Új Kelet, 1994. október (1. évfolyam, 163-188. szám)

1994-10-08 / 169. szám

UJ KELET HÉTVÉGÉ 1994. október 8., szombat 7 Nagyon magányos és szomorú vagyok. Még csak pár hetes múltam, de máris árva vagyok. Egy jólelkű gazdira várok. Jelenleg a sóstóhegyi állatotthonban lakom GAZDIT Állatbarát Alapítvány, Sóstóhegy, Fekete-dűlő ■ _________________ Ab lakmosás Az ablakmosás nehéz munka. Sokkal jobban járunk, ha rendszeresen megtisz­títjuk az ablakokat, és nem hagyjuk na­gyon bepiszkolódni őket. Ha nem nagyon piszkosak, elég, ha csak langyos vízzel le­mossuk az üveget. A nagyon koszos abla­kok kevesebb fényt engednek a lakásba, s tisztításuk is fárasztóbb. Ablakmosáskor mindig a kerettel kezdjük, nehogy kétszer kelljen az üvegtáblát megtisztítanunk. Ve­gyük le a függönyöket és rámoljunk le mindent az ablakpárkányról, hogy ne za­varjon a munkában. A tisztításhoz mindig langyos vizet használjunk, sohase forrót. Az ablaktábla tisztításához olyan rongyot vagy Viledát használjunk, melyek nem hagynak szöszt az üvegen. Üvegtisztítás­hoz a puha ruhadarab mellett nagyszerű célt szolgál az összegyűrt újságpapír is. A boltokban kapható kihúzható nyelű ablak- tisztítók megkönnyítik a magas ablakok lemosását. Tisztításkor az ablak széleitől haladjunk a közepe felé. Ne várjuk meg, míg az első piszkos víz rászárad, mossuk gyorsan át tisztával. A piszkos ablakot soha ne pró­báljuk száraz ruhával áttörölni, mert ösz- szekarcoljuk az üveget. Nagyon hideg időben nem célszerű az ablakmosás, mert a víz könnyen ráfagyhat az üvegre. Ha azonban ez mégis szükségessé válik, öntsünk kevés háztartási benzint a vízbe, hogy az ne fagyjon be. Az erősen rászáradt foltokat — mint például a légypiszok — meleg teával old­juk le az üvegről. Ha az ablakot mindkét oldalán tisztítjuk, akkor belül vízszintesen, kívülről pedig függőlegesen dolgozzunk, így rögtön észrevesszük, ha valahol folt marad. Ha a tisztításhoz sprayt haszná­lunk, a törléshez puha rongyot válasszunk, mert a papír könnyen szétmálik. Nézzük meg, hogyan tüntethetjük el leggyorsab­ban a festékcseppeket, gittnyomokat és egyéb foltokat. A friss festéknyomokat terpentinnel, folttisztító vízzel vagy lakk- lemosóval távolítjuk el. A megszáradtakat oldjuk fel terpentinnel, majd kaparjuk le óvatosan. Ha egyszerűen csak a késsel kezdünk kapirgálni, vigyázzunk, nehogy megkarcoljuk az üveget. A gittnyomokat szalmiákszesszel vagy terpentinnel távolíthatjuk el. A megkemé­nyedett piszokfoltokat sokszor csak borot­vapengével, vagy más, hasonlóan éles szerszámmal lehet eltávolítani. Mindig csak egy irányba haladjunk ilyenkor, soha ne oda-vissza, mert összekarcoljuk az üve­get. A lakkozott fa ablakkereteket csak alaposan kicsavart, nedves ruhával töröl­jük le, és sűrűn váltsunk közben vizet. Bolyhos ronggyal könnyebben lejön a légypiszok, mint sima textíliával. A fes­tett vagy védőlakkal ellátott fakeretet folyékony súrolószerrel vagy hideg teával tisztítsuk. Az alumínium kereteket mos­suk le forró mosószeres vízzel. Súrolóport ne használjunk, mert megkarcoljuk a kere­tet. Az erősen szennyezett felületet dör­zsölőszivaccsal vagy egészen finom fém­gyapottal tisztíthatjuk meg. (Folytatjuk) Csábító szépség és mágikus erő Évezredek óta izgatja az embereket a meseszép drágakövek elragadó látványa, örömet okoz, birtoklási vá­gyat ébreszt, s sokaknak olykor elveszi az eszét. Számtalan rejtélyes történet regél a híres ékszereknek a tulajdonosa számára szerencsét hozó vagy éppen bajt okozó befolyásáról. Szerencsét hozó gyémánt A legrégebbi indiai természet- gyógyászati tudomány, az Ayurveda a drágakövek sugárenergiáját használ­ta fel betegségek gyógyítására. Azt mondják, hogy minden kövek legke- ményebbike, a gyémánt szerencsét és hosszú, boldog házasságot garantál annak a menyasszonynak, aki az ujján gyémántgyűrűt visel. Ezért ma is min­den második házasulandó hölgy gyé­mántgyűrűt kap eljegyzése alkalmá­ból. Háromszáz éves átok ül a kéken ra­gyogó Hope nevű nagy gyémánton, melyet egy indiai istenszobor „szemé­ből” törtek le és loptak el. Huszon­három király és azok a milliomosok, akik csak megérintették ezt az átkos követ, mind a halálukat lelték. A lon­doni bankár, Henry Philip Hope volt a gyémánt névadója, aki két nappal azután, hogy megvásárolta a követ, ön- gyilkosságot követett el (1906-ban). A gyémánttal összefüggő sorozatos haláleseteknek, gyilkolásoknak és ön- gyilkosságoknak csak akkor szakad vége, amikor a New York-i ékszerész, Herry Winston (aki 1978-ban halt meg) megvásárolta a Hope nevű kék gyémántot, és a washingtoni Smithsonian múzeumnak ajándékozta. Ötezer látogató csodálhatja meg naponta a mondákkal átszőtt szépséges követ. Brit koronaékszerek Perzsa és indiai királyok vére tapad a Kohinoor nevű híres gyémánthoz. A le­győzött indiai /Wo#;;/Mohammed elrejtette a hatalmas gyémántot a turbánjába, amikor a palotáját egy perzsa sah ki akarta fosz­tani. Hogy a legyőzőt megbékítse, neki ajándékozta feleségét, aki azonban elárulta a gyémánt rejtekhelyét a sahnak. „Baráti gesztusként” a búcsúzásnál az uralko­dóknak turbánt kellett cserélniük. Mind­ez 1793-ban történt. A Kohinoort 1859- ben elkobozta a brit Kelet-Indiai Társaság, mint részbeni kártérítést a szik háborúk­ban Punjábban keletkezett veszteségei miatt. Később Viktória királynő kapta meg e nagyon kívánatos ékszert, ami ma II. Erzsébet angol királynő koronáját ékesíti. Az angol királynő rendelkezik a világon a legtöbb drágakővel. Birtokában van többek között az 530 karátos Cullinan nevű legnagyobb csiszolt gyémánt. Ez díszíti a királyi jogart. A brit államkoronát háromezer gyémánt díszíti, valamint a Fekete herceg rubinja nevű híres kövek, ezenkívül a 12. századból származó nagy méretű zafír. Amikor a Cullinan gyémántot 1905-ben Transvaalban kibányászták, 3106 karátot nyomott (körülbelül 600 gramm). Majd, amikor minden idők leghíresebb gyémánt- csiszolója, az amszterdami Asscher úr a gyémántot munkába vette, letörött belőle egy darab, a második kísérletnél a csiszo­latlan gyémánt két részre törött, ekkor az izgatott ékszerész elvesztette az eszmé­letét, s ájultan esett össze. A Cullinan j gyémánt világelsőségi rangját 1986- ’ ban a Centenary nevű gyémánt kétsé- ;j gessé tette. Egy pretoriai (Dél-Afrika) bányász a .szortírozógépből kimentet- E te a tyúktojás méretű követ, megment- a ve azt a szétdarabolástól. Londonban 3 állították ki 1991 -ben, miután megcsi- 1 szólták, s 273 karátosra csökkent, és j 73 millió dollárra biztosították. Gyógyító kövek A drágakövekkel való gyógyítás az -S indiai Ayurveda tanításaihoz (az élet :í tudománya) nyúlik vissza. Ez- a világ j legősibb természetgyógyászati tu- = dománya. A természetgyógyászok úgy tartják, hogy ha drágaköveket használ- f nak fel praktikájuk során, ezek biz- í tosítják a testi, szellemi és lelki jó közérzetet, és harmóniában tartják az egész testet. Bizonyos kövek — mint például a borostyán — a test úgyne- ’ vezett energiaközpontjaira helyezve az ■ asztmatikus panaszok ellen, a reumás fájdalmak enyhülése, valamint az ízületi gyulladásos fájdalmak csökke­nése irányában hatnak. A sárga-zöld - malachit segít mérgezéseknél. Kék akvamarint alkalmaznak torokfájás ellen és a fogfájás megszüntetésére. Magas vérnyomásos panaszoknál sma­ragdot javasolnak. Az átlátszó hegyi- kristály a bőrpanaszokat enyhíti. Szív­panaszok orvoslására igen hatásos a türkiz. A gondolkodásra pozitívan hat a holdkő. Az ametiszt elmulasztja a fejfájást, migrént. A vesepanaszokra gyógyírt jelent a nefrit. (MTI-Press). Szomorú szürkében? Találkozva az olasz divattal, az volt az érzésem, hogy a nyár minden tojáshéjszín, bézs és drapp darabját elvitték gyászfes­tésre. A feketére festés ugyanis külön­bözőképpen fogja meg a természetes és a műanyagokat, a kevertszálúaknál meg kü­lönösképpen szép grafitszürke színeket hoz létre. Bemutatók és kirakatok sora szürkében, feketében díszlett. Üdítő volt néha egy kis sötét olajzöldet, szürkésbor­dót vagy melegbarnát látni. A nyáron meghirdetett „természetes színek” világa azért maradt, mert ma már a füstköd is városi környezetünk természetéhez tar­tozik. Sajnos. A francia divattervezők a szürke divat­ba, mert náluk is van belőle bőven, bele­viszik azért egy kicsit a dilit, avagy a fran­ciás könnyedséget: giccs-stílusnak neve­zik, én azonban házmesterné stílusnak hívom azt, amelyik — például — a követ­kezőkből áll: kinőtt fekete-fehér pöttyös ruha, kárókockás, sárga-lila összement kardigán, betekert fej, kilógó hajcsava- róval, szőrmével bélelt papucs — és egy söprű. De félre a tréfával (bár ők nem annak szánták). A német divat mutatja még a leg­praktikusabb képet: fehér ing vagy pu­lóver, rá rétegesen mellény, hétnyolcados kabát, nyaksál vagy éppen kabáthosszig érő kendő... A city stílus a városi öltözködés idei őszi és téli változata is réteges öltözködést mutat be. Lehet minivel, hosszú szoknyá­val, de legdivatosabb a hosszú nadrág, ezúttal éllel, nem túl bő és nem túl szűk, tehát normális változatban. (Bár a szűk és bő nadrág is használható). Megjelenik a rövid nadrág is és a kabát, különösen, ha azonos anyagból készült, lehet hosszabb is nála. Divatos anyagok a sötét színű, vékony csíkos szövetek. A réteges öltö­zékhez egyértelműen hozzátartozik a mel­lény, de olykor alatta nadrágtartó is van, s a fehér inget nyakkendő egészíti ki. Blúz helyett pulóvert is hordhatunk. A romantikus stílus két vagy többrész­es öltözékei gyakran bársonyból vannak, s a fehér blúzokat fodros zsabók, dús gal­lérok díszítik. A hosszú zakót, a „gérok- kot” is karcsúsítják, lent bővebbre hagy­ják. A bársonyruha alakhoz simuló. A kollégista stílust a fiataloknak ajánl-, jákj'ez az egyetlen vidám! Színes dévaija-; vaslat. A piros-kék csíkos, kockás ingek,” blúzok, kiskosztümök, kötények ugyanc­sak egyszerűen szabottak: a szűk szoknya, ing, mellény, zakó kísérője a laposcipő, a térdzokni és a sapka. (A Kadétok és kol­légisták című tévésorozat sok szép példát mutatott erre a stílusra!) Minden korosz­tálynak jól áll, de csak azok hordják, akik megőrizték lányos alakjukat. A sportos stílus azonban mindenki számára hordható. Igaz, ebben is fő szere­pet kap a nadrág és a rétegesség, de itt már el lehet tüntetni a kilókat is. Itt szerepet kap a könnyű bőr — kabát vagy mellény formában —, a meleg anorák, a kötött pulóverek egész sora, a sálak és sapkák. A franciák persze hozzáteszik mindeh­hez a vízhatlan, ezüstszínű kabátot, vagy éppen az egész sportos eleganciát hófe­hér gyapjúból képzelik el. Sőt! A roman­tikus stílusú öltözékekhez kizárólag 8 cen­tis sarkú cipőket javasolnak. És láttam náluk egy bársony mellényt, szőrmével szegve, huszáros sújtással. Ha ők nem len­nének, unalmasabb lenne a divat világa...

Next

/
Oldalképek
Tartalom