Új Kelet, 1994. október (1. évfolyam, 163-188. szám)

1994-10-28 / 186. szám

Ui KELET 1 MEGYÉNK ÉLETÉBŐL IK 1994. október 28., péntek 4 Tanítási órán sakkoznak Nem jönnek zavarba — Hét épületben tanulnak diákjaink — mondta Takács Mihály, a tiszavásván Kabay János Ének- és Idegennyelv Tagozatos Iskola igazgatója. A legidő­sebb épület 120 éves, a legfiatalabb alig múlt tíz. — És ezzel is gond van. — Ebben az épületben a felsősök ta­nulnak 1981-től. Két éve tapasztaltuk az első beázási nyomokat, tavaly azonban már az egész tetőtér beázott. Négy tan­termet életveszélyessé nyilvánítottak a szakemberek. A gyerekek ideiglenesen a könyvtárban, az ebédlőben, a szertárak­ban tanultak. A polgármesteri hivatal a pénzügyminisztériumtól ötmillió forin­tot hajtott ki. Ennek köszönhetően a 2800 négyzetméteres tetőszerkezet majd felét sikerült rendbehozni. A felújítás folyta­tására még nem tisztázottak az anyagiak. Nekünk az is öröm, hogy elkezdődött itt a tanítás. — A hejárat mellett építkeznek. — Két nyelvi terem és egy labor készül, ha minden jól megy, még ebben az évben átadják. — Hány diák jár önökhöz? — A már említett épületekben 37 osz­tályban 82 nevelő majd’ kilenncszáz gyereket tanít. Nyolc osztályban 50. eny­hén értelmi fogytékos gyereket is taní­tunk. Hamarosan segítséget kapunk, hiszen ketten gyógypedagógia szakon tanulnak tovább. A többi osztályra a tantestület egyetértésével a szolgáltató iskola a jellemző. — Ez mit jelent? — A szülők alternatív programok közül választhatnak. Az egyik az emelt szintű ének-zene oktatás. A zeneoktatás továbbfejlesztéséhez jó alapot ad is­kolánk, a város zeneiskolájának mi vagyunk a bázisa. Két kórusunk a me­gyei és az országos talákozókon rendre jól szerepel. Tiszavasváriban kétszer rendeztünk már zenés-táncos fesztivált. A főcsapás másik iránya az idegen nyelv szintén emelt szintű tanítása. Az angol és a német nyelvek tanítását saját kollégáink végzik, átképzésük után. Első osztályban előkészítőn ismerkednek az idegen nyelvekkel, később pedig heti négy órában csoportbontásban, ideális létszámban tanulnak a gyerekek. — Azt hallottam, új tangytárgyakat újszerű megbontásban tanítanak. — Beindítottuk mi is az értékköz­vetítő és képességfejlesztő évfolyamain­kat. Az álatlános iskolai tanulást ez három részre bontja. Első-harmadik, negyedik-hatodik, hetedik-nyolcadik vagy hetedik-tizedik osztályokban foglalkoznak — majd — a nevelők egy szakaszban a gyerekekkel. A kötelezően előírt tantárgyak mellett először a pedagógus — a gyerek képességeit fi­gyelembe véve —, majd a gyerek választ magának fakultatív tantárgyakat, ahol szintén csoportbontásban tanulnak. Em­bertan. egészségtan, környezet- és vi­zuális kultúra, virágrendezés közül választhatnak, sőt, sakkozni is tanulnak a gyerekek. Hetedik osztályban — nem vagyunk szégyenlősek — szexuálkul- túrát is tanítunk. — Mi a gyakorlati eredménye ennek a nevelési-oktatási módszernek? — Már az első tanítási év végén kéz­zel fogható pozitív jeleket tapasztalunk a gyerekeknél. Magabiztosabb a fel­lépésük, jobb a kifejező- és a kommuni­kációs készségük. Amenyiben váratlan dolgokkal találkoznak, nem jönnek za­varba, feltalálják magukat, improvizálni tudnak. KvZ Szüreti felvonulás Régi hagyományokat elevenítettek fel Nyírmeggyesen az ERIMPEX lovas- klubjának versenyzői és tagjai. Az „éllovas" Kovács Sándor fogathajtásban magyar bajnok Pénzes László felvétele Nyári visszhangok Mi van a háttérben? Bár egyesek szerint a téli pihenés az igazi, a rossz idővel ma már biztos, hogy ritka hollónak számít az, aki nyaralni megy. Persze, így utólag van, akinek külföldi utak emléke melegíti tarsolyát, de az sem rossz elgondolás, hogy kikapcso­lódni szőkébb hazánkban is lehet. Hogy milyen háttere van ennek, és mit kaptak tőlünk az ide utazó turisták, arra a Fo­gyasztóvédelmi Felügyelőség megyei hi­vatalának munkatársai keresték a választ. — Az idegenforgalmi főszezon vizs­gálata során ebből a szempontból frekven­tált területen jártunk. így a Tisza partjának vonalán — Gergelyiugornyán, Tuzsér. Tiszatelek. Tiszabecs, Rakamaz felé —, a tavak mellett, strandokon, főútvonalak mentén. Emellett ellenőrzéseinket a me­gyében bonyolított rendezvények, mint például a Nyírbátori Zenei Nap.ok. Nem­zetközi Tisza-túra időpontjaira koncentrál­tunk — összegezte Holló Jánosné, a felügyelőségvezető. — Azt tapasztaltuk, hogy a fogadás feltételei a vállalkozá­soknak köszönhetően elsősorban mennyi­ségben növekedtek, melyet a’minőségi színvonal nem követett arányosan. A Ti­sza-túra magyarországi első találkozó ál­lomásán, Tiszabecsen például tragikus a helyzet, hiszen két WC-n és néhány szeméttárolón kívül csak a puszta terület fogadott naponta több száz résztvevőt. Ti­vadaron, ahol több ezer vendég tartóz­kodott egy-egy meleg napon, telefonké­szülék már több éve nincs. A Nyírbátori Zenei Napok rendezvénysorozata alatt pedig az odautazok számára vagy csak nagyon drága hotel, vagy másodosztályú panzió, illetve olcsó, ideiglenes szállás­helyként működő kollégium biztosítja a szállást. — Persze az sem árt, hogyha betérünk valahova fogyasztani, tisztában legyünk azzal, milyen mélyen nyúljunk a zsebünk­be. — A vásárlók tájékoztatását biztosító árkiírás hiányát több esetben kifogásoltuk. A büfékben, italboltokban sokszor egyet­len alkalmazott fogyasztói ár sem volt feltüntetve. A melegkonyhás egységek­ben. presszókban pedig két alkalommal csodálkoztunk el azon, hogy italárlappal egyáltalán nem rendelkeztek. Szabályta­lan az a kialakított gyakorlat is. hogy a vendég csak a rendelés felvétele előtt lát­ja az étlapot, azt nem hagyják az asztalon. így fizetéskor nincs mód az ellenőrzésre. Az ártájékoztatási technika általában kul­túrálatlan, mert ha jelzik is, hogy mennyit kell fizetni, azt kis papírcetliken, szagga­tott cédulákon, ceruzával megírva teszik. Előfordult, hogy az állandóan változó árakra hivatkoztak, de megítélésük szerint az üzemeltető részéről a fő ok az igényte­lenség. — Számtalan vicc él a köztudatban ar­ról. hogy mit raknak az ember elé kiadós ebéd gyanánt. — A fogyaszthatóság idejének lejárta miatt csak három üzletben tiltottuk be a további forgalmazást, ám sok helyen hiányos a megfelelő tárolás. Volt. hogy egy légtérben tárolták a készételt, zöldség­féléket, húst és a tejet. Előfordult, hogy hűtés nélkül tartották a hamburgerhúst és más tejterméket. Persze a jó étvágyhoz jó körülmények is kellenek, s bár az üzletek belső rendje és tisztasága ellen nem merült fel jelentősebb kifogás, a mellékhelyi­ségek állapota sokszor kritikán aluli volt. — Ha már szállás is van, ettünk is, kezdődhet a szórakozás... — Az ifjúsági szórakozóhelyek a me­gyében a települések peremén, vagy főútvonalak, folyó- és tópartok mellett vannak, így a fiatalok csak gépjárművel tudják azokat megközelíteni. Ez az egyik oka a rendőrségnél diszkós balesetként nyilvántartott halálos közlekedési tragédi­áknak. A jó műsorok szervezése a vendég­látó egységekben nem jellemző, a vállal­kozó arra hivatkozik, hogy költségei nem térülnek meg. Mindez sokszor a játékauto­maták biztosításában merül ki, amelyhez a szükséges engedélyek nem mindig van­nak meg. ... Persze nem biztos, hogy ez csak nálunk jellemző, és talán a nyaralók már el is felejtették sérelmeiket. Aprósá­gok ezek, és van, aki azt mondja, nem az a fontos, hogy hol, hanem hogy kivel, kikkel megy az ember kikapcsolódni, és az a jó típus, aki bárhol jól tudja magát érezni. Herczku Tünde A táj szép. az ellátáson sokat kell javítani Százhuszonnégyen tanulnak náluk Kárpátaljának is segítenek — A román forradalom után alakultunk meg - tudtuk meg Lantos Istvántól, az Er­délyieket Segítő Alapítvány elnökétől —, és azóta egy fillér állami támogatás nélkül dolgozunk. Kevés alapítvány maradt fenn ilyen sokáig. Az alapítvány kuratóri­umának tiszteletbeli tagja egyébként Göncz Árpád köztársasági elnök is. Az elnök úr azt nyilatkozta, hogy kezde­ményezésünk egyedülálló. Sok-sok mindent vittünk segélyként Erdélybe, Csíkszeredára és környékére. Az ottani szülők és pedagógusok kérték, mivel gye­rekeik magyar nyelvű továbbtanulása ne­hézségekbe ütközik, próbáljunk meg se­gíteni. Itt Tiszavasváriban. a helyi szak- középiskolában és szakmunkásképzőben sikerűit megoldani tanulásukat. Az ottani pedagógusok választják ki, hogy ki jöhet ide. Mindent ingyen kapnak a tanulók, és ny ugodtan ki lehet jelenti, hogy becsület­tel helyt állnak. — Ehhez fok pénz kell. — Korábban üzemek segítettek bennün­ket —és a gyerekeket —, de ez kevés volt. hiszen a pénznek csak a kamatait használ­hatjuk fel. Ez egyébként az idén hétmillió forint. Jelenleg már több külföldi vállalat és bank is fizet be az alapítvány szám­lájára. Ennek köszönhetően jó körülmé­nyek között dolgozhatunk. — Hány erdélyi fiatal tanul önöknek köszönhetően a városban? — Már nemcsak Erdélyből, hanem Kár­pátaljáról is — ötvenen — tanulnak itt ala­pítványi pénzen, összesen százhuszon­négyen. Az első csoport—huszonhat gye- rek — májusban érettségizett. Öten közülük azóta már magyar egyetemeken, főiskolákon tanulnak. Akik hazatértek szülőhazájukba, lehetőségükhöz mérten vissz-visszajönnek hozzánk. Többé-ke- vésbé sikerült állást, munkát találniuk. Ro­mániában sok helyen gátolja továbbtanu­lásukat, hogy magyar érettségit szereztek. — Van rá mód. hogy ilyen keretek között több gyerek tanulhasson?-— A magyar demográfiai helyzetet fi­gyelembe véve egyre több középiskolai hely szabadul fel, amit ily módon is lehet­ne hasznosítani. Nem tudjuk, hogy a kor­mány milyen szabályzókat talál ki arra, hogy az alapítványok pénzügyi támogatá­sát csökkentse. Ha minden marad a régiben, több gyereket tudunk fogadni. Politikai pártokat egyébkent sem látunk szívesen az alapítványban. Távol akarjuk tartani magunkat a politikától. A gye­rekeket nem ezzel kell nevelni. — De ez sem megnyugtató megoldás. — Természetesen a legjobb az lenne, ha e gyerekek Romániában magyarul taul- hatnának a középiskolában. Erre sajnos nincs mód. Sokan román nyelvű iskolába sem tudnának járni, hiszen nem beszélik a nyelvet. Ez még így is csak szükségmeg­oldás. KvZ Kik képviselik a magyarokat? Bár — a hivatalos verzió szerint — idén már másodszor választottak képvi­selőket demokratikus alapokon Ukraj­nában. igazából most először volt yálasz- ■ tási harc. Némi szépséghibáinak tekint­hetjük, hogy a pártosodás folyamata csak elkezdődött a választási kampány ideje alatt, így a harcot érdekcsoportok, polir tikailag labilis szervezetek, az ukrán nemzeti érdekeket túlhangsúlyozó nacio­nalista szervezetek vívták meg. A választások után sem alakult ki nyu­gat-európai mércével mérhető többpárti demokrácia. Az önkormányzatok ellehe­tetlenülő gazdasági viszonyok közepette, legtöbb esetben magukra hagyatva próbálnak a felszínen maradni. A kárpátaljai magyarságot a válasz­tások megosztották, eredményük igazi változást nem hozott. A csatározások még mind a mai napig tartanak. így például a péterfalvai választókerület egyik községében — Tiszabökönyben — még most is pereskednek a felek. A kimutatások, elemzések szerint a helyi magyarság arányainak megfele­lően van jelen a különféle szintű önko­rmányzatokban. A beregszászi járási tanácsban 20 (66 százalék), a nagysző- lősi járásban 9 (34,6 százalék), az ung­vári járásban 13 (43,3 százalék), Ung- váron 3 (12 százalék) a magyar nem zetiségű képviselők száma. Kárpátalja második legnagyobb városában, a kö­zel 100 ezer lakosú Munkácson nincs (!) magyar nemzetiségű képviselő. A megye községeiben több mint 4300 képviselő tevékenykedik, közülük 611 magyar. A beregszászi járásban ez az arány érthető módon lényegesen jobb, 380 képviselő közül 298 magyar nemzetiségű.

Next

/
Oldalképek
Tartalom