Új Kelet, 1994. október (1. évfolyam, 163-188. szám)

1994-10-26 / 184. szám

UJ KELET m ii MEGYÉNK ÉLETÉBŐL ír i 1994. október 26., szerda 3 Tisztázatlan bérleti díjak Automata pénzelvevő A játék puszta öröme gyermekkorban a fő-fő tevékenység és motiváció. A felnőt­teknél is jelen van ugyanez, itt azonban érdekmotiválttá válik a dolog, s gyakran a fő cél a pénzhez jutás. Ezek a felnőtt gyer­mekek gyakran megtalálhatók egy-egy játékautomatához „láncolva”, s nemigen törődnek annak működési feltételeivel. A Fo­gyasztóvédelmi Felügyelőség megyei kiren­deltségén nemrégiben készítették el azt a je­lentést, amely éppen erre, illetve az ilyen jellegű szolgáltatási formák jogszerűségének fogyasztóvédelmi vizsgálatának ered­ményeire hívja fel a figyelmet. — Azt, hogy a megye területén hány egységben üzemel játékautomata, még megbecsülni sem lehet, mivel a számuk mobilitásuk miatt naponta változik—vonja le az első következtetést Holló Jánosné fel­ügyelőségvezető. —A megyei rendőrkapitányság és a Sze­rencsejáték Felügyelet közreműködésével mindenesetre harmincegy helyen ellenőriz­tük az automaták üzemeltetési feltételeit. Egyértelműen megálla­pítható, hogy a szórakoz­tatás szinte egyetlen mód­ja került az asztalunkra, azonban ez is elsősorban vendégmarasztaió szerepet tölt be. Ezzel fogyasztásra ösztönöz, ugyanakkor je­lentős bevételt is biztosít, melynek nagysága gyakro- latilag ellenőrizhetetlen. Erősen kifogásolható volt az is, hogy a gépek működésével járó hangef­fektusok és a játékosok keltette zaj esetenként erősen zavarja a kulturált fogyasztás feltételeit, így célszerűbbnek tartanánk a gépek külön teremben való felállítását. Arról is van egyébként információnk, hogy a vizsgálat bein­dítását követően más egy­ségekben a szóban forgó játékok egy része el­szállításra került, vagy működtetésüket beszün­tették. — És a vizsgálat után ? — A megtekintett száz automatából huszonnyol­cat foglaltunk le, bár azokat a súlyuk, terjedelmük miatt a- helyszínen hagytuk. Flogy mégse működ­jenek tovább,a megfelelő helyeken a bély­egzőnkkel megjelölt öntapadós címkékkel láttuk el őket. Persze mindez nem jelenti azt, hogy mindegyikre hideg vizet ihat a tulaj, hiszen tizenkét gép esetében szükség­es megkérni az Országos Minőségellenőrző Flivatal szakvéleményét arra vonatkozóan, hogy az szerencsejátéknak vagy ügyességi nyerőautomatának minősül-e? — Milyen feltételei vannak még annak, hogy beüzemelhessük a vendégcsaloga­tót? — Előzetesen az illetékes rendőrhatóság hozzájárulását kell kérni, amit egyébként tizenöt vendéglátóegységben nem tudtak felmutatni. Ezentúl a vállalkozói iga­zolványban, illetve a cégbírósági bejegy­zésben is szerepelnie kell az üzemeltetéshez szükséges tevékenységi körnek. Ugyanez vonatkozik az üzletbejelentőre is, bár az általunk vizsgált esetek egy részében pó­tolták már ezt a hiányosságot. Jellemző volt továbbá az is, hogy a kifogásolt gépeken nem szerepelt az OMF1 hitelesítési jegye, illetve nem volt elhelyezve ennek a cégnek a szakvéleménye sem. — A tulajdonosok persze nem is tudtak ezekről, és ezért nem feleltek meg a kikötéseknek. — Négy esetben nem tudtak nyilatkozni a kifogásolt gép tulajdonosairól sem. Nem gyakori, hogy a helyiség tulajdonosa vásárolta a szerkezeteket. A szerződések szerint inkább valaki más bérel a ven­déglátóegység üzemeltetőjétől területet vagy fix összegért, vagy a gépek be­vételének meghatározott százaléka fejében. Irreálisnak tartjuk azokat a bérleti szer­ződéseket azonban, melyek a területre vonatkoznak, és a bérlő gépenként vagy bérelt négyzetméterenként mondjuk ezer forint díjat fizet. Talán elfogadhatóbb, ha a bevételből harminc-negyven százalékban részesül a bérbeadó. —Sokan azt mondják, hogy rossz a gép, vagy úgy van beállítva, hogy senki se nyer­jen rajta. Kihez fordulhatnak a pana­szokkal? —Elvileg ki kellene rakni a panasztétel lehetőségéről szóló tájékoztatást. A vizs­gálat során ennek hiányára is fény derült, így csak hozzánk fordulhatnak. A másik probléma az, hogy a jelenleg vonatkozó rendeletek, jogszabályok a játékautomata fogalmát nem pontosítják, azt nem szabályozzák. A szerencsejáték szer­vezéséről szóló törvény pedig ebből a szem­pontból nem, vagy csak áttételesen ér­telmezhető. Ezért érdemes lenne egy­értelműen tisztázni az üzemeltetésre vonat­kozó előírásokat, és éles határvonallal elkülöníteni a szerencsejátéknak minősülő pénznyerő automatákat a játékautomatáktól. Mivel a játékautomatát már a tizennegyedik életévét betöltött személy is kezelheti, azon játszhat, a pénznyereményt biztosító auto­mata — függetlenül attól, hogy a nyerési esélyt csak a játékos ügyessége befolyásol­ja — elhelyezése célszerűbb lenne a játék­termekben, ahol a szerencsejátékokra vonat­kozó előírások érvényesek. Herczku Tünde Szenvedély (Fotó: Bozsó K.) Szakszervezeti körkép I. ÉRDEKVÉDELEM ÉS EGYEZTETÉS Fotó: Harascsák A. Nyilatkozik dr. Czeglédy István, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszerveze­tének elnöke —Beszéljünk először a szervezettség­ről! — Az aktív dolgozók fele szak- szervezeti tag, van ötven nyugdíjasunk, tizenöt gyesen illetve gyeden lévő kis­mamánk. Ha ezt hozzáadjuk a négyszáz aktív taghoz, összesen 470 fő. Folyama­tos a belépés. Országos szinten szak- szervezetünknek húszezer tagja van. Nem vagyunk gazdag szervezet, évi egymillió forintból gazdálkodunk, aminek 95 százaléka tagdíj. — Az újjáalakult szervezet milyen célokat tűzött maga elé? —A dolgozók segítése, érdekvédelme és közös fellépés az iskola vezetésével együtt a dolgozók jogaiért és jogos követelései érde­kében a felsőbb vezetés felé. Szociális segélyt adunk a rászorulóknak, támogatjuk az iskolakezdést, temetési segélyt folyósítunk. A karácsonyi ajándék sem szokott elmarad­ni. Negyvenöt család bel- és külföldi üdültetését segítettük. Szavazati joggal ren­delkezünk a munkáltató által adott juttatások elosztásánál. Lényegesebb kérdés ennél, hogy miként tudjuk felvállalni a dolgozói érdekképviseletet. A közelmúltban határozot­tan kellett fellépni a közalkalmazottak külön­böző bérkategóriákba történő besorolása mi­att. Egyéb munkahelyeken dolgozó pedagó­gustársaimat nem akarom megsérteni, de megengedhetetlennek tartom, hogy egy több diplomával és tudományos fokozattal ren­delkező, felsőoktatási intézményben dolgozó oktató besorolása egyes esetekben az óvónőkével egyezzen meg. Szerencsés lenne a felsőoktatásban oktatók esetében bevezet­ni a G vagy H kategóriát. Ebben az évben elkészítettük az új kollek­tív szerződést, most dolgozunk a különböző szabályzatokon. Ezek közül az egyik legko­molyabb munka az egészségre ártalmas he­lyen dolgozók pótlékrendszerének kidol­gozása. Itt a joggal is meg kell küzdeni. Egyéb jogsérelmeket is kivizsgálunk, és tag­jaink jogaiért harcolunk. — Úgy tudom, hogy a gyakorlóiskolák és a főiskolák között komoly megítélésbeli különbségek vannak. — Ez valóban így van. Ennek gyökere az, hogy a gyakorlóiskolákban tanító kol­légáinkra — mint általános iskolai tanárokra — az oktatási törvény vonatkozik, míg a főiskola alkalmazottjaira pedig a felsőoktatá­si törvény. Ez is rendezésre váró probléma, de ehhez a szakszervezet kevés. Az olyan jogi és egyéb kér­dések esetén, mikor a főiskola vezetésének jogkörét meghaladja a probléma megoldhatósága, közösen fordulunk az illetékesekhez. Már több levelet írtunk a miniszter úrnak. Je­lenleg a szakszervezet kérésére a be­sorolások és a címek felülvizsgálata folyik. A közös érdekvédelmi fellépés nem jelenti azt, hogy a munkáltató felé nem jelzünk dolgozói sérelmeket. Úgy érzem, nagyon is jól képviseljük dolgozóink érdekeit a vezetők felé, és mert nagyon jó a kapcsolatunk a főiskola vezetésével, a gondokat közös megegyezéssel orvosolni tud­juk. Ezt mutatja az is, hogy felsőbb szervekhez — minket kikerülve — még nem kellett fordulniuk. — Milyen a kapcsolat a hallga­tókkal? — A hallgatók részéről nincs igény a szakszervezeti tagságra. A hallgatói önkormányzat ellátja a tanulók érdek- képviseletét. A közös problémákról természetesen folyamatos az eszme­csere. — Kapcsolatuk a pedagógus szak- szervezettel? — Nem túl szoros az együttmű­ködés. Kölcsönösen informálódunk egymás munkájáról, ha érdekeink közösek, fellépünk együtt, de ez saj­nos nem sokkal több egyszerű mun­katársi kapcsolatnál. Jó lenne együtt dolgozni, de érdekeink nem mindig •egyeznek. • F. Sípos József Szatmár-beregi kirándulás Pályázatok, támogatások oktatásra Kertészpalánták A fábiánházai általános isko­la minden tanév elején megszer­vezi tanulói számára a szatmár- beregi tanulmányi kirándulást. Idén sem volt ez másként, bár a kirándulás kicsit eltolódott. Először a legkisebbek indultak útnak — 1-3. osztály —, hogy felfedezzék szőkébb hazánk, megyénk természeti értékeit, s ismerkedjenek hagyományaink­kal. Első állomásuk Fehér- gyarmat volt, ahol a tájvédelmi múzeumot tekintették meg. Az apróságokat elkápráztatta a kitömött, de minden ízében élethű állatsereg, a lepkegyűj­temény, s a hűen megörökített, gazdag növényvilág. A régi falu­si életre emlékeztető tárgyakat is érdeklődéssel figyelték a kis diákok. Következő állomásként a híres túristvándi vízimalmot lá­togatta meg a diáksereg. A gyerekek többsége még sosem látott igazi malmot, ezért félve közeledtek a hatalmas lapátkerekekhez. Az időjárás is kedvezően befolyásolta a han­gulatot. Igazi kirándulóidő volt, s így lehetőség nyílt egy pikni- kezésre. Ezután Szatmárcseke felé vette az útirányt a kirán­dulócsoport. A Kölcsey-em- lékház megtekintése után a „nagy magyar” sírjánál is rövid megemlékezést tartottak. A következő úticél Tiszacsécse volt, a Móricz-ház. A gyerekek csodálattal nézegették a házat kívülről és belülről. A felsős ta­nulók ugyanezt az utat járták vé­gig egy nappal később, de már korántsem volt olyan szeren­cséjük, mert reggel, az in­duláskor zuhogott az eső. Sokan tudni vélik, hogy a közeljövőben egyre több mezőgazdasági szakemberre lesz szükség. A leendő agrárszakemberek a különböző mezőgazdasági iskolák pad­jai közül kerülnek ki. A tiszaberceli Bessenyei György Mezőgazdasági Szak­munkásképző Intézetben Sóvári Mihálytól, az intézmény igazgatóhelyettesétől érdek­lődtünk az iskolát érintő legfontosabb dolgokról. — Mi a szakiskola profüja? — A szakmunkásképzőben 1964-től ok­tatunk. Előtte Szabolcs-Szatmár-Bereg me­gye területein szétszórtan tartottak kertész­képző tanfolyamokat. Ekkor merült fel az igény, hogy egy intézménybe tömörítsék a kurzusokon résztvevőket. A kertészképzés az iskola fennállása óta folyik. Dísznövény- termesztést 1975-től tanítunk. Jelenleg a dísznövénykertész-oktatás egy-egy osz­tállyal három évfolyamon halad. Az ál­talános kertész szak — mely a korábbi szőlő-gyümölcs illetve zöldségtermesztő szak összevonásával jött létre — három év­folyamon két-két osztállyal rendelkezik im­máron harmadik esztendeje. Vontató- vezetői jogosítvány megszerzésére is le­hetősége nyílik a végzősöknek. — Honnan jönnek a tanulók? — A megyéből mindenhonnan beiskolá­zunk, felvételi vizsga nélkül. Most 236-an vannak az intézményben. A suliba sajnos zömében az általános iskolában gyenge tanulmányi eredményt elért gyerekek je­lentkeznek. így mindent az alapokról kell kezdeni. Igen ritka a tanári sikerélmény. A tanulók siralmas teljesítőképességére nagymértékben kihat az, hogy 75 száza­lékuknak katasztrofális a szociális hátterük, családi problémákkal küszködnek. —Előfordult már, hogy többen szerettek volna tanulni intézetükben mint amennyit eredetileg terveztek? — Az idén általános kertészeknél más- félszeres, a dísznövényeseknél négyszeres volt a túljelentkezés. — Megfelelőek az oktatás feltételei? — A pénzügyi nehézségek ellenére úgy érzem, elfogadhatóak. A huszon­hat pedagógus kifogástalanul látja el feladatát. Egy huszonhét hektáros tanüzemünk van, ahol a diákok el tud­ják sajátítani áz alapvető gyakorlati tudnivalókat, s amelyeket helyben nem tudunk megtanítani, azokat Bodrogkeresztúron, Nyíregyházán és Gyulatanyán oktatjuk. A von­tatóvezetői képzéshez oktatógépünk van. Van saját iskolabuszunk is, mely a tanulókat szállítja a gyakorlókertek­be és a kirándulásokra. A dísznövény- kertészek például minden évben eltöltenek egy hetet Szombathe­lyen.-—A jövő? — 1966-ban épült kollégiumunkat — mely 180 ember befogadására képes — szeretnénk korszerűsíteni. A kisebb-nagyobb üzemek támogatnak bennünket, s a szakképzési alap tá- mogtásával körülbelül félmillió forin­tot kaptunk. A megyei önkormányz­attol ígéretet adott arra, hogy egy-két éven belül bekötik a gázt intéz­ményünkbe. A kistermelésben hasz­nosítható gépek fejlesztésre szorul­nak. Ezt szeretnénk megoldani, vala­mint pályázatot nyújtottunk be nyolc­van férőhelyes szociális helyiség- csoport építésére a bejáró tanulók számára. Itt a gyakorlati órák után kényelmesen le tudnának zuhanyoz­ni és át lehetne öltözniük úgy, mint a kolisoknak. Erre a célra tanműhelyün­ket szeretnénk átalakítani. — El tudnak-e helyezkedni a vég­zettek? — Mindenképpen. Az idén vég­zettek több mint fele talált magának valamilyen munkalehetőséget. Büsz­kén jelenthetem ki, a visszajelzések szerint hajdani tanítványaink megáll­ják helyüket a nagybetűs életben. Tóth Mihály

Next

/
Oldalképek
Tartalom