Új Kelet, 1994. október (1. évfolyam, 163-188. szám)
1994-10-27 / 185. szám
UJ KELET A köztársasági elnök Ajkán Nem örülök a népszavazásnak, de ha törvény van rá, meg kell tenni — mondta Göncz Árpád Ajkán. A köztársasági elnök a település várossá nyilvánításának 35. évfordulóján a városházán találkozott Ajka vezetőivel és közéleti személyiségeivel. Az expóval kapcsolatos népszavazásról kifejtette, hogy ez ismét megosztja az országot. Göncz Árpád sorsdöntőnek nevezte a következő két évet. Meg kell akadályozni a bérből és fizetésből élők további leszakadását ■— mondotta. Az államfő ellátogatott a bányászemlékműhöz, majd a Bányász Múzeumba. A Kristály üvegipari Kft.-ben a Fotex elnök-vezérigazgatója fogadta az elnököt, akinek ajkai programja a könyvtárban ért véget. Békési László a gazdaságról A pénzügyminiszter elengedhetetlennek nevezte, hogy a kormány jövőre hozzáfogjon a nagy elosztási rendszerek reformjához. Békési László egy budapesti gazdasági tanácskozáson azt mondta, hogy ennek első lépéseként jövőre a költségvetés kiadásai az idei szinthez képest csupán 10 százalékkal emelkednek, miközben 1995-ben 20 százalékos infláció várható. Mint rámutatott, meg kell kezdeni a korengedményes nyugdíjrendszer, a táppénzrendszer, valamint a munkanélküliek ellátásának átalakítását. Békési szerint változtatások szükségesek a gyógyszertámogatások és a felsőoktatás finanszírozásában is. Lakos László - EU-nagykövetek A nagykövetek nem örültek az agrártermékek importvámjai emelésének — mondta a fölművelésügyi miniszter, miután tárgyalt a hazánkba akkreditált EU- nagykövetekkel. Lakos László mégis úgy vélte, hogy az intézkedés nem befolyásolja kedvezőtlenül Magyarország exportlehetőségeit. A vámemelésről ugyanis nem önkényesen, hanem GATT-megállapodás alapján döntöttek a szakemberek. A tárca vezetője a tárgyaláson hangsúlyozta: nem emelkedett jelentősen a hazai export, az EU-tagországokból érkező import viszont növekedett. Katonai együttműködés A magyar kormány a jövő hónap elején hivatalosan átadja a NATO-nak a békopadhüfi együttműködés ,1995-re vonatkozó magyar programtervezetét. Ezt Keleti György honvédelmi miniszter jelentette be, amikor szerdán hivatalában fogadta az Európai Unió Magyarországon akkreditált nagyköveteit. A találkozón Keleti hangsúlyosan megerősítette hazánk eltökét csatlakozási szándékát az eruo-atlanti integráicós szerveztekhez, így a NATO-hoz és az Európai Unióhoz. Elmondta azt is, hogy a tervek szerint jövőre magyar-brit-német közös hadgyakorlat lesz Magyarországon. Oktatáspolitikai tanácskozás Olyan tartalmi megújulásra van szükség az oktatásban, amely lehetővé teszi, hogy az iskolákból kikerülők nyugati mértékkel mérve is eladható tudással rendelkezzenek. Ezt Fodor Gábor közoktatási miniszter hangsúlyozta a negyedik fővárosi oktatáspolitikai tanácskozáson, amely szerdán nyílt meg Budapesten. A miniszter arról is beszélt: mindez elképzelhetetlen az egyes iskolatípusok közötti átjárhatóság, a pedagógusok helyzetének jelentős javítása nélkül. A tanácskozást égypbkéfit 'Jdémsrky Gábor főpolgármesternyitottaimeg, ő is beszélt az iskolák átjárhatóságának szükségességéről. Előrejelzés a gazdaság fejlődéséről Az idén gazdasági növekedés tapasztalható, de a külső és a belső egyensúly hiánya 1994-ben is fennmarad — állapítja meg a GKI Gazdaságkutató Rt. előrejelzése. Az ipar teljesítménye az év folyamán 6-7 százalékkal bővül, a mezőgazdaság termelése 4-5 százalékkal növekszik. A prognózis szerint a forint leértékelése az év egészében megközelíti a 20 százalékot, a hátralévő hónapokra ugyanis 2,5-3 százalékot feltételez a GKI Gazdaságkutató Rt. Tilos vészhelyzeteket produkálni Nyíregyházára repüli a képviselő