ember benyomását kelti. — Főorvos Úr! Legyünk túl a magánéletére vonatkozó kérdés­körön: mondjon néhány szót önmagáról! — Szabolcs szülötte vagyok, balsai származású, negyven éve élek Nyíregyházán. Nem régen léptem át ötvenedik életévemet, nős vagyok, két gyermekem van. Huszonnyolc éve dolgozom szü­lész-nőgyógyászként, közel húsz éve főorvosként. Ez az első mun­kahelyem, aminek természete­sen előnyei és hátrányai is van­nak. Szakmámban sikeresnek ér­zem magam, munkámat állandó, folyamatos szolgálatnak tekin­tem, vállalva ezzel magánéleti és családi hátrányokat is. Családom megértő, kiváló hátteret biztosít munkámhoz. — Hallhatnánk valamit erről a munkáról? — Több ezer gyermeknek se­gítettem világra jönni. Olyan kis­mamák is szültek már nálam, akik az én felügyeletem alatt szü­lettek. Az új élet születése min­dig örömöt jelent a számomra, de sajnos a siker mellett ott a ku­darc lehetősége is, és ezek jó ré­sze nem vezethető vissza szak­mai hiányosságokra. A szülész számára igazi siker az, ha egész­séges gyermek születik. A ku­darcot nehezen viselem, a prob­lémákat állandóan magammal hordom, és nem nyugszom ad­dig, míg megoldást nem találok. — Milyen kórházi körülmé­nyek között dolgozik? — Egy kettőszázágyas osztály másodfőorvosa vagyok. A kór­ház egészének fejlődéséhez ké­pest a szülészet nem áll azon a szinten, ahol kellene. Régi épü­letben dolgozunk. Műszerezett­ségünk nincs a csúcson, de a me­legszükségesebb anyagiakat. Hogy mennyi lesz ez, az menet közben derül ki — egy biztos: nem annyi, mint egy-egy pártnál... A Független Képviselők Egye­sületének képviselőjelöltjei a választókerületek sorrendjében: 1. Péter László üzemvezető 2. Dr. Soltész János háziorvos 3. Dr. Tamás István háziorvos 4. Dr. Fodor József nyugdíjas 5. Szatmári Miklós nyugdíjas 6. Dr. Kopcsa István sebész főorvos 7. Földesi István címzetes ál­talános iskolai igazgató 8. Béni Mihály ÁFÉSZ-elnök 9. Tamavölgyi György főszer­kesztő 10. Gégény János középiskolai igazgató 11. Gyurics József ügyvezető igazgató 12. Dr. Zilahi József a megyei közgyűlés alelnöke 13. Giba Tamás építőmérnök 14. Jaczkó Pál nyugdíjas isko­laigazgató 15. Dr. Kokas Attila szülész főorvos 16. Kalotai László IBUSZ-igaz­gató 17. Dr. Dicső Ferenc gyer­mekgyógyász szakfőorvos 18. Béres József irodavezető­helyettes 19. Rusin József igazgató 20. Szűcs István megyei mentő­szolgálati szolgálatvezető. ifi IST E Maradjunk még kicsit kint Sóstón. A Krúdy Szálló a Sóstó legjelesebb építménye. Bár az el­múlt 80 év alatt az épületet több­ször átalakították, a századelő hangulatát azonban megőrizte. Az épület II. osztályba sorolt szálloda, húsz szobája, étterme és presszója van (illetve volt, amíg működött). A Sótón zajló élet régebben mindig a létesítmény­hez kapcsolódott. Krúdy Gyula, a Sóstó szerelmese így emléke­zik vissza az itt zajló életre: „Jó hely volt a virrasztáshoz a sóstói fürdő. Itt általában csak a tölgy­fák bogarai, a nagybajuszú cincérek mentek aludni. A kis sóstói fürdőben robbant ki min­den virtus a magyarból, ami szép megmaradt számára apáiból. Ha nem volt kártya, volt lányszök- tetés, vagy velencei éj a tavon.” E heti kérdésünk: A mai, eklektikus stílusban mikor adták át a szállót? Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése a következő volt: — A kultúrpark 1974-ben létesült. — A parkmúzeumot 1979-ben adták át. A jó megfejtést beküldők közül Garai Bea nevét sorsoltuk ki, aki december elsejétől három hónapon át ingyen megkapja lapunkat. Megfejtéseiket jövő hét szer­dáig a következő címre küldjék el: Nyíregyháza Tüzér u. 2. gyei kórházak elvárásainak meg­felel. Az új beruházás befejezése után modem épületben folytat­hatjuk a munkát, felfrissítjük a műszerparkot, remélem, hogy ezáltal dinamikusabbá válik a fejlődés a szülészeti ellátás területén. — Ón magánpraxist is folytat. — Mindig vállalkozó szelle­mű voltam. Magánrendelésemet 1983-ban indítottam be, ami ter­mészetesen nem tetszett az akko­ri társadalmi vezetésnek. Ennek a rendelési formának két nagy előnye mindenképpen van. Egy­részt bensőségesebb a viszony a beteggel, mint egy tömegren­delésen, másrészt nem zavarja senki és semmi az ellátást. Úgy érzem, hogy a nők — mint szak­embert — elfogadnak. — Úgy gondolom, nem sértő a minősítés, ha azt mondom, hogy Ón egy menő orvos. Ennek ellenére indul a közelgő önkor­mányzati válsztásokon a Füg­getlen Képviselők Egyesületének támogatását élvezve. Hogyan tudja majd összeegyeztetni az eddigi—Ón által folyamatosnak nevezett—szolgálatot egy másik folyamatos szolgálattal? — Jelöltségem nem az én alapötletem volt. Az egyesület keresett fel, és kértek, hogy vál­laljak jelöltséget. Néhány nap gondolkodás után döntöttem. Sok év alatt megtanultam úgy szolgálni, ahogy azt a köz elvár­ja, képes vagyok arra, hogy az egyéni érdekeket háttérbe szorít­sam. Úgy érzem, képviselőként tenni tudok valamit azért, hogy a jövőben ne ideológiai alapon, hanem pragmatikus alapon dől­jenek el kérdések. Szociális és egészségügyi területen kívánok dolgozni, és ha megtalálom a megfelelő arányokat, a két terület nem megy egymás rovására. Ideológiamentes közszereplést szeretnék, és a többség által ki­alakított véleményt képviselni. Szükségesnek tartom a polgárok szerepét fokozni a város éle­tében, közelíteni kell az em­berekhez, és a tehetősebb pol­gárokat jobban be kell vonni a város életének keringésébe. Választóim számára ellen­őrizhetővé fogom magam tenni, és ha nem felelek meg az elvárá­soknak, ennek konzekvenciáját levonom, visszavonulok. Nem politikai karriert akarok befutni, jelöltségem nem jelent egziszten­ciális kérdést—választóim érde­keit fogom képviselni. A 15-ös számú választóke­rületben fogok indulni, melyet a Bethlen Gábor utca, a Vasgyár utca, a Petőfi utca, az Arany Já­nos utca, a Kígyó utca, a Virág utca, a Kürt utca és a Bessenyei tér határol. F. Sipos József

Next

/
Oldalképek
Tartalom