Új Kelet, 1994. október (1. évfolyam, 163-188. szám)
1994-10-10 / 170. szám
KÜLFÖLD-BELFÖLD 1994. október 10., hétfő ÚJ KELET Bezárt a sztárállomás A londoni metró üzemeltetője, a London Underground bezárta az Aldwych állomást, amelyet filmkészítők előszeretettel használtak forgatási helyszínként. Az állomást, ahol többek között a Superman IV jeleneteit is forgatták, azért zárták be, mert teljesen ki kell cseréni elavult berendezéseit. A mozgólépcső például 1907- ben készült. Az Aldwych bezárásából eredő forgalomkiesést a londoni Covent Garden közelében lévő más metróállomások veszik át. A London Underground egyik szóvivője megnyugtatta a filmgyártókat is, mondván, hogy számukra a filmforgatásokhoz egy másik állomást bocsátanak rendelkezésre. Asztma ellen - csótányirtó A japán tudósok már régóta gyanakodnak, hogy az apró élősködők közrejátszanak az asztma kialakulásában. A csótányok bűnösségét azonban most sikerült is bebizonyítani. Ha a csótányok által termelt vegyület, amely elősegíti a légúti megbetegedések kialakulását, elér akár egy kicsiny szintet is a helyiségben, akkor az asztmára hajlamosak már veszélyben vannak — állítja az a kutatócsoport, amely Eiti Onoue vezetésével végzett vizsgálatokat az ügyben. Minél erősebb a csótányszag a levegőben, annál nagyobb lesz az asztmaveszély. Az asztma elleni küzdelmet tehát csótányirtással kell kezdeni. Áremelés tolvajok ellen Talán a tolvajok dolgát akarta megnehezíteni az olasz kultuszminisztérium akkor, amikor egységesen felemelte a belépőjegyek árát az olasz állami múzeumokban. Kiderült ugyanis, hogy a Nápolyi Régészeti Múzeumban például öt év alatt 7000 pénzérmének, 40 vázának és 30 szobrocskának veszett nyoma a „csendes” tolvajok tevékenysége nyomán. Prágában tovább élnek Csehországban a prágaiak élnek a legtovább - állítja egy új tanulmány, amelyet a The Prague Post című angol nyelvű csehországi lap hozott nyilvánosságra. A felmérés szerint a prágai férfiak átalgéletkora 75 év, mig a nők többsége is 75 éves koráig él. A legrövidebb ideig Észak- és Nyugat-Bohémiában, valamint Észak-Mo- ráviában élnek az emberek, ahol az átlagéletkor 1,5 évvel múlja alul a prágaiakét. Elnöki fennakadás Fennakadt az ellenőrző ponton Tietmeyer, a német Bundesbank elnöke, amikor a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank éves konferenciájának előadótermébe indult, hogy beszédet mondjon a világ országainak pénzügyminiszterei előtt. A mágneses kapu ugyanis besípolt, amikor Tietmeyer elhaladt alatta, s a szerkezet többszöri próbálkozás után sem akarta abbahagyni a sípolást. A szigorú spanyol őrök pedig mindaddig nem engedték továbbmenni a német bankelnököt, amíg az ki nem ürítette valamennyi zsebét. Aranybányát vegyenek! A világ legnagyobb aranylelőhelyei között számontartott két aranybányát kínál eladásra a görög kormány. Az észak-görögországi Cassandrában lévő két bánya évente öt tonna arany előállítását biztosítja. Athén arra számít, hogy legalább öt komoly külföldi ajánlatot kap a bányák megvásárlására. A vevőnek azonban az is kötelessége lesz, hogy 100 millió dollár értékű tőkét fektessen be egy aranyfinomító üzembe. Életóra az iskolában Új tantárgyat vezetnek be hamarosan az oroszországi Szverdlovszk körzetének iskoláiban: az életórát. Az 5. és 6. osztályos nebulóknak kitalált tantárgy célja, hogy megtanítsák velük a „fogyasztói ismeretek alapjait”. Az oktatási programot a Fogyasztók Szövetségeinek Nemzetközi Konföderációja dolgozta ki. A gyerekek így megtanulhatják, milyen jogaik vannak a vásárlóknak, hogyan kell viselkedni a boltokban, a szervizben, a vonaton, a repülőgépen és az orvosnál. A tanrendben szerepel a házipénztár kezelése is. Egyesek szerint nem ártana, ha hasonló programot az orosz felnőttek számára is indítanának. turistaközpont Korábban az egyik legkedveltebb üdülőhely volt Vietnamban a Kínai Part, amelyet a vietnami háború idején is pihenőhelynek használtak az amerikai katonák. Az üdülőkörzetet most ismét népszerűvé és világszínvonalúvá szeretné varázsolni az a vállalkozás, amelyet 250 millió dolláros alaptőkével hozott létre az amerikai BB1 Investment Group és egy vietnami idegenforgalmi cég. A kubai szabadpiac: egyelőre mintegy harmincféle mezőgazdasági terméket lehet árusítani, közte burgonyát, sertéshúst, csirkét, nyulat (AFP-fotói A második világháború (II.) Vesztes győztesek A második viágháború nem úgy kezdődött, mint korábban általában a háborúk. Kitörését nem egy esemény, vagy nem az eseméyek sorozata előzte meg, mint például a spanyol-amerikai háborút egy hajó elsüllyesztése vagy az első világháborút az osztrák-magyar monarchia trónörökösének meggyilkolása... a második világháború egészen másként... másért kezdődött. A J.P. Taylor brit író és történész szerint a második világháború kitörését az első világháború okozta. Szerinte ugyanis az első világháború egy sor problémát hagyott megoldás nélkül. Ahogyan azt valaki nevezte — a háború eltörléséért folytatott háború az 1918-as év tizenegyedik hónapja, tizenegyedik napjának tizenegyedik órájában ért véget. A Versailles-ben aláírt békeszerződés súlyosan megbüntette a vesztes fél főszereplőit, különösen Németországot. A győztesek megfosztották a németeket gyarmataiktól, megnyirbálták területét, megtiltották a hadiipar újjáélesztését és önálló hadsereg felállítását. A történelemnek erről az időszakáról az Institut de France professzorának, Jean- Baptiste Durosellenek az a véleménye, hogy Németország számára többfajta megoldás is létezett. Az egyik egyszerűen az volt, hogy el kell felejteni az ellenségeskedést és meg kell próbálni a megbékélést. Igaz— tartja a professzor, ez az út nehéz lett volna, de nem járhatatlan. Bizonyítja ezt a második világháború utáni Nyugat-Németországgal szemben alkalmazott politika. A másik megoldás— mondta a professzor—■ rendkívüli nehézségeket rótt volna Németországra. A választás igazság szerint egyikre sem esett, jobban mondva a két lehetőség között volt. Abban mind Clemenceau francia miniszterelnök mind Wilson amerikai elnök egyetértett, hogy a németeknek súlyos jóvátételt kell fizetniük. A két államférfi viszont nem értett egyet a területi kérdésekben. Elsősorban Lotharingiának Franciaországhoz való kerülését és a Rajna balpartjának francia megszállását illetően. És volt még egy másik probléma is. Ugyanis minden előírás vagy egyezmény csak akkor ér valamit, ha azt kemény kézzel, határozottan betartatják. Ettől pedig úgy Franciaország, mint Nagy Britannia igen messze volt. Ami pedig egy éppen kezdő népet politikust illetett, számára a versailles-i szerződés betartása egyszerűen képtelenség volt. Hiszen, ahogyan mondta, Németország máris a csőd szélén állt... A versailles-i szerződés által kreált demokratikus köztársaság csődje, a gazdasági élet megfojtása lassan, de biztosan közel hétmillió ember állandó munkanélküliségéhez vezetett. Ezen felül több millióan csak másodállásban dolgozhatnak, a parasztgazdaságok megsemmisültek és a kereskedelem megszűnt létezni. A német kikötők hajótemetőkké váltak. A birodalom pénzügyi helyzete annyira a mélyponton volt, hogy az bármelyik pillanatban nemcsak a központi irányítás összeomlását, hanem a tartományi és a városi irányítás halálát is okozhatta. Nos, ez a politikus arra a következtetésre jutott, hogy egyedül ő ismeri annak a módját — hogyan kerülhet vissza Németország az őt megillető helyre a világban. Ez a politikus pedig Adolf Hitler volt. Németország — mondta ekkor Hitler — amelyet ekkor az 1919-ben megalkotott Weimari Alkotmány alapján a Szociáldemokrata Párt irányított, külöböző fegyveres csoportok országa lett. Olyan terület, amelyen a szélsőbal és a szélsőjobboldal az irányító hatalommal és sokszor egymásssal összecsapva a hatalom megszerzése érdekében sorra követte el a politikai gyilkosságokat és szőtte terveit. A legtöbb német a vereségtől elkeseredve, dühöngve a versaillesi szerződés igazságtalanságai miatt, elátkozva azokat, akik ezt a papírdarabot alírták, a weimari köztársaságot a vereség gyermekének tekintette. És mindezek fölött ezt az egészet ráerőszakolták Németországra. Arra a Németországra, amelynek jogos világuralmi törekvéseit most a nemzetközi összeesküvés a föld alá tiporta, a szinte kibírhatatlan jóvátételek kivetésével pedig pénzügyi és gazdasági káoszt teremtett. Adolf Hitler, aki ebben az időben 29 éves volt és a politikában teljesen ismeretlen, a káoszban észrevette a nagy lehetőséget. Kiválóan felismerte, hogy hogyan használhatja ki az emberekben felgyülemlett gyűlöletet. Rájött, hogy kiválóan használhatja a tömegekben rejlő félelem és harag keverékének politikai robbanóerejét. És ekkor elhatározta, hogy ő lesz az, aki kitölti azt a vákumot, amelyet a Németországban történtekkel szemben viseltetett francia, brit és amerikai közömbösség és a német népnek a saját kormányával szemben érezett bizalmatlansága teremtett. Ekkor mondta el Hitler híres beszédét: ,,a legdrágább kincsünk ezen a Földön saját népünk. És ezért a népért, és ezzel a néppel harcolni fogunk. Csatába megyünk, sohasem hátrálunk, sohasem fáradunk, sohasem veszítünk és sohasem csalódunk. Éljen mozgalmunk, éljen népünk!” (folytatjuk) Új házszabály szerint dolgozik az Országgyűlés A hétfői plenáris ülésen próbálják ki a honatyák az október 8-án életbe lépett új házszabályt. Napirendjére — és nem tárgysorozatára, mint korábban történt a Házbizottság tesz ajánlást. Már ez is egy változás az eddigiekhez képest, hisz korábban az elnöknek volt ehhez joga. Az 1996-os expó-ról, a Bérgarancia Alapról, a Magyar Köztársaság és az Európai Beruházási Bank közötti pénzügyi együttműködésről tárgyalnak majd a honatyák. Az idei pótköltségvetésről szóló törvényjavaslathoz több mint félszáz módosító indítvány érkezett. A részletes vita megkezdésére már hétfőn este sor kerül. Lehet, hogy még este 8-kor sem mehetnek haza a honatyák, mert a hétfőre tervezett négy törvényjavaslat vitáját legalább meg kell kezdeni, s bármelyik vita csúszása esetén túlórázniuk kell a képviselőknek. Az expó lemondásáról .egyébként a tévéközvetítés idején tárgyalnak majd, hiszen a téma az ország közvéleményét erősen foglalkoztatja. Kedd délelőttre befejeződhet a vezérszónokok felszólalása, majd a választott bírósági eljárásokról illetve a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatásáról szóló vita következik. Ez utóbbi ugyancsak igényli a tévényilvánosságot. Délelőtt nyitják meg az általános vitát a munkanélküliség enyhítését szolgáló intézkedésekről is. Még a napirend hétfői elfogadása előtt szavaz az Országgyűlés sürgősségi javaslatokról. Ilyen lesz a csütörtöki kormányülésen tárgyalt, jövedéki szabályozásról, ügyészségi szolgálati viszonyról és adatkezelésről, illetve a tb. 1994. évi pótköltségvetéséről szóló törvénytervezet napirendre tűzése. Ha elfogadják, már a következő héten napirendre kerülhet. Ez utóbbit a kormány bizonyára visszavonja, hiszen a hiányt sikerülhet ötmilliárd forint alá süllyeszteni. Több önálló indítvány is a T. Ház elé kerül, köztük Torgyán Józsefé. Az FKgP-elnök frakcióvezetője szeretné országgyűlési határozatba foglalni, hogy a kormány és annak feje megsértette az alkotmányt. Egyszer már felszólította Horn Gyula miniszterelnököt lemondásra, most ugyanezt kéri burkoltabb, udvariasabb formában. Az új Házszabály módosította a napirend előtti felszólalások rendjét. A továbbiakban erre csak a frakció- vezetőknek lesz lehetőségük öt percre. A „mezei” képviselők csak a napirend után szólhatnak, igaz, időkeret nélkül. Az igényt hétfőn délután kettőig lehet beadni. s az elnök hétfőn délután megmondja, ki melyik napon kap szót. Egyelőre igény nem érkezett. Lehet, hogy a tévéközvetítés hiánya miatt ilyen napirend utániakra nem is nagyon fog sor kerülni? Az előzetesen bejelentett felszólalások helye is megváltozik. A bizottsági elnökök, vezérszónokok az elnöki asztal alatti emelvényről beszélhetnek, míg a miniszterek maguk döntik el, hogy onnan vagy helyükről — a patkóból — mondják el expozéjukat. Az elnök nem csak a soros felszólalót, hanem a követőjét is az emelvényhez rendeli, a várakozó sem toporog idegesen, hanem egy széken ül a fellépésére várva, hallgatja képviselőtársát. Külön széket kap az ellenzéki, külön széket a kormánypárti honatya. A rögtönzött felszólalásokat illetve viszontválaszokat továbbra is a helyükön mondhatják el a képviselők. A kedd délután a kérdések és interpellációk előtt az azonnali kérdések órája lesz. Erre reggel 9-ig kell jelentkezni. A képviselői viszontválasz után itt nem kerül sor szavazásra, hanem a miniszteré lesz az utolsó szó. Az ezt követő kérdésekre és interpellációkra másfél órát kell biztosítani. Kedden 17 órától határozathozatalokat tervez a T. Ház a Bérgarancia Alapról. Ekkor akarnak dönteni Morvái Ferenc (FKgP) és Rapcsák András (KDNP) képviselő mentelmi ügyeiről is. A napirendben a Házbizottság most egységesnek mutatkozott. Konszenzus hiányában az elnök ismertetné az Országgyűléssel a lehetséges változatokat, s erről a T. Ház vita nélkül, nyílt szavazással döntene. Az e heti munkát kedden meglátogatja Martinez úr. az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének elnöke is. '/.meskall