Az orosházi helikopterkatasztrófa nagyon megrázta a közvéleményt. A 49 éves ukrán pilóta túlterhelte a MI-2 helikoptert, s az a fedélzetén lévő tíz utassal együtt lezuhant. A gép felrobbant, mindannyian szörnyethaltak. Várható-e szigorítás az utasrepültetésben? — kérdeztem Márfai Péter Bács-Kiskun megyei MSZP-listás képviselőt, a Honvédelmi Bizottság tagját. — A mostani szabályok nagyon szigorúak, csak be kell tartani őket. A fenti esetben szinte mindet megsértették. A pilótának nem volt honosított repülési engedélye, a gépnek és az üzemeltetőnek utasre- pültetésre való jogosítása. Épp ezért az üzemeltető s a szervezők felelőssége is fennáll. A repülési szabályok kimondják, hogy utasokkal tilos műrepülést végezni, tilos kényszerleszállást gyakorolni, vészhelyzeteket produkálni. Márpedig itt az történt. A gép kikapcsolt hajtóművel zuhant lefelé, s ebből a helyzetből kellett volna a gépet, a motor újraindításával, kivenni. Ez most sajnos nem sikerült. Egy tapasztalt harci pilótával élmény lehet egy harci forduló, de az utasrepültetésben ez tilos. — Állítólag az ukrán pilóta odahaza berepülőpilóta volt. Lehet, hogy hazánk légterében elfelejtett repülni? Mi szükség van egyébként is honosítani nálunk a külföldi Jogosítványt" ? — Mert nekünk is megkell győződnünk a pilóta tudásáról, repülési képességéről. Az ellenőrző repülés, amit a magyar légügyi hatóságok megkövetelnek, ezt a célt szolgálja. A repülési technikán kívül a magyar szabályokkal is tisztában kell lennie. Ebbe olyan dolgok is beletartoznak, mint az engedélyezett minimális magasság a különböző trükkökhöz. A pilóta 50 méteren próbálta kivenni a gépet a zuhanásból, s ez nem sikerült. Ötszáz méteren több esélye lett volna. Nem mindegy, hogy 200 méterrel a föld felett tudom megfogni a gépet, vagy 20 centivel a föld alatt, amikor már be is csapódtam! A magyar szabályok azt is kimondják, mennyi időt repülhet a pilóta, s mennyit kell előtte pihennie. Az előző napi megterhelés is kihatással lehet a repüléskori emberi teljesítőképességre. A pilótát az állandó le-felszállással sem szabad túlterhelni! Aznap már a 15. felszállását végezte. Nem csoda, hogy fáradt volt. Fontos szabály az is, hogy minden repülést előre be kell jelenteni. Itt van némi könnyítés, hiszen az MHSZ-es időkben (néhány évvel ezelőtt) még 24 órával korábban be kellett jelenteni a repüléseket, most elég fél órával korábban is. Szólni viszont most is kell, hisz a levegőben lévőknek is tudniuk kell, jöhet-e valaki szembe. —A képviselő úr üzemeltetőként milyen pilótát alkalmaz? — A Baja melletti Érsekcsanád repülőterén motoros sárkányaink vannak. Ezekkel is szállítunk utasokat, ezek is nagyon biztonságosak. Tizenéves lányaim is repültek már vele, s őket is csak megbízható pilótára bíztam. Helikopterünk nincs. Ez a Duna túlsó partján a közeli Ocsényben van. 1990-től ott voltam elnöke az M and M (Márfai és Márfainé) Repülőklubnak, de Bajára költözésem után megszűnt velük a kapcsolatom. Hőlégballonomat náluk hagytam. Érsek- csanádon Gemenc feletti sétarepülést és légitaxizást is vállalunk Cesna géppel is. Nem nagyon van fizetőképes kereslet. Kicsik a távolságok az országon belül, s a repülőterekre autóval kell kimenni, onnan autóval továbbmenni úticélunkhoz. Persze ez könnyen megoldható. Elég egy óvatos jelzés a pilótának, s vagy egy taxi vár a reptéren, vagy a pilóta visz be kocsival a városba. Jómagam egyszer Budapestről Nyíregyházára légitaxiztam, de az autó nálam sem okozott problémát, engem is bevittek. Repülőterünk fogad leszálló idegen gépeket is. Ez is egy szolgáltatás. Berepülőpilótáink oktatást is vállalnak Cesna gépünkön. Legalább 35 órát kell repülni a tanulónak a szakszolgálati engedélyhez, s már a gépre szállás előtt komoly repülőorvosi vizsgálat szükséges. Sokan már ezen kihullanak. A vizsgafeltételek is roppant szigorúak. S végül az egész eléggé költségigényes. Mégse higgye valaki, hogy nagyon jól megélhetünk belőle. A repülés ma inkább megszállottságot jelent. Akkor van baj, ha valaki meg akar gazdagodni belőle. Olyankor kockáztat, olyankor válik meggondolatlanná, s ez óhatatlanul tragédiához vezet. Az ukrán pilótának nem ismertük a múltját, nem bizonyította magyar hatóságok előtt a szakértelmét. Mind az üzemeltetők, mind az utasok érdeke az, hogy csak megbízható pilóta gépébe üljenek. Mivel az utasoktól nem várható el, hogy elkérjék a szakszolgálati engedélyt, a repülésvezetőnek kell a meglétéről megbizonyosodni. Ellenkező esetben ők is felelősek a bekövetkező tragédiáért. A repülés sem veszélyesebb, mint az autóvezetés, csak megfelelően kell csinálni! Z.TA ANTI KAMIKAZE Tudják, én még mindig a levegőben vagyok! Jó lenne, ha az a tizenegy ember is így lenne ezzel, akik Orosháza mellett október 22-én lezuhantak a kecskeméti Horex Kft. helikopterével. Az ügy meglehetősen bonyolult, ám az eddig már tisztázott: sorozatos szabálytalanságok történtek. Az „addig jár a korsó a kútra, míg el nem törik” közmondásra emlékeztető, — addig kölcsönözgetjük a helikoptert, míg le nem zuhan tragikus helikopteres játék illetékesei mintha a házatlan mókus elnevezésű játékot játszanék, mintha az lenne a cél, hogy mindenki mielőbb tisztázza magát, és akinek nem jut szék, az lesz majd.az életét vesztett pilóta mellett a másik főbűnös. Az üzemeltető kecskeméti Horex Kft. a gépet az ukrajnai Ivano-Frankovszkij repülőszázadtól bérelte. A 49 éves, szerencsétlenséget előidéző ukrán Nalimov Mikola pilóta a kft. alkalmazásában volt ugyan, de neki csak felügyelő-ellenőrző feladatot kellett ellátnia. Nem tudni tehát, hogy hogyan került a pilótaszékbe, de nem tudni azt sem, hogy bár a Horex Kft. kölcsönadta a gépet a kiskunfélegyházi ejtőernyős szakosztálynak, az hogyan került Orosházára? Elmondása szerint, a Horex Kft. tulajdonosa nem tudott arról, hogy a gépet Kiskunfélegyházáról Orosházára vitték, ám a kölcsönkérő ejtőernyős szakosztály oktatója szerint a Horex Kft. illetékesei, így a tulajdonos is, tudtak az orosházi úticélról. Sőt! Még egyszer leírom: sőt! Egyesek szerint a Horex Kft. tulajdonosa, Vlaszák Lajos kishelikopterével Orosházára érkezvén még beszélt is az ukrán pilótával a levegőbe emelkedések előtt! Az ejtőernyős oktató elmondta, hogy a gépet eredetileg ejtőernyős-bemutatóra vitték Orosházára, de az idő rövidsége miatt nem tudták az ehhez szükséges engedélyeket beszerezni. Ekkor jött a sétarepültetés ötlete — nyílván ahhoz nem is kell engedély —, és a Horex Kft. tulajdonosa szóban engedélyt is adott arra. Meghalt tehát: Balogh Zoltán, Becsei Zsolt, Csizmadia Szabolcs, Csizmadia Lajos, Kaczkó Attiláné, Bere Erika, Tar Zoltán, Varga Adél, Kempf Zsolt, Kempf Róbert, valamint az ukrán pilóta, Nalimov Mikola. A szakértőkből álló bizottság most a baleset okát kívánja meglelni. A pilóta súlyosan megsértette a légi közlekedés szabályát, hiszen szabályzat tiltja, hogy az utasokkal bárminemű veszélyes mozgást, pl. zuhanórepülést végezzen légi jármű — mint ezt Nalimov Mikola berepülőpilóta tette. Szerintem az egymásra mutogatások között azt is érdemes lenne kinyomozni, hogy az üzemeltető — ezért elsődleges felelős — Horex Kereskedelmi és Dégiszolgáltató Kft. — hogyan bízhatott meg szóban, az ejtőremyős szakosztály segédkezésével — valakit sétarepülés végzésére? A számlaadási kötelezettség elmulasztása azért lényeges, mert így papíron is a számlaadó — azt a Horex Kft.-nek kellett volna adni — lenne a bűnös. Ebben az ügyben csak feltételezések és egymásra utalások vannak. A helikopter Orosházán — kipattant ötlet nyomán — tizenötször emelkedett a levegőbe. Bár hat személy valamint két pilóta szállítására alkalmas, a tizenötödik fuvar során összesen 11 emberrel szállt a magasba. Az utolsó fuvarig — ha be is tartották addig a szabályzatot — 84, levegőbe emelt utas életét veszélyeztették. Egy helikopter csak egyszer zuhanhat le. Mint tudjuk, le is zuhant. A pilóta meghalt, s most az előzmények súlyos hibáit vétők mindent rajta próbálnak elverni. Varga Attila A képzetlen fiatalt be sem hívják AKADÉMIKUS CIGÁNYOK? A szerda délutáni bizottsági ülésen az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság á Cigány Válságkezelő Iroda munkájával ismerkedett. Ágoston Erzsébet irodavezető egyelőre beosztottak nélkül dolgozik. Október 1-jén jött át a Munkaügyi Minisztériumból, ahol a cigányok foglalkoztatásával foglalkozott. A frissen felálló iroda költségvetéséből csak két számítógépre és bérköltségre, tb-járulékra futja. Év végéig egy munkatársat, majd januártól további hármat alkalmazhat. Az egyedüllét.nem keseríti el. A Havasi-Kertes féle II. nagy cigányfelmérés alapján a fokozottan hátrányos helyzetű (alacsonyan képzett, munkanélküli, rossz lakáshelyzetű) cigányokon szeretne segíteni. A munkanélküliség azért is sújtja már 1989-től a nagycsaládos cigányokat, mert ők általában egykeresősek voltak, s amikor az iskolázatlan, szakma nélküli családfő elveszítette állását, a család jövedelem nélkül maradt. Márpedig a munkaadók a kvalifikálatlan dolgozóktól szabadultak meg leghamarabb. Az iroda épp ezért most komplex válságkezelő program kidolgozására készül 21 szakértő bevonásával. Közéjük tartoznak a tanulmány elkészítői is. Sajnos nagyon sok a cigány analfabéta. Őket először felzárkóztatni kell. Korábban erre ott volt a hadsereg. A 24 hónapos sorkatonai szolgálat idején meg lehetett tanítani a honvédet a betűvetésre. Ma már ők is válogatósak. A képzetlen fiatalt be Sem hívják. Fejlettebb a technika, a katonaidő 12 hónap, nincs idő pótolni Jánosnak, amit Jancsiként elmulasztott. Gond van a szakiskolai képzéssel is. Borsodban, Szabolcsban a már elavult szakmákat tanítják, így nincs perspektíva. A mező- gazdaságba kellene fokozatosan bevonni a cigányokat. A tulajdonviszonyok rendezésével erre lesz is lehetőség. A kárpótlási törvény nem tette lehetővé a földhöz jutást, így ez jelentős hátrányt okozott a cigánylakosságnak is. Szükség lenne náluk is a képzett — főiskolát végzett — középosztályra, vállakozói rétegre. Most dolgozik a Zrínyi Akadémia kutató- csoportja azon, hogyan lehetne az értelmes cigányokat diplomához juttatni. Az eredmény 8-10 év múlva várható, kutatásukba bevonják a fegyveres testületek és rendészeti szervek — rendőrség, tűzoltóság, vám- és pénzügyőrség — illetékeseit is. Olyan elképzelések vannak, hogy ezen intézmények főiskoláin tanulhatnak tovább az arra érdemes cigányfiatalok. Az oktatással kapcsolatos kérdések tárgyalásába a kulturális tárcát is szeretné bevonni az iroda. Már az 1960-as években működött egy cigány koordinációs tanács. Ennek egykori elnökét — Bozány Istvánnét — is bevonják a mostani munkába. Több tárca és az Országos Munkaügyi Központ vezetőivel, valamint eseti meghívottak bevonásával Cigány Érdekegyeztető Tanács létrehívásán fáradoznak, s az itteni javaslatokat a parlamenti pártok segítségével szeretnék döntésre vinni. A tárcáktól szakértőket is várnak a tárgyalásokra, de a tárcát érintő döntések megvalósítása miatt minimum államtitkári részvételre is számítanak. Szeretnék, ha a régiók is tennének javaslatot a központi szerv felé, hisz más gondokkal küzd Zala mint az ország keleti régiója. Zéta
