Új Kelet, 1994. október (1. évfolyam, 163-188. szám)

1994-10-31 / 188. szám

UJ KELET MEGYÉNK ELETEBOL1 1994. október 31., hétfő 3 Közoktatásról - politizálva Három napig tanácskoztak a Nyírbátori Polgármesteri Hivatalban a Kár­pát-medencei Magyarság Közoktatási Fórumának résztvevői. Az eredeti szándék szerint az egységes anyanyelvi, történelmi, néprajzi oktatásról folyt a tapasztalatcsere. Minden felszólaló előadásában felszínre került azonban a dolgok politikai megközelítése is. Okként elfogadható, hogy a Kárpátok karéja alatt mostanság a politikáé a fő szerep sok egyéb esetben is. Lapunkban már közöltük a fórum részletes programját, most néhány figyelemre méltó felszóla­lásból közlünk részleteket kommentár nélkül. — „Eltiport nemzet újjászületik, de öngyilkos nemzetre nincs feltámadás.” Azért idéztem Kossuth szavait, mert a magyarságnak a lánctalpak tiprásáról már van tapasztalata. Egy életképes nemzetnek azonban nagyon sok olyan része van, amely a nép megmaradását jelenti, és független a praktikáktól. Ez a nemzet a Kárpátok ölelésében csak akkor maradhat meg, ha pedagógusai ott maradnak, ahova a sorsuk vetette, és közösségükért dolgoznak. Mit adhat ehhez az anyanemzet? Valójában nagyon keveset. Adhat egy Duna Televíziót, ami közvetít ma­gunkról. A gondok egy részét helyben kell megoldani, hogy ne velünk, hanem általunk történjen a hír. Ehhez olyan igazi pedagógusokra van szükség, akik a látszólagos semmiből is világot tud­nak teremteni.” (Lezsák Sándor) —• Ezzel a nemzettel, a magyarság­gal, azt akarják elhitetni, hogy nem mo­dem, mert karácsonykor a szeretet ün­nepét üli, nem pedig karácsonyi „dizsit” tart. De mit kezdjünk azzal a magyar szakos egyetemi tanulóval, akinek a pro­fesszor „tök jó fej”, a társa „tök ári” (nagyon aranyos — a szerk.), az előadás „tök túró” (nagyon rossz — a szerk.)? Tanuljuk meg a lelkünket is öltöztetni. Modernség címén olcsóságot, gusztus- talanságot közvetítenek a médiák is, mert valakiknek jól jön, ha ez az elkábí­tott nemzet irányítható. A másik nagy hanyatlási tényezőnk a „MINTHA”. Úgy teszünk, MINTHA korszerűsíte­nénk az iskolát, de valójában a pénzt költjük. Úgy kezeljük a gyereket, MINTHA felnőtt lenne, de a felnőtté váláshoz szükséges tudást egyre kevés­bé kapja meg. A legszebb verseket a határainkon kívül tudják, de én úgy kerültem az egyetemre, hogy nem tud­tam, kicsoda Tamási Áron. Ma nem azt a játékot játsszák a pedagógusok, hogy adj király katonát, hanem azt: szakíts, hu bírsz... (Filó Katalin) — Ma a problémamegoldás egy rendszerére tanítjuk a gyereket, de közben funkcionális analfabéta lesz. Kétségbe vonják egyesek a hazaszere­tetre nevelés jogosságát. Most voltam egy izraeli tanulmányúton, ott külön törvény kötelez erre. Ott, mármint a zsidó államban, kétezerre a tanulók ki­lencven százalékát érettségiztetni akar­ják. Miért nem tanulhatunk tőlük? Úgy viszont nehéz lesz, hogy a kormány azt tervezi, a kisiskolákat megint bekör- zetesítik... (Dobos Krisztina) — A rendszerváltással az előző kor­mány elindított egy Géza fejedele­méhez hasonló nagyszerű átalakulást, amelynek következtében elindulhat a Szent István-i országépítés. Nemcsak a kisebbségi magyarságszervezeteket, hanem minden itt tanulni akaró határon túli magyar fiatalt megillet az anyagi támogatás. (Töttössy Istvánná) ABA Felszámoltat az APEH Milliárdos tartozás A határon soron kívül átmennek,.. Ezt csinálni kell! Nem pénzért és nem karriervágyból utaznak a Bessenyei György Tanárképző Főiskola tanárai az egész hetes megfeszí­tett munka után Beregszászba tanítani. Ezt csak szorgalommal, lelkesedéssel és igaz ^ hittel lehet végezni. Mély hittel a munká- \i>an, a jövőben s abban, hogy tevékeny­ségükre szükség van, nagy szükség. A Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövet­sége, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszö­vetség, a beregszászi önkormányzat és a református egyház 1993 decemberében kéréssel fordult a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskolához: segít­senek egy alapítványi kárpátaljai magyar ' főiskola létehozásában. A főiskola pe­dagógusai nagy lelkesedéssel láttak a fel­adathoz. Az események szerencsésen fel­gyorsultak, a minisztérium etnikai és kisebbségi osztálya a költségeket egy évre biztosította, s szeptembertől megindult a magyar tanárképzés Beregszászban. A képzés irányítását a Hungarológiai Intézet végzi, amelyet a Nyíregyházi Főiskolai Egyesület hozott létre 1991-ben. — Az intézet feladata új szakok bein­dítása, s olyan tudományos konferenciák szervezése, melyek több tudományágat érintenek, s ezen munkák között jól meg­fér a határainkon túli képzés — mondja dr. Szabó Géza, a Hungarológiai Intézet vezetője. •— Igaz, leköti az erőnk nagy részét, hisz a legapróbb dolgokat is meg kell szerveznünk. Kezdve az egyszerű gemkapoccsal, gyógyszerekkel vagy a tanárok részére szállított vízzel — a kole­rajárvány miatt. De nem szeretnék panasz­kodni, ez missziós munka, s a misszio­náriusok örömmel végezték a dolgukat. A kollégák boldogan mesélik, hogy a hall­gatók szorgalommal és buzgalommal tanulnak, s nem fanyalogva. Ok is érzik, hogy szükség van rájuk. — Az indulás biztosan sok-sok ne­hézséggel járt... ' — Pályázatokat adtunk be technikai eszközökre, a közlekedés biztosítására, szállásra. Mindent egybevetve 14 millió ' .forinttal indultunk. A szervezési ne­hézségekből a tanárok keveset éreznek, e. mikrobusszal szállítjuk őket, a határon | soron kívül mennek át. H A meghirdetett felvételi vizsgára áz 50 jfe helyre 104-en jelentkeztek. Tényleg tömegeket mozgattunk meg, a felvételi­zőkkel 3-4 kísérő is megjelent. A felvételi anyagát a kinti tantervre alapoztuk, hiszen ott 12 évig egy egészen más oktatási rendszerben tanultak. Végül 42 hallgatót vettük fel — ennyien feleltek meg. —Milyen szakokat-szakpárokat indítot­tak? ’ • — A beregszászi kollégák döntéséhez igazodtunk. Fontos volt felmérni, hogy mi­ből van hiány, mit fogad el a közvélemény. Angol—földrajz, angol-történelem, tanító és óvodapedagógus szakokat indítottunk. —Mennyiben térnek el a magyarorszá­gi képzéstől? — Speciális beregszászi képzés folyik itt, melyben a nappali és levelező forma egyaránt ötvöződik. Péntek déltől vasár­nap délutánig tanítunk. A hét más napjain a hallgatók is dolgoznak. Egyébként az itt megszokott normákat igyekszünk tartani a követelményeket, vizsgarendet s a képzés színvonalát illetően. Természete­sen bekerübek a tantervbe olyan tantár­gyak is, amelyeket itt nem tanítunk. . Például Kárpátalja földrajza és történelme, de a pedagógiában is az ottani oktatási rendszert kell megismerniük a hall­gatóknak. Célunk, hogy a képzést átadjuk a beregszászi kollégáknak, de az átmenet ideje alatt a fontos oktatási kérdésekben a mi tanszékeink döntenek. — Bizonyára vannak elképzeléseik a jövőt illetően. Mit terveznek, hogyan folytatják a későbbiekben? —Ez még előttünk is titok. Természete­sen vannak terveink, de felelőtlenség lenne bármit is kijelenteni. Egyelőre az biztos, hogy végigvisszük ezeket a csoportokat. Örülünk annak, hogy elfogadtak bennün­ket, az ellendrukkereket pedig—mert azok * is vannak'— igyekszünk lekötni. A poli­tikával vagy bármilyen más indokkal megjelenők nem érdekelnek bennünket. Ezt csinálni kell. Egyes szervezetekben voltak problémák, de akiknek egy parányi része is volt a főiskola létrehozásában, azok ebben a kérdésben félreteszik a vitát. Kárpátalján pedagógushiány van, magyar pedagógusok­ból még nagyobb a hiány. így a viták mel­lett a magyar főiskola egy megdönthetetlen fix pont, amely a határainkon túl élő ma­gyar értelmiséget mélyen összefogja és 'összetartja. - >• Kozma Ibolya Manapság egyre gyakrabban lehet hal­lani magánszemélyektől és társasági szer­vezetektől egyaránt, hogy késve, vagy egyáltalán nem kap választ az APEH-hez benyújtott jogos igények felől. Késik a kiértesítés, késik az áfa-visszatérítés és még ki tudja, mi minden. Persze a legtöbb ember csőrét az piszkálja, hogy az APEH kíméletlenül behajtja az adósságokat, mi több, megfejeli tetemes késedelmi pótlék­kal is. Ugyanakkor a látszat szerint egyál­talán nem igyekeznek kielégíteni a saját tartozásukat. E furcsa ellentmondásról fag­gattam Mandzák Lászlót, az APEH Me­gyei Igazgatóságának igazgatóját. — Gondolom, itt legtöbben az áfa-visz- szaigénylés kifizetésére céloznak. Nos, a jelenlegi rendszer szerint minden egyéni vagy társas vállalkozó a tárgyhót követő hónap 20-áig köteles áfa-bevallást adni. Havonta körülbelül 16 ezer áfa-bevallás érkezik hozzánk, s ezeknek mintegy egy- harmada áfa-visszaigényléses. Annak, hogy miért is késik ezeknek a teljesítésé, háromféle oka lehet. Az egyik, hogy az előírás szerint 30 napon belül kell a visz- szafizetést teljesíteni. Ez azonban koránt­sem jelenti azt, hogy a beérkezéstől kell számítani a 30 napot, hanem a benyújtási határidőt, azaz a már előbb említett 20-át kell figyelembe venni. A másik nagyon fontos dolog, hogy sok esetben találjuk szemben magunkat előzőleg ki nem fize­tett hátralékkal, amit mi automatikusan rendezünk a visszatérítendő összegből. Abból is adódhat késedelem, hogy sokszor elrontják a bevallást, s mivel nekünk nincs jogunk belejavítani, be kell hívnunk az il­lető személyt. És ha már itt tartunk, meg kell említenem azt is, hogy az utóbbi időben rendkívüli módon elszaporodtak a különböző visszaélések, amiket mi meg­próbálunk felplvizsgálpi és kjszűm) ^ tényleges és jogos igénylések közül. , ’—Mit tesztek ennek érdekében? . . ' — Számítógépes kiválasztási módszer-* rel próbáljuk megtalálni a gyanús igény­léseket. Ezeket aztán a kifizetés előtt körüljárjuk, ellenőrizzük. Összegezve te­hát, az esetek többségében időben kifi­zetjük az áfa-visszaigénylést, ha csak nincs valamiféle hiba. Természetesen, ha a mi hibánkból késik valami oknál fogva a fizetés teljesítése, akkor ugyanúgy rátesz- szük a késedelmi pótlékot-^- ami a min- ' denkori jegybanki alapkamat kétszerese —, mint a felénk lévő tartozásokra. — Mennyire pontosan fizetnek az. önök adósai? —Tapaszt^atairAÁzénnf egyre növ eic-‘ szik azoknak a száma, akik'egyáltalán nem vagy csak sokára tudják rendezni a tar­tozást. Ezért sokan kémek fizetési ha­lasztást, részletfizetést vagy méltányos­ságot. Ez utóbbit csak a magánszemélyek kérelmezhetik, gazdálkodó-szervezetek­nél esetleg a bírság vagy a késedelmi pótlék elengedése jöhet szóba. Egyébként most éppen egy nagy akció közepén vagyunk, amelynek célja a kintlévőségek minél nagyobb mértékű behajtása. Jelen­leg épp az ötszázezer forint feletti tartozá­sokat próbáljuk rendezni, és csak utána foglalkozunk a kisebbekkel. , — Milyen eredményre számítanak? ’ — Az ötszázezer forint feletti tartozá­soknál mintegy másfél milliárdos adóssá­got tartunk nyilván. Már látható, hogy ezek nagy részét nem tudjuk behajtani, mert az egyéni vállalkozó, vagy a társas szervezet nem rendelkezik az anyagiakkal. Ahol nem látunk reményt a behajtásra, fejszá­molási eljárást kezdeményezünk., — Volt már rá precedens? — Egyéni vállalkozónál százmillió forint körüli az összeg, míg gazdálkodó szervezetnél az ötszázmilliót is eléri. Ez a cég egyébként már felszámolás alatt áll. —Sok vállalkozó dicsekszik azzal, hogy havonta 4-500 ezreket keres, miközben 15-20 ezer forint után adózik... Mit tud­nak az ilyen ellen tenni? — Sajnos mi is sok esetben tapasztal­juk ezt. Elöljáróban azonban kénytelen vagyok azt elmondani, hogy 1988 óta vál­tozatlan létszámmal dolgozunk, annak el­lenére, hogy feladataink a többszörösére nőttek. Elég megemlítenem a társasági törvény bevezetését, amelynek köszönhe­tően a megyében mintegy 36 ezer működő vállalkozást tartunk nyilván. Emellett megnövekedett az önbevallók száma is. évente körülbelül 90-100 ezer bevallást kapunk kézhez. Ehhez társult még az új csődtörvény vonzata is. megnövekedett a csődeljárások és felszámolások száma. Ugyancsak minket terhelnek az áfa-visz- szaigényléssel, a mezőgazdasági és egyéb más támogatásokkal. Mindezek mellett pedig folyamatosan végezzük az adóel­lenőrzést. A vizsgálatok során megállapí­tottuk, hogy nőtt az adóhiány összege és száma. Sokat segített volna, ha megma­rad a vagyonnyilatkozat intézménye Igaz, lehetnénk hatékonyabbak, ha több •.eszköz lenne a kezünkben. Gondolok itt ' elsősorban á teljés körű Vagyonnyilatko­zatra, amit sajnos eltöröltek, illetve sokat segítene a titoktartás feloldása is. Mind­ezek ellenére azonban az utóbbi időben viszonylag hatékonyan működtünk e téren, igazán szép fogásaink voltak. Ugyancsak látványos eredményeket . értünk el a nyugtaadási kötelezettség ellen­őrzése során. Körülbelül 35—40 százalé­kos az az arány, amikor nem adnak nyug­Ez idáig mintegy húsz esetben . tát. Ilyenkor bírságot szabunk ki, az átla-j kényszerültünk ehhez- folyamodni, és az év végéig még 20-30 eljárásra vari kilátás. —- Ezzel azonban csak a töredékét, kapják meg a pénzüknek... • r, -- : . — Valóban, ugyanis a felszámolási el­járásoknál a pénzt szétosztják a hitelezők között. - • • * •- ' \ •• ‘ ' — Milyen intézkedések előzik meg aZ eljárás kezdeményezését? — Először készítünk egy pénzforgalmi' . felmérést, és egyeztetünk a gazdálkodóval, hogy meggyőződjünk arról, hitelesek-e az' adataink. Aztári benyújtjuk az inkasszót, gos összeg 20 és 50 ezter forint körül mo­zog, de nemegyszer százezres'bírságokat is kiszabunk. Ha többször tapasztaljuk bi­zonyos időn belül ugyanannál a vállal­kozónál a hiányosságot, akár a bezárásra is kötelezhetjük. .Több esetben nemcsak azt vizsgáljuk meg egyébként, hogy ad­nak-e nyugtát, hanem végzünk úgyne­vezett feketedoboz vizsgálatot is. —Mely téren tapasztalható leggyakrab­ban a nyugtaadás elmulasztása? —Egyértelműen a kereskedelemben és a szolgáltatásoknál. Örvendetes, hogy ezek a csalárd módszerek nemcsak és lefoglaljuk az ingó és ingatlan vagyont,. nekünk, hanem a lakosságnak is szemet amit aztán megpróbálunk é{téjce?í£éní../szúrnak, ugyaOis.egyte tpb.b lakossági .be- Úgyanez az eljárásjn^e^a^^í|^? .jelentést kápuíitf és sokszor tapasztaljuk, lalkozók esetében is, csak olyankor az hogy ezek megalapozottak. Az, hogy az önkormányzatnál kezdeményezzük avál-_ ,állampolgárokat irritálják az ilyesfajta lalkozói engedély bevonását is. ^-y t. j'„ ■' dolgok, egyértelműen a mi malmunkra • —Mekkora, a legnagyobb, nyilvántar- ..hajtja a vizet, s. mi nagyon hálásak va­ron adósság?, „ • , ... gyünk a segítségért. • Úri Mariann Nyilvános tévéfelvétel helyszíne volt a nyíregyházi Móricz Zsigmond Szín­ház. Október 29-én a Mumus című elő­adást vette fel darabjainkat a televízión keresztül is megismerje a város, illetve a Művész­kör „életébe” is bepillantást nyerhessen. Tartjuk, illetve tartanánk! Ha kölcsönö­sen egymásra találnánk, akkor a har­madik fél részére történő értékesítés is lehetséges lenne. A VTV-színház produkciójában elkészült anyagot az MTV is megvehetné, és akkor nem épületben — ennek persze amúgy is kicsi a valószínűsége. T l kéuepea fona^ínag*a^rf'tu^d, a Nyíregyházi Városi -embertküld- *.^vftí^oc^kivonulQÍa.Úgygon-- Televízió. Tóth Jánost, a színház gazda- " 7-5**« sági ügyekkel foglalkozó társigazgatóját- ^gebben sokkal többen jöttek, ügy 30- amikor a rfgióvidékfszínházainak az ilyenkor szükséges technikai egyez- nagyon, össze kellene fogniuk. Ötven tetősekről kérdeztük a felvétel előtt. ■ • ' T^or -kerül aflásb£ A--Magyar, 'vllómétérre van Debrecen de az elmúlt —Televíziós közvetítés esetén a szín.- Te‘ev^zl6 ^lső í'fopotáfösmerye «alant* *- „t évadban egyetfenegy tjaipbpt n$m házat megkeresi a fővilágosító, és meg- deka közvetítése csákókor biztos, ha már c£en5ltü[lklcy czj úev értem' hog« a fontos, hogy a kameraállások hol de-nem került acSba-S. -: *•; egy.darabot.s azt á Következő évadban : —Lesz-e?niig ebbenáz évben uievtzi- \ bebérletezhetnénk, így nekünk egy-hé­ják a kamerával látott tér egy részét, ós felvétel a színházban?^ J-1 ■ ‘-a-V t .mutatóval kevesebbet kellene létrehoz­akkor oda nem adunk ki jegyeket.. Le- ;- J_A Magyar TOevfzió decemberben - r-'™nk.A-.. .- , , hét, hogy a díszleten is változtatni kell, ké( darabot; a Kicsengetést és'az Itt a Vége; * Megspórolhatnák a színrevjtel mert az is takar. Az sem mindegy, hogy pedig milyen unalmas nápnak-irfdultcímű•- költségeid* . ... történnek a kamerás átállások, és abban produkciókat fogja fftlVehni. A'.Miltont - ' *- Cserepeseién ők sem harmincszor is megegyezünk, milyen hosszú legyen p^g íj^éfé&dásbati fogjákközvetí-- *-játézánSiM$fy ülŐadást, hanem U- a szünet. A városi televízió esetében a teni. - ; v~. i ; zenöttel többször.' Mindenki jól járna, ruhatár előtt szoktuk kiépíteni akeve- — Tudom, hogy“,sántít tv megközelítés, ' hiszen a befogadó színház megtakarít- rőpultot. A „nagy” televízió esetében de a yátcosi-televízió közvetítései Tehetővé hatna 3Q415 napnyi próbaidőt, illetve a erre nincs szükség, mert’ők közvetítő-' teszik azt, högf-aipk is láthassák a szíh-'-/díszlet', a jelmezek' és a világítás költ- kocsit hoznak, amely a színház udvarára' j házban játszott darabokat, akikválamely ,'*t Ségeit. ’Azt hiszem, ebben’a kérdésben áll be. A plusz-energiaigényt a színház okból, esetleg pénzhiárty rnlátt',hém jöhet^‘ az északkeleti színházi'végváraknak öz- nek el a Színházba.’ r ‘ •: nyitniuk kellenek . • • ; • jetei a TITÁSZ-nak, ugyanis a köz vetítés, alatt nem lehet áramszünet az Mi fontosnak tártjuk azt,- hogy* a' Vqrgp Attjla

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom