Új Kelet, 1994. október (1. évfolyam, 163-188. szám)

1994-10-25 / 183. szám

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI HÍRLAP I. évfolyam, 183. szám Ára: 12,50 Ft 1994. október 25., kedd A NYÍREGYHÁZI JEGYZŐ INDUL A VÁLASZTÁSOKON Ha nem is érdektelenség, de minden­képp csendes szürkeség jellemezte a nyíregyházi városi közgyűlés utolsó előtti, ünnepi ülését hétfőn délután. A menetrend szerint sorakoztak a felszóla­lók: bizottsági vezetők, frakcióvezetők, „mezei” képviselők, alpolgármesterek, nyíregyházi országgyűlési képviselők, a jegyző, a polgármester. Ki-ki elmond­ta, mi jót tett a városért, viszont többen szóvá is tették: meglehetősen kevés volt a kritika, illetve az önkritika. De hát mit lehet várni egy üléstől, melyet közvetít a városi tv, s amely nem sokkal a válasz­tási kampány kezdete előtt zajlik... Némi derültséget keltett, amikor Mádi Zoltán, a város búcsúzó pol- gármesetere megjegyezte Felbermann Endre alpolgármester erősen kampány­ízű beszéde után (Felbermann indul a választásokon a polgármesteri székért): „Bocs, hogy nem most rögtön adom át a helyemet...” De a kampány köze­ledtére nemcsak az alpolgármester fel­szólalása utalt, hanem másoké is. Egy kis mozgolódás akkor is támadt a képviselők soraiban, amikor Daragó László, a Városért frakció vezetője közölte: jó lenne, ha a város lakossága nemcsak ezt az ünnepi ülést látná-hal- laná, hanem a testület utolsó, novem­ber 21 -ei ülését is, ahol még döntéseket kell hozni. Erről később szavazott is a testület, s úgy döntöttek, felkérik a váro­si tévét, közvetítse búcsúfellépésüket egyenesben! Még egy sajátos eseménye volt a hét­fői ülésnek. Dr. Fazekas János, a város jegyzője bejelentette a közgyűlésnek mint munkaadójának: indulni kíván a polgármesteri székért a választásokon, ezért lemondott a választásokkal össze­függő megbízatásáról, s november 6- ától, a kampány kezdetétől kiveszi éves rendes szabadságát, hogy ne érhesse vád összeférhetetlenség címén. ELŐZZÜK MEG AZ INFARKTUST! Akár ez is lehetne a jelszava annak a klubnak, amely a Városmajori Közössé­gi Házban működik. Mindez azért érde­kes, mert itt nem laikusok adnak jó tanácsokat, hanem kifejezetten szak­emberek várják az érintetteket egy jó kis traccspartira. A Szív Klub foglalkozásaira minden hónap utolsó szerdáján kerül sor, így a legközelebbi randevú időpontja október 26. délután 17 óra. Ezúttal dr. Szigligeti Péter főorvos a cukorbetegségről be­szélget, a hallgatóság pedig minden ag­godalmát, kérdését eloszlathatja. A klub elnevezés egyébként ne tévessze meg a szív- és érrendszeri betegségben szen­vedőket. hiszen bárki részt vehet az in­gyenes előadásokon. Fő cél tehát a megelőzés, melyre új életmóddal, megfelelő étkezéssel és mozgással készülnek a Városmajor­ban. NYUGODT, CSENDES GYŰLÉS VOLT SZABOLCSI SZEMMEL Megyénkből 29 regisztrált küldött vett részt a hétvégén Budapesten, a Sz­abad Demokraták Szövetségének tiszt­újító közgyűlésén. A meghívottakon kívül még 26-an képviselték Szabolcs- Szatmár-Bereg megyét, közöttük Fel­bermann Endre nyíregyházi alpolgár­mester. A helyszínen szerzett tapasztalatokról kérdeztük Lővei Csabát, az SZDSZ megyei irodavezetőjét. — A szabolcsi küldöttek közül mind­össze Iványi Tamás szólalt fel a küldött- gyűlésen, azért, mert a kispesti SZDSZ- es polgármester felszólalásával nem értett egyet. (Azt állította, hogy a párt­nak nem érdemes foglalkoznia a rossz szociális körülmények között élőkkel.) Tamás kijelentette, hogy olyan kis településen, mint például Lónya, ahol nyolcvanszázalékos a munkanélküliség, nagyon erős SZDSZ-szervezet mű­ködik. Hasonlóan fogalmazott, mint Pető Iván a zárszavában: az SZDSZ az emberi szabadságjogok pártja, és emi­att kötelessége, hogy mindenkinek esélyegyenlőséget biztosítson. —Mennyire volt jellemző a gyűlésen a Tölgyesi-féle jobbszárny jelenléte? — Azt hiszem, Tölgyesi jól felmérte az erőviszonyokat, és nem is jelöltette magát. Nem sok esélye lett volna. Vi­szont igen nagy súlyú beszédet mondott Hack Péter. Az összes küldött egyet­értett a felszólalással. Leszögezte, hogy az SZDSZ polgári liberális párt, és közepén áll. Úgy gondolom, ez a felszólalás az MSZP legutóbbi, nyilat­kozatai után elengedhetetlen volt. (Folytatás a 2. oldalon) ÖTMILLIÓS VILLANYSZÁMLA A téli napforduló (december 22.) beálltáig nap nap után hama­rabb tér nyugovóra öreg égitestünk és reggelente is tovább szen­dereg. Sötétedéskor otthon elég egy ösztönös ujjmozdulat — és lön világosság! Mindezt azonban nem tehetjük meg az utcákat járva, főleg ha azok járdái éppen árkosítva vannak. Marad a botor- kálás és a szitkozódás. De kit is emlegetünk ilyenkor? A Nyíregy­háza város közvilágítását ellátó cég vezetőjét, Deák Zoltánt ker­estük meg a TITÁSZ Rt. nyíregyházi kirendeltségén. Elmondta, hogy a közvilágítást Magyarországon miniszteri ren­delet szabályozza, s az egész ország területére kiterjedő, úgyne­vezett szabvány közvilágítási naptár szolgál útmutatóul. Ez tíz­naponként változó menetrendet ír elő, például október hónapban 382 óra az úgynevezett égési idő, míg ez decemberben már 455 óra és 35 perc. Az automaták által vezérelt ki- és bekapcsolások jelenleg 17.20-kor, illetve 05.35-kor történnek. — A város területén tapasztalható eltérő bekapcsolási idő a három különböző fajta automata használatával magyarázható. A város belterületét a kapcsolóórás rendszer, míg a peremrészeket a hangfrekvenciás vezérlőrendszer szabályozza. Még működtetik ugyan, de megszüntetése már tervbe van véve a szürkületkapcsoló rendszernek. Az önkormányzat két évvel ezelőtti beruházásának köszönhetően — amikor is a higanygőzlámpát a nagyobb fény­erejű és lényegesen hosszabb élettartamú nátriumlámpákkal cseréltek ki —jelentős megtakarításra tettek szert. A három évvel korábbi, 86 milliós áramszámla mintegy 30 millióval csökkent a modernebb lámpatestek felszerelésével. A nátriumlámpák cseréjére háromévenként kerülne csak sor — mert ennyi a ga­rantált élettartamuk, de... —és itt szünetet tart a szakember. Hosszú felsorolás kezdődik, amely a vandalizmusról szól, s amely nem­csak a villamossági mérnök számára érthetetlen. Egy konkrétum: a Jósavárosban pillanatnyilag 80 lámpa van összetörve, és hiába a csere... különösen a Robinson-kertnél. A helyi polgárőrséggel felvették a kapcsolatot, segítségüket kérve ez ügyben. A Guszev előtt egy komplett csere például 250 ezer forintba kerül, s ezt túl gyakran kell(ene) elvégezni. (Gondoljunk bele, 1200 lámpatestbe szerelt 1500 izzó gondoskodik arról, hogy az éjszaka sötétje valamelyest szelídüljön! Ez a városnak havonta ötmilliójába kerül.) VÁLSÁGBAN AZ ÉRDEKEGYEZTETÉS Szerdán tartja soron következő ülését az Érdekegyeztető Tanács azzal a „szerény” feladattal, hogy a szociális partnerek né­hány óra leforgása alatt megvitassák a pénzügyi kormányzat értékelését az ország jelenlegi gazdasági helyzetéről, továbbá ebből fakadóan a jövőre vonatkozó gazda­ságpolitikai programot. Ez csak az első menete lesz egy várha­tóan elhúzódó és nagyon keserves, sok ál­dozatot követelő összecsapásnak, amely­nek igazi tétje már nem is az 1995-ös költ­ségvetés deficitje, a jövedelmek, szociá­lis ellátások lefaragása, a vállalkozók adó­terheinek a megállapítása, hanem az, hogy lesz-e, lehet-e gazdasági-szociális paktum. Márpedig ennek a több évre, szóló át­fogó, kölcsönös kötelezettségeket és ön­mérsékletet rögzítő megállapodásnak a megkötése talán a legfontosabb belpoliti­kai pontja volt a Magyar Szocialista Párt választási programjának, s bekerült a koa­líciós kormányprogramba is. A kilátások igencsak borúsak, legalábbis ami az ere­deti, ez évi határidőt illeti. Egy gazdasági vészhelyzet, netán — a megállapodások híján bekövetkező — társadalmi robbanás persze megállapodásra kényszerítheti a szembenálló partnereket. Ezt nyílván egyi­kük sem akarja, de a nagyon is valószínű érdekegyeztetési kudarcért már jóelőre egymást teszik felelőssé. (Folytatás a 2. oldalon) TRAGÉDIA A FŐÚTON Tragikus kimenetelű, sú­lyos közlekedési baleset történt tegnap délelőtt 11 óra körül a 4. számú főút llonatanya és Nyírtura kö­zötti szakaszán. Eddig is­meretlen okból egy sze­mélygépkocsi áttért a me­netirány szerinti bal oldal­ra, majd onnan a főút szé­lesítésén dolgozók közé hajtott, minek következ­tében egy ember meghalt, egy pedig súlyos sérü­léseket szenvedett. A bal­eset körülményeinek tisz­tázása lapzártakor még folyamatban volt. ÜGYÉSZEK TALÁRBAN Hétfő délután első napirendi pontként az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről tanácsko­zott a T. Ház. A tanácskozás persze túlzó fogalom, mert mindössze Vastagh Pál igazságügyminiszter expozéjára került sor. A hat párt még abban is meg­egyezett, hogy vezérszázadot sem állít. Az általános vitára csak kedden este kerül sor, majd a téma bizonytalan időre lekerül a napirendről. A határozathoza­tallal kár is lenne sietni, hiszen a törvény elfogadása esetén is csak 1995. január 1 -jén lép majd hatályba. Addig lesz idő alaposan kitárgyalni. A törvényjavaslat hatálya minden ügyészségi alkalmazott — ügyész, ügyészségi titkár, ügyészségi fogal­mazó, ügyészségi nyomozó, tisztviselő, ügykezelő és fizikai alkalmazott — szolgálati viszonyára kiterjed, de nem érinti az 1990. évi előmeneteli törvény irányadó rendelkezéseit. Kimondja, hogy a munkáltatói jogkört mindannyi- uknál a legfőbb ügyész gyakorolja. Létre kell hozni 75 napon belül az alkal­mazotti tanácsot a legfőbb ügyészségen, a katonai ügyészségeken, a főügyész­ségeken és az Országos Kriminológiai és Kriminalisztikai Intézetben. Tagjait öt évre választják. Közülük delegálnak aztán tagokat 90 napon belül az orszá­gos tanácsba. így biztosítható az ügyészségi alkalmazottak részvételi joga a vezetésben. Alii paragrafusból álló törvényter­vezet a szolgálati viszony létesítéséről is rendelkezik. A jogi egyetemi diplo­ma, szakvizsga, büntetlen előélet alap- követelmény. A katonai ügyésznek értelemszerűen hivatásos tisztnek is kell lennie. A legfőbb ügyészt hat évre választja az Országgyűlés a köztársasági elnök javaslatára, míg helyettesét határozatlan időre nevezi ki a legfőbb közjogi méltóság. Ugyancsak határozat­lan időre szól az ügyészek kinevezése, s ezzel a nappal kezdődik a szolgálati viszonyuk. Ezt hamar el is lehet veszíte­ni, ha az ügyész nyolc napon belül nem teszi le a kötelező nagyesküt. (Folytatás a 2. oldalon) KÖZADAKOZÁSRA VÁRVA A nyár folyamán Paszabon felújították a református templom tornyát és a tető egy részét. Nagy szükség volt erre, mert a belső és külső szerkezet már-már életveszélyes állapotba került. A munkálatokat végző vállalkozók, megértve az egyház nehéz anyagi hely­zetét, pár hónap fizetési haladékot adtak, mely hamarosan lejár. Mivel kevesebb közegyházi támogatást kapott a paszabi református egyházközség presbitériuma, mint amennyire számítottak, ezért köza­dakozásból szeretnék összegyűjteni a még hiányzó 120 000 forintot. A helyi önkor­mányzattal egyetértésben felhívással for­dultak az emberek felé, melyben a követ­kezők állnak: „Úgy gondoljuk, hogy mindenki sa­játjának érzi templomunkat, tornyát, és benne a harangokat, melyek hangjai fájó híreket és a vigasztalódás lehetőségét, örömöt és Istennel való békét is hirdet­nek egyaránt mindenki számára. Hisszük, hogy közös összefogással teljesíthetjük kötelezettségünket.” Családonként 300- 500 Ft hozzájárulás fedezné a tartozás összegét a presbitérium és az önkormány­zat elmondása szerint, az adományokat az egyházközség gondnoka gyűjti. Előre is köszönik segítőkész meg­értésüket, s azok adományait, akik már e kérésük előtt is jószívű áldozatukkal segí­tették ezt a nemes ügyet.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom