Új Kelet, 1994. október (1. évfolyam, 163-188. szám)
1994-10-12 / 172. szám
UJ KELET 1994. október 12.. szerda 5 Természetvédelmi területek megyénkben (4. rész) A baktalórántházi érdi Az erdő védetté nyilvánítását egyrészt az tette szükségessé 1977-ben, hogy itt viszonylag nagy területen maradt fenn a Nyírségre egykor jellemző gyertyánostölgyes erdőtípus természetes körülmények között. Másrészt az erdészeti növénynemesítéshez is szükség volt a kiváló genetikai tulajdonságú tölgyesek megőrzésére. A két fafajhoz — a gyertyánhoz és a kocsányos tölgyhöz — társul a mezei juhar, a mezei szil, a madárcseresznye, valamint a különleges, balkáni eredetű ezüsthárs. A lágyszárú növények közül megtalálható itt a ritka debreceni csor- molya. illetve az Alföldön kevésbé gyakori fajok, amelyek a környező hegyekből húzódtak lejjebb. Ilyen például a szagos müge, a gombernyő, a kapot- nyak, az erdei varázslófű, a borzasimo- la, a gumós fogasír, az odvas és az ujjas keltike. Nagy az erdő gombaállománya is. A laskagombától a gyilkos galócáig több fajt találunk itt. Az állatvilágot az apró rovarok mellett számos énekesmadár képviseli, de ragadozók is fészkelnek errefelé, mint például az egerészölyv, a héja, vagy a darázsölyv. A nagyobb állatok közül az őzzel találkozhatnak a szerencsés turisták, esetleg vaddisznót is láthatnak. Nagy gyöngyházlepke Kabos Laci Nyíregyházán Az örökifjú Kabos László lép fel október 19-én szerdán este a Városi Művelődési Központ hangversenytermében. Az örökzöld melódiákkal és mai slágerekkel tarkított show címe: „Ma este mindenki az én vendégem”. Vendégként közreműködik a műsorban Tremli Erzsébet, a ’93-as egri Táncdalfesztivál egyik győztese, zongorán kísér Balassa Tamás. A kétszáz forintos belépő — kedd kivételével — naponta 15-től 19 óráig váltható a VMK jegypénztárában. A kapcsolatokat a zene teremtette A Zenei Világnap alkalmából október elején előadás-sorozatot tartottak a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola ének-zene tanszékén. Erre a rendezvényre érkezett Lipcséből Dr. Karla Schöne, hogy napjaink német zeneoktatásáról beszéljen. — Most jár először Magyarországon, tanárnő? — Első alkalommal 1982-ben voltam egy egyetemistákból álló csoporttal, és most is egy kórussal utaztam ide. — Melyik iskolából érkeztek? — Másfél éve a lipcsei egyetemen dolgozom, s az ottani diákjaimmal jöttem. Az egyetem neveléstudományi fakultásának általános tanárképzési részlegén előadásokat és szemináriumokat tartok módszertanból. Ezenkívül látogatást szervezek iskolákba. — Ezek gyakorlóiskolák? — Nem, teljesen átlagosak, átlagos taLevéltári Napok Ebben az évben második alkalommal rendezik meg a nyíregyházi Jósa András Múzeumban a Nemzetközi Levéltári Napokat. A részletes programról Hen- zsel Ágota, a Levéltár igazgatóhelyettese tájékoztatott: — Neves vendégelőadókat hívtunk meg Ukrajnából, Romániából. A kapcsolatfelvétel már tavaly megkezdődött, többször voltunk már Beregszászon. Célunk, hogy az ottani levéltárban a megyére vonatkozó iratanyagban tájékozódjunk, forrásbázisunkat megnöveljük. — Egyik legnevesebb előadónk dr. Kovacsics József professzor, aki a történeti statisztikai helységnévtár szerkesztője, a közeljövőben Szabolcs-Szatmár- Bereg helységnévtárának összeállításán dolgozik majd. Rendezvényünk már tavaly felkeltette az illetékesek figyelmét, és nagy sikert aratott szakmai körökben. Idén is sok vendéget várunk. A rendezvénnyel egyidőben a múzeumban geneológiai (családtörténeti) kiállítás várja az érdeklődőket. Hajdú Gabriella nulókkal. Sőt, szándékosan mindig más intézménybe viszem a hallgatóimat, hogy minél több oktatási móddal ismerkedjenek meg. — Ismerik-e Németországban a Ko- dály-módszert, s Önnek mi a véleménye róla? — Természetesen ismert nálunk és használjuk is, de nem olyan intenzíven, mint Magyarországon. A Kodály-módszer nagyon átfogó, s a szolfézsoktatás csak egy része. Régen mi is szolmizációs hangokkal és kézjelről énekléssel kezdtük a zenei oktatást. A mai modern könyvekben azonban ez a módszer nincs benne. Mostanában, 1989 óta rengeteg új könyv érkezik a nyugati országokból. Én jónak tartom a korábbi módszert, szerintem azt kellene visszahozni. — Mi a legnagyobb különbség a két ország ének-zene oktatása között? — Magyarországon sokkal többet éneMegkezdődött a színházi évad a mátészalkai Városi Művelődési Központ „fogadószínházában”. Az első előadások már le is zajlottak — a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház és a budapesti Vidám Színpad vendégjátékaként — telt ház előtt. Tóth Tibort, a művelődési központ igazgatóját arra kértem: avasson be bennünket a fogadószínház „kulisszatitkaiba”... — Hogyan készül el a mátészalkai fogadószínház évadterve? — Az összeállítása — mint minden hasonló adottságú színházé — elég fáradságos és hosszas utánajárás eredménye. Egy ilyen típusú színház mint a mienk, „konyhanyelven” szólva abból tud „főzni”, amit a kőszínházak műsorra tűznek. Csak olyanokat, amelyeket pénzügyileg és mű- szakilag-technikailag meg tudunk valósítani, és az adott színház is hajlandó tájolni a darabbal. Ugyanakkor kellemes is a fogadószínház szerepe, hiszen — a korábbi hasonlatnál maradva—a „menüt ”, vagyis az évadot több színház sikeresnek ítélt előadásából állíthatjuk össze. — Kiket láthatunk Mátészalkán ebben az évadban és milyen előadásokkal? — Természetesen az idén is a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház szerepel a legtöbb előadással városunkban, szám szerint négy darabbal. Ezek a Móricz-bérlet- ben kerülnek bemutatásra: a Kasszasiker avagy kapom a bankot, A három nővér, a Jó estét nyár, jó estét szerelem és A revizor című előadásaink lesznek. A Jászai- bérletben is láthatják vendégeink ezeket az előadásokat, de ehhez még kapcsolódik a Klapka Sztárszínház előadásában A francia szobalány című vígjáték valamint a tatabányai Jászai Mari Színház két komédiája, a Téves kapcsolás és a Hal négyesben. Harmadik bérletünket Angyal Sándor kelnek, nagy szerepe van a népzenének, valamint itt intenzívebb a zeneelmélet tanítása. Nálunk az ének szakterületekre van osztva, ezek közül nagyon fontos a zenehallgatás. Ezenkívül a mi tantervűnkben sok a modern zene, a pop-rock, a kortárs zene. Magyarok közül Kodály Zoltán és Bartók Béla munkásságát tanítjuk. — Az előadáson túl más célja is van a látogatásnak? — Igen. Szeretnék egy olyan kapcsolatot, amely nemcsak a nyíregyházi tanárképző és a lipcsei egyetem kórusa között állna fent, hanem a két iskola módszertana és oktatása között is. — Habár rövid időt töltenek nálunk, azért biztosan jut idő városnézésre... — Én korábban már láttam Nyíregyházát. A művelődési ház akkor nagyon modernnek számított, és érdekesnek találom azokat a piros és sárga színű épületeket is... Lévai Agnes Jászai-díjas színészről neveztük el, aki tanulóéveivel kötődik Mátészalkához. Ebben a szolnoki Szigligeti Színház társulatának előadásában a Szomjas krokodil című zenés bohózatot, az egriek vendégjátékaként a Szegény Dániel című bűnügyi komédiát, a debreceni Csokonai Színház előadásában pedig a Pénz komédiája című szatirikus jáfekot valamint a nyíregyházi Mandala Színház produkcióját, a Krétarajzok a képzelt riportról és egy amerikai popfesztiválról című rock-musicalt mutatjuk be. — Az évadterv tehát elkészült, folyik a bérletek árusítása. Hogyan áll a közönségszervezés? — Örömmel mondhatom, hogy igazán jó az érdeklődés, szép számú bérlét talált már gazdára. Nyilván a közönségünk fel-' ismerte a bérletvásárlás gazdaságosságát, hiszen így jóval olcsóbban juthatnak egy- egy előadáshoz, mintha egyedi jegyeket vennének. Külön öröm — s ez már évek óta így van —, hogy a városkörnyék lakossága is érdeklődik a színházi előadásaink iránt. Szép számmal látogatnak hozzánk például Milotáról, Csengerből, Sza- mosszegről, Mérkről, Porcsalmáról, Nyírmeggyesről, Nyírcsaholyból, de érdeklődnek Nyírbátorból és Fehérgyarmatról is. — Úgy tudom, hogy esetenként az intézmény autóbuszt is bérel a vidéki színházlátogatóknak... — Igen, különböző központi és megyei pályázatokon nyert összeggel van ilyen lehetőségünk. így például a Megyei Közgyűlés által jóváhagyott pénzből, melyet a Megyei Közművelődési Alaptól kaptunk és az Országos Alaptól is nyertünk támogatást. Ezeket az összegeket használtuk és használjuk fel erre a célra illetve az előadások árainak csökkentésére. Szamosi István Színházi évad Mátészalkán Ingyenbusszal színházba... üvegkészítés nyírszőlősön
